Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-12 / 218. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. SZEPTEMBER 12., HÉTFŐ Ara: 130 forint Xr.TTT ÉVFOLYAM, 218. SZÁM Mától közgazdász-vándorgyűlés Gyulán dója négy helyen: az Erkel Ferenc Művelődési Központ­ban, a városi könyvtárban, a városi tanács és a Jókai Művelődési Ház épületében, kaipott helyet. Tehát nincse­nek túl messze egymástól, legfeljebb egyes szálláshe­lyektől'. A több mint 800 közgazdász vendéget egyéb­ként a SZOT-szállóban, a Hőforrás Üdülőszövetkezet­ben, az Aranykereszt ven­déglő szobáiban sikerült el­szállásolni. Az érkezőket mindenhol a közgazdasági társaság megyei szervezete elnökségének képviselői és a fiatal közgazdászok klubjá­nak tagjai fogadták. Ellát­ták a vendégeket a szüksé­ges információikkal és kis ajándékcsomagot — két mi­niatűr könyvet és jegyzet­tömböt — adtak át. A köz- gazdasági társaság megyei szervezetének kiadósában a Kner Nyomdában készült ajándékkönyvek: dr. Heller Farkas: A társadalmi gaz­daságtan tudományának fel­adata a gyakorlati kérdések­kel szemben, valamint A gazdasági mechanizmus re­formja, válogatás az MSZMP KB 1966. május 25—27-i ülé­sének anyagából. Egyik mű sem újkeletű tehát, hiszen Heller Farkas 80 esztende­je, még a monarchiában al­kotta e művét, azonban nem kérdésesi, hogy van monda­nivalója a mai olvasó szá­mára is. A közgazdászok örömmel lapozgatták a könyveket, s reméljük, nem szegi kedvüket a mai és a holnapi nap sem. (Temati­kai tájékoztató cikkünk az 5. oldalon.) — SZÍ --­F otó: Kovács Erzsébet — Melyik szekció témája érdekli leginkább? — Még" nem sikerült el- döntenem, hogy az egyes, a vállalatok kibontakozási feltétele és megújulási stra­tégiája, vagy a négyes, a monetáris szemlélet a gaz­dálkodásban. Bár az az igaz­ság, leginkább mind a négy szekció munkájába szeret­nék belehallgatni. Még nem tudom, az eltérő helyszínek mennyire teszik ezt lehető­vé. A vándorgyűlés négy szek­Az érkezés pillanatai a SZOT-szállóban Sokan már tegnap, vasár­nap megérkeztek Gyulára a ma kezdődő XXVI. közgaz­dász-vándorgyűlés színhe­lyére. Az első vendégeket a Körös"“ expressz hozta dél­előtt, köztük Sepsey Györ­gyöt, a KSH osztályvezető­jét’: — Nem jártam még Gyu­lán — mondja a budapesti fiatalember — ezért döntöt­tem úgy, hogy hamarabb el­jövök, és egy kicsit ismer­kedem a várossal is. Elő­ször a híres Vérfürdőt lá­togatom meg. Ennek a programnak iga­zán kedvez a kellemesen melég, napsütéses idő. Nem véletlen, hogy a vasárnap érkezők zöme a strandot ve­szi célba. Ide tartott a Nóg- rád megyéből érkező köz­gazdászok egy csoportja ‘ is, amikor néhány szóra meg­állítottuk őket. Várhelyi Bé­la, egy lakásszövetkezet fő­könyvelője, Rozgonyi József pedig a salgótarjáni közgaz­dasági szakközépiskola igazgatója. Ö nem először jár Gyulán, és a közgazdász- vándorgyűléseknek is rend­szeres résztvevője. Megérkezett Szöulba az olimpiai küldöttség „nagycsapata” Egy kisebb sportolói cso­port már az elmúlt hét kö­zepén útnak indult az öt nap múlva kezdődő szöuli nyári olimpiai játékokra. A súlyemelők és birkózók után pedig szombaton, a Buda­pest Sportcsarnokban a leg­nagyobb létszámú magyar csoport búcsúzott el ünnepé­lyesen. Ezen Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, államminisz­ter mondott ünnepi beszé­det. Nagy figyelemmel kí­sért köszöntő-búcsúztatójá­ban egyebek közt a követ­kezőket mondta: — A mai megújuló magyar közélet lesz rá bizonyság, hogy le­hetnek az emberi teljesít­ménynek és küzdőképesség­nek olyan tartományai, ahol képesek vagyunk a minden­napokból és a konjukturá- lis viszonyokból kiemelked­ni, a sanda taktikázás és a vele való visszaélések he­lyett valamiféle jó nemzeti közérzetet teremteni. Társa­dalmunk reménykedik telje­sítményükben, tiszteli az ek­zat teljesítményt, és sok si­kert kíván önöknek. Biza­lommal bocsátja el a ma­gyar olimpiai csapatot. Az ünnepség után a spor­tolókból, sportvezetőkből, újságírókból álló küldöttség a Ferihegyi repülőtérre uta­zott autóbusszal — irány Szöul. Szalay Péter és Ch. Gáli And­rás, az MTI munkatársai Jelen­tik Szöulból: Vasárnap este helyi idő szerint 21 óra 45 perckor Sokan féltették a csabaia­kat a Rábától. Nemcsak azért, mert mindig sok bor­sot tört a lila-fehérek oirra laüá, s mert jó csapait, ha- nem anriaik okán is, hogy mosit fáradtabb és foghíja­sabb a Csank-legénység. Sé­rülések, hiányzók — ez így együtt csak olyan csapatnál nem jelenthet gondot, ahol megfelelő helyettesek áll­nak rendelkezésre, kifogás- taton az önbizalom, mert lendületben varrnak a fő­szereplők. Ezek után a hazai szurko­lóknak pláne „jól jött”, hogy a 9. percben vezetést szerzett az Előre Spartacus. Ottlakán indításával Szeke­res nyargalt el a balösszekö­tő helyén, egészen a kapu előterébe vezette a labdát, szállt le a szöuli Kimpo re­pülőtérre a magyar olimpiai küldöttség legnagyobb lét­számú csapatát hozó Boeing 747-es gép. A dél-koreai KAL légitársaság 902-es já­ratán érkezett küldöttséget Deák Gábor államtitkár, az ÁISH és a MOB elnöke ve­zette. Az útlevél- és vámel­lenőrzés viszonylag gyorsan és zökkenőmentesen zajlott le, bár a sportlövők és az öttusázók fegyvereit alapo­san megvizsgálták. A for­maságok után a csapatot különbuszok vitték az olim­piai faluba. (További beszámolónk az olimpiáról a 7. oldalon.) amely már-már túljutott az alapvonalon, de Csikós fel­vágta a csatárt. Vitathatat­lan 11-es! Ezúttal fölösleges volt hátat fordítaniuk az ér­zékenyebb nézőknek, mert a jobbra mozduló Balázs mel­lett Ottlakán nagy erővel a léc alá lőtt, a labda a kapu bal oldalában kötött ki, 0—1. A 28. percben Gruborovics 25 méteres, topos lövése szállt melllé, majd a Csaná- losi buktatásáért megítélt szabadrúgásból Szenti pró­bálkozott, ám csavart, erős labdája a sorfalon elakadt —• Gsiiikóst egy percig ápol­ták is emiatt. Csató Mör- tellt, CsanálLosi Ruboldot, Szenti Hajszánt kísérte fi­gyelemmel, és a láthatóan nagy taktikai csatában egyik (Folytatás a 8. oldalon) Elfogyva és elfáradva Rába ETO—Békéscsabai Előre Spartacus 2-1 Cl—11 NB I-es labdarúgó-mérkőzés. Békéscsaba, /II ezer néző. V.: Pla- sek (Szabó J., Makó). RABA ETO: Balázs — Csikós, Hlagyrlk, Turbék, Pecslcs — Ur- bányi, Rubold, Biics, Bordás — Mörtel (Handel, 69. p.), Hajszán. Edző: Haász Sándor. ELŐRE SPARTACUS: jGulyás >— Szenti, Ottlakán, Csató, Belvon (Kanál, 58. p.) r— Arky, Gruborovics, Csanálosi, Horváth — Mlk- lya (Csemus, 46. p.), Szekeres. Edző: Csank János. , Gólszerző: Ottlakán, U-esből (9. p.), Hajszán (22. p.), Handel (69. p.). Sárga lap: Szenti (80. p.). Szögletarány: 2:1 (0:0) az Előre Spartacus javára. Eötvös József-szobrot avattak Orosházán Szombaton avatták fel Orosházán Eötvös József szobrát, Kiss István, Kos- suth-díjas szobrászművész alkotását. Az író és műve­lődéspolitikus születésének 175. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen Hu­szár István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára mondott avatóbe­szédet. Rövid emlékezésének néhány gondolatát idézzük: — A magyar szellemiség géniuszára emlékezünk, aki gazdag, sokoldalú életművé­vel az egész emberiség ha­ladását szolgálta, s azért küzdött, hogy a haza kincsei a kiművelt emberfők méltó elismerést kaphassanak. Mint politikus, a demokrá­cia lelkes hirdetője, nem tűrte a méltánytalanságot, sem a bürokratikus zsar­nokságot, és „inkább törni, mint meghajolni” elvet kép­viselte. Mindig nyíltan val­lott szándékairól. Hittel, szenvedéllyel, mély bölcses­séggel küzdött a társadalom visszás jelenségei ellen. A magyar állapotok vészes mozdulatlanságában — ugyanakkor feszült politikai légkörében — Eötvös akkor megfogalmazott keserű igaz­ságai ma is tanulságként szolgálnak — mondta a fő­titkár. — A feladat, melyet Eöt­vös magára .vállalt; a ma­gatartás, melyet kialakított, egész életművére rányomta bélyegét. Mint író, mint re­former-politikus, mint a ma­gyar realista regény megte­remtője, mint az oktatásügy legnagyobb 19. századi alak­ja, mindig emberfeletti erőt követelő távlati feladatok megoldásán fáradozott — ällapit'otta meg Huszár Ist­ván. Az avatóbeszédet követő­en a főtitkár leleplezte Kiss István művét, a megjelení­tésében annyira egyszerű, s mégis oly emberközeli Eöt- vös-szobrot. Vajon milyen kötődése volt a délceg ter­metű, díszmagyarba öltözött egykori kultuszminiszternek Orosházához? Mi késztette arra a város vezetőit, hogy — az országban második­ként — az új köztéren ép­pen Eötvös József életnagy­ságú szobrát állítsák fel? Eötvös nem volt Békés megyei. Házasságával vi­szont félig-meddig azzá lett. Felesége, pusztaszenttornyai hozománya révén megyei táblabíróvá nevezték ki. Et­től kezdve haláláig szoros kapcsolatba került a tájjal és a néppel. (A határ részt ma is Eötvös-majorriak hív­ják.) Birtoka nemcsak anya­gi hátteret jelentett számá­ra, hanem szellemi kikap­csolódást adó, idegpihentető menedéket is. Tervei között szerepelt egy Orosházán fel­állítandó tanítóképző is. Eötvösnek a város (akkor még nagyközség) iránti sze- retetét nemcsak iskolaalapí­tó buzgalma igazolta. A köl­tő-műfordító orosházi pap, Győry Vilmos igaz barátján kívül sokra értékelte Torkos Károlyt, akit szenttomyai időzései során gyakran ké­retett magához. Mindez a múlt század kö­zelié táján történt. Most 1988-at jegyzünk. Orosháza ismét fölfedezte magának a magyar szépirodalom és po­litikai gondolkodás kiemel­kedő alakját, Eötvös Józse­fet, s reméljük, továbbra is méltóképpen ápolja majd az író személyiségét'. Cs. I. Fotó: KováC9 Erzsébet Olvasóink figyelmébe! Olvasóink figyelmébe ajánljuk ezúttal külön Is á 6. oldalon, keretben közreadott Információnkat, amelyben arról tájékoztatjuk önöket, bogy a mai naptól kezdve közvetlen vonalon, a 28-623-as telefonszámon hívható hírügyeletesünk, továbbá arról, hogy működik egy üze­netrögzítőnk, sőt telexen is várjuk és fogadjuk híreiket, témajavaslataikat. Ezzel is azt kívánjuk szolgálni, hogy minél sokrétűbb és minél közvetlenebb lehessen a Népújság és olvasói­nak kapcsolata: Ugyanakkor bízunk abban is, jhogy e kapcsolat segítségével még gyorsabban tudunk bírt ad­ni arra érdemes eseményekről, s választ keresni az ol­vasókat foglalkoztató kérdésekre. N.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents