Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-14 / 220. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TflNACS LAPJA 1988. SZEPTEMBER 14., SZERDA Ara: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 220. SZÁM Sikeres volt a közgazdász-vándorgyűlés Befejeződött a tanácskozás Gyulán Tegnap délelőtt folytatta, majd délután befejezte munkáját a XXVI. közgazdász- vándorgyűlés Gyulán. A vita hasznos volt, előremutató, s ahogy a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára, Kemence Ernő. kifejtette, érzékeltette, sokra képes ez a „csapat”. Ígérte, hogy a kormány hasznosítani fogja munkája során az itt felvetett gondolatokat. A vándor- gyűlés második napján lezárultak a négy szekcióban, négy téma köré csoportosuló viták, a szekcióelnökök plenáris ülésen számoltak be a végzett munkáról, amit valamennyien és a főtitkár is, sikeresnek minősített. A társaság elnöke, Csikós- Nagy Béla mondott záróbeszédet az Erkel Ferenc Művelődési Központ nagytermében, mely — a közgazdászok kitartását tükrözve — zsúfolásig megtelt, akárcsak a megnyitón. Csikós-Nagy Béla szenvedélyes hangú és nagy tetszést aratott előadását szombati számunkban közöljük, most a szekcióvitákról közlünk összefoglalót. Kötetlen vita Ügy tűnik, az I. szekció szőkébb témája változatlanul ébren tartotta az érdeklődést, hiszen több mint 150 szakember kísérte figyelemmel a második nap munkáját. Az egyetlen fő előadásban — A kibontakozás mezőgazdasági lehetősége — Megyeri Zsolt (Békéscsabai ÁG) azzal indította mondandóját, hogy az agrár- közgazdászok nagyobb teret kérnek a vándorgyűlések munkájában. (A kérést a záróülés méltányolta.) Eltérően a megelőző nap előadásaitól alapvetően a köz- gazdasági szabályozás jelenlegi formáit ostorozta. Szenvedélyesen szólt a személyi jövedelemadó teljesítményt visszafogó hatásáról, amiben különös jelentőséggel bír a vezetők bruttó módon mért jövedelmének közvéleményt irritáló hatása. Ez különösen akkor sar- kallatos kérdés, amikor tagadhatatlan tény a vezetői munka felértékelődése. Költői kérdésként tette -fel, hogy vajon hova tűnik el a jelentősen felemelt társadalombiztosítási járulékból befolyt összeg. A bankok hitelpolitikáját minősítve szűrte le azt a következtetést, hogy a bankok nyereségét (ami nem kiesd) gyakorlatilag a vállalatok termelik meg, s ez mindenképpen igazságtalan. Ugyancsak a banki gyakorlatot kritizálva húzta alá, hogy a bank egyenrangú gazdasági partner, és ne hatóság legyen. Az állami támogatás megszüntetési tendenciáját minősítve hangsúlyozta, az élelmiszerek, mint áruik megkülönböztetett szerepét. Végül úgy summázta mondanivalóját, hogy a jelenlegi helyzetben a mezőgazda- sági vállalatvezetők elsősorban saját vállalatukért, és az ott dolgozók sorsáért aggódnak, kevesebb részt vállalva a nagy népgazdasági problémák megoldási gondjaiból. Penyigei Krisztina (MTA Ipari és Vállalatgazdasági Kutatóintézet) a kisvállalatokról szólt, előrebocsátva, hogy megújulásuk szerves része kell legyen a gazdasági stabilizációnak. Ebben a folyamatban sajátosságuk, hogy rugalmasak, munkahelyteremtő szerepük nem lebecsülendő. Azt is látni kell viszont, hogy' sebezhetőbbek, rövidebb távon gondolkodnak, alig van kapcsolatuk a nagyiparral, s lehetőségük az exportra. Ezek figyelembevétele helyzetük megítélése során elengedhetetlen. Szirtes Lászlóné (KO- PINT) a vállalati viselkedés általuk felmért formáiról számolt be a textil-,« gépés a vegyipar néhány reprezentáns vállalatánál tapasztaltak alapján. A felmérés sokszínűségéről tanúskodik (leányvállalati rendszer, részvénytársaság koncentráció szerkezetváltással, profilbővítés, profilszűkítés stb.). megfigyelhetők homlokegyenest eltérő törekvések is. Ami viszont általános, hogy van stratégia és általánosan komplex közelítésben, előtérbe került a piac, a piaci .információk, hangsúlyozott a versenyképesség, a „több lábon állás”, a szervezeti korszerűsítés. Varga Béla (PM) a „másik oldalról” tett néhány észrevételt a vállalatok jelenlegi gazdasági gyakorlatáról. Ezek közül a legfontosabbak; alig van kapcsolata vállalati tervek és a tényleges működés között, a vállalatok egy része túlszervezett, nehézkes az információs-irányítási mechanizmus, túl erős a fejlesztésben, beruházásban való gondolkodás, keveredik a vállalati és népgazdasági érdek, alig gondolkodnak a vállalatok a tartalékolásról. A szekcióülés ezek után spontán hozzászólásokkal folytatódott, amelyek aláhúzták a jelenlegi válság komolyságát, erősítették a mezőgazdasággal való kiemelt foglalkozás szükségességét, és jó néhány kérdésben „visszaadták a labdát” a kormányzati irányításnak. A szekciómunkát Hideg András (Dél-alföldi Téglá- és Cserépipari Vállalat), igen fiatal kollégánk hozzászólása zárta, amelyben több figyelemre méltó megállapítás után a pesszimista és optimista reformpolitika alternatívájából az optimista mellett tette le a voksot, kívánva ennek megvalósulását minden résztvevőnek. A saekcióvítát Csáki Csaba, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora foglalta össze, hangsúlyozva, hogy az itt elhangzott hat előadásban és 12 hozzászólásban az érem minden old ala bemutatásra került. Mint kiderült, a vállalatoknak elegük van a restrikcióból, a nem következetes szabályozásból. A továbblépés feltételeit elemezve a tulajdonviszonyok problémáin túl említette az emberi tényező, a menedzseri szemlélet, oktatás stb. fontosságát. Ez utóbbival kapcsolatban egyébként Csáki Qsaba elmondta, náluk az egyetemen az oktatás reformja nem frazeológia, hanem egy hete már gyakorlat. A képzés új formáját teremtették meg, ami jobban megfelel a gyakorlati igényeknek. (Folytatás a 2. oldalon) Piac is demokrácia Az első szekció résztvevői Menekülés — előre(?) címmel hallgathatták meg Mohai Györgynek, az Országos Tervhivatal Tervgazdálkodási Intézete szakemberének előadását. Mohai György felszólalásában összehasonlította a nyugati és a magyar vállalatok stratégiai-alkotási módszereit, s arra a következtetésre Jutott, miszerint, amennyivel gyengébb a piacunk, annyival rosz- szabb vállalataink stratégiaalkotása is. — ön szerint melyek a mai magyar gazdaság legégetőbb problémái? — A felsorolással nem kívánok sorrendet felállítani. Elsőként említhetem az eladósodottságot, másodszor, hogy technikai színvonalunk egyre inkább elmarad a fejlett piacgazdaságokétól. Harmadsorban pedig, a piac hiánya, illetve fejletlensége a gazdaság egyik legnagyobb gondja. Hozzáteszem azt is, hogy ami a piac a gazdaságban, az a demokrácia a társadalomban. Azt már tudjuk, hogy piacot fejleszteni a demokratikus intézményrendszer fejlesztése nélkül nem lehet. S e téren talán már van valami biztató mozgás ... A delegáció nagy érdeklődéssel tanulmányozta Békéscsabán az Univerzál Aruház munkáját és forgalmát Fotó: Béla Ottó Kereskedelmi, gazdasági szakemberek Penzából A szovjetunióbeli testvér- városból, Penzából kereskedelmi, gazdasági delegáció érkezett hétfőn este megyénkbe. Tegnap, kedden délelőtt a- megyei tanács épületében Murányi Miklós tanácselnök-helyettes fogadta a háromtagú delegációt. Vezetőjük, Alekszandr Jevgenyijevics Serbakov, a Penza Megyei Tanács első elnökhelyettese társaságában érkezett Galina Ivanovna Kogyenkova, egy nagy áruház igazgatónője, valamint a penzai kerékpárgyár vezér- igazgatója, Alekszandr Alek- szejevics Rogyionov. A fogadáson a vendégek áttekintést kaptak megyénk politikai, gazdasági, társadalmi életéről. Ezt követően megtekintették Békéscsaba A Romániai Szakszervezetek Általános . Szövetsége Arad Megyei Tanácsának meghívására a Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsától szeptember 14. és 16. között delegáció látogat Romániába. Gácsi Péter SZMT-tifkár vezetésével a háromtagú küldöttség a északi raktárbázisait, felkeresték az Enoi ipari szövetkezetét, a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezetét, majd a délutáni órákban Békéscsabán az Univerzál Áruházát, a Skála Diívatsar- kot, valamint az Éléskor 100-as ABC Áruházát. Ma a testvérvárosi delegációt fogadja Kiss Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára, majd újabb kereskedelmi egységeket keresnek fel és sor kerül egy szakmai megbeszélésre is. Holnap az orosházi áfész vezetőivel találkoznak, felkeresik a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátot és találkoznak a település kereskedelmi egységeinek vezetőivel és dolgozóival is. szakszervezeti munka gyakorlatának megismerésére, az együttműködés továbbfejlesztésére utazik a szomszédos országba. A delegáció tagjai: Szabó Sándor, az ÉDOSZ megyei titkára és Pribojszki Andrásáé, az Unicon Vállalat szb-titkára. „Megsült a kukorica” Nem lesz fizetési gond a megyében A rendkívül aszályos nyár miatt még mindig bizonytalan a kukorica terméskilátása. Az ország egyes déli .vidékein, így nálunk, a megyében is már megkezdték a kukorica betakarítását, ám ez csak amolyan kényszerű megoldás, ugyanis a termés sokfelé „megsült” és így már semmi remény nincs arra, hogy normálisan, érjen be. A Gaboná Tröszt szakemberei arra számítottak, hogy az idei éyben több minit kétmillió tonnát vehetnek majd át a termelőktől. Ám az előrejelzések szerint kevesebbel is be fcpll, hogy érjék. Mindenesetre a Gabona Tröszt valamennyi kukoricáért .5 százalékos felárait fizet a jelenlegi árrendelet éttelmében. Technikailag is felkészültek a termés fogadására. Igyekeznek kedvező anyagi félte teleket is biztosítani mezőgazdasági partnereiknek a felvásárláshoz szükséges anyagiak megteremtésében. Természetesen a termelők szívesen vennék, ha árujukért készpénzt kapnának. Ezért a felvásárlók megpróbálnak újabb bankhitelekhez jutni, a lehetőségek azonban korlátozottak, ezért a kukoricáért részben váltóval fizetnek majd legtöbb helyen, ugyanúgy, mint a kalászos gabona eseteben. És vajon, hogyan fizetnek a megyében? Erről érdeklődtünk a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállölát igazgatójától, Bordás Mihálytól: — Ami a terméskilátásokat illeti, nálunk sem kedvezőbb a helyzet az országos átlagnál. Az előzetes felmérések szerint mi is lényegesen kevesebb termést vehettünk át, mint ameny- nyit eredetileg terveztünk. Ami' a fizetést illeti, szerencsére nálunk a kalászosoknál sem volt nagyobb gond, minden fizetési kötelezettségnek eleget tudtunk tenni. Bízunk abban, hogy ez a kukoricánál is így lesz. B. O. Szakszervezeti delegáció utazik Aradra
