Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-03 / 236. szám

1988. október 3., hétfő o Mi melegít, ha majd hideg lesz? Viták a két törvénytervezetről A demokrácia próbaköve a többpártrendszer lesz? (Folytatás az 1. oldalról) — Okoz-e ez változást a telepem, asz ellátásban? — kérdeztük Festő Istvánnét, az Alföldi Tüzép-telep veze­tőjét. — Igen-, jelentős vissza­esést jelent mindez a szilárd tüzelőanyagok igénylésében. Ebben az évben közöl egy­negyedével csökkent a tü­zelővásárlás a telepünkön. — Milyen a jelenlegi ellá­tás? — Nem panaszkodhatunk, mert a készületünk egész magas. Több mint 8 ezer mázsa dorogi és mecseki bri­kettünk van és közel 6 ezer mázsa tűzifa kapható. Vá­sárolható még NSZK kőszén és komlód iszap. — Hogy állnak a tüzelő- uta-LVámyok beváltásával ? — Egész évben folyamatos, és az elmúlt évhez képest nincs probléma. Június hó­napban és szeptember ele­jén valamivel nagyobb volt a torlódás (napi 30-40 utal­vány), de mindet ki tudtuk élégíitend. Megkérdeztük Gombkötő István vevőt, hogy ő miikor és hol vásárolta meg a téli tüzelőt? — Mi nyugdíjasok va­gyunk és kitartunk a ha­gyományos fűtési mód mel­lett. Minden évben briket­Újszalonta Kötegyán községi közös ta­nácsa Felföldi József tanács­elnök vezetésével tegnap ki­helyezett ülést tartott az új- szallontai művelődési ház­ban. Az egyik napirendi pont ugyanis a társközségi kapcsolatok értékelése volt. Felföldi József és Balogh Imre elöljáró írásos előter­jesztése arról számolt be, hogy Üjszalonta lakossága az 1975-ös téesizegyesítés és az 1977-es közös tanács alaku­lása óta rohamosan csökkent. Munkahelyek szűntek meg, s ez — a természetes fogyáls méllLett — a lakosság elván­dorlásához vezetett. A né­pesség számának csökkenése szerencsére ma -már megállt- A közös tanács az 1985-ben létrehozott elöljáróságot munkájába bevonja, így a két település között a kap­csolat az érdekképviselet te­rén megoldódott. Sőt jó, hi­szen a fejlesztésekből — arányosan — Üjszalonta sem marad ki. A közös előter­jesztés halaszthatatlan fel­adatként jelölte meg többek között a tanácsi kezelésben lévő középületek állagának megóvását. A tanácstagok Így its szóvá tették: a falu egyetlen közösségi épülete, a művelődési ház lassan már életveszélyessé válik. Sürgő­sen rendbe kéül hozná, mert a itető, félő, a bemtlevőkire szakad. Erre ígéret is tör­tént. összességében a jelen­levők megállapították, hogy ibár a két település között a viszony jó, a helyi tanács megszűnését mégis Űjszálon- ta elhanyagolásának, leépíté­sének tekintik. Megdöbbe­nést vóflitott ki a jelenlevők­ből az a tény, hogy a tele­pülésen 11 éve nem .fordult meg megyéi vezető. Mind Ungvári Mihály párttitkár, aki a kibontakozási progra­mot ismertette egy újabb napirendi pontként, mind a tanácstagok megálllapították: az elvándorlást csak az újabb munkahelyek és az infrastruktúra fejlesztése ál­líthatja meg. A tanácsülésen szó volt még a jövő évi költségyetésd és fejlesztési tervről', ame­lyet Balogh Jánosné vb-tit- kár ismertetett, megyei ta­nácstagi munkájáról szálmolt be Győrfi Károly, valamint tünk 35 mázsa dorogi és 10 mázsa biobnikettet a helyi Tüzépen. Még a nyár elején megvettük, amikor hirdet­ték a kedvezményes akciót. Annyit nyertünk rajta, hogy a fuvart ki is futotta. * * * Tagadhatatlan., hogy a .leg­korszerűbb, legkényelmesebb és a legjobban szabályozható fűtés a villainyfűtés. A Dé- mász Békéscsabai Üzemigaz­gatóságának igazgatója, Ke­lemen Sándor a következő­ket mondja működési terü­letükről: — Ezerhétszáz olyan fo­gyasztónk van, akik elektro­mos árammal fűtenek, raj­tuk kívül néhány százra te­hető a közülétek száma. Az áramellátás ez év telén biz­tosított lesz, hacsak nem kö­vetkezik be üzemzavar az országos rendszerben. — Nőtt-e a villannyal fű­tők száma? — Tavaly óta lényegesen nem változott, mert elég drága beruházást igényel a családoktól az elektromos fűtésre való átállás. Az igénybe vett teljesítménytől függően hálózatfejlesztési hozzájárulást kell fizetni, ami 7-től akár 50 ezer fo­rintig is terjedhet. Nagyobb arányú bekapcsolás ezért egyedül Vésztőn volt idén tanácsrendeletet alkotott az ügyfélfogadásról' a testület. — sz. m. — Kaszaper Az ipari kereskedelmi szoláltatás és az időskorúak szociálpolitikai helyzete volt a témája Kaszaperen Mile József .tanácselnök vezetésé­vel' tartott tanácsülésnek. A télépülé^ ipari szolgáltatásá­nak nagy részét ’kisiparosok látják el. Az 1988-as évben számúik 34-ről 26 főre csök­kent. A visszalépés oka el­sősorban az új adózási rend­szer, másrészt a meg-növe- ikedett adminisztrációs tevé­kenység. A községben 'nincs például iparengiedélyes rádió-tévé­szerelő, szobafestő, mázoló, és férfifodrász. A tanács­ülésen a szolgáltatással ösz- sizefüggésben beszéltek a hozzászólók a kereskedelem­ről, hiszen ez a tevékenység ■is lakossági igényeket elégít ki. A felmérés nyitva tartás­ra, az üzletek: környezetére, az áruellátásra és a forga­lomra terjed ki. Vizsgáltak hat élölmiszer jeMegű üzle­tet, egy Tüzép-telepet, két vendéglátóegységeit, valamint a felvásárlási tevékenységet. A fölvetések a kenyérellátás, gázszolgáltatás problémáját, az árak változásait, és egy megnyitásra váró új egysé­get érintettek. Ezen belül szociális-, bér- és a hiány­cikkekkel’ kapcsolatos kérdé­sek hangzottak éli. Az össze­foglalóban hallhattuk, hogy a télepülés ellátásában részt váUllató egységek a község szerepkörének megfelelőek. A magánkereskedői és szer­ződéses üzletek igyekeznek megfelelni az elvárásoknak. T|oviábbra is gond, hogy a tartás fogyasztásá cikkek hellybeni árusítása nem meg­oldott. A bejelentések előtti • na­pirend az időskorúak szo­ciálpolitikai helyzetének fel­mérése volt. Ez azért is fontos kérdés, mivel a la­kosság közéi ötvan százaléka az idős korosztályhoz tarto­zik. E témán belül szóba ke­rült a segélyezés, a nyugdíj- kiegészítés, az idősek klub­jának működése, valamint a házi szociális gondozás. A 'testület az írásos elő­terjesztések és a szóbélül ki­egészítések elfogadásával1 zárta munkáját. — h. m. — Több jogász is részt vett azon a békéscsabai tanács­kozáson, amelynek tárgya a gyülekezési és egyesülési törvénytervezet megbeszélé­se volt a HNF megyei mű­velődéspolitikai munkabi­zottságának szervezésében. Dr. buczi József, a megyei tanács osztályvezető-helyet­tese néhány fő sajátosságra hívta fel vitaindítójában a .figyelmet. örvendetes — mint mondotta —, hogy a társadalom rálépett az egyre jobban kiteljesedő polémia útjára, de ugyanakkor fenn­áll a „parttalanság” veszélye is. Az előző viták tapaszta­latából leszűrhető, hogy a gyülekezési formákkal kap­csolatban különböző proce­dúrákat kellene biztosítani. Például az egyház mindig adott lehetőséget a gyüleke­zésekre és az egyéb összejö­vetelekre; beleértve a poli­tikai jellegűeket is. Jó lenne, ha az ilyen rendezvényeket nem közéleti, politikai, illet­ve rendőri aktusként kezel­nék a hatóságok. A munkabizottság egyik tisztségviselője azt kifogá­solta, hogy hazánkban már igen sok törvény létezik, amelyek közül jó néhányat rendszeresen nem tartanak be. (Elég csak a környezet­védelemre vonatkozó jogsza­bályokra gondolni.) Feltűnő a gyülekezési törvénytervezet bürokratikus jellege, és szá­mos szankció kilátásba he­lyezése. Többen amellett „voksol­tak”, hogy az állami szervek engedélyezzék a gyűléseket. Szeptember 24-i, múlt szombati lapukban „A csont­vázak Szegedre utaznak” címmel tudósítottunk a Mu- rany-Murvahelyen végzett ásatásokról. Elismeréssel szólt az ásatás vezetője, Szatmári Imre régész a mu- ronyiak segítőkészségéről'. A cikk megjelenése után két nappal telefonon keresett minket. Elmondta, hogy mióta a tudósítás megjelent, nincs egy nyugodt percük. Százával jönnek az- érdeklő­dők, közülük többen akkor, mikor az ásatás területén már nem dolgoznak. A kár, amit okoznak, felbecsülhe­tetlen ... Még aznap újra felkeres­tük őket. íme, a nem éppen érzelemmentes beszélgetés, melyet Szatmári Imrével folytattunk: Az 1949-ben életbe léptetett alkotmány bizonyos tekin­tetben elavult, és abban még érvényesül a „mindent dek­larálni, de semmit sem ga­rantálni” szemlélet. Az a törvény, amely nem alkal­mazható, az nem jó. (Ilyen­nek tekinthető az ifjúsági törvény.) Az egyesülési törvényter­vezettel kapcsolatban azt ja­vasolták, hogy a törvény hatálya ’ térjedjen ki a poli­tikai és társadalmi szerveze­tekre, s a bíróságok gyako­roljanak felügyeletet. To­vábbá: ne az Elnöki Tanács, hanem az Országgyűlés le­gyen hivatott arra, hogy fel­oszlasson pártokat és tömeg­szervezeteket. Valaki meg­említette, hogy az alkotmány biztosítja a szólásszabadsá­got, a BTK-ban viszont az „izgatás” szó is szerepel; vagyis ebben a törvény­könyvben is tisztázni kelle­ne majd a két törvényterve­zettel kapcsolatos kérdése­ket. Mivel kemény politikai küzdelemről van szó, ezek­nek a dokumentumoknak — egy születendő új Alkotmány szempontjából — igen nagy a jelentősége. Más körökben elhangzott vélemények sze­rint — úgymond — vitatott e két tervezet létjogosultsá­ga. Mindenesetre a rizikót fel kell vállalnia a politiká­nak. Orosházán kevesen voltak kíváncsiak a vitára, mert a HNF városi bizottsága által meghívott 150-200 lakos kö­zül mindössze 25-27-en jöt­tek el. A disputát dr. Soós Julianna ügyész vezette, aki — A cikk megjelenése után elindult a látogatók áradata. Ha itt voltunk, el­magyaráztuk, hogy csak a gödör széléig jöjjenek, hi­szen egy meggondolatlan lé­péssel komoly kárt okozhat­nak. Igen ám, de a munka­napnak is vége szakad egy­szer ... Nem voltam nyu­godt, egyik este 6 óra körül visszajöttem. Hát, voltak itt akkor is, rendesen! — Ezért mondta első láto­gatásunkkor, hogy minél ké­sőbb jelenik meg a cikk, an­nál jobb? — Ezért. Sajnos, volt már hasonló tapasztalatom 1985- ben Bélmegyeren. Máskor Gyula mellett, Fövenyesen koponyákat vittek el. A lá­nyokat ijesztgették vele a kocsmában... Mondja meg! Ha már a más munkája elöljáróban szólt arról, hogy Magyarországon csak az utóbbi két évben vált gya­korlattá a nem hivatalos gyűlések, tüntetések szerve­zése. Ezek ráirányították a vezető testületek figyelmét a „joghézag” létezésére. A résztvevők — mielőtt mélyebben belementek a két tervezet elemzésébe — a gyülekezés meghirdetésével, a leendő törvények végre­hajtási utasításaival és egyéb témákkal kapcsolatos kérdé­seket tettek fel. Ez utóbbiak közül emeljünk ki néhányat: a külföldi állampolgárok részt vehetnek-e a rendezvé­nyeken? A válasz az volt erre, hogy amit a törvény nem tilt, az megengedett. Vagy: mit kell csinálni ak­kor," ha eső miatt lehetetlen megtartani az összejövetelt? Minden bizonnyal a leendő törvény végrehajtási utasítá­sában „esős napról” is szó lesz. Az ilyen és ehhez ha­sonló részletkérdéseken túl­jutva kezdett élénkülni az eszmecsere. Az egyik hozzá­szóló kerek-perec megmond­ta: jobb lett volna, ha az új alkotmánytervezettel és nem ezzel a két másikkal kezdő­dött volna a társadalmi vita. Nem az a fontos, hogy mennyi nappal előtte kell bejelenteni a hatóság(ok)nak a rendezvény tervezett idő­pontját, hanem az, milyen céllal gyűlnek össze az em­berek, s hogy alkotmányba ütközik-e a „megmozdulás”, vagy sem?! Ha pedig ez nem sérti törvényeinket, akkor ne legyen senkinek sem joga iránti tisztelet nem, de a ré­gen elhaltak iránti kegyelet sem tartja vissza ezeket az embereket az ilyen cseleke­detektől? — Itt, a Murony 25-ös szá­mú lelőhelyen milyen kárt tettek? — Kifordítottak a földből egy koponyát. Karóinkat, ki tudja miért, elrugdosták a helyükről. Ott, az a sarok beszakadt. Szerencsére nem­igen vihettek el semmit, hi­szen korábbi tapasztalata­inkból okulva, az eddig fel­tárt sírokat felszedtük, és biztonságba helyeztük az est beállta előtt. De a szel­vények, árkok falát mégsem szedhetjük fel! És abba is beleturkáltak. — Azt pedig már nem le­het betapasztani... megtiltani az ilyen esemé­nyeket. „A rendezvény megtartá­sát megtiltó határozat ellen fellebbezésnek helye nincs;a 'határozat a közléstől számí­tott három napon belül bíró­ság előtt megtámadható” — olvashatjuk a tervezetben. Igen ám, de ez az út elég hosszadalmas, míg állam- igazgatási vonalon gyorsabb az ügyintézés. (Persze, nem másodfokon, mert ebben az esetben az eljárás ideje 60 nap.) Az egyesülési joggal kap­csolatban érdekes vélemé­nyek, javaslatok hangzottak el. A törvénytervezet — mint macska a forró kását •— csak kerülgeti a pártalapításra vonatkozó elképzeléseket. Ha a leendő többpártrendszer formális lenne, akikor nem lenne értelme, csakúgy, mint annak sem, ha a pártokat „bekényszerítenék” a HNF- be, amely a reményeket nem váltotta be. Valaki meg is jegyezte; sanda gyanú kíséri azokat, akik ilyen kényes kérdéseket vetnek fel. Pedig már néhány közismert poli­tikus is amellett foglalt ál­lást, amit a törvénytervezet nem vállalt fel. (Például a Magyar Demokrata Fórum és az Üj Márciusi Front cél­jai a szocialista társadalom­mal nem ellentétesek.) Nos, ha a többpártrendszer nem jön létre Magyarországon, akkor az igazi demokratiz­mus sem valósulhat meg. Másképpen fogalmazva: a demokrácia • próbaköve a többpártrendszer lesz. — Ügy, ahogy mondja. Egy ilyen metszet nekünk sok mindent elárul. Azt is többek között, hogy hol volt a középkori járószint. Ha ebbe belepiszkálnak, örökre így marad. Tudja, azt kelle­ne megértetni az emberek­kel, hogy mi nem lábszárak­ban, koponyákban gondol­kodunk. Nekünk az árkok, szelvények fala legalább olyan fontos. Itt minden centiméter számít. A temp­lom alapjából 5-10 méter maradt meg. Ha rálép va­laki a padka szélére, már ennyi se lesz. — Azért vannak jó szán­dékú kíváncsiskodók is! — Természetesen. Van, aki jámbor, jó léllék. Kijöni, kö­szön (!), aztán a gödör szé­lénél maradva érdeklődik. Szívesen- látjuk és készség­gel váBíaszoÜunk kérdései­re... Aztán vain, „aki még jóindulatú, die miár bejön az ásatás területére, csali nkáizik jobbra:, balra, zavar miniket, esetleg kárt okoz. És van, aki munkaidő után jön. „DoÜgnzinii.” És tönkreteszi, ami előkerül... — Megértem felháborodá­sát, mégis tegyük félre á bosszúságot. Hadd kérdez­zem meg, mire jutottak, mi­óta nem találkoztunk? — Ráitailáilturtk a templom szenitél|yére, így ki lehetett szerkeszteni az épület alap­rajzát. Nagyon érdekes, pat­kóíves szentélyzáródású templomra bukkantunk. Emeülett fóliytaittuk a sarok feltárását, most tartunk a hietvenheted’iknéil1. — Meddig lesznek kint? — Szerencsére, mire ez a cikk megjelenik, már befe­jezzük a munkát. Tehát a hívatlan „kálié­ig álk”, akik több kánt csi­náltak mint hasznot, már ne is próbálkozzanak! Hogy miiért hozzuk Le mégis — így, eső után köpönyeg — ezt a beszélgetést... ? Mert szeretnénk, ha miimderthi le­vonná a murányi Lelőhelyen történitek tanulságait, hogy a jövőben ne forduljon élő ha­sonló eset. Különben csak pikkor vállalhatjuk olvasóink tájékoztatását, mikor már a régészeti szenzáció nem szen­záció többé... i Itt volt a középkori járószint Balra lent: az „amatőr” így dolgozott Fotó: Kovács Erzsébet •tét vásárolunk. Most is vet- nyáron. Tanácsülésekről jelentjük Bukovinszky István Sírrongálók Muronyban fl hívatlan „kollégák” több kárt csináltak, mint hasznot

Next

/
Thumbnails
Contents