Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-18 / 249. szám

1988. október 18., kedd Magyar—vatikáni tárgyalások Grósz Károly fogadta Wolfgang Mischnicket Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke hétfőn délben a Köz­ponti Bizottság székhazában fogadita aiz NSZK-beli Sza­baddemokrata Pánt (FDP) parlamenti frakciójának küldöttségét, amely Wolf­gang Mischnick, a frakció eflinöke vezetésével Szűrös Mátyásnak, az MSZMP KB titkárának^ az Országgyűlés Külügyi Bizottsága elnöké­nek meghívására tartózkodik hazánkban. A delegáció tag­jai: Günther Nolting parla­menti képviselő, Fritz Fiiszar, a Friedrich Neu- manin-alapítvány ügyvezető elnöke, Stefan Heydeck, az FDP-frakció szóvivője és Horst Dalmeyer referens. A találkozón .részt vett Gecse Attila, az MSZMP KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője, valamint Hans Alfred Sieger, az NSZK budapesti nagyköve­te. Miklós Imre államtitkár­nak, az Állami Egyházügyi Hivatali elnökének vezetésé­vel az elmúlt napokban ma­gyar egyházügyi küldöttség folytatott hivatalos tárgya­lásokat Vatikán képviselői­vel). A vatikáni tárgyalókül­döttséget Francesco Cola- suonno érsek, rendkívüli meghatalmazású nuncius ve­zette. A magyar küldöttség­gel találkozott Angelo Soda- no érsek, az egyházi köz­ügyek tanácsának titkára (külügyminiszter), s fogadta a küldöttséget Agostino Ca- saroli bíboros, államtitkár, a vatikáni kúria vezetője. MiiklŐs Imire látogatást tett a cisztercita rend és a fe­rencesrend generálisánál, s találkozott a jezsuita .rend titkárával. A küldöttség részt vett II. János Pál megválasztásának tizedik évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnepi isten­tiszteleten. Miklós Imre az ünnepség után a magyar kormány nevében jókíván­ságait fejezte ki az egyház­főnek, hangoztatva, hogy az egyházfő magyarországi lá­togatását a magyar katoli­kus hívők körében és a tár­sadalom egészében nagy ér­deklődés előzi meg. John C. Whitehead Budapesten tárgyal Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke hétfőn délután hiva­talában .fogadta John C. Whitehead-et, az Egyesült Államok külügyminiszteré­nek első helyettesét. A ta­lálkozón egyetértőén állapí­tották meg, hogy a magyar— amerikai kapcsolatok kedve­zően fejlődnek. A nemzetközi helyzetről szólva mindkét részről pozi­tívan értékelték a szovjet— amerikai viszonyban bekö­vetkezett fejlődést és hang­súlyozták a kelet—nyugati kapcsolatok további javítá­sának fontosságát. Magyar részről rámutattak, hogy a nemzetközi légikor javulása kedvező feltételeket teremt a magyar—amerikai kapcsola­tok további bővítéséhez is. Az amerikai politikust a nap. folyamán fogadta Be- recz János, az MSZMP KB titkára és Pozsgay Imre ál- lammiini&zteir, a Politikai Bi­zottság tagjai, Szűrös Má­tyás, az MSZMP KB titkára és Medgyessy Péter minisz- terelfnök- helyettes. A Külügyminisztériumban Várkonyi Péter külügymi­niszter folytatott megbeszé­lést John C. Whitehead­del a magyar—amerikai kap­csolatokról, a magyar kor­mány elnökének az Egyesült Államokban tett látogatása során feltárt együttműködé­si tehetőségek kiaknázásá­ról, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen részt vett Kovács László külügy- miniszter-hélyettes és Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. • AFGANISZTÁN — HARCOK Az Afganisztán keleti ré­szén folyó harcokban a hét végén életét vesztette 35, a kabuli kormány ellen har­coló fegyveres, továbbá két pakisztáni és két amerikai tanácsadó — közölte vasár­nap a kabuli rádió. A tér­ségben az összecsapások an­nak nyomán erősödtek föl, hogy a kormányerők ellen- támadást indítottak a kelet­afganisztáni Paktia tarto­mány székhelyének, Gardéz- nak a körzetében. Az elle­nük harcoló gerillák az utóbbi időben ugyanis fo­kozták erőfeszítéseiket a vá­ros és az annak közelében fekvő Hoszt elfoglalására. Mint a kabuli rádió be­számolt róla, a fegyveres el­lenzék osztagai az elmúlt 25 napban csaknem 1300 raké­tát lőttek Gardézra. 