Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-17 / 248. szám
NÉPÚJSÁG 1988. október 17., hétfő o Társadalmi vitára bocsátják a választási törvény tervezetét (Folytatás az 1. oldalról) Egy időben vagy külön A képviselői és a tanácstagi megbízatás tartalma különböző az országos és a helyi politizálás eltérő jellege miatt. Ez azonban nem tükröződik eléggé a jogi szabályozásban. Esetenként a gyakorlatban is összemosódnak a feladatok és a szerepfelfogás sem teljesen tisztázott: a képviselőket helyi problémák megoldására buzdítják a választók, és ennek alapján ítélik meg tevékenységüket. Ezt. a keveredést a választókban erősíti az is, hogy az egy időben tartott választásokon sem az egyéni programokban, sem a. választási eljárásban, az agitációban nem vált el egyértelműen az eltérő jelleg. Az időbeni elkülönítés segítheti, hogy markánsabban jelenjenek meg az országos és a helyi politikai ügyek, az érdekképviseleti különbözőségek. Döntő változás attól várható, ha ez a forma megfelelő tartalommal telítődik: a képviselőknek és a tanácstagoknak jól kirajzolódó, önálló arculatú választási programjaik lesznek. Ezt elősegítheti a választás szabályainak (például : jelölés' folyamata) differenciálása is. A szétválasztás fontos politikai • előnye, hogy a választási ciklus (öt év) alatt a kormányzat két alkalommal teremt lehetőséget a Legszélesebb körű párbeszédre a választókkal. Kétségtelen!, hogy a szétválasztással szemben reális ellenérvek sorakoztathatok fél: a választási szervek tagjai munkater- hének -növekedése, a költségek duplázódása, a választási éljárós- szinte állandó folyamattá válása. Az érvekre és ellenérvekre tekintettel a törvény szövege két változatot tartalmaz, az egyik szerint időben elkülönülne a tanácstagi és a képviselői választás, a másik szerint 1990-ben még azonos napon lennének. A jelölés kritikus pontjai Egyhangú a vélemény abban, hogy az 1985. évi választások egyik legizgalmasabb szakasza a jelölés volt, s ennek során felszínire kerülitek, a jelölési rendszer ellentmondásai!. így többek között az, hogy túlságosan elkülönüli egymástól a jelöltnek javasoltak kiválasztása és maga a jelöltállítás. .A jelenlegi szabályozás aiz állampolgárok közvetlen részvételére csak a jelölő -gyűlésen ad alkalmat. A jelölő gyűlés állásfoglalását így gyakran, hangulati elemek döntötték el. Mindehhez hozzájárult, hogy a jelölő gyűlésiek lebonyolításának jogi sza- 'báiiyazatilanisáiga visszás helyzeteket is teremtett. A jelölő gyűlésen váló részvételt, szavazási jogosultság, a szavazás eredményének megállapítása -körüli zavarok az adott esetben szükségtelen feszültségek forrásává váltak. A jelzett problémák a jelölés egész folyamatának megújítását igénylik. A jelölés folyamata a módosítás tervezete szerint három egymásra épülő szakaszból1 áll: a jelöltajánlás, a jelölést előkészítő bizottságok munkája és a jelölő gyűlés. Jelöltajánlás Annak érdiekében., hogy a jelöltnek ajánlott személyek mögött -ténylegesen közös politikai akarat, közösségi gondolkodás és cselekvés áMhassoni, indokolt a jelöltajánlás jogának kollektív jogként váltó megfogalmazása úgy, hogy minden alkotmányosan működő szervezetnek, kollektívának jelölta-jánllési joga legyen. A módosítás szerint a képviselőjelöltek személyére írásban ajánlást tehetnek a választókerületben működő, jogi személyiséggel rendelkező politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervek, egyesületek, gazdálkodó szervezetek, intézmények dolgozóinak, illetőleg tagjainak közösségei és a lakóhelyi kollektívák. Lakóhelyi kollektívák álatt példá-ul a d'a-kó- és utcabizottságok, a társasházi közösségek és lakás-szövetkezeteik érthetők. Ebben az értelemben. tehát az egyének jelöltajánlási joga kollektív joggá integrálódik, hiszen valódi képviseleti tartalom csak közösségi akaraton alá-puilhat. A kollektiv ajánlási jog a társadalmi vita egyik fő kérdése lesz. Azt -kell tisztán Dáitaii, hogy a javasolt megoldás előrelépést jelent. Megszűnik az az ellentmondás, hogy a jelölő gyűlésen- az ott helyben^ először felvetődő személyre -kelljen szavazni’: jelölt legyen-e vagy sem. Tartalmilag az egyéni jelöltajánlási jog eddig is csak akkor tudott érvényesülni, ha megfelelő mértékű kollektív támogatást szerzett. Az ú*j keretek között egyértelműbbé válik, hogy ki kit képvisel,' az ajánlott személynek mekkora a támogatottsága. Jelölést előkészítő bizottság A jelöltajánlás új rendszerének kialákí- tása felveti új választási szerv, a jelölést előkészítő bizottság létrehozását minden képviselői válasiztókerületbeni A javaslat szerint a bizottság 31-35 tagú. Tagjait a Hazafias Népfront bizottsága választja meg, a választókerület politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervei, a lakóhelyi és a munkahelyi kollektívák által javasolt választópolgárok közül. A bizottság -tevékenységének nyiLvános- nalk kell -lennie, mert csak a nyilvánosság teremtheti meg azt a -közbizalmat, amely elengedhetetlen feladatai ellátásához. A bizottság működése: — ülése nyilvános, melynek idejét és időpontját közzé kell tenni; — munkájában tanácskozási joggal részt vehet a jelöltet ajánló kollektíva képviselője akkor is, ha nem tagja a bizottságnak; — ülésén bárkinek hozzászólási jogot adhat. v A bizottság feladatai: — összegyűjti az ajánlásokat; — konzultációkat folytathat az ajánló kollektívák képviselőivel annak érdekében, hogy esetleg közösen támogatható programokban és személyekben állapodjanak meg; — a javaslatokat támogatottságuk mértéke alapján rangsorolja, nyilvánosságra hozza, majd indoklásával együtt a jelölő gyűlés elé terjeszti. A -bizottság nyilvános érdekegyeztető fórum, tevékenysége szigorúan kötött a törvényességhez. Minden ajánlással érdemben köteles foglalkozni, kivéve, ha az ajánlott személy a törvényes feltételeknek nem fellel meg (pl. nincs választójoga). A támogat tottság. mértékétől függetlenül valamennyi ajánlott személyről tájékoztatja a jelölő -gyűlést. A támogatottság mértékének megállapí- tásámál több összetevőt lehet figyelembe venni: elsősorban, az ajánló -kollektívák, és ezek tagjainak száma, az ajánló kollektívának a választókerületben betöltött társadalmi, politikai súlya, az ajánlott személynek a választókerület érdekében végzett tevékenysége. A társadalmi vita remélhetően tovább pontosítja a -támogatottság mértékének, tartalmi meghatározását. Az előkészítéskor felmerült javaslatok alapján a módosítás alternatívákat tartalmaz a következő .kérdésekben, is: — a képviselőnek ajánlott személy csak egy vagy több választókerületben fogadhat el ajánlást; — a jelöltet ajánló kollektíva csak egy vagy több személyt javasolhat képviselőjelöltnek. Jelölő gyűlés Viállítazatliain a jelölő gyűlésnek az a jo-ga, hoigy kizárólagosain dönt arról, ki legyen jelölt. A jelölő gyűlés résztvevői csak a kollektívák által előzetesen- ajánlott személyekről: szavazhatnak. A jelöltekre vonatkozó javaslatokat elhangzásuk sorrendjében egyéniként kell szavazásra bocsátani. Az 1985. évi választások tapasztalataira alapozva a módosítás tervezete szerint a szavazás előtt az ajánlott személyek ismertethetik választási programjukat. Az elgondolás szerint — a jélenitegi egy- harmad- helyett — a jelölő gyűlésen részt vevők félének igenlő szavazata szükséges a jelöltté váláshoz, kifejezve ezzel azt az igényt, hogy az ajánlott személyek közül' a leginkább támogatottak legyenek jelöltek-. Sok kifogás- érte 1985-ben- a választási törvénynek azt a -rendelkezését, hogy a jelölő gyűlésen, -a választókerületben lakó választópolgárokon -kívül a munkahelyi közössé^ gelk -tagjainak -is volt szavazati, joga. „Az jelöljön, aki választ”, fogalmazódott meg a tapasztalatok összegzésékor. A módosítás szerint a jelölő gyűlésen szavazati joga kizárólag a választókerület lakosainak van. További kérdésiként merül felt, és a. tervezetben alternatív javaslatként szerepel: a .képviselői választókerület Iákosai minden jelölő gyűlésen vagy csak egy alkalommal élhetnek a szavazati joggal1. Ennek eldöntésénél -kétféle, egymásnak ellentmondó lehetőségiét kell mérlegre -tenni: ha a jéllölő .gyűlés résztvevői, csak egy -gyűlésen szavazhatnak, akkor kiküszöböljük az „utaztatást”, ugyanakkor meggátoljuk, hogy az ajánló kollektíva minden választókerületi jelölő gyűlésen támogathassa saját jelöltjét. A -törvényi -garanciák erősítése érdekében a javaslat szerint a jelölő gyűlésen- — esküt tett — sízavazatszálmfláiló bizottság működik-. A törvény a jelölő -gyűlésre vonatkozó további -részletszabályok kialakítását (pl. a hozzászólások időtartamának korlátozását, a szavazati jog igazolásának módját) demokratikusam, a többségi élv betartáséval a jelölő gyűlés -résztvevőire bízza. E megoldás azért látszik célszerűnek, mert csak ott kell kiegészítő -részletszabályokat megálllápítar- mi és alkalmazni, ahol erre igény mutatkozik. A tanács-tagok választásánál a jelölést előkészítő bizottság feladatait a Hazafias Népfront hélyi bizottsága -látja el'. A tanácstagi jelölésnél a jelölő gyűlésen további szeméiyek-re .is javaslatot tehetnek a vá- lasztópoHgárok. Választási programok A választások -népfront jellegének egyik hagyományos rmegjelienésii formája a vár- lasztójogi törvénynek az a rendelkezése, mely szerint a- jelöltnek írásban nyilatkoznia keill a Hazafias Népfront programjának elfogadásáról!. Politikai in-tézményrendszerünik reformr- ja kapcsán- nem zárhatók ki a választásokból azok az alkotmányosain megalakult szervezetek, amelyek a politikai szerveződés eddigiektől eltérő útját járják. Módosításiként a javaslat tairtáltnazzaazt a döntési változatot is, hogy a megválaszt- hatóságnak az alkotmány, az alkotmányos jogszabályok elfogadása legyen a feltétele. A jelölési folyamat új megfogalmazásában erősebbé válik a kötődés az ajánló, kollektívák és a jelölitek, illetőleg a választók, és- a megválasztott képviselők . között. Ez kifejeződik abban is, hogy az ajánló kollektíva az ajánlott személy választási programjához javaslatokat is tehet, amelynek elfogadásáról nyilatkozni kell. A jelölt a jelölő gyűlésen, majd azt követően a választást megelőző napig ismertetheti választási programját. A választási agitációban., a lakossággal való kapcsolat- -tartiás -szervezésében, az ajánló kollektívák támogathatják a jelöltet annak érdekében, hogy minél- kedvezőbb és nagyobb ismertségre -tegyen- szert. A választási agitációnak .törvényes kereteket kell szabni: részben a jelölttől elvárható tisztességes magatartás normáinak kialakításával, részben a választási agitáció- ra fordított pénzeszközök felhasználásának nyilvánosságával. 'Az ajánló kollektíva és a megválasztott képviselő között a kapcsolat nem szakadhat meg. A javaslat ezt azzal- is kifejezésre juttatja, hogy ha a vállalt programját a képviselő n-etm teljesíti, az ajánló kollektíva is kezdeményezheti visszahívását. Országos választási lista Az országos lista továbbfejlesztése két megközelítésből indokolt: váljék egyértelműbbé, hogy a listán induló jelölitek milyen érdekéket, mely szervezeteket képviselnek, továbbá minden jelentős, a poliitii- kai intézményrendszerben meghatározó jelentőségű országos- szervezet kapjon- helyet a listán-. Ez szükségessé teszi az országos listán megválasztható képviselők számának növelését, a jelenlegi 35-ről mintegy 50-re. Ennek arányában csökkenne az egyéni képviselői válasz tők erű létek száma. A törvényben felsorolt szervezetek a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által megállapított számban közvetlen jelölési jogot kapnak. A tervezet szerint ilyen szervezet az MSZMP, a SZOT, a KISZ, a Gazdasági Kamara, a TOT, a Szövosz, az Okisz és a Kiosz. A jelölt személyéről- az országos vezető testű létek döntenek. A nemzetiségiek szövetségei-, az egyházak, és más társadalmi mozgalmak -képviselőit a HNF Országos Tanácsa jelölheti. Reális alternatíva az országos lista jelenlegi szabályainak megtartása -is. A tanácselnök választása Hosszabb -ideje feloldásra vár az az el- lent-mioindósi, amély abból fakad, hogy a tanácselnök, mint tanácstag egy választók-e- rüM-hez, mint a tanács elnöke ped-ig a település egéázéh-eiz kötődik. Feloldható az ellen- tmondiás azzal, ha -például a tanács elnökét a testület nem csak a tanácstagok közül váláisztha-tja. A hellyi -tanácsok önkormányzati jellegének fejlesztése, a -testületek meghatározó -szerepének növelése igényli, hogy a település lakossága miinél közvetlenebb befolyást tudjon gyakorolni a tanácselnök tevékenységére. Ezért új kötődési pontokat kell kialakítani, amelyek szélesítik az önkormányzat vezetőjének társadalmi bázisát, ugyanakkor egyértelmű felelősségi viszonyokat teremtenek a -lakosság: -előtt. Erre tekintettel a módosítás tervezete -tartalmazza, hogy a település választópolgárainak egésze válla,sisiza meg a helyi -tanács elnökét.' Ennek előnyei elsőso-rban, ott jelentkezhetnek, ahol a település mérete -lehetővé teszi, ill- -letőleig biztosíthatja, hogy a választók közvetlenül ismerhessék a -tanácsalhökjelöltet. Ezért a javaslat két változatot tartalmaz. Az egyik szerint valamennyi helyi tanácselnököt közvetlenül választaná a lakosság, a másik változatban a fővárosi kerület és a megyeszékhelyen működő városi, megyei városi tanács elnökének választása — a lakosság nagy száma miatt — nem közvetlenül történne. A tanácselnököt a- közvetlen választásikor a Hazafias Népfront helyi bizottsága jelöli. A jelölésre javaslatot a település bármely lakosa tehet, és ezeket a Hazafias Népfront bizottságának nyilvános ülésén kell megvitatni. Tanácselnöknek egy vagy -több személy is jélö-lhettő. A tanácsi rendszer új elemei Az állami szervezeti rendszerben a nép- képviselletii-önikormiányzati, jelleg új megfogalmazását -tartalmazza a javaslat azzal, hogy a községi közös tanácsot a társközségekben megválasztott elöljáróságok alkotják. A társközségekben a váíasztópoilgáirok elöljáróságai tagot választanak, aki egyben tanácstag, is. E módosítási, javaslat jelenleg elvi jelentőségű és deklaratív jellegű. Teljes értékűvé az új tanácstörvény ázzál teheti, ha -kialakítja az alulról építkező ái- lámszervezeti -rendet: minden községnek lehessen saját, önálló tanácstestülete, amély maga dönthet — a szakigazgatás -kivételével — a saját hatáskörében, illetőleg a közös -tanács útján ellátandó feladatokról. A módosítás vitát nyit arról is, hogy megváltozzon-e a fővárosi, -megyei tanácstestületek összetétele. Ha a jelenlegi szabályozástól eltérően a fővárosi, megyei tanács tagjait csak a helyi tanácstagok közül lehet választani, akkor nyilvánvalóan növekszik a helyi önkormányzatok érdekképviseleti lehetősége és megváltozik a területi tanácstestület szerepköre. A szavazás A szavazólapon hagyományosan a jelöltek nevei ábécé sorrendben szerepelnek. Annak érdekében, hogy minden választó előtt ismertté váljon a jelölés során elért támogatottság mértéke, a szavazólap ennek megfelelő sorrendben tartalmazza a jelöltek neveit. Ez érdemibb támpontot nyújthat a választáshoz, mint a semleges ábécé sorrend. A szavazólap e két formája döntési változatként szerepel a javaslatban. A tervezetben a szavazás eredményére vonatkozóan alternatíva található: — Az egyik változat a pótválasztások számának csökkentése érdekében bevezetné már az első fordulóban a relatív többség elvét. Ez azt jelenti, hogy az lesz a megválasztott képviselő, tanácstag, aki a választáson a legtöbb, de legalább az érvényes szavazatok egynegyedét megkapta. — A másik változat fenntartaná az abszolút többség elvét, mely szerint a választás első fordulójából az kerül ki győztesen, aki az érvényes szavazatoknak több mint a felét elnyerte. A szavazás ideje és a választás eredményének megállapítása alatt a sajtó képviselői a jelenlegi szabályoktól eltérően külön engedély nélkül — jelen lehetnek a szavazóhelyiségben. A pótválasztás egyszerűsítése A kötelező -kettős jelölés -bevezetése tette élővé a pótválasztás intézményét. A korábbiakhoz képest jelentősen megnövekedett a pótválasztások száma, amelyek a gyakorlatban nehézkesnek, esetenként formálisnak vagy ellentmondásosnak bizonyultak. A jelölő gyűlések kötelező megismétlése érthető ellenérzést keltett azzal, hogy a választás napján több ezer vagy. több száz szavazatot elnyert képviselő és tanácstagjelölt ismételten megmérettetett az elenyésző létszámú jelölő gyűlésen. A pótválasztásnak szervesen kell kapcsolódnia a választási folyamat egészéhez, ugyanakkor egyszerű, gyors eljárást kell lehetővé tennie. A módosítás tervezete szerint a pótválasztáson az a két személy indul, aki a választás napján a legtöbb szavazatot megkapta. Jelölő gyűlést csak akkor kell tartani, ha bármely okból nincs két jelölt. Ha egy jelölt van, akkor csak a hiányzó másik jelölt pótlásáról kell döntenie a jelölő gyűlésnek. Bírósági jogvédelem Társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakaszában számos területen növekszik a bíráskodás jelentősége az alkotmányos garanciák érvényre juttatásában. A jogállamiság gondolati körében fogalmazódik meg a választásokkal kapcsolatos kifogások bírósági felülvizs-gá,laténak szükségessége. A bírósági felülvizsgálat széles körben lehetővé teszi, hogy jogszabálysértés esetén a választás-előkészítésével, lebonyolításával, eredményének megállapításával szemben jogorvoslattal lehessen élni, pl.: — a választói nyilvántartásba való felvétel vagy abból való kihagyás miatt; — a jelöltajánlás elutasítása; — c jelölő gyűlés tevékenysége és döntése— o szavazás törvényes feltételeinek hiánya; — a választás eredményének megállapítása ellen. A választópolgár a jogszabálysértőnek tartott intézkedés, döntés ellen először az érintett választási szervhez fordulhat (pl.: a jelölést előkészítő vagy szavazatszedő bizottsághoz). Amennyiben kifogását elutasítják, az illletékes választási «lnökséghez fordulhat panaszával. A választási elnökség elutasító döntését lehet bíróság előtt megtámadni. A bíróság népi ülnökök közreműködésével, gyorsított eljárás -keretében dönt, határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye. A bíróság megalapozott kifogás esetén a törvénysértő intézkedést hatálytalanítja (pl. megsemmisíti a jelölő gyűlés eredményét, a választási eredményt) és intézkedik a törvényes rend helyreállításáról. Egyéb kérdések A választási törvény módosításának tervezete több, az előzőekhez képest kisebb jelentőségű kiegészítő, pontosító módosításra is javaslatot tesz. Így: különbséget tesz a választójoggal nem rendelkező és a választójog gyakorlásában akadályozottak között, növeli a választási szervek feladat- és hatáskörét, a választási eljárás időtartamát, a választásokkal kapcsolatos hirdetmények, közlemények nyilvánosságát, pontosítja a visszahívás szabályait. Társadalmi vita A választási törvény módosításának társadalmi vitáját a Hazafias- Népfront szervezi 1988. október utolsó hetétől. Minden állampolgár részt vehet e fórumokon, valamennyi észrevételt, javaslatot írásba foglalnak, melynek összegzését a megyei népfrontbizottságok, végső soron az országos tanács végez el és az összegzést a törvényalkotóhoz terjeszti. A törvényjavaslat megmérettetik a társadalmi vitában, melynek eredménye határozza majd meg a módosítás tartalmát, formáját, időpontját.
