Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-17 / 248. szám

1988. október 17., hétfő SZERKESSZEK VELÜNK! A kétegyházi nyugdíjasklub életéből Már régen felhívták a fi­gyelmeimet a kétegyházi nyugdíjasklub munkájára, aktív tevékenységére. Azóta amnyi idő telt el1, hogy a ta­lálkozót -már nem húzhat­tam, halasz thattam tovább. Beszélgetésre jöttünk ösz- sze Medve Györggyel, a Iklltub vezetőjével1. — Én csak az utóbbi két évről tudok számot adni — kezdi a beszélgetést —, mert 1986 őszén vettem át a kfflub irányítását. Akkor 81 tagot foglalkoztattunk. A je­lenlegi létszámunk már 90. Nem akarok, nem is tudok más klubok munkájáról be­szállni, az tény, hogy nálunk, aktív tevékenység folyik, bármiről! is essék szó. 1987- ben például egy jóH sikerült Kíi mit tud ?~on vettünk részt Nagyszénáson. Arckor egv jelenet és egy szólóének kapott első helyezést. Töb­ben oklevéllel érkeztek ha­za. Az idei vetélkedőn pe­dig fafaragónk ért el első helyezést. Nemcsak a sze­replésekre járunk el szór- galmasan^ hanem a társa­dalmi munkákból is kivesz- seük a részünket. Nem kel­lett noszogatni senkit ak­kor, amikor arról volt szó, hogy ki kell takarítani az új sportcsarnokot, vagy bár­hol parkosítanunk kell. Na­gyon örültünk, amikor a a sportcsarnok előtti kert­rendezésünkért, annak ava­tásakor a miniszterhelyet­testől kaptunk elismerést. Jó a kapcsolatunk a me­A társadalmi munkákból is kivesszük a részünket zőgazdasági szakiskolával is. Ha nekik segítségre van szükségük, számíthatnak rámlk, ha viszont mi szeret­nénk kirándulni, aiz iskola autóbusza mindig a rendel­kezésünkre áll. Sorolhatnám még, hogy a mezőgazdasági múzeumban is mi mindent csináltunk; letisztegattuk a gépeket, takarítottunk, par­kosítottunk. Egy tanfolyam alkalmával ismerkedtem meg Kotomán Mihállyal', a battonyai nyug­díjasklub vezetőjével. Elő­ször mi hívtuk meg őket, hogy látogassanak el hoz­zánk, nézzék meg a sport­csarnokot, a múzeumot. Az­tán mi mentünk Battonyá- ra, hogy megkoszorúzzuk a AZ ŐSZI SZÖVETKEZETI HETEK KERETÉBEN RENDEZZÜK MEG A mezőgazdasági kistermelők konzultációját Előadások: kertészeti, vetőmag-forgalmazási, öntözési, baromfitenyésztési, nyúltenyésztési és takarmányozási kérdésekben. Bemutatók: — a trágyagiliszta-humusz előállítása — csepegtető öntözés — palántanevelés új módszerei — mezőgazdasági kisgépek — vadkárok elleni faháncsvédelem. A békéscsabai áfész gazdabolltja vetőmagot árusít, kisgépekre előjegyzést vesz fel. Információs szolgálatot tart az Agroker, a növényegészségügyi áLlomás, valamint több hazad és holtaid vetőmag-forgalmazó cég. Időpont: 1988. október 20., 9 órai kezdettel. Hely: Békéscsaba, ifjúsági ház. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Fogyasztási Szövetkezetek Békés Megyei Szövetsége A GYULAI VÍZMÜVEK TERMELÉSI ÜZEME felvételre keres autószerelő, ács és vákuumgépész szakmunkásokat Jelentkezni lehet: Krasznai Ferenc üzemvezetőnél, Gyula, Henyei M. utca 2. felszabadulási emlékművet. Ügy tűnik, hogy ez a barát­ság hosszú életű lesz ... Tag­jai vagyunk az „Életet az éveknek" országos bizott­ságának is. Egyszóval or­szágos szinten is számon tar­tanak minket Kedvez az időjárás — csak el ne kiabáljam — a hét végére tervezett társa­dalmi munkánknak