31 em­ber meghalt, 42 megsebe­sült. Az akciókban amerikai és pakisztáni tanácsadók is közreműködtek. • RO TE VU AZ ENSZ-BE UTAZOTT Ro te Vu, a Koreai Köz­társaság elnöke hétfőn New Yorkba utazott, ahol a ter­vek szerint kedden felszólal az ENSZ-közgyűlés üléssza­kán. Személyében először lesz alkalma dél-koreai államfő­nek beszédet intézni a vi­lágszervezet tagországainak képviselőihez. Tokiói érte­sülések szerint Ro Te Vu a megosztott félsziget újra­egyesítésére tesz újabb ja­vaslatot. Ro Te Vu elutazása előtt optimistán nyilatkozott, ki­emelve annak a körülmény­nek a fontosságát, hogy nem sokkal az onszág megalapí­tásának 40. évfordulója és a sikeresen megrendezett szöuli olimpia után szólal­hat fel az ENSZ-ben. Az újvidéki U» CM* Szó -ban olvastuk: ÍRÓGÉP KÍNAIAK ÉS ARABOK RÉSZÉRE Kínai tudósok egy kompu- terizált írógépet állítottak össze, amellyel arabul, an­golul és kínaiul lehet írni. Ez az első eset, hogy a konstruktőrök egy írógépen meg tudták oldani a jobbról balra* való írást az arabok számára és a balról jobbra való írást a kínaiak és az angolok számára. Feltétele­zik, hogy az írógép iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg az arab országokban. A LEGJOBBAN FIZETETT szörakoztatomüvész A legjobban fizetett szórakoz­tatóművész a világon Michael Jackson, az elmúlt két évben 97 millió dollárt keresett» A 30 éves popénekes elhódította az első helyet Bili Crosbytól, aki a má­sodik helyre szorult 92 millió dolláros kétévi keresetével. A harmadik helyen Steven Spiel­berg, világhírű rendező áll 64 millió dollárral. Sylvester Stal­lone a második helyről a ne­gyedikre esett 63 mülló dollár­ral. A legnagyobb haladást Mi­ke Tyson érte el, aki 55 millió dolláros keresetével a 35. hely­ről a g.-ra került. Az első tiz közt ott van Madonna is, akt két év alatt 46 millió dollárt ke­resett. SÖTÉTSÉG EGY REPÜLŐGÉPBEN Nantes és Párizs között egy utasszállító repülőgép­ben elaludt a villany, úgy­hogy a műszertáblát sem le­hetett ellenőrizni. A pilóta megőrizte lélekjelenlétét, és megkérdezte az utasokat, hogy van-e köztük szerelő. Szerencsére talált egy re­pülőgép-mechanikust, aki három perc alatt megjaví­totta a hibát, és így meg­mentette a több száz utas életét. Öngyilkos gyermekek szülei Az USA-beli Dayton (Ohio ál­lam) városában két család pert indított a rockvilágban jól Is­mert angol Judas Priest együt­tes ellen. A vád roppant súlyos. A nevezett rockegyüttes kon­certet adott a városban, amely után egy 14 éves lány és ha­sonló korú fiú öngyilkosságot követtek el. A szülők azt ál­lítják, hogy gyermekeik a múlt­ban teljesen ktgyensúlyozott lel­kiállapotban voltak, s meggon­dolatlan tettüket a Judas Priest együttes műsora váltotta ki. A bírák a vádat, mint nem bizo- nyíthatót, nem fogadták el, a gyászoló szülők keresetét eluta­sították. MAMA ÉS LÁ­NYA. Talán a szakmai ártalom az oka, hogy Nefertiti Small­wood Armstrong utcai mutatvá­nyosnő a Jól be­vált gyaloglás helyett a mono- clklizést válasz­totta az utcai közlekedésre. 