Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-03 / 236. szám
1988. október 3., hétfő o Mi melegít, ha majd hideg lesz? Viták a két törvénytervezetről A demokrácia próbaköve a többpártrendszer lesz? (Folytatás az 1. oldalról) — Okoz-e ez változást a telepem, asz ellátásban? — kérdeztük Festő Istvánnét, az Alföldi Tüzép-telep vezetőjét. — Igen-, jelentős visszaesést jelent mindez a szilárd tüzelőanyagok igénylésében. Ebben az évben közöl egynegyedével csökkent a tüzelővásárlás a telepünkön. — Milyen a jelenlegi ellátás? — Nem panaszkodhatunk, mert a készületünk egész magas. Több mint 8 ezer mázsa dorogi és mecseki brikettünk van és közel 6 ezer mázsa tűzifa kapható. Vásárolható még NSZK kőszén és komlód iszap. — Hogy állnak a tüzelő- uta-LVámyok beváltásával ? — Egész évben folyamatos, és az elmúlt évhez képest nincs probléma. Június hónapban és szeptember elején valamivel nagyobb volt a torlódás (napi 30-40 utalvány), de mindet ki tudtuk élégíitend. Megkérdeztük Gombkötő István vevőt, hogy ő miikor és hol vásárolta meg a téli tüzelőt? — Mi nyugdíjasok vagyunk és kitartunk a hagyományos fűtési mód mellett. Minden évben briketÚjszalonta Kötegyán községi közös tanácsa Felföldi József tanácselnök vezetésével tegnap kihelyezett ülést tartott az új- szallontai művelődési házban. Az egyik napirendi pont ugyanis a társközségi kapcsolatok értékelése volt. Felföldi József és Balogh Imre elöljáró írásos előterjesztése arról számolt be, hogy Üjszalonta lakossága az 1975-ös téesizegyesítés és az 1977-es közös tanács alakulása óta rohamosan csökkent. Munkahelyek szűntek meg, s ez — a természetes fogyáls méllLett — a lakosság elvándorlásához vezetett. A népesség számának csökkenése szerencsére ma -már megállt- A közös tanács az 1985-ben létrehozott elöljáróságot munkájába bevonja, így a két település között a kapcsolat az érdekképviselet terén megoldódott. Sőt jó, hiszen a fejlesztésekből — arányosan — Üjszalonta sem marad ki. A közös előterjesztés halaszthatatlan feladatként jelölte meg többek között a tanácsi kezelésben lévő középületek állagának megóvását. A tanácstagok Így its szóvá tették: a falu egyetlen közösségi épülete, a művelődési ház lassan már életveszélyessé válik. Sürgősen rendbe kéül hozná, mert a itető, félő, a bemtlevőkire szakad. Erre ígéret is történt. összességében a jelenlevők megállapították, hogy ibár a két település között a viszony jó, a helyi tanács megszűnését mégis Űjszálon- ta elhanyagolásának, leépítésének tekintik. Megdöbbenést vóflitott ki a jelenlevőkből az a tény, hogy a településen 11 éve nem .fordult meg megyéi vezető. Mind Ungvári Mihály párttitkár, aki a kibontakozási programot ismertette egy újabb napirendi pontként, mind a tanácstagok megálllapították: az elvándorlást csak az újabb munkahelyek és az infrastruktúra fejlesztése állíthatja meg. A tanácsülésen szó volt még a jövő évi költségyetésd és fejlesztési tervről', amelyet Balogh Jánosné vb-tit- kár ismertetett, megyei tanácstagi munkájáról szálmolt be Győrfi Károly, valamint tünk 35 mázsa dorogi és 10 mázsa biobnikettet a helyi Tüzépen. Még a nyár elején megvettük, amikor hirdették a kedvezményes akciót. Annyit nyertünk rajta, hogy a fuvart ki is futotta. * * * Tagadhatatlan., hogy a .legkorszerűbb, legkényelmesebb és a legjobban szabályozható fűtés a villainyfűtés. A Dé- mász Békéscsabai Üzemigazgatóságának igazgatója, Kelemen Sándor a következőket mondja működési területükről: — Ezerhétszáz olyan fogyasztónk van, akik elektromos árammal fűtenek, rajtuk kívül néhány százra tehető a közülétek száma. Az áramellátás ez év telén biztosított lesz, hacsak nem következik be üzemzavar az országos rendszerben. — Nőtt-e a villannyal fűtők száma? — Tavaly óta lényegesen nem változott, mert elég drága beruházást igényel a családoktól az elektromos fűtésre való átállás. Az igénybe vett teljesítménytől függően hálózatfejlesztési hozzájárulást kell fizetni, ami 7-től akár 50 ezer forintig is terjedhet. Nagyobb arányú bekapcsolás ezért egyedül Vésztőn volt idén tanácsrendeletet alkotott az ügyfélfogadásról' a testület. — sz. m. — Kaszaper Az ipari kereskedelmi szoláltatás és az időskorúak szociálpolitikai helyzete volt a témája Kaszaperen Mile József .tanácselnök vezetésével' tartott tanácsülésnek. A télépülé^ ipari szolgáltatásának nagy részét ’kisiparosok látják el. Az 1988-as évben számúik 34-ről 26 főre csökkent. A visszalépés oka elsősorban az új adózási rendszer, másrészt a meg-növe- ikedett adminisztrációs tevékenység. A községben 'nincs például iparengiedélyes rádió-tévészerelő, szobafestő, mázoló, és férfifodrász. A tanácsülésen a szolgáltatással ösz- sizefüggésben beszéltek a hozzászólók a kereskedelemről, hiszen ez a tevékenység ■is lakossági igényeket elégít ki. A felmérés nyitva tartásra, az üzletek: környezetére, az áruellátásra és a forgalomra terjed ki. Vizsgáltak hat élölmiszer jeMegű üzletet, egy Tüzép-telepet, két vendéglátóegységeit, valamint a felvásárlási tevékenységet. A fölvetések a kenyérellátás, gázszolgáltatás problémáját, az árak változásait, és egy megnyitásra váró új egységet érintettek. Ezen belül szociális-, bér- és a hiánycikkekkel’ kapcsolatos kérdések hangzottak éli. Az összefoglalóban hallhattuk, hogy a télepülés ellátásában részt váUllató egységek a község szerepkörének megfelelőek. A magánkereskedői és szerződéses üzletek igyekeznek megfelelni az elvárásoknak. T|oviábbra is gond, hogy a tartás fogyasztásá cikkek hellybeni árusítása nem megoldott. A bejelentések előtti • napirend az időskorúak szociálpolitikai helyzetének felmérése volt. Ez azért is fontos kérdés, mivel a lakosság közéi ötvan százaléka az idős korosztályhoz tartozik. E témán belül szóba került a segélyezés, a nyugdíj- kiegészítés, az idősek klubjának működése, valamint a házi szociális gondozás. A 'testület az írásos előterjesztések és a szóbélül kiegészítések elfogadásával1 zárta munkáját. — h. m. — Több jogász is részt vett azon a békéscsabai tanácskozáson, amelynek tárgya a gyülekezési és egyesülési törvénytervezet megbeszélése volt a HNF megyei művelődéspolitikai munkabizottságának szervezésében. Dr. buczi József, a megyei tanács osztályvezető-helyettese néhány fő sajátosságra hívta fel vitaindítójában a .figyelmet. örvendetes — mint mondotta —, hogy a társadalom rálépett az egyre jobban kiteljesedő polémia útjára, de ugyanakkor fennáll a „parttalanság” veszélye is. Az előző viták tapasztalatából leszűrhető, hogy a gyülekezési formákkal kapcsolatban különböző procedúrákat kellene biztosítani. Például az egyház mindig adott lehetőséget a gyülekezésekre és az egyéb összejövetelekre; beleértve a politikai jellegűeket is. Jó lenne, ha az ilyen rendezvényeket nem közéleti, politikai, illetve rendőri aktusként kezelnék a hatóságok. A munkabizottság egyik tisztségviselője azt kifogásolta, hogy hazánkban már igen sok törvény létezik, amelyek közül jó néhányat rendszeresen nem tartanak be. (Elég csak a környezetvédelemre vonatkozó jogszabályokra gondolni.) Feltűnő a gyülekezési törvénytervezet bürokratikus jellege, és számos szankció kilátásba helyezése. Többen amellett „voksoltak”, hogy az állami szervek engedélyezzék a gyűléseket. Szeptember 24-i, múlt szombati lapukban „A csontvázak Szegedre utaznak” címmel tudósítottunk a Mu- rany-Murvahelyen végzett ásatásokról. Elismeréssel szólt az ásatás vezetője, Szatmári Imre régész a mu- ronyiak segítőkészségéről'. A cikk megjelenése után két nappal telefonon keresett minket. Elmondta, hogy mióta a tudósítás megjelent, nincs egy nyugodt percük. Százával jönnek az- érdeklődők, közülük többen akkor, mikor az ásatás területén már nem dolgoznak. A kár, amit okoznak, felbecsülhetetlen ... Még aznap újra felkerestük őket. íme, a nem éppen érzelemmentes beszélgetés, melyet Szatmári Imrével folytattunk: Az 1949-ben életbe léptetett alkotmány bizonyos tekintetben elavult, és abban még érvényesül a „mindent deklarálni, de semmit sem garantálni” szemlélet. Az a törvény, amely nem alkalmazható, az nem jó. (Ilyennek tekinthető az ifjúsági törvény.) Az egyesülési törvénytervezettel kapcsolatban azt javasolták, hogy a törvény hatálya ’ térjedjen ki a politikai és társadalmi szervezetekre, s a bíróságok gyakoroljanak felügyeletet. Továbbá: ne az Elnöki Tanács, hanem az Országgyűlés legyen hivatott arra, hogy feloszlasson pártokat és tömegszervezeteket. Valaki megemlítette, hogy az alkotmány biztosítja a szólásszabadságot, a BTK-ban viszont az „izgatás” szó is szerepel; vagyis ebben a törvénykönyvben is tisztázni kellene majd a két törvénytervezettel kapcsolatos kérdéseket. Mivel kemény politikai küzdelemről van szó, ezeknek a dokumentumoknak — egy születendő új Alkotmány szempontjából — igen nagy a jelentősége. Más körökben elhangzott vélemények szerint — úgymond — vitatott e két tervezet létjogosultsága. Mindenesetre a rizikót fel kell vállalnia a politikának. Orosházán kevesen voltak kíváncsiak a vitára, mert a HNF városi bizottsága által meghívott 150-200 lakos közül mindössze 25-27-en jöttek el. A disputát dr. Soós Julianna ügyész vezette, aki — A cikk megjelenése után elindult a látogatók áradata. Ha itt voltunk, elmagyaráztuk, hogy csak a gödör széléig jöjjenek, hiszen egy meggondolatlan lépéssel komoly kárt okozhatnak. Igen ám, de a munkanapnak is vége szakad egyszer ... Nem voltam nyugodt, egyik este 6 óra körül visszajöttem. Hát, voltak itt akkor is, rendesen! — Ezért mondta első látogatásunkkor, hogy minél később jelenik meg a cikk, annál jobb? — Ezért. Sajnos, volt már hasonló tapasztalatom 1985- ben Bélmegyeren. Máskor Gyula mellett, Fövenyesen koponyákat vittek el. A lányokat ijesztgették vele a kocsmában... Mondja meg! Ha már a más munkája elöljáróban szólt arról, hogy Magyarországon csak az utóbbi két évben vált gyakorlattá a nem hivatalos gyűlések, tüntetések szervezése. Ezek ráirányították a vezető testületek figyelmét a „joghézag” létezésére. A résztvevők — mielőtt mélyebben belementek a két tervezet elemzésébe — a gyülekezés meghirdetésével, a leendő törvények végrehajtási utasításaival és egyéb témákkal kapcsolatos kérdéseket tettek fel. Ez utóbbiak közül emeljünk ki néhányat: a külföldi állampolgárok részt vehetnek-e a rendezvényeken? A válasz az volt erre, hogy amit a törvény nem tilt, az megengedett. Vagy: mit kell csinálni akkor," ha eső miatt lehetetlen megtartani az összejövetelt? Minden bizonnyal a leendő törvény végrehajtási utasításában „esős napról” is szó lesz. Az ilyen és ehhez hasonló részletkérdéseken túljutva kezdett élénkülni az eszmecsere. Az egyik hozzászóló kerek-perec megmondta: jobb lett volna, ha az új alkotmánytervezettel és nem ezzel a két másikkal kezdődött volna a társadalmi vita. Nem az a fontos, hogy mennyi nappal előtte kell bejelenteni a hatóság(ok)nak a rendezvény tervezett időpontját, hanem az, milyen céllal gyűlnek össze az emberek, s hogy alkotmányba ütközik-e a „megmozdulás”, vagy sem?! Ha pedig ez nem sérti törvényeinket, akkor ne legyen senkinek sem joga iránti tisztelet nem, de a régen elhaltak iránti kegyelet sem tartja vissza ezeket az embereket az ilyen cselekedetektől? — Itt, a Murony 25-ös számú lelőhelyen milyen kárt tettek? — Kifordítottak a földből egy koponyát. Karóinkat, ki tudja miért, elrugdosták a helyükről. Ott, az a sarok beszakadt. Szerencsére nemigen vihettek el semmit, hiszen korábbi tapasztalatainkból okulva, az eddig feltárt sírokat felszedtük, és biztonságba helyeztük az est beállta előtt. De a szelvények, árkok falát mégsem szedhetjük fel! És abba is beleturkáltak. — Azt pedig már nem lehet betapasztani... megtiltani az ilyen eseményeket. „A rendezvény megtartását megtiltó határozat ellen fellebbezésnek helye nincs;a 'határozat a közléstől számított három napon belül bíróság előtt megtámadható” — olvashatjuk a tervezetben. Igen ám, de ez az út elég hosszadalmas, míg állam- igazgatási vonalon gyorsabb az ügyintézés. (Persze, nem másodfokon, mert ebben az esetben az eljárás ideje 60 nap.) Az egyesülési joggal kapcsolatban érdekes vélemények, javaslatok hangzottak el. A törvénytervezet — mint macska a forró kását •— csak kerülgeti a pártalapításra vonatkozó elképzeléseket. Ha a leendő többpártrendszer formális lenne, akikor nem lenne értelme, csakúgy, mint annak sem, ha a pártokat „bekényszerítenék” a HNF- be, amely a reményeket nem váltotta be. Valaki meg is jegyezte; sanda gyanú kíséri azokat, akik ilyen kényes kérdéseket vetnek fel. Pedig már néhány közismert politikus is amellett foglalt állást, amit a törvénytervezet nem vállalt fel. (Például a Magyar Demokrata Fórum és az Üj Márciusi Front céljai a szocialista társadalommal nem ellentétesek.) Nos, ha a többpártrendszer nem jön létre Magyarországon, akkor az igazi demokratizmus sem valósulhat meg. Másképpen fogalmazva: a demokrácia • próbaköve a többpártrendszer lesz. — Ügy, ahogy mondja. Egy ilyen metszet nekünk sok mindent elárul. Azt is többek között, hogy hol volt a középkori járószint. Ha ebbe belepiszkálnak, örökre így marad. Tudja, azt kellene megértetni az emberekkel, hogy mi nem lábszárakban, koponyákban gondolkodunk. Nekünk az árkok, szelvények fala legalább olyan fontos. Itt minden centiméter számít. A templom alapjából 5-10 méter maradt meg. Ha rálép valaki a padka szélére, már ennyi se lesz. — Azért vannak jó szándékú kíváncsiskodók is! — Természetesen. Van, aki jámbor, jó léllék. Kijöni, köszön (!), aztán a gödör szélénél maradva érdeklődik. Szívesen- látjuk és készséggel váBíaszoÜunk kérdéseire... Aztán vain, „aki még jóindulatú, die miár bejön az ásatás területére, csali nkáizik jobbra:, balra, zavar miniket, esetleg kárt okoz. És van, aki munkaidő után jön. „DoÜgnzinii.” És tönkreteszi, ami előkerül... — Megértem felháborodását, mégis tegyük félre á bosszúságot. Hadd kérdezzem meg, mire jutottak, mióta nem találkoztunk? — Ráitailáilturtk a templom szenitél|yére, így ki lehetett szerkeszteni az épület alaprajzát. Nagyon érdekes, patkóíves szentélyzáródású templomra bukkantunk. Emeülett fóliytaittuk a sarok feltárását, most tartunk a hietvenheted’iknéil1. — Meddig lesznek kint? — Szerencsére, mire ez a cikk megjelenik, már befejezzük a munkát. Tehát a hívatlan „káliéig álk”, akik több kánt csináltak mint hasznot, már ne is próbálkozzanak! Hogy miiért hozzuk Le mégis — így, eső után köpönyeg — ezt a beszélgetést... ? Mert szeretnénk, ha miimderthi levonná a murányi Lelőhelyen történitek tanulságait, hogy a jövőben ne forduljon élő hasonló eset. Különben csak pikkor vállalhatjuk olvasóink tájékoztatását, mikor már a régészeti szenzáció nem szenzáció többé... i Itt volt a középkori járószint Balra lent: az „amatőr” így dolgozott Fotó: Kovács Erzsébet •tét vásárolunk. Most is vet- nyáron. Tanácsülésekről jelentjük Bukovinszky István Sírrongálók Muronyban fl hívatlan „kollégák” több kárt csináltak, mint hasznot
