Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-08 / 215. szám
NÉPÚJSÁG 1988. szeptember 8., csütörtök Írás-irtás Mottó: „Minden írás botladozó és bizonytalan...” (Pilinszky János) í Hfilf Holnap több ezren — táin csak II Ulla olvassak. Aztán, ha megússzuk itt a Földön — tán még, — ezer év múlva is lesz, aki rábök erre a magamutogató címre.. , Publicisztikát írok. A holnapi lap hangsúlyos helyét vehetem birtokba. Perifériás morfondírozásomat lent is, fent is, bent is, kívül is, ott túl is olvashatják. Az írásból kiolvasnak valamit rólunk, mit gondolunk, mit érzünk itt az ország keleti „margóján”, 1988. szeptemberének második hetében. Megrendítő, tisztesség! nyomasztó súlyú lepke — egybegiondolni közös közérzetünk sokféle kivonatát és űréit. Rágom a toliam, de már nem fáj neki, csak nem szalad tőle jobban. Már kétszer is újrakezdtem. Minél többet gondolok arra, mit is csinálok most, annál nehezebbnek érzem karom. Súlyosodnak a szavak ... ■ foipjflPP boltozódnak saját mon- H ICJvilii v d at aim, mert egyiket se tudom „magára hagyni” véglegesnek. Valami kényszertől kiegészítések, betoldások tolakodnak beléjük minduntalan. Értelmező megjegyzések, pontosítás-finomítás, árnyalati megkülönböztetések; idézetek, hivatkozások, mentegetőzések, az önirónia szépelgő passzusai kénnek helyet a nyughatatlan mondatokban — menteni a szerző, az íiriáis lelkét és nyűni a szerkesztők idegeit... linrf szövevényes a Kor, rendezetle- ****** “ nék az Igazságok, nem mindig látszik a feszülések eredése — hozzászoktunk, hogy elbújunk a mondatainkban. A jóságos mellé-, aló-, fölérendelések véd- rendszerében, záró-, idéző- és gondolati !)- jelek pajzsaival jól bebástyázzuk magunkat a sokfelől várható „támadások ellen”. Megtanultunk írni, de úgy, hogy „ellenség” legyen, a karosszékében, aki el tud és el győz olvasni'bennünket. .. Vagy aki egyáltalán el akar...!? Rengeteget írunk — rengetegféleképpen. Nagyon belejöttünk! Se szeri,, se száma az újságoknak, folyóiratoknak, mindenféle publikációnak. Mindenki ír — úgy mondjuk —, aki ad magára .. . Laza kézzel írjuk a kérvényt, a beadványt. Ha valami nem tetszik, tudjuk, hova írjunk be... Különben „költőnek lenni” se nagy kunsizt ma már . .. Tenger a könyv, már beszélik, hogy a kultúra immár „szeny- nyezi” a környezetet. Aztán jó, hogy fogy a papír ... IqJ annak, aki követné mindezt az *ul írott expanziót, aki „csak” olvas... Szóval', én nem irigylem az olvasót se, aki jámboran elolvas mindent, amit elé raknak. írott Bábel. Széjjelhajszolt figyelem, gyengülő ingereibe tőség lesz a következmény, ha a szellemi közöny, a restség nem jön előbb.- frácnm önmagán példázza, hogy IIUOUIII az írástudók felelősségének tudatával lehetetlen napi feladatiként „letudni” az újságírást. Anélkül pedig ér-e többet, mint amit a falun fodrásznál, vagy városon a csarnokban egyébként is beszélnek?! De lehetetlen a megküzdés is a szellemi „anyaggal”. Vajon én most le tudtam írni azt, amit az írás méltóságáról szerettem volha...?! Nem! Mert elfelejtettem írni, miközben a foglalkozásom lett! Vagy talán meg, se tanultam azt a képességet, hogy éppen azt, és úgy írjam (mondjam), amit készültem, ahogy szerettem volna. Csak annyit, de azt feltétlenül és maradéktalanul'. Ugyanezt látom egyébként miagaim körül a betűk egész vadvirógországában mindenfelé. Jó módszerrel — hurkolVa-kötve és körmö- sökkel akár — szépen megtanultunk írni, de nem leírni: „Mi a bajod1, kisöreg”?! Pedig ez lenne az írás egyedüli tudása és birtoklása. Az összes többi csak mórikálás a pennával...! Most akkor — ennek is itt az ideje — rendet teszek a saját portámon. Elkezdem a gyomí álást a gazosban, élvégzem az irtást írásom homályló erdejében. Marokra a szófoiyondért! Maradjon a Beteljesült írás, a Tiszta Beszéd, a Közvetlen Kapcsolat író ember és olvasó ember között ... írok és Irtok. így írtok ... én! Fnntfi *esz a vezércikk LIIIIyI írásban: „írok...” Megrendítő tisztesség ... Nyomasztó lecke . .. Elbújunk a mondatainkban ... Nem irigylem az olvasót! Mindenki ír ... De ér-e többet, mint amit egyébként is beszélnek? Az írás tudása és birtoklása: le tudod-e írni, mi a bajod, kisöreg? Felelősség dolga, ki hogy szabadul meg saját köntörfalaitól.. Mindez arról, jutott eszembe, hogy ma van az írástudatlanság elleni küzdélem, az alfabetizálás nemzetközi napja. Huszonhárom éve a Teheránban összehívott Umeseo-világkomgresszus arról határozott, hogy ezen a napon a Földön mindenütt emeljék fél a kimondott, és emeljék k,i a leírt szót, az analfabétizmus felszámolásáért. Nálunk már nem ez a fő baj, inkább az írott szó elszaporodása; mint láttuk. A magam részéről ma az analfabétizálás programját hirdetném meg:. Eljött a betű- irtás ideje. Az „,an” fosztóképző jegyében próbáljunk megszabadulni felesleges és félrevezető szövegeinktől. írjunk kevesebb szóval többet — az Emberhez, az Embernek érthetően; önnek, kedves Olvasó! Tetszik engem érteni? Pleskonics András Ki a legjobb gépkocsivezető Békés megyében? Személygépkocsi — I. forduló 1. Személygépkocsin . . . a) ... legfeljebb olyan meny- nyiségű rakomány (csomag) helyezhető el, amely a gépkocsi saját tömegének a felét nem haladja meg. b) ha a megengedettnél kevesebb személyt szállít, a rakomány annyiszor 68 kg-mal növelhető, amennyivel a szállított személyek száma a szállítható személyek számánál kevesebb. c) ... csomag (rakomány) csak a csomagtartóban szállítható. 2. Szabad-e párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten két járműnek — megfelelő oldaltávolságban — ugyanabban a forgalmi sávban egymás mellett elhaladni? a) Általában nem, kivéve az egy nyomon haladó jármű melletti elhaladást. b) Kizárólag abban az esetben szabad, ha mindkét jármű egy nyomon haladó. c) Sohasem szabad. 3. Az alábbiak közül mikor nem kell az úttesten álló járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között sem kivilágítani? a) Amikor az úton közvilágítás van. b) Amikor az úton az előzés tilos. c) Amikor a „Mindkét irányból behajtani tilos** jelzőtáblával megjelölt úttesten áll. 4. ön a háromlámpás forgalomirányító készülék zöld, világító fénye felé halad. Az alábbiak közül mikor nem szabad behajtani az útkereszteződésbe még erre /a jelzésre sem? a) Ha az útburkolaton a kötelező megállás helyét jelző vonalat látja. b) Ha a fényjelző készülék mellett „Állj! Elsőbbségadás kötelező’* jelzőtábla is el van helyezve. c) Ha az útkereszteződést — forgalmi torlódás miatt — a zöld fényjelzés időtartama alatt előreláthatólag nem lehet elhagyni. 5. Éjjel nagyobb sebességgel halad gépkocsijával. Mi a tennivalója, ha tompított fényre kapcsol a szembejövő forgalom miatt? a) Az úttest jobb szélére húr zódik. b) A gépkocsi sebességét a rövidebb látótávolságnak megfelelően csökkenti. c) A fejét jobbra fordítja, hogy a vakítást elkerülje. 