Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-07 / 214. szám
NÉPÚJSÁG 1988. szeptember 7., szerda Nélkülözhetetlen a kontroll Tudósítás a vízlépcső vitájáról A hét végén befejeződött Budapesten a Duna Kör és a két másik nemzetközi környezetvédelmi szervezet által közösen összehívott két és fél napos konferencia, amelyet a meghirdetés címétől eltérően kifejezetten a bős—nagymarosi vízlépcső építése elleni demonstrációnak szántak. Jelezte ezt a szándékot az p. tény is, hogy — felvállalva a süketek párbeszédének folytatását — a minisztérium kifejezett ajánlkozása ellenére csak olyan előadók kaptak /szót, akik egyetértenek a beruházás leállításával. A tudósító, alki végigülte aiz előadiáisokalt, meglehetősem nehéz helyzetben van. Nem könnyű a doíliga, hiszen majdnem lehetetlen az ocsút és a búzát szétvállasz- tami. Mert mit kezdjen az amlber azokkal a fellszólalllók- 'kiall, ákiik némi, elsősorban tapsban mérhető siker reményében, egy kis adag demagógiává,1 átitatva bírálták a szószékről a toorrnáinyit és a pártot? Vagy hogyan értékelje azt a tájékoztatási újításit, amelyet a szervezők a konferencia zárónapján vezettek be, nevezetesen, hogy a nemzetközi sajtótájékoztatót több száz főnyi közönség előtt, mint egy előadást rendezték meg. Nem titkolva, ezzel alapvetően az a colijuk, hogy nyomást gyakoroljanak a sajtó munkatársaira. Egy-egy nem kör- párti kérdés után kolllllégiáiink hallgathatták is a sorokban üllőik megjegyzéseit.. . Nincs egyetlen igazság Ez a tanácskozás azonban nem Vollt haszontalan. Nem volt aiz, hiszen elhangzott jó néhány Olyan észrevétel is, amely figyelemre méltó. Egyet keilll értenünk azokkal, * ákiiik kemény szavakkal bírálták a döntéshozókat korábbi bizonytalankodásaikért és azért, hogy figyelmen kívüli hagyva a közvélemény alapvető jogát, évek óta — és jórészt még ma is — titkosnak minősítenek oilyan vizsgálati anyagokat, amelyek pedig segítenék a tisztánlátást. Elítélendő a korábban1, a tájékaztatáspo- litiikai alapelviekkel ellllenité- tesen elrendelt hallgatás is, amely bizonyíthatóan jelentős 'káirt okozott, s ez most üt vissza azokra, akik a vízlépcső építését, a helyzet objektív értékelését támogatják. Elképzelhető, hogy az előadóknak más szakkérdésekben is igazuk van, ám a tárgyilagos hallgató neim váill- Mkozhat a minősítésre, mert nincs összehasonlítási alapja. Az álláspontok ütköztetésie sokkal többet segített volna a cél eltérésében. így az egyoldalúság voillt a jellemző, amely ugyancsak nem lehet mérvadó, s mint ilyen, nem is alkalmas arra, hogy lehetővé tegye a közvélemény objektív tájékoztatását. A Duna Kör tagjai felismerhetnék végre: nemcsak egyetlen igazság tetézik! Ha egy kicsit söpörnének a saját házuk táján, bizonyára felismernék, mennyi ellentmondás van állításaikban. Az egyik például az, hogy aimíg többször is megbírálták a kormányt az ország- gyűlésii képviselők osztrák hajóútjámak megszervezéséért, mondván: teljesen felesleges volt megnézni az ottani erőműveket, mert azok nem hasonlíthatók a bős—nagymarosi \ létesítményhez, addig úgy gondolták, helyes,, ha több előadó a kedvezőtlen ausztriai ta- pasizitallatokről beszél, ezzel is támogatva a magyar környezetvédők javaslatát: állítsák, le a beruházást. De van más példa ás. Nem világos, milyen vizsgálatokra alapozzák állításaikat — tudomásom szerint egyetlen hazai vagy nemzetközi szervezet sem folytatott mélyreható kutatásokat'sem Nagymaroson, sem Bősnél —, de ha már időnként állami intézmények eredményeire hivatkoznak, akikor miiért vádolják tüntetésre mozgósító röplapjukon azzal a kormányt, hogy valótlan tényeket hoz nyilvánosságira? Adódik a kérdés: vajon hogyan minősítjük azokat az állításokat, amelyeket deklaráltan valótlan adatokra építettek? Hiányzó számítások Érdeklődve vártuk a beruházás gazdaságosságéval foglalkozó előadásokat. Kü- , lönösien Bródy András álláspontja keltett előzetesen szimpátiát, hiszen a korábbi sajtótájékoztatón úgy tűnt, megfelelő információk birtokában van. Nos, csalatkoznunk, kellett. Az ismert közgazdász néhány ex ca- tedr-a megfogalmazott kiije- lamtésétől eltekintve, egyetlen konkrét számítást sem ismertetett, s egyetlen adatolt sem szegezett szembe az általa is hamisnak tartott kormányzati tájékoztatással. De nemcsak ő, hanem mások ás vállalták, hogy ennek ellenére követeljék a terv végleges elvetését. Hogy helyenként mennyire felületesek voltak a felkért előadók, arra jól példa, hogy Szabó Kálmán akadémikusnak kellett figyelmeztetnie a jelenlevőket: állításukból eltérően a vízlépcső kiadásai szerepelnek az állami költségvetésben. Egy másik szakember pedig azt kérte, hogy ne hivatkozzanak 'tájékozatlanul a hágai nemzetközi bíróságra, mert valójában csak akkor kerülhetne oda a szerződés felülvizsgálata, ha azt mindkét aláíró fél kéri. Azokat a politikai színezetű kijelentéseket, amelyek meglehetősen sűrűn hangzottak el — Lányi András: „A kormány sohasem tett közzé Olyan adatokat, amelyek ne azt bizonyították volna, hogy helyesen, cselekszik”, vagy amikor Vargha János minden különösebb indoklás nélkül légből! kapottnak minősítette az eddig nyilvánosságra hozott költségvetési adatokat — sajnos, senkii nem tette helyre. Azaz legyünk pontosak, egy kísérlet történt: dr. Nagy Boldizsár, az ELTE nemzetközi tanszékének munkatársa figyelmeztetett,, bogy a rossz érv rosszabb, minit az érvek hiánya. ...szabadon folyjék... A realitásérzék hiányáról tanúskodó vélemények kifejtésében a külföldi vendégek is jeleskedtek. Az egyik osztrák (környezetvédő például' a Donau Kraftwerket — ez a cég építi Nagymarosnál! a gátat — hazugsággal és gyávasággal1 vádolta, s jelenlétüket hazáinkban a „bécsi újgyarmatosítás” részének tartotta. Mindezek ellenére el1 kiéli ismernünk, hogy a konferenciáinak vannak figyelemre méltó eredményei. Ezek közül falán a legfontosabb, hogy ismét felhívták a szakembereket a vizsgálatok további folytatására!, s megerősítették, hogy a környezetvédők egyfajta kontrollt jelenthetnek ebben' a beruházásban. Az elkövetkezőkben azonban helyes lenne, ha a vélemények szemtől szembe hangoznának el, mert a süketek párbeszédét végre be kellene fejezni, „Omnia sponte fluant, absit violen- tia rebus” — írták a konferencia pódiumára a rendezők a Comeniustól vett idézetet, melyet jól lenne komtílyan venni: „Minden szabadon folyjék, távol legyen a dolgoktól az erőszak.” Furucz Zoltán MWWMWWW Az első k'étniapos előadás- sorozaton és a vasárnapi tanácskozáson 'is jelien volt a vízgazdálkodási ágazat több jeles 'képviselője, hogy tájékozódjon a kdfejitett nézetekről & hasznosítható felvetésekről. A szakértők közül Szőllősi-Nagy András, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet főigazgató-helyettese az MTI munkatársának kérésére összefoglalta a konferencián elhangzottakról kialakult véleményét. Megállapította: a három nap alatt egyetlen olyan érvet sem hallott, amely miatt le kellene állítani az építkezéseket. A szakma ugyanis jól ismerd azokat az aggályoskodó érveket, amelyek a hidrológia és a hidromechamika területét érintik. Hangsúlyozta, hogy a vízlépcsőrendszer tervezői annyira rugalmasan működtethető létesítményeket tervezték, amelyek tág határok között alkalmasak arra, hogy lényegesen mérsékeljék vaigy megelőzzék a környezetváltozás káros hatásait. Ők így látják . A konferencia résztvevői a zárónapon állásfoglalást fogadtak el. Az alábbiakban ennek befejező részét, a következtetéseket tesszük közzé: „A tanácskozáson túlsúlyra jutott az a vélemény, hogy a vízlépcsőrendszer építését azonnal fel kell függeszteni, mindenekelőtt a nagymarosi munkálatokat. Cjra kell értékelni a Dunával kapcsolatos célkitűzéseket, figyelembe véve a valódi értékrendet tükröző prioritásokat. A beruházásban érdekelt főhatóság által végzett hatásvizsgálat eleve elfogadhatatlan. Űj és sokkal szélesebb körű hatás- vizsgálatot kell elvégezni. Az ennek alapján kidolgozott alternatívákat független szakértőkből álló testületek értékeljék. Ezek munkájába vonjanak be neves külföldi szakértőket is. Ajánlásaikat politikai részérdekekre való tekintet nélkül tárják a nagyközönség elé. A végső döntést az összes információ nyilvánosságra hozatala után, társadalmi vita nyomán, népszavazás hozza meg. összetett ökológiai-társadalmi rendszerekbe történő beavatkozás esetén ugyanis az érdemi kockázatokat kizáró döntés elvileg sem lehetséges. Ezért csak az összes érintett — ebben az esetben az ország lakossága — együtt vállalhatja a döntés felelősségét. A vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségek nem teljesíthetők gazdasági és ökológiai érdekeink súlyos sérelme nélkül. Az ezektől való visszalépés, jóllehet komoly következményekkel járhat, a vízlépcső megépítése esetén a károk és kockázatok ezeknél lényegesen súlyosabbak lennének, ráadásul részben kiszámíthatatlanok. Olyan érdekeket is veszélyeztetnek, melyek forintban nem kifejezhetők. Ma, amikor a beavatozások következményei még a beruházást támogató szakemberek többsége szerint sem mérhetők fel pontosan, amikor a gazdasági, technikai előrejelzések gyorsan elavulnak, csak olyan megoldásokat szabad elfogadni, amelyek nem járnak visszafordíthatatlan és jóvátehetetlen változásokkal. Még a reális kártérítési igények figyelembevételével is léteznek ilyen energetikai és gazdasági alternatívák, és csak ezek mutatnak a kívánatosnak elismert struktúraváltozás irányába, csak ezek jelentenek kiutat a magunk teremtette kényszerhelyzetekből. A vízlépcsőrendszer körül kialakult vita kezelése és megoldása fogja megmutatni, hogy a kormányzat valóban törekszik-e közmegegyezésre, elfogadja-e a társadalmi ellenőrzést, képes-e önkorrekcióra.” Ötvenéves a Magyarok Világszövetsége (Folytatás az 1. oldalról) ség tiszteletreméltó módon, nemes célok szolgálatában élte át az elmúlt fél évszázad történelmi viharait, folyamatosan átalakult és alkalmazkodott a változó világhoz. Elévülhetetlen érdemeket szerzett az egymást követő nemzedékek magyarságtudatának megőrzésében és ápolásában, kultúránk gyarapításában, a hazában és másutt élő magyarok kapcsolatainak gazdagításában. Mindannyiunk számára hasznos, hogy a szövetség hitelesen, tisztességesen tájékoztat hazánkról, életünkről, egyaránt szól eredményeinkről és gondjainkról is. E jeles évforduló arra is alkalmat kínál, hogyszámba- vegyük a világban élő magyarok és hazánk szerteágazó, sokrétű kapcsolatait, szóljunk szándékainkról és törekvéseinkről. A Magyar Népköztársaság kormányának álláspontja egyértelmű és határozott: kötelességünknek tartjuk, hogy figyeljünk a magyarok kisebb és nagyobb közösségeire, bárhová is vetette őket az élet. Sorsuk iránt nem vagyunk, nem is lehetünk közömbösek. Számon tartunk minden olyan magyart, aki világnézetétől, vallásától, politikai felfogásától függetlenül kész ápolni közös történelmi örökségünket. részt vállal hazánk boldogulásában. Mindez összhangban van azzal, hogy a külföldön élő magyarok többsége becsületes, tiszteletre méltó állampolgára annak az országnak, amelyben otthont teremtett magának. örömünkre szolgál, hogy a világ megannyi országában élő és alkotó, a saját területükön kimagasló eredményeket elért tudósok, vállalkozók, alkotó művészek, mind többen és határozottabban vállalják hazai gyökereiket, ápolják itthoni tudományos- szakmai és emberi kapcsolataikat. A különböző tudományok itthon és külföldön élő magyar származású művelőinek rendszeres találkozói segítik a világ nagy problémáinak megoldását is. A rendezvényen ezt követően neves közéleti személyiségek tartottak előadásokat. Az ülésen felszólaltak a különböző országokban működő magyar - egyesületek képviselői is, tolmácsolva a külföldi magyarság üdvözle- tét. Az ünnepi ülés befejezéseként Randé Jenő a vendégeknek a jubileumra készített emlékplaketteket nyújtott át. A szép kivitelű, tűzzománc plakett-terv Puskás László, Angliában élő, magyar származású fotóművész alkotása, akinek az ember teremtette és a természetes energia kapcsolatát megörökítő felvételeiből délután kiállítás nyílt a Világszövetség Benczúr utcai székházában. A jubileumi rendezvény a szövetség 50 éves tevékenységét elemző kerekasztal-be- szélgetéssel fejeződött be. Ki a legjobb gépkocsivezető Békés megyében? Tehergépkocsi — II. forduló 1. ' Ha az útkereszteződésben a forgalmat irányító rendőr jobb karját vízszintesen maga elé nyújtja, bal karjával pedig maga elé int, a Ibal keze felől érkező járművek — egyéb tilalom hiányában — milyen irányban folytathatják útjukat? a) Csak balra bekanyarodva, mert a rendőrnek ez a jelzése csak a balra bekanyarodni szándékozóknak (és ezt jelzőknek) szól. b) Továbbhaladási szándékuk szerint a rendőr előtt balra bekanyarodva, vagy — jelzőtáblával jelzett tilalom hiányában — egyenesen, vagy jobbra bekanyarodva. 2. Éjjel, lakott területen azt észleli, hogy nyergesvontatójának bal oldali első helyzetjelző lámpája elromlott. Az alábbiak közül mikor szabad útját folytatnia? a) Ha az elromlott lámpát távolsági fényszóróval tudja helyettesíteni. b) Ha az elromlott lámpát tompított fényszóróval tudja helyettesíteni. c) Csak akkor, ha az elromlott lámpát előbb megjavítja. 3. Az elakadást jelző háromszög elhelyezésére vonatkozó követelmény az alábbiak közül az, hogy: a) autópályán legalább 250 m-re legyen az elromlott jármű mögött. b) 22 órától 06 óráig csak vész- villogóval vagy sárga villogó lámpával együtt alkalmazható. c) az elromlott jármű és háromszög között legalább az útra engedélyezett legmagasabb sebességnek megfelelő féktávolság legyen. 4. Tilos-e járművel villamos- vágányon megfordulni? a) Igen. b) Nem. c) Csak útkereszteződésben. 5. Az alábbi járművek közül melyek minősülnek gépkocsinak? a) Az összes, legalább 4 kerekű gépjármű — kivéve a trolibuszt. b) Az összes gépjármű, amelynek 4 kereke van, még akkor is, ,ha az önsúlya a 400 kilogrammot nem haladja *neg. c) Az összes gépjármű, amelynek 4 kereke van, de csak akkor, ha az önsúlya a 400 kilogrammot meghaladja. 6. Az alábbiak közül általában milyen járművel kell lakott területen kívül olyan követési távolságot tartani, hogy a két jármű (közé legalább egy — előzést végrehajtó — személygépkocsi biztonságosan besorolhasson? a) Olyan járművel, amelynek a megengedett legnagyobb összsúlya 3000 |kg. b) Olyan járművel, amelynek a megengedett legnagyobb összsúlya 3500 kg. c) Olyan járművel, amelynek a megengedett legnagyobb összsúlya 4200 (kg. 7. A járműszerelvény melyik tagjára vonatkozik az a megállapítás, hogy rakománya hátrafelé nem nyúlhat túl a rakfelületén? a) Csak a vonó járműre. b) Csak a ~ pótkocsira (ha a gépes csak egy pótkocsit vontat). c) Mindkettőre egyaránt. 8. E két jelzőtábla közül melyik figyelmeztet lakott területen kívül az úttesten való várakozás tilalmára is? a) Csak az 1-es jelű. b) Csak a 2-es jelű. c) Mindkettő. d) Egyik fsem. 9. Folyamatos rakodás céljából szabad-e megállni a tábla hatálya alá eső útszakaszon? a) Igen, de csak a 09 órától 19 óráig terjedő időszakban. b) Igen, a kiegészítő táblán megjelölt időszaktól függetlenül. c) Igen, de csak a 19 órától 09 óráig terjedő időszakra. 10. Az alábbiak közül milyen járműre vonatkozik e tábla jelzése? a) Olyan tehergépkocsira, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 15 tonnát meghaladja, függetlenül a tényleges megterheléstől. b) Minden olyan járműre, amelynek össztömege a 15 tonnát meghaladja. c) Olyan tehergépkocsira, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 15 tonnát meghaladja, kivéve, ha úticélja a táblával jelölt útszakaszon van. 11. Az alábbiak közül melyik két tábla hatályát oldja fel ez a jelzőtábla? a) A „Legkisebb távolság»* és a ^Tehergépkocsival előzni tilos»»* jelzőtáblák hatályát. b) A „Megfordulni tilos’* és a „Balra bekanyarodni tilos** jelzőtáblák hatályát. c) A „Sebességkorlátozás” és a „Kötelező legkisebb sebesség” jelzőtáblák hatályát. C B A a; ii) K5m- -10m--------12. Egyéb tilalom hiányában a fenti járművek közül melyik várakozik szabályos helyen? a) Csak az „A” és a „B” jelű jármű. b) Csak a „B” jelű jármű. c) Csak a „B” és „C” jelű jármű. d) Mindhárom jármű szabályos helyen várakozik. 13. Szabályos-e az ábrázolt párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten az „A” jelű kls- tehergépkocsival a berajzolt pályavonal szerinti párhuzamos közlekedés? a) Igen, minden esetben. b) Csak akkor, ha lakott területen közlekedik, és a forgalom sűrűsége miatt a jobb szélső sávba visszatérni nem lehet. c) Nem. d) Csak a 07 órától 19 óráig terjedő időszakban. 13+1. Mekkora a megengedett legnagyobb sebessége a túlmé- retes pótkocsit vontató lassú járműnek? (A járművet nem a fegyveres erők tartják üzemben.) a) Ha az útvonalengedély más sebességet nem határoz meg; 15 km/óra. b) Ha az útvonalengedély más sebességet nem határoz meg; 25 km/óra. c) Ha az útvonalengedély más sebességet nem határoz meg; 30 km/óra.
