Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-07 / 214. szám

NÉPÚJSÁG 1988. szeptember 7., szerda Nélkülözhetetlen a kontroll Tudósítás a vízlépcső vitájáról A hét végén befejeződött Budapesten a Duna Kör és a két másik nemzetközi környezetvédelmi szervezet ál­tal közösen összehívott két és fél napos konferencia, amelyet a meghirdetés címétől eltérően kifejezetten a bős—nagymarosi vízlépcső építése elleni demonstráció­nak szántak. Jelezte ezt a szándékot az p. tény is, hogy — felvállalva a süketek párbeszédének folytatását — a minisztérium kifejezett ajánlkozása ellenére csak olyan előadók kaptak /szót, akik egyetértenek a beruházás le­állításával. A tudósító, alki végigülte aiz előadiáisokalt, meglehető­sem nehéz helyzetben van. Nem könnyű a doíliga, hiszen majdnem lehetetlen az ocsút és a búzát szétvállasz- tami. Mert mit kezdjen az amlber azokkal a fellszólalllók- 'kiall, ákiik némi, elsősorban tapsban mérhető siker re­ményében, egy kis adag de­magógiává,1 átitatva bírálták a szószékről a toorrnáinyit és a pártot? Vagy hogyan ér­tékelje azt a tájékoztatási újításit, amelyet a szervezők a konferencia zárónapján vezettek be, nevezetesen, hogy a nemzetközi sajtótá­jékoztatót több száz főnyi közönség előtt, mint egy előadást rendezték meg. Nem titkolva, ezzel alapvetően az a colijuk, hogy nyomást gya­koroljanak a sajtó munka­társaira. Egy-egy nem kör- párti kérdés után kolllllégiáiink hallgathatták is a sorokban üllőik megjegyzéseit.. . Nincs egyetlen igazság Ez a tanácskozás azonban nem Vollt haszontalan. Nem volt aiz, hiszen elhangzott jó néhány Olyan észrevétel is, amely figyelemre méltó. Egyet keilll értenünk azokkal, * ákiiik kemény szavakkal bí­rálták a döntéshozókat ko­rábbi bizonytalankodásai­kért és azért, hogy figyel­men kívüli hagyva a közvé­lemény alapvető jogát, évek óta — és jórészt még ma is — titkosnak minősítenek oilyan vizsgálati anyagokat, amelyek pedig segítenék a tisztánlátást. Elítélendő a korábban1, a tájékaztatáspo- litiikai alapelviekkel ellllenité- tesen elrendelt hallgatás is, amely bizonyíthatóan jelen­tős 'káirt okozott, s ez most üt vissza azokra, akik a víz­lépcső építését, a helyzet ob­jektív értékelését támogat­ják. Elképzelhető, hogy az elő­adóknak más szakkérdések­ben is igazuk van, ám a tárgyilagos hallgató neim váill- Mkozhat a minősítésre, mert nincs összehasonlítási alap­ja. Az álláspontok ütközte­tésie sokkal többet segített volna a cél eltérésében. így az egyoldalúság voillt a jel­lemző, amely ugyancsak nem lehet mérvadó, s mint ilyen, nem is alkalmas arra, hogy lehetővé tegye a közvéle­mény objektív tájékoztatá­sát. A Duna Kör tagjai fel­ismerhetnék végre: nemcsak egyetlen igazság tetézik! Ha egy kicsit söpörnének a sa­ját házuk táján, bizonyára felismernék, mennyi ellent­mondás van állításaikban. Az egyik például az, hogy aimíg többször is megbírál­ták a kormányt az ország- gyűlésii képviselők osztrák hajóútjámak megszervezésé­ért, mondván: teljesen fe­lesleges volt megnézni az ottani erőműveket, mert azok nem hasonlíthatók a bős—nagymarosi \ létesít­ményhez, addig úgy gondol­ták, helyes,, ha több előadó a kedvezőtlen ausztriai ta- pasizitallatokről beszél, ezzel is támogatva a magyar kör­nyezetvédők javaslatát: ál­lítsák, le a beruházást. De van más példa ás. Nem vi­lágos, milyen vizsgálatokra alapozzák állításaikat — tu­domásom szerint egyetlen hazai vagy nemzetközi szer­vezet