Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-05 / 212. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. SZEPTEMBER 5., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM Biztató, szép szavak Tanévnyitó és jubileumi diplomaosztó ünnepség a békéscsabai tanítóképzőben Dr. Földesi Béla főigazgató-helyettes, tagozatvezető, kézfogással pecsételi meg az elsőévesek eskütételét A megye egyetlen magánkezelésben levő kempingje Gyulán, az ősi vár tövében helyezkedik el. Tulajdonosa és kezelője, Márk Tivadarné szerint mérsékeltebb volt az érdeklődés és a vendégforgalom, mint á korábbi években. Bár ami azt illeti, volt olyan időszak is, amikor ki lehetett volna tenni a megtelt táblát Fotó: Béla Ottó Ahogyan az ország többi egyetemén és főiskoláján, a békéscsabai tanítóképző főiskolán is megkezdődött az új tanév. A Debreceni Tanítóképző Főiskola Békéscsabai Tagozatán a szeptember 3-i tanévnyitó immár a harmadik volt. S hogy a megszokottnál is ünnepélyesebbre sikeredett, annak oka a jubileumi diplomák átadásának megható pillanataiban kereshető. A szép számmal megjelent szülők, hallgatók, oktatók, a a megye, a város párt-, állami vezetői, a tömegszervezetek képviselői dr. E. Szabó Zoltán tagozatvezető-helyettes megnyitó beszédében szokatlan, elgondolkodtató, mégis lelkesítő szavakra figyelhettek fel. Az ünnepi szónok a magyar gondolati költészetet is segítségül hívta, hogy a pesszimista hangulattal szemben a cselekvő, új értékeket teremtő létre szólítson fel. Mint mondotta: — Üj magyar kibontakozás nem lesz, nem lehet igazi szellemi felzárkózás, fellendülés, magyar értelmiség nélkül. Minden magyarnak éreznie kell: minden nap neki, magának szükséges szellemileg megújulnia, rendre többnek lennie. Az iskolázottság, a kiművelt emberfő, a kulturált személyiség olyan értékké kell végre váljon, ami a következő generációkat aktívabb önfejlesztő tevékenységre készteti, de a már dolgozó, felnőtt korosztályok számára sem engedi meg a szellemi tétlenséget, vagy a színvonaltalan rutint. A tanítók előtt álló feladatokról egy „nem mai” tankönyvből olvasott fel az előadó néhány gondolatot. Az idézet így szólt: „... a mióta rájöttünk végre arra, hogy hazánkat valódi demokratikus kultúrállammá átalakítani, így nemzeti fennmaradásunkat biztosítani mindaddig nem fogjuk soha, míg a nemzet zömének, a népnek értelmi felvilágosításáról kellőképpen nem gondoskodunk; magyar tanítóképzési rendszerünket is egészen ama czélokhoz kell szabnunk, s oda törekednünk, hogy a magyar néptanító ne csak a kezébe nyomott módszertani vezérkönyvek vak követésével topogjon ama czél felé, hanem a kellő lélektani és logikai ismeretek emelkedett álláspont járói önmagát biztosan tájékozva, öntudatosan eszközölhesse tanítói működése által az értelmi felvilágosítást. Ezerszer és ezren elmondották már: az iskolának nem szabad puszta ismereteket nyújtani, hanem gyakoroltatni kell a gondolkodást is; ne legyen csak puszta tanítási iskola, hanem gondolkodási iskola is; legkivált a népiskola. Ámde mindezeket a követelményeket hiába állítjuk fel, ha nincsenek gondolkodó tanítóink, tehát olyanok, akiknek a gondolkodás természetükké vált, kik nem is tudnak másképp, mint gondolkodva tanítani, és kiknek tanítványai ennélfogva szintén nem tudnak -másként, mint gondolkodva tanulni. Igaz, hogy még ma is elég nagy azon emberek száma, kik a gondolkodási tunyaságot és gondolkodási képtelenséget úgy tekintik, mint a tanítói kar egyik szentül megőrzendő örökségét, és mint az igazi „iskolamesterségnek” valódi díszét. Vannak, kik úgy félnek a gondolkodástól, mint bagoly a napfénytől. Ha az ilyen emberek az ún. elöljárók sorába tartoznak, úgy természetesen nagy tiszteletlenségnek tartják, ha alárendeltjeik még gondolkodni is bátorkodnak, a midőn ők magok is csak ritkán vesznek arra bátorságot. Ámde, aki az emberiség előrehaladását kívánja, annak kívánni kell egyszersmind az olyan tanítókat is, kik az ifjúság szellemi életének fölélesztésére és kiképzésére alkalmasok. Erre nézve pedig a hűséges szolgai önmegadással örökségbe vett ismeretek és holmi módszertani limlom még nem elegendő.” A jelenlévők, akik a pedagógiai tankönyv idézetét csak hallgatták, s írásmódját nem láthatták, alig akarták elhinni, hogy ezek a ma is aktuális, bölcs intelmek 1872-ben születtek! Az 1918-ban tanítói diplomát szerzett Bartóki József, me- zőberényi tanító negyvenhárom évet töltött a pályán Fotó: Gál Edit A megnyitó beszéd után dr. Földesi Béla főiskolai főigazgató-helyettes, tagozat- vezető eskütételre szólította a 120 elsőéves hallgatót, majd az eskütételt kézfogással pecsételték meg a hagyományoknak megfelelően. E mindig felemelő pillanatok után dr. Földesi Béla a rubin-, vas-, gyémánt- és aranydiplomás tanítókat köszöntötte, a következőket hangsúlyozva: „Minden társadalom érettségi foka az idősekkel való ‘bánásmódban mérhető le. önmagát becsülő társadalom csak tisztelettel nézhet öregjeire, akikről gondoskodni is köteles. Megköszöni nekik, hogy korszakokat emeltek vállaikra azért, hogy egy nemzet folytathassa önmagát, hogy múltja nyomán jelene lehessen, amelyből bizakodva tekinthet a jövőbe. Ilyen törvénynek engedelmeskedik államunk és engedelmeskedünk mi is”. E bevezető gondolatok után átnyújtotta a főiskolai tanács jóváhagyása alapján a jubileumi diplomákat. A főiskola kétszázkilencven diákja, tizenöt új oktatóval gyarapodott, több mint harminc fős tantestülete és a vendégek meghatott tapssal köszöntötték a hetven éve diplomát szerzett rubin-, a hatvanöt éve végzett vas-, a hatvan éve oklevelet kapott gyémánt és az ötven esztendeje diplomázott arany- díszokleveles tanítóelődöket. Rubindiplomások: Bartóki József, Privler Pálné. Vasdiplomások: Bátori Emilné, dr. Pásztor József- né, Schauer Lajosné. Gyémántdiplomások: Kiss Imre, Okos Jánosné, örkész István, Radnai Józsefné, Szikszai Ferencné. Arany diplomások: Bálint Sándorné, Bessenyei István, Dombos László, Fenyvesi Gyuláné, Hoffmann Gizella Mária, Kovács Sándorné, Lukács Józsefné, Molnár Pálné, Nagy Elekné, Nyilasi Ferenc Miklós, dr. Pozsgay Ernőné, Szabó Pálné, Szarka Elemér, Szőts Lászlóné, dr. Zsíros Pálné, dr. Harsá- nyi Lászlóné. Bmerikai építészeti vállalat Budapesten Budapesten nyit irodát az egyik legjelentősebb amerikai építészeti tervezővállalat. Az Emery Roth and Sons vállalat most jelentette be budapesti irodájának létrejöttét. Az iroda elősorban idegenforgalmi létesítmények, motelek tervezését végzi majd, de tervezője lesz a Főt közelében — főként külföldről hazatérő idős magyarok számára épülő — nyugdíjasháznak és egyéb elgondolásokkal is foglalkozik. Emery Roth — Roth Imre — még a múlt században vándorolt ki a Monarchiából az Egyesült Államokba, ahol hamarosan a legismertebb építészek sorába emelkedett — egyebek között mintegy 250 lakóházat és szállodát tervezett New Yorkban, öt épületét ma már hivatalosan építészeti műemlékként tartják nyilván a városban. A tervezőiroda ma is a legjelentősebbek közé tartozik, Londonban és Hongkongban is vannak fiókjai. bain buszra szállt az Előre Spartacus labdarúgócsapata, egy éjszakát „fővánosközelr ben töltöttek”, ugyanis a kora reggeli órákban indul a repülőgép, amely Szófián keresztül viszi a küldöttséget Törökországba, ahol, mint ismert, a KEK-selejte- zőn túljutva, a Kupagyőztesek Európa Kupájának első valóságos fordulóját játsz- szák. Az ellenfél pedig a török I. ligás Sakaryaspor lesz. Az első mérkőzést most szerdián vívja a két csapat, a visszavágót pedig október 5-én tartják meg a Viharsarokban. Az elutazás előtt Csank János a következőket mondta: — Szereztünk némi információt kupaellenfelíünkről. Annyit tudunk: nagyon fanatikus közönségük van, nagy elánnal vetik magukat a küzdelembe. Várhatóan kemény talajú pályán kell játszanunk, és így megfelelő eredményt kelti hoznunk ahhoz, hogy versenyben maradjunk. Ügy vélem, ha túl tudjuk játszani őket a mezőnyben, és nem adjuk át a kezdeményezést, akkor van Nem sok idő telt el, már a 6. percben vezetéshez jutottak a hazaiak, amikor Nagy I. a jobb oldali 16-os Vasárnap folytatódtak a bányásznapi ünnepségeik az ország bányavidékein. A Mecsek húszezernél is több szén-, érc- és aknamélyítő bányászát köszöntötte Pécs, Komló, Vasas, Mázaszász- vár és a többi bányászok lakta baranyai település. Pécs főterén bányászzenekeresnivalónk. A fárasztó utazás és a vesztes pécsi mérkőzés ellenére bízom a csapat erőnlétében, taktikai érettségében:, s ha mindent betartunk, nem lehet baj. További információk is rendelkezésünkre állnak a Saikaryasponról. E szerint újonc a nemzetközi kupákban. Van néhány gólérzékeny játékos is, amit bizonyít Aykut Yigit, az 1984— 85-ös bajnokság török gólkirálya. Hasonlóképp eredményes játékos Sinan, aikd a két mérkőzésiből éllló kupadöntőn két gólt is szerzett. Ez egyébként az 1965-ben alapított klub eddigi legnagyobb sikere. A Samsunspor élűén az első mérkőzést megnyerték 2—0-ra, a visszavágó pedig 1—1-re végződött. A helyi szuper kupában azonban alulmaradtak a Ga- l'atasaray-val szemben, A leggyakrabban a következő fölállásban veszik föl a küzdelmet: Neset — Selcuk,. Turan, Blerin, özean — Erői, Serdar (Umit), Oguz, Kemal — Sinan, Aykut. A legfrissebb információ szerint két jugoszláv és egy NSZK-beli labdarúgó is játszik a csapatban. sarkáról szabadrúgást ívelt be, jól találta meg Lehotát, aki az ötösről a jobb alsó sarokba fejelt, 1—0. Tovább karok muzsikája fogadta az ünneplőket. A sajtó utcában politikai fórumot rendezett a Népszabadság. Az MSZMP központi lapjának hagyományos pécsi bányászünnepi programján Berecz János, a Politikai Bizottság ta%ja, a (Folytatás a 3. oldalon) Irány üdapazari! Vasárnap a délutáni órákMinden pere hozott izgalmat Pécsi MSC- Békéscsabai Elitre Spartacus 4—2 (3-2) NB I-es labdarúgó-mérkőzés. Pécs, 72 ezer (néző. V.: Szabó B. (Lázin, dr. Szőke). PÉCS: Bodnár :— Kónya, Torna, Bérczy, Breznlczky idr. — Megyeri, Túri, Csoboth — Nagy I. (Czéh, 68. p.), Lovász, Lehota, Edző: Garami József. BÉKÉSCSABA: Gulyás — Szenti, Ottlakán, Zahorán (Csemus, 72. p.), Fabulya Mracskó, Gruboróvics, Csató, Csanálosi — Kvaszta ,(Arky, 46. p.), Szekeres. Edző: Csank János. Gólszerző: Lehota (6. p.), Bérczy (12. p.), Mracskó (23. p.), Kónya (41. p.), Kvaszta (45. p.), Torna, 11-esből (82. |p.). Sárga 'lap: Ottlakán (21. ip.), Kónya (49. p.), Breznlczky dr. (51. p.), Lovász (63. p.), Bérczy (76. p.). Kiállítva: Fabulya (37. p.), Lehota (72. p.). Szögletarány: 6:5 (1:2) a Pécs javára. Miként a békéscsabaiakra, a törökökre is érvényes: hazája bajnoksága középmezőnyének alján szerepel1. Az, 1986—87-es II. osztályú bajnokságból jutott föl1, tavaly pedig a 11. helyen zárta a pontvadászatot. A békéscsabai küldöttség vezetője Botyánszki Pál, a szakosztály elnöke, s Csank János vezető edző a következő játékosoknak szavazott bizalmat: Gulyás, Baji, Szenti, Ottlakán, Csató, Fabulya, Csanálosi, Gruboróvics, Kvaszta, Szekeres, Zatiorán, Árky, Csemus, Miklya, Horváth, Kanál. A névsorból káderül, hogy a szombaton Pécsett megsérült Mracskó nem tart a csapattal. A játékosról a következőt mondta Such Sándor technikai vezető: — A gyulai kórházban van Mracskó. Szilánkos állkapocscsonttörést szenvedett, továbbá jó néhány fogát elvesztette. Előreláthatólag kedden meg is műtik. A baj nem jár egyedül: emlékezetkihagyása is volt mintegy két és fél órán keresztül. Ügy tűnik, ebben az esztendőben már nem is léphet pályára, s nem véletlen, hogy azon gondolkodunk, polgári pert indítunk a pécsi Lehota ellen. rohamoztak a pécsiek és növelték előnyüket. Ismét Nagy I. helyezhette le a labdát, ezúttal a jobb oldali szögletzászlóhoz. Belövését ezúttal Bérczy fejelte nyolc méterről, Gulyás még bele is ütött a labdába, ám az ennek ellenére a bal kapufa tövénél a hálóba hullott, 2—0. Ottlakán sárga lapot kapott Lovász buktatásáért. S aztán megszületett a békéscsabaiak első gólja. Grubo- rovics átadását Kvaszta Mracskó elé továbbította, (Folytatás a 7. oldalon) Bányásznapi ünnepség Politikai fórum Pécsett