18 hónapos kislá­nya, Cleopatra mindenesetre egykedvűen ve­szi tudomásul, hogy a mamá­nak egy kerék­kel többje van Nagib Malifáz kapta az irodalmi Nobel-díjat Az irodalmi Nobel-díj 18 tagú zsűrijének döntése új­ból meglepetést váltott ki az irodalmi berkekben. Noha a jól értesült körök Octavio Paz mexikói költő, Carlos Fuentes mexikói író, Milan Kundera, Franciaországban élő csehszlovák író, a trini- dádi V. S. Naipulé, vala­mint Andre Brink dél-afri­kai disszidens író nevét em­legették a legesélyesebbek között, a világ egyik leg­rangosabb irodalmi elisme­rését mégis a kevésbé is­mert, sőt a szélesebb olva­sóközönség számára teljesen ismeretlen Nagib Mahfúz egyiptomi író érdemelte ki. ö az első arab anyanyelvű író, akit Nobel-díjjal tüntet­tek ki. A zsűri megindoko­lásában- az áll, hogy Mahfúz nagymértékben hozzájárult a regény mint irodalmi mű­faj, továbbá az arab irodal­mi nyelv fejlődéséhez”. Bmif a Nobel-dfjról illik tudni Mint ismeretes, minden évben kiosztják a fizika, kémia, az orvostudomány vagy a fiziológiai, illetve az irodalom terén elért kima­gasló eredményekért járó Nobel-díjat. Azok pedig, „akik a legtöbbet vagy a leg­jobban működtek közre a népek testvériségéért, az ál­landó hadseregek megszün­tetéséért vagy csökkentésé­ért, valamint a békekong­resszusok megrendezéséért és követeléséért” — meg­kapták a Nobel-békedíjat. A világ egyik legmagasabb el­ismerését először 1901-ben osztották ki. Az irodalmi Nobel-díjat akkor egy ma már elfelej­tett költő, név szerint Sully- Prudhomme kapta, tavaly pedig szintén költő Joszip Brodszkij érdemelte ki e rangos elismerést. A díjat csak a világháborúk alatt nem osztották ki. 1914-ben, 1918-ban, 1940-től 1943-ig és 1953-ban. Az idén az irodal­mi Nobel-díj várományosai­nak listájára mintegy száz kandidátus került fel. A 18 tagból álló zsűri öt akadé­mikus véleményére és ja­vaslataira támaszkodva hoz­za meg a végső döntést. Az akadémikusok minden terü­letről kiválasztanak mint­egy 10 kandidátust a szű- kebb keretbe. Ezekről a ki­emeltekről aztán a zsűri többi tagja is csütörtökön­ként a „halhatatlanok sza­lonjában” megtartott össze­jöveteleken hosszasan vitá­zik, véleményt mond. A ta­nácskozások titkosak, nincs jegyzőkönyv, még arról sem, hogy hogyan szavazott a zsűri. Végül az kapja meg az irodalmi Nobel-díjat, akit legalább tíz „hallhatatlan” támogat. Az irodalmi No­bel-díjat eddig legtöbb fran­cia író, költő kapta meg, pontosan tizenkettő. Nagy- britanniából heten vannak, a Szovjetuinóból pedig né­gyen. Az Egyesült Álla-' moknak hat, az NSZK-nak kettő, Olaszországnak szin­tén kettő, Indiának és Ko­lumbiának egy Nobel-díjasa van, csakúgy, mint Jugo­szláviának (Ivó Andricnak köszönhetően). A kilenc év­tized alatt ezt az elismerést csak hat nő érdemelte ki. Mint ahogy számtalanszor bebizonyosodott, a zsűri sem volt mindig igazságos, hiszen számos Író bekerült a világirodalom-történetbe, és mégsem tüntették ki No­bel-díjjal. Gondoljunk csak Csehovra, Ibsenre, Tolsztoj-, ra, Rilkére, Kafkára, Joyce- re, Brechtre stb. A díj pénz­alapja, figyelembe véve az inflációt, évről évre növek­szik. Az idén 2,5 millió ko­rona, illetve körülbelül 520 millió dinár jár a Nobel- díj as tudósoknak, íróknak, békeharcosoknak. A svédek úgy látszik min­dent megtesznek, hogy meg­őrizzék a Nobel-díj patiná­ját, méltóságát. Ki is Nagib Mahfúz. a Nobel-díjas? Stockholmi körök leple­zetlen meghökkenéssel fo­gadták a hírt, hogy a svéd Királyi Akadémia Nagib Mahfúz egyiptomi írónak ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat. Igaz, hogy a 18 tagú bizottság határoza­tai évek óta gyakran ellent­mondásosak, meglepőek vol­tak, az idei irodalmi Nobel- díj megindoklása azonban valamelyest több fényt vet a választásra. — A díjat egy olyan kul­turális terület kapja, ame­lyet még nem díjaztunk, és ez bizonyítja, hogy ezt a kul­túrát sem hanyagoljuk el — jelentette ki egyebek között Sture Allen, a Királyi Aka­démia állandó titkára, és hozzáfűzte, hogy Mahfúz opusa az arab regény nagy térhódítását jelenti, és hoz­zájárul az arab irodalmi nyelv fejlesztéséhez. Alko­tása azónban kilép e kere­tekből, mert minden nem­zethez szól. Az író művei­vel univerzális zsánerű arab regényművészetet teremtett... Nagib Mahfúz 1912-ben született Kairóban, ma is ott él. Irodalmi körökben a Nagy trilógia 1956—1957 cí­mű regényének megjelente­tése után szerzett magának nevet, a mű Kairóról és pol­gárairól szól, a kritikusok Dickens Londont ábrázoló regényeivel és Zola párizsi vonatkozású műveivel ha­sonlították össze. Az 1959- ben megjelent Dzsebelavi gyermekei című regénye a szellemi értékek utáni örö­kös kutatással foglalkozik. A regény azonban ellentmon­dásosan viszonyul a vallás­hoz, és emiatt annakidején Egyiptomban betiltották. A nemzeti ébredés korá­ban, tehát 1952, a forrada­lom előtt született regényei a kritikusok szerint tulaj­donképpen szociális utópiák, amelyek a nemzeti identi­tás érvényesülésének szük­ségéből fakadnak. Későbbi regényeit és elbeszéléseit a nemzeti felülvizsgálás tük­rében kell szemlélnünk. Már akkor figyelmet szentelt az egyén szerepére a társada­lomban, és kifejezettebben, világosabban hangsúlyozza a szimbolizmust. Regényein és rövid elbe­szélésein kívül Egyiptomban színdarabok és filmforgató­könyvek szerzőjeként is is­merik. Az egyiptomi Nobel- díjas írásait, műveit nem­igen fordítják más orszá­gokban, angol nyelven 12 regénye és elbeszéléskötete jelent meg, német, francia és svéd nyelven pedig mind­össze néhány alkotása. (Tan- jug) Magyarul két novellája lá­tott napvilágot a Mai arab elbeszélések című kötetben (é. n.), és egy elbeszélését közölte a Nagyvilág című folyóirat 1981-ben. Nem is tudtam, hogy jelöltek — Boldog vagyok, túl boldog, nem is magam, hanem az arab irodalom elismerése miatt — ezek voltak Nagib Mahfúz első szavai, amint hírül vette, hogy ő az idei Nobel-díj tulajdonosa. ,Az egyiptomi Mena hírügynök­ségnek adott nyilatkozatában továbbá elmondta, hogy első gondolatai tanítói, az egyiptomi írók felé szálltak, „akik nálam sokkal jobban megérdemelték ezt a kitün­tetést. A hír megdöbbentett, hiszen nem is értesültem róla, hogy jelöltek". (Tanjug) m fis & m Magyar Hitel Bank Rt. letéti A Magyar Hitel Bank Rt. jegy Október 10-én újszerűségében teljesen egyedülálló LETÉTI JEGYET bocsát ki ai ‘.Lakosság és a közületek részére, bemutatóra szólóan, 1 éves lejárattal, amely lejárat 1-1 évre, két alkalommal meghosszabbítható. A jegyek Békés megyében az MHB RT. Szarvasi Igazgatóságának (Szarvas, Béke u. 1. sz., tel.: 67-11-155) pénztárában meghatározott számban vásárolhatók meg. A Letét 5000, 10 000 és 50 000 Ft címletű lehet, tehát már a kisebb jövedelműek részére is elérhető befektetési forma. Előnye, hogy a Magyar Hitel Bank Rt. a lejáratkor nemcsak a letét összegét és annak kamatát fizeti ki, hanem aiat ki is egészíti az időközi áremelkedés eLlensú lyozásána. A letéti jegy. évi kamata 17%. A kamat és a kamatkiegészítés együttes mértéke a KSH általi hivatalosan közzétett fogyasztói árindex plusz 1%. A LETÉTI JEGY SZABADON ÁTRUHÁZHATÓ. A Magyar Hitel Bank Rt. letéti jegye garantáltan értékálló! MHB RT. SZARVASI IGAZGATÓSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents