Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-05 / 212. szám
1988. szeptember 5., hétfő JFHilDI&Td Magyar—argentin külügyi konzultáció A Scinteia cikke a magyar—román kapcsolatokról ^ A nagyvilág ■' hírei . • MIKLÓS IMRE IZRAELBE UTAZOTT Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke Zevulun Hammer izraeli vallási miniszter rrfeg- hívására vasárnap delegáció élén Izraelbe utazott. • HÍRSZERZŐ MŰHOLD KUDARCA Nem állt megfelelő Föld körüli pályára az az amerikai hírszerző műhold, amelyet pénteken bocsátottak fel Floridában. A titkos katonai műholdat hordozó Titan—34D rakéta pénteken még rá tudott állni a tervezett erősen elliptikus Földkörüli pályára, de amikor a szükséges pályamódosítás céljából másodszor is he kellett volna kapcsolódnia a 3. fokozat hajtóművének, a begyújtás elmaradt. így a mesterséges hold nem állhat a tervezett geostacionárius pályára. Az amerikai mesterséges holdnak szovjet diplomáciai és katonai hírforgalmazás lehallgatása lett volna a feladata. A harmincas évek végétől kezdve a Szovjetunióban szándékosan torz, a valóságot meghamisító térképeket készítettek az országról, a pontos és valósághű térképek pedig titkos dokumentumnak számítottak. Ez az áldatlan állapot azonban — mint V. Jascsenko, a minisztertanács geodéziai és kartográfiai főigazgatóságának vezetője az Izvesztyija munkatársának elmondta — hamarosan megszűnik. A sztálini időkben, az élet minden területét átható bizalmatlanság következményeként a térképkészítés a Belügyi Népbiztosság (NKVD) hatáskörébe került. A tréképészek kénytelenek • MOCK ÉS A MENEKÜLTEK A néhány hónapja aggasztó méreteket öltő bevándorlás miatt különbséget kell tenni az Ausztriába érkező politikai menekültek és a gazdasági okok miatt kivándorlók között — mutatott rá Alois Mock osztrák külügyminiszter az APA osztrák hírügynökségnek adott nyilatkozatában. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy országa továbbra is menedéket nyújt azoknak a bevándorlóknak, akiket hazájukban politikai nézeteik vagy vallási meggyőződésük ‘miatt üldöznek. Ugyanakkor szorgalmazta, hogy csökkenteni kell az Ausztriának nagy megterhelést jelentő kivándorlók számát. • ÖNGYILKOSSÁG Az öngyilkosság mind aggasztóbb méreteket ölt a- szovjet fiatalok körében, ezért a fővárosban szeptembertől szociológiai-pszichológiai segélyszolgálat kezdte meg működését. Moszkvában jelenleg több mint húsz, felnőtteket fogadó hasonló központ van már, működik egy telefonszolgálat is. Most mindezt kifejezetten a fiatalkorúak számára is létrehozták. voltak engedelmeskedni a parancsnak: egyes objektumokat elhagytak, mások helyét megváltoztatták a térképen. A főigazgatóság térképhamisító tevékenysége azonban a sztálini korszak után sem szűnt meg: az emberek arról panaszkodtak, hogy a térképeken nem ismernek rá a hazájukra, a turisták . pedig óhatatlanul eltévedtek, ha a térképek alapján próbáltak tájékozódni. A torzításokat főként a nagy léptékű térképeken kellett végrehajtaniuk a kartográfusoknak: városok és folyók változtattak helyet, városi kerületek, utcanevek cserélődtek fel. Moszkva tuNagy Gábor külügyminiszter-helyettes meghívására augusztus 31. és szeptember 4. között látogatást tett Magyarországon Susann Myrtha Ruiz Cerutti argentin külügyminisztériu- mi államtitkár. Áttekintették a magyar—argentin államközi kapcsolatokat, és bővítésének konkrét lehetőségeit. Véleményt cseréltek Közép- és Dél-Amerika helyzetéről és az ezzel ösz- szefüggő világpolitikai kérdésekről. Az argentin vendég ellátogatott a Magyar Tudományos Akadémia Államtudományi Intézetébe, „A nyílt világkereskedelemért, a műszaki haladásért” hagyományos jelszó jegyében vasárnap délelőtt megnyitotta kapuit az idei őszi lipcsei vásár. A hét napon át tartó nemzetközi eseményen mintegy száz ország hatezer kiállítója mutatja be termékeit. Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az ristatérképén például csak a főváros körvonalai felelnek meg — legalábbis részben — a valóságnak — mondta Jascsenko. Bár a világűrből megvalósítható fényképezés megjelenésével ez a fajta térképészet értelmét vesztette, az mégis egészen az idei évig folytatódott. Most készülnek csak az első pontos, általános használatra szánt térkép kiadására, s az 1:1 000 000- hoz kicsinyítésű térkép (egy centiméter 10 kilométer) titkosságát éppen pénteken oldották fel. A XII. ötéves tervidőszak végére új — immáron valósághű — kiadásban jelennek meg az ország közigazgatási, földrajzi, turista- és egyéb rendeltetésű térképei — mondta Jascsenko az Izvesztyija munkatársának. ahol Kilényi Géza profesz- szor, az államtudományi kutatások programirodájának vezetője tájékoztatta a politikai intézmények reformjával kapcsolatos elgondolásokról és munkálatokról. Gombocz Zoltán kereskedelmi miniszterhelyettessel megvitatta a magyar—argentin kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokat, és a kölcsönösen előnyös együttműködés elmélyítésének módozatait. Az argentin külügyminisz- tériumi államtitkárt fogadta Várkonyi Péter külügyminiszter. államtanács elnökével az élen az NDK párt- és állami vezetői röviddel a megnyitás után körsétát tettek a vásár területén. Az elsők között tekintették meg a magyar vállalatok bemutatóját, ahol Roska István, hazánk berlini nagykövete köszöntötte Erich Ho- neokert és kíséretét. Balti-tenger A hét végén élőláncot alkotva, a Balti-tenger partvonalát a tenyerében tartott kis mécsessel kirajzolva a baltikum több tízezer lakója adott nyomatékot a tenger ökológiai állapota fölötti aggodalmának — jelentette a TASZSZ hírügynökség. Pénteken a Rigai-öbölben, a híres lett fürdőváros, Jurmala 36 kilométer hosszúságú tengerparti strandja mentén álltak kéz a kézben. Szombaton este Litvániában, az északi Palanga fürdőhelytől a köztársaság déli részén levő Neringáig húzódott