6. Szabad-e a jármű sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni? a) Csak abban az esetben, ha a személy- és vagyonbiztonság megóvása ezt szükségessé teszi/ b) Minden esetben, ha a Vezető ezt szükségesnek ítéli. c) Egyáltalán nem szabad, mert ez a forgalom többi résztvevőjét minden esetben veszélyezteti. 7. Megállhat-e az úttest szélén várakozó járműsor mellett másodikként ki- és beszállás idejére? a) Csak több forgalmi sávra osztott úttesten. b) Igen, ha ezzel a forgalmat nem zavarja. c) Nem. 8. Személy- gépkocsijával lakott területen olyan mozgáskorlátozott személyt szállít, akinek úticélja a jelzőtáblával megjelölt útszakaszon van. Behajthat-e járművével? a) Igen, de csak 22—06 óra között, és legfeljebb 60 km/óra sebességgel. b) Igen, bármely időpontban, de 06—22 óra között legfeljebb 20 km/óra sebességgel. c) Igen, bármely időpontban, de 06—22 óra között legfeljebb 40 km óra sebességgel. 9. A két tábla közül melyik tiltja útkereszteződésben a megfordulást? a) Csak az 1-es jelű. b) Csak a 2-es jelű. c) Mindkettő. 10. Mi a jelentése ennek a jelzőtáblának? a) Fénysorompóval biztosított vasúti átjáró. b) Sorompó nélküli vasúti átjáró. [ Vasas- emlékplakett Kádár Jánosnak Kádár Jánost, az MSZMP elnökét 50 éves vasasszakszervezeti tagsága alkalmából tegnap köszöntötték a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének székházában. A szakszervezet központi vezetősége nevében Paszternák László főtitkár emlékplakettet adott át Kádár Jánosnak. A találkozón tájékoztatták a párt-elnökét a szakszervezet munkájáról, az időszerű tennivalókról. Nemzetközi vöröskeresztes tanácskozás a véradásról Négy kontinens 28 országából 79 küldött tanácskozik három napon át Budapesten a Kongresszusi Központban azon a nemzetközi véradókonferencián, amelynek házigazdája a Magyar Vörös- kereszt. A Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Ligája, valamint a Nemzetközi Vérátömlesztési Társaság és az önkéntes Donorokat Szervezők Szövetségének szervezésében rendezett II. nemzetközi kollokvium megnyitóján dr. Medve László szociális és egészségügyi minisztériumi államtitkár üdvözölte a résztvevőket. Hantos János főtitkárnak, a Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottsága elnökének megnyitó szavai után az első napi programnak megfelelően elhangzott előadások a donorszervezés aktuális kérdéseivel foglalkoztak. A tanácskozás második napján, csütörtökön a szakemberek megvitatják. milyen hatása van az AIDS- nak a véradásra, a donorszervezésre. A harmadik napon a tömegkommunikáció szerepe a véradásban, a véradók megnyerésében téma köré csoportosulnak az előadások. A magyar küldöttek megismertetik a tanácskozás résztvevőivel a speciális donorszervezés és donorkiválasztás hazai módszereit, valamint a többszörös önkéntes véradók motivációjára vonatkozó felméréseket. c) Jelzőőrrel biztosított vasúti átjáró. 11. Vasúti átjáróhoz közeledve melyikkel találkozik először a három jelzőtábla közül? a) Az 1-es jelűvel. b) A 2-es Jelűvel. c) A 3-as Jelűvel. 12. Az alábbiak közül milyen megállással kapcsolatos szabályra hívja íel a figyelmet az útburkolati jel? a) Előtte minden esetben meg kell állni. b) Előtte személygépkocsival 5 méteren belül tilos megállni. c) Előtte személygépkocsival 15 méteren belül tilos megállni. 13. Az ábrázolt párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten lakott területen belül melyik személygépkocsi halad szabályosan? a) Csak az „A” jelű. b) Csak a „B” jelű. c) Az „A” és a „B” jelű egyaránt. ■ ■Ftisra-r a------------------------------03—► * 13+1. Szabad-e az úttest két a) Igen. szélén levő villamossínt Igény- b, be venni kikerülés céljából? Szóvivői tájékoztató a kormányülésről Marosán György kormányszóvivő elöljáróban az ülésen szerzett benyomásairól, tapasztalatairól szólt. Mint elmondta: a tanácskozásból levonható egyik következtetése, hogy a vizsgált kérdésekben feltárultak a régi döntéshozatali rendszer hibái. Ezt a korábbi rendszert egyrészt nem, a világos és egyértelmű döntések jellemezték, s a hatáskörök egymásba csúsztak, másrészt hiányos volt a tájékoztatás. Emiatt a felelősség általában megfoghatatlanná vált, a nyilvánosság kontrollja pedig nem érvényesült, s ennek következményeként a közvélemény sokszor kétkedve fogadta a hivatalosnak tekintett szakmai álláspontot. Éppen ezért a Minisztertanács ülésén is kifejezésre jutott, hogy nélkülözhetetlen a társadalmi nyilvánosság szélesítése, a korrekt és sokrétű tájékoztatás. A kormány felkérte a Magyar Tudományos Akadémia elnökét: hozzon létre ad hoc bizottságot, amely a kormány által rendelkezésre bocsátott anyagokat objektív szemmel értékeli, s ezt az elemzést a Minisztertanács nyilvánosságra hozza. A szóvivő a jamburgi együttműködésből adódó feladatok végrehajtásáról készült előterjesztés kapcsán emlékeztetett arra: az 1985 végén aláírt magyar—szovjet kormányközi egyezmény értelmében Magyarország évi kétmilliárd köbméter földgázt vásárol. A szállítás 1989-ben kezdődik és 2008- ig tart. Ez egy olyan koncessziós ügylet, amelyben a magyarok által végzett munka és a beruházáshoz szállított magyar áruk a teljes gázszállítás értékének mintegy negyed részét fedezik, a többit hazánk éves áruszállítások keretében egyenlíti ki. A kormány tisztában van azzal, hogy mindez nagy teher a népgazdaságnak, de az egyezmény alapján évi gázszükségletünk 20 százaléka biztosított, s ez nélkülözhetetlen számunkra. A Minisztertanács az igazságügyminiszter előterjesztésében megtárgyalta azt a javaslatot, amely megszünteti az 1956. október 23-a és 1957. május 1-je között elítéltek joghátrányát, akik így útlevelet is kaphatnak. A kormány szerdai ülésén két változat közül döntött: az egyik a közkegyelem, a másik az egyéni kegyelem gyakorlását indítványozta. A testület a közkegyelem mellett foglalt állást, s az ezzel ösz- szefüggő törvényerejű rendeletre tett javaslatát az Elnöki Tanácshoz terjeszti. A szóvivő elmondta azt is, hogy a közkegyelem gyakorlásából csupán az igen súlyos bűncselekmények — hazaárulás, kémkedés, súlyos köztörvényes cselekmények — elkövetése miatt elítéltek zárhatók ki. A szóvivői értekezleten Marosán György visszatért több, korábban információk hiánya miatt csak érintőlegesen megválaszolt kérdésre. Ezek között bejelentette, hogy ha a Nyilvánosság Klub alakítására vonatkozó elképzeléseket a Minisztertanács Hivatalának elküldik, akkor a Hivatal a legrövidebb időn belül érdemben elbírálja azokat. Ha a klub létrehozására irányuló igényeket továbbra is fenntartják a szervezők — elsősorban újságírók —, akkor nem lesz probléma a felügyelettel sem, hiszen erről az államminiszter gondoskodik. A szóvivő ismertette a munkabeszüntetésekkel kapcsolatos kormányálláspontot. A kormány, miközben elismeri az elégedetlenség objektív alapját, elítéli, ha a problémákat csak felső szinten és kizárólag a sztrájk fegyverével akarják megoldani. Ez utóbbi eszközhöz csak nagyon indokolt esetben szabad nyúlni, a konfliktusok feloldásában az érdek- egyeztetés minden lehetőségét ki kell használni. A problémákat azon a szinten kell orvosolni, ahol keletkeztek, és ahol a megoldás eszközei is rendelkezésre állnak. Üjabb kérdésekre válaszolva Marosán György kijelentette: ha a Parlament megszavazza azt, hogy a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer beruházásával kapcsolatban népszavazás döntsön, akkor a kormány aláveti magát ennek a határozatnak. A Minisztertanács azonban úgy ítéli meg, hogy ebben a kérdésben nincs szükség népszavazásra. A mentesítésről Békés megyében A Minisztertanács tegnapi ülésének napirendjén — egyebek között — az 1956-os események miatt elítéltek mentesítésének kérdése is szerepelt. A téma előzményei ismeretesek: Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök, néhány héttel ezelőtt ígéretet tett arra, hogy az 1956-os elítéltek közül azokat, akikkel szemben még mindig érvényben vannak a büntetett előélethez fűződő joghátrányok, mentesítik. Ennek jogi megoldásait az Igazságügyi Minisztériumban kidolgozták, s ezt tárgyalták meg a tegnapi kormányülésen. Az előterjesztés szerint az 1956-os elítéltek közül az elmúlt 30 év alatt sokan mentesültek a büntetett előélet hátrányai alól, de hozzávetőleg 500 akkori elítéltre nem vonatkozott a mentesítés. Milyen joghátrányokról van itt szó? A már említettek olyan munkaköröket, amelyek feddhetetlenséget, vagy büntetlen előéletet követelnek meg, nem tölthetnek be, illetve nem kaphatnak útlevelet. Az előterjesztésben a mentesítésre kétféle módozatot dolgoztak ki: az érintettek vagy egyéni kérelemben (tehát személyre szólóan), vagy általános érvényű, némi korlátozással mindenkit érintő közkegyelemben részesüljenek. A kormány végül a közkegyelem mellett foglalt állást. E témával kapcsolatban a Békés Megyei Bíróságtól és a Békés Megyei Rendőrfőkapitányságtól kértünk tájékoztatást arról, élnek-e megyénkben olyan 1956-os elítéltek, akiket a mentesítés érint. A Békés Megyei Bíróság elnöke, dr. Szikora István elmondta, hogy a megyében feltehetően több olyan állampolgár él, akit közvetlenül érint a szóban forgó mentesítés. Egyéni mentesítés iránti késeiem utoljára viszonylag régen, körülbelül 5-6 éve érkezett a megyei bírósághoz. Egyébként jellemző a régi elbírálásra, hogy általában elutasították az ilyen kérelmeket. Egy Békés megyei pedagógus két alkalommal is benyújtott egyéni kegyelmi kérvényt. Az ügyben eljáró bíró mindkétszer javasolta a büntetett előélethez fűződő joghátrány alóli mentesítést, de a pedagógus nem kapta meg, ily módon a hivatását sem gyakorolhatta. Várhatóan a Minisztertanács, illetve később az Elnöki Tanács döntése után a jövőben megváltozik ez a gyakorlat. A Békés Megyei Rendőr- főkapitányságtól megtudtuk, hogy az útlevélkérelmek elbírálásával kapcsolatban az 1956-os eseményekben- való részvétel miatt mind ez ideig nem utasítottak vissza egyetlen útlevél iránti kérelmet sem.