sem folytatott mélyre­ható kutatásokat'sem Nagy­maroson, sem Bősnél —, de ha már időnként állami in­tézmények eredményeire hi­vatkoznak, akikor miiért vá­dolják tüntetésre mozgósító röplapjukon azzal a kor­mányt, hogy valótlan ténye­ket hoz nyilvánosságira? Adódik a kérdés: vajon ho­gyan minősítjük azokat az állításokat, amelyeket dekla­ráltan valótlan adatokra épí­tettek? Hiányzó számítások Érdeklődve vártuk a be­ruházás gazdaságosságéval foglalkozó előadásokat. Kü- , lönösien Bródy András állás­pontja keltett előzetesen szimpátiát, hiszen a koráb­bi sajtótájékoztatón úgy tűnt, megfelelő információk birtokában van. Nos, csalat­koznunk, kellett. Az ismert közgazdász néhány ex ca- tedr-a megfogalmazott kiije- lamtésétől eltekintve, egyet­len konkrét számítást sem ismertetett, s egyetlen ada­tolt sem szegezett szembe az általa is hamisnak tartott kormányzati tájékoztatással. De nemcsak ő, hanem má­sok ás vállalták, hogy ennek ellenére követeljék a terv végleges elvetését. Hogy helyenként mennyire felületesek voltak a felkért előadók, arra jól példa, hogy Szabó Kálmán akadémikus­nak kellett figyelmeztetnie a jelenlevőket: állításukból el­térően a vízlépcső kiadásai szerepelnek az állami költ­ségvetésben. Egy másik szakember pedig azt kérte, hogy ne hivatkozzanak 'tájé­kozatlanul a hágai nemzet­közi bíróságra, mert való­jában csak akkor kerülhetne oda a szerződés felülvizsgá­lata, ha azt mindkét aláíró fél kéri. Azokat a politikai színezetű kijelentéseket, amelyek meglehetősen sűrűn hangzottak el — Lányi And­rás: „A kormány sohasem tett közzé Olyan adatokat, amelyek ne azt bizonyítot­ták volna, hogy helyesen, cselekszik”, vagy amikor Vargha János minden kü­lönösebb indoklás nélkül légből! kapottnak minősítet­te az eddig nyilvánosságra hozott költségvetési adato­kat — sajnos, senkii nem tet­te helyre. Azaz legyünk pon­tosak, egy kísérlet történt: dr. Nagy Boldizsár, az ELTE nemzetközi tanszékének munkatársa figyelmeztetett,, bogy a rossz érv rosszabb, minit az érvek hiánya. ...szabadon folyjék... A realitásérzék hiányáról tanúskodó vélemények ki­fejtésében a külföldi vendé­gek is jeleskedtek. Az egyik osztrák (környezetvédő példá­ul' a Donau Kraftwerket — ez a cég építi Nagymaros­nál! a gátat — hazugsággal és gyávasággal1 vádolta, s jelenlétüket hazáinkban a „bécsi újgyarmatosítás” ré­szének tartotta. Mindezek ellenére el1 kiéli ismernünk, hogy a konferen­ciáinak vannak figyelemre méltó eredményei. Ezek kö­zül falán a legfontosabb, hogy ismét felhívták a szak­embereket a vizsgálatok to­vábbi folytatására!, s meg­erősítették, hogy a környe­zetvédők egyfajta kontrollt jelenthetnek ebben' a beru­házásban. Az elkövetkezők­ben azonban helyes lenne, ha a vélemények szemtől szembe hangoznának el, mert a süketek párbeszédét végre be kellene fejezni, „Omnia sponte fluant, absit violen- tia rebus” — írták a kon­ferencia pódiumára a ren­dezők a Comeniustól vett idézetet, melyet jól lenne komtílyan venni: „Minden szabadon folyjék, távol le­gyen a dolgoktól az erő­szak.” Furucz Zoltán MWWMWWW Az első k'étniapos előadás- sorozaton és a vasárnapi ta­nácskozáson 'is jelien volt a vízgazdálkodási ágazat több jeles 'képviselője, hogy tá­jékozódjon a kdfejitett néze­tekről & hasznosítható fel­vetésekről. A szakértők kö­zül Szőllősi-Nagy András, a Vízgazdálkodási Tudomá­nyos Kutatóintézet főigaz­gató-helyettese az MTI mun­katársának kérésére össze­foglalta a konferencián el­hangzottakról kialakult vé­leményét. Megállapította: a három nap alatt egyetlen olyan érvet sem hallott, amely miatt le kellene állí­tani az építkezéseket. A szakma ugyanis jól ismerd azokat az aggályoskodó ér­veket, amelyek a hidrológia és a hidromechamika terüle­tét érintik. Hangsúlyozta, hogy a vízlépcsőrendszer ter­vezői annyira rugalmasan működtethető létesítménye­ket tervezték, amelyek tág határok között alkalmasak arra, hogy lényegesen mér­sékeljék vaigy megelőzzék a környezetváltozás káros ha­tásait. Ők így látják . A konferencia résztvevői a zárónapon állásfoglalást fo­gadtak el. Az alábbiakban ennek befejező részét, a kö­vetkeztetéseket tesszük közzé: „A tanácskozáson túlsúlyra jutott az a vélemény, hogy a vízlépcsőrendszer építését azonnal fel kell függeszteni, mindenekelőtt a nagymarosi munkálatokat. Cjra kell ér­tékelni a Dunával kapcsolatos célkitűzéseket, figyelembe véve a valódi értékrendet tükröző prioritásokat. A beru­házásban érdekelt főhatóság által végzett hatásvizsgálat eleve elfogadhatatlan. Űj és sokkal szélesebb körű hatás- vizsgálatot kell elvégezni. Az ennek alapján kidolgozott alternatívákat független szakértőkből álló testületek ér­tékeljék. Ezek munkájába vonjanak be neves külföldi szakértőket is. Ajánlásaikat politikai részérdekekre való tekintet nélkül tárják a nagyközönség elé. A végső dön­tést az összes információ nyilvánosságra hozatala után, társadalmi vita nyomán, népszavazás hozza meg. össze­tett ökológiai-társadalmi rendszerekbe történő beavatko­zás esetén ugyanis az érdemi kockázatokat kizáró döntés elvileg sem lehetséges. Ezért csak az összes érintett — ebben az esetben az ország lakossága — együtt vállal­hatja a döntés felelősségét. A vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos nemzetközi szerző­désekben foglalt kötelezettségek nem teljesíthetők gaz­dasági és ökológiai érdekeink súlyos sérelme nélkül. Az ezektől való visszalépés, jóllehet komoly következmé­nyekkel járhat, a vízlépcső megépítése esetén a károk és kockázatok ezeknél lényegesen súlyosabbak lennének, ráadásul részben kiszámíthatatlanok. Olyan érdekeket is veszélyeztetnek, melyek forintban nem kifejezhetők. Ma, amikor a beavatozások következményei még a beruhá­zást támogató szakemberek többsége szerint sem mérhe­tők fel pontosan, amikor a gazdasági, technikai előre­jelzések gyorsan elavulnak, csak olyan megoldásokat szabad elfogadni, amelyek nem járnak visszafordítha­tatlan és jóvátehetetlen változásokkal. Még a reális kár­térítési igények figyelembevételével is léteznek ilyen energetikai és gazdasági alternatívák, és csak ezek mu­tatnak a kívánatosnak elismert struktúraváltozás irá­nyába, csak ezek jelentenek kiutat a magunk teremtette kényszerhelyzetekből. A vízlépcsőrendszer körül kialakult vita kezelése és megoldása fogja megmutatni, hogy a kormányzat való­ban törekszik-e közmegegyezésre, elfogadja-e a társadal­mi ellenőrzést, képes-e önkorrekcióra.” Ötvenéves a Magyarok Világszövetsége (Folytatás az 1. oldalról) ség tiszteletreméltó módon, nemes célok szolgálatában élte át az elmúlt fél évszá­zad történelmi viharait, fo­lyamatosan átalakult és al­kalmazkodott a változó vi­lághoz. Elévülhetetlen érde­meket szerzett az egymást követő nemzedékek magyar­ságtudatának megőrzésében és ápolásában, kultúránk gyarapításában, a hazában és másutt élő magyarok kap­csolatainak gazdagításában. Mindannyiunk számára hasznos, hogy a szövetség hitelesen, tisztességesen tá­jékoztat hazánkról, életünk­ről, egyaránt szól eredmé­nyeinkről és gondjainkról is. E jeles évforduló arra is alkalmat kínál, hogyszámba- vegyük a világban élő ma­gyarok és hazánk szerteága­zó, sokrétű kapcsolatait, szóljunk szándékainkról és törekvéseinkről. A Magyar Népköztársaság kormányá­nak álláspontja egyértelmű és határozott: kötelességünk­nek tartjuk, hogy figyeljünk a magyarok kisebb és na­gyobb közösségeire, bárhová is vetette őket az élet. Sor­suk iránt nem vagyunk, nem is lehetünk közömbösek. Szá­mon tartunk minden olyan magyart, aki világnézetétől, vallásától, politikai felfogá­sától függetlenül kész ápolni közös történelmi örökségün­ket. részt vállal hazánk bol­dogulásában. Mindez össz­hangban van azzal, hogy a külföldön élő magyarok többsége becsületes, tisztelet­re méltó állampolgára annak az országnak, amelyben ott­hont teremtett magának. örömünkre szolgál, hogy a világ megannyi országában élő és alkotó, a saját terüle­tükön kimagasló eredménye­ket elért tudósok, vállalko­zók, alkotó művészek, mind többen és határozottabban vállalják hazai gyökereiket, ápolják itthoni tudományos- szakmai és emberi kapcsola­taikat. A különböző tudo­mányok itthon és külföldön élő magyar származású mű­velőinek rendszeres találko­zói segítik a világ nagy problémáinak megoldását is. A rendezvényen ezt köve­tően neves közéleti személyi­ségek tartottak előadásokat. Az ülésen felszólaltak a különböző országokban mű­ködő magyar - egyesületek képviselői is, tolmácsolva a külföldi magyarság üdvözle- tét. Az ünnepi ülés befejezése­ként Randé Jenő a vendé­geknek a jubileumra készí­tett emlékplaketteket nyúj­tott át. A szép kivitelű, tűz­zománc plakett-terv Puskás László, Angliában élő, ma­gyar származású fotóművész alkotása, akinek az ember teremtette és a természetes energia kapcsolatát megörö­kítő felvételeiből délután ki­állítás nyílt a Világszövetség Benczúr utcai székházában. A jubileumi rendezvény a szövetség 50 éves tevékeny­ségét elemző kerekasztal-be- szélgetéssel fejeződött be. Ki a legjobb gépkocsivezető Békés megyében? Tehergépkocsi — II. forduló 1. ' Ha az útkereszteződésben a forgalmat irányító rendőr jobb karját vízszintesen maga elé nyújtja, bal karjával pedig ma­ga elé int, a Ibal keze felől ér­kező járművek — egyéb tila­lom hiányában — milyen irány­ban folytathatják útjukat? a) Csak balra bekanyarodva, mert a rendőrnek ez a jelzése csak a balra bekanyarodni szán­dékozóknak (és ezt jelzőknek) szól. b) Továbbhaladási szándékuk szerint a rendőr előtt balra be­kanyarodva, vagy — jelzőtáblá­val jelzett tilalom hiányában — egyenesen, vagy jobbra beka­nyarodva. 2. Éjjel, lakott területen azt észleli, hogy nyergesvontatójá­nak bal oldali első helyzetjelző lámpája elromlott. Az alábbiak közül mikor szabad útját foly­tatnia? a) Ha az elromlott lámpát tá­volsági fényszóróval tudja he­lyettesíteni. b) Ha az elromlott lámpát tompított fényszóróval tudja helyettesíteni. c) Csak akkor, ha az elrom­lott lámpát előbb megjavítja. 3. Az elakadást jelző három­szög elhelyezésére vonatkozó követelmény az alábbiak közül az, hogy: a) autópályán legalább 250 m-re legyen az elromlott jár­mű mögött. b) 22 órától 06 óráig csak vész- villogóval vagy sárga villogó lámpával együtt alkalmazható. c) az elromlott jármű és há­romszög között legalább az út­ra engedélyezett legmagasabb sebességnek megfelelő féktávol­ság legyen. 4. Tilos-e járművel villamos- vágányon megfordulni? a) Igen. b) Nem. c) Csak útkereszteződésben. 5. Az alábbi járművek közül melyek minősülnek gépkocsi­nak? a) Az összes, legalább 4 ke­rekű gépjármű — kivéve a tro­libuszt. b) Az összes gépjármű, amely­nek 4 kereke van, még akkor is, ,ha az önsúlya a 400 kilo­grammot nem haladja *neg. c) Az összes gépjármű, amely­nek 4 kereke van, de csak ak­kor, ha az önsúlya a 400 kilo­grammot meghaladja. 6. Az alábbiak közül általá­ban milyen járművel kell la­kott területen kívül olyan kö­vetési távolságot tartani, hogy a két jármű (közé legalább egy — előzést végrehajtó — sze­mélygépkocsi biztonságosan be­sorolhasson? a) Olyan járművel, amelynek a megengedett legnagyobb össz­súlya 3000 |kg. b) Olyan járművel, amelynek a megengedett legnagyobb össz­súlya 3500 kg. c) Olyan járművel, amelynek a megengedett legnagyobb össz­súlya 4200 (kg. 7. A járműszerelvény melyik tagjára vonatkozik az a meg­állapítás, hogy rakománya hát­rafelé nem nyúlhat túl a rak­felületén? a) Csak a vonó járműre. b) Csak a ~ pótkocsira (ha a gépes csak egy pótkocsit von­tat). c) Mindkettőre egyaránt. 8. E két jelzőtábla közül me­lyik figyelmeztet lakott terüle­ten kívül az úttesten való vá­rakozás tilalmára is? a) Csak az 1-es jelű. b) Csak a 2-es jelű. c) Mindkettő. d) Egyik fsem. 9. Folyamatos rakodás céljá­ból szabad-e megállni a táb­la hatálya alá eső útszaka­szon? a) Igen, de csak a 09 órá­tól 19 óráig terjedő idő­szakban. b) Igen, a kiegészítő táblán megjelölt időszaktól függetlenül. c) Igen, de csak a 19 órától 09 óráig terjedő időszakra. 10. Az aláb­biak közül mi­lyen járműre vonatkozik e tábla jelzése? a) Olyan te­hergépkocsi­ra, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 15 tonnát meghaladja, függet­lenül a tényleges megterhelés­től. b) Minden olyan járműre, amelynek össztömege a 15 ton­nát meghaladja. c) Olyan tehergépkocsira, amelynek megengedett legna­gyobb össztömege a 15 tonnát meghaladja, kivéve, ha úticél­ja a táblával jelölt útszakaszon van. 11. Az aláb­biak közül me­lyik két táb­la hatályát oldja fel ez a jelzőtábla? a) A „Legki­sebb távolság»* és a ^Teher­gépkocsival előzni tilos»»* jelző­táblák hatályát. b) A „Megfordulni tilos’* és a „Balra bekanyarodni tilos** jelzőtáblák hatályát. c) A „Sebességkorlátozás” és a „Kötelező legkisebb sebes­ség” jelzőtáblák hatályát. C B A a; ii) K5m- -10m--------­12. Egyéb tilalom hiányában a fenti járművek közül me­lyik várakozik szabályos he­lyen? a) Csak az „A” és a „B” je­lű jármű. b) Csak a „B” jelű jármű. c) Csak a „B” és „C” jelű jármű. d) Mindhárom jármű szabá­lyos helyen várakozik. 13. Szabályos-e az ábrázolt párhuzamos közlekedésre alkal­mas úttesten az „A” jelű kls- tehergépkocsival a berajzolt pá­lyavonal szerinti párhuzamos közlekedés? a) Igen, minden esetben. b) Csak akkor, ha lakott te­rületen közlekedik, és a forga­lom sűrűsége miatt a jobb szél­ső sávba visszatérni nem lehet. c) Nem. d) Csak a 07 órától 19 óráig terjedő időszakban. 13+1. Mekkora a megengedett legnagyobb sebessége a túlmé- retes pótkocsit vontató lassú járműnek? (A járművet nem a fegyveres erők tartják üzem­ben.) a) Ha az útvonalengedély más sebességet nem határoz meg; 15 km/óra. b) Ha az útvonalengedély más sebességet nem határoz meg; 25 km/óra. c) Ha az útvonalengedély más sebességet nem határoz meg; 30 km/óra.

Next

/
Thumbnails
Contents