is. Ró- zsaitöveket szeretnénk „té- liesíteni”, betakargatni. Ok­tóber 22-én pedig záróva- csorát rendezünk ... — az­tán hétfőnként összejövünk, hogy a téli estéket kézimun- kázással, citenázássai, sak­kozással — egyszóval szóra­kozással töltsük ki. (b. v.) Figyelmesség Gyermekünk mozgássé­rült, most töltötte be 18. születésnapját. Ebből az al­kalomból Gádoroson, a ven­déglátó helyiségben születés- napi vacsorát tartottunk. A Petőfi szocialista brigád gyermekünknek ingyen fel­szolgálást adott. Ez olyan önfeláldozó cselekedet volt a brigádtól, amit még a gyer­mekünk soha nem kapott. Köszönjük a brigád minden tagjának a figyelmességet. Dancsó István és felesége. Gádoros Visszhang A Népújság szeptember 13-i számában megjelent „Pácban a Patex” című cikk­re reagálva a vésztői szövő­üzem kollektívája kifogásol­ja, és sérti az alábbi meg­fogalmazás, még ha történe­tesen úgy hangzott is el. Idézem: „ .., Kifogásolták, hogy Vésztőn beruháztak, ott, ahol nincsenek szak­munkások ...” Vagy nem megfelelően tájékoztatták a cikk újságírónőjét, vagy nem tájékozódott a leírt tény hi­telessége felől; A tények a következők: a vésztői üzem­ben dolgozó 50 szövőnő kö­zül 29-nek megvan a szak­munkásiskolái végzettsége, sőt, 17-en Mezőberényben és Szegeden végeztek. Az 1985. januártól bejáró dolgozók közül 15-en egy­éves tanfolyam keretében végezték el a szövőszakmun­kás-képző tanfolyamot, amelyből 1987 márciusában sikeresen le is vizsgáztak. Szabadidejüket és nem egy szombatot feláldozva, a há­rom műszak és a család ellá­tása mellett vállalkoztak er­re a feladatra, és ezért kö­szönet illeti meg őket. Kö­szönet illeti meg azokat a tanárokat is, akik ezt a fel­adatot elvállalták, és sikere­sen végigvitték. A műszaki dolgozók közül (gépmeste­rek, segédmesterek, lakato­sok stb.) 90 százaléka'laka­tosszakmával vagy gépsze­relői szakmával és szövő- szakmunkás-bizonyítvány- nyal is rendelkezik. Azon kívül 5 fő gimnáziumi érett­ségivel, 3-an textilipari tech­nikusi, egy fő textilipari szakközépiskolai végzettség­gel rendelkezik. Ha nem lenne megfelelő a vésztői üzemben levő szak­mai színvonal, akkor nem ilyen eredményeink lenné­nek, mint amilyenek van­nak, ugyanazzal a fonallal és ugyanolyan elavult gépek­kel. Itt ugyanis csak az épü­let új, a gépek Békéscsabá­ról kerültek ki, szinte ócs­kavasként. Ez azt bizonyít­ja, hogy vannak Vésztőn szakmunkások. Zsámboki Kálmán pártalapszervezeti titkár, Vésztő * * * Sajnáljuk, hogy — ezek szerint — félreérthető volta kifogásolt mondat. Abban ugyanis szó sincs arról, hogy a Patex vésztői szövőüzemé­ben jelenleg nincsenek szak­munkások. A megállapítás a szóban forgó térség foglal­koztatási lehetőségeit minő­síti. fl bevásárlókosarakról „Jól megy” címmel lapunk szeptember 15-i számában, a 6. oldalon megjelent írásra érkezett a következő levél az Élésker-től: „A bevásárlókosár az ön- kiszolgálás alapvető eszköze. Aki használja, tudja. Fém­kosár, vagy műanyag kosár? Hogy melyik tart tovább, ezt kell bizonygatni? Jobb, hi- giénikusabb-e a műanyag — pedig olcsóbb —, megint fe­lesleges kérdés. Kell-e, vagy nem évente beszerezni: ezt a szükséglet dönti el. Nem a kereskedő jó vagy rossz szokása, pazarlása, hanem a kényszer. Enélkül nem lehet dolgozni. Mi 1987-ben 1300 darabot vettünk 210 ezer fo­rint értékben, összes ráfor­dításunk 136,5 millió forint volt. Sok-e vagy sem ebből a 210 ezer forint? Másfél ezrelék. S miért vettük? A kosarak talán örökké tarta­nak? Nem, sőt, nemcsak tönkremennek, hanem „fogy­nak” is. Ezt igen keserűen akkor tapasztaltuk, amikor a fémkosárra átálltunk. Nem teljesen, mert a tavalyi be­szerzésből is 750 darab mű­anyag volt. Nem azért, mert jobb, mert olcsóbb. Végezetül a Szabadság té­ri tényekről: nem két 4ve> 4 éve van ott fémkosár. A műanyagból évente 20-25 cseréjét kellett elvégezni, mert javíthatatlan lett, vagy eltűnt. 1984. augusztusában 80 új fémkosár állt szolgá­latba. ’86-ra 47 maradt, rá­pótoltunk 23 darabot, ’87 ok­tóberére megint kevesebb lett 27-tel. Ez év augusztu­sában újabb 13 lett selejt, illetve hiány. Augusztus 25- én 40 egyfülű botránkoztatta meg a cikkírót. A két ko­sárféle nem illeszthető ösz- sze. Hát ez bizony „felhőt­len bolti boldogság”. Szűk megjegyzésem a „Jól megy” szerzőjéhez: „Csak annyi minden más” — ami pénzkérdés — „ne hiányoz­na”. Ezernyi hibánk van bi­zonyára, meg lehet ítélni bennünket gonoszkodóan és jóindulatúan is. Én minden­esetre az utóbbi mellett sza­vazok. Mert nem hiszem, hogy szándékos kártevőként dolgozunk, s pellengéren a helyünk. Különösen akkor nem, ha valamit nem kö­vettünk el. Ábrahám György igazgató, Békés Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Válaszolt az illetékes Békés-Skála Áruházunkra vonatkozó szeptember 17-i számunkban megjelentetett ■„Kamionosok a szűk úttes­ten” című vásárlói észrevé­telre a következő választ küldjük. Tisztelt V. Albert vásár­lónk által reklamált 3/4 co­los közcsavart a Vasvill Nagykereskedelmi Vállalat egri (kirendeltségétől szerez­te be áruházunk vasosztálya. Az árucikk portugál import­ból származik (tőkés), amely ára a 31-02217. sz. 1988. 02. 11. keltezésű számlájukon helyesen 50 forint (fogyasz­tói áron) szerepel. Abban igazat adunk vásárlónknak, hogy a látszatra hasonló áru­cikk ára 19 forint, de az ma­gyar gyártmányú. Sokszor elhangzik manapság, hogy ilyen (és nagyon sok egyéb) áruféleséget miért nem gyárt a magyar ipar. Mentségünk­re szolgál, és számunkra is kérdés, hogy jelen beszerzé­si forrást ilyen magas áron, hol derítette fel a magyar külkereskedelem. Vélemé­nyünk ebben megegyezne, hogy ez pazarlás és könnyel­műség. Kapcsolatos észrevételével nem értünk egyet, és hírne­vünk megőrzése érdekében legmesszebbmenőkig vissza­utasítjuk. Ez ügyben szíve­sen vennénk, ha .kilétét vá­sárlónk felfedné, mert 70 dolgozó megélhetése (mini­mális) függ a cikkben nyi­latkozott kijelentése miatt. Egy pár kérdés felmerült bennünk: — Vásárlónk mi­lyen megalapozott tapaszta­latból szerezte azt az infor­mációt, miszerint áruhá­zunkban több termék jóval többe Ikerül, mint máshol? — Áruházunk árait melyik kereskedelmi boltokhoz vi­szonyította? — Körülbelül 15 ezer féle árucikket árusí­tunk, és reméljük, megérti, hogy a tárgyi kijelentése e tekintetben nagyfokú fcöny- nyelműségre vall. összegezve, Magyarorszá­gon minden kereskedelmi egység az érvényben lévő rendelkezések szerint alakít­ja ki áruinak egységárát. 1988-ban a tevékenység el­lenőrzése fokozottabb. De anélkül is a becsületes, sza­bályos kereskedelmi munka­végzésre törekszünk, és az nem függ össze semmilyen egyéni akarattal. Ezt bizo­nyítja, hogy áruházunkat is ez évben több alkalommal vizsgálta az Állami Kereske­delmi Felíügyelőség, és ár­munkánkat kifogástalannak találta. A vizsgálati anyag jegyzőkönyvei az áruházban vannak. Nem utolsósorban elnézést kérünk t. vásár­lónktól a leírt tapasztalata miatt, de az általunk közölt tényeket cikkéhez minden­képpen hozzá kell gondolni, hogy munkánkról minden vásárlónk élethűbb képet kapjon. Mindezeken túlme­nően változatlan készséggel kérjük, keresse fel vásárlási szándékkal áruházunkat, és változatlan feladatunk, hogy az esetlegesen felmerülő problémákat a helyszínen, érdemben is lerendezzük. Kovács Pál igazgató, Békés-Skála Áruház Még egyszer a Penza lakótelepi utakról Örömmel olvastam a Nép­újságban megjelent cikket a Békéscsaba Penza lakótelepi utak állapotáról. Azzal sze­retném kiegészíteni az ab­ban olvasottakat, hogy iga­zán nem az elmúlt évtize­dek tették tönkre az ottani utakat, hanem azóta mentek rohamosan tönkre, mióta a megyei építőipari vállalat a Dózsa György úti építkezést folytatta. A Penza lakótele­piek Hazafias Népfront-gyű­lésén felvetették a dolgot, ahol egy-két évvel ezelőtt azt a választ kapták, hogy amint az építkezés befeje­ződik, az építőipari vállalat — akinek a tehergépkocsijai ludasak az utak tönkreme­netelében — kijavítják azo­kat. Sajnos, erre nem ke­rült sor. Készítettek egy utat, ami a Penza telepről vezet be az új házakhoz, de a többi úgy maradt, ször­nyű állapotban. Sokat ront a helyzeten az is, hogy a több száz idős em­ber, ezen kívül a Penza la­kótelep végén levő bölcsö­débe is járó szülők, gyerme­keikkel ezeken a kocsiuta- kon közlekednek, hiszen itt külön gyalogjárda nincs. Ha eljön a tél, akkor a vékony hóréteg betakarja a gödrö­ket és rengeteg esés törté­nik ezekben a hónapokban. Majd a vastag hó lerakó­dása után még alkalmatla­nabb közlekedésre, gyalogos közlekedésre különösen a lakótelepen átvezető út. Nem volna igazságos a ta­nács nyakába varrni a dol­got, hanem esetleg meg­osztozva a költségeken, az építőipari vállalattal kelle­ne még a tél beállta előtt azt az egy nem is túl hosz- szú utat rendbe tenni, ame­lyik keresztülvezet a Penza lakótelepen. A Penza lakótelepi öregek nevében (név és cím szerkesztőségünkben) A csapatzászló ünnepét köszöntöttük A fegyveres erők napján a 22. Számú Tüköry Lajos Út­törőcsapat rajonként felsora­kozott. A zászlóbontással megkezdtük az 1988—89-es úttörőévet. Meghallgattuk csapatunk munkatervét, amelyben újdonság a szak­rajok beindítása volt. Csa­patunk névadójáról, Tüköry Lajosról csapatunk alapító­ja, Végh Mihály tanár bácsi mondott beszédet, majd 40 éves úttörővezetői munkájá­ért az úttörőelnökség meg­jutalmazta őt. Ezután meg­koszorúztuk névad ónik em­lékművét, majd levonultunk a Sebes-Körös partjára, ahol különböző programok közül lehetett válogatni. Vidám ve­télkedőkkel, játékkal tel el ez a szép nap. Csüllög Angéla * III. b, csapattudósító, Körösladány Rakodási bérmunkát vállalunk KNB—250 TÍPUSÜ, NAGY TELJESÍTMÉNYŰ RAKODÓGÉPPEL. Lenin Mgszt, 5920 Csorvás. TeJjefom 17/32. (Gépesítési főágazat-veaeitő.) Telex: 83-469.

Next

/
Thumbnails
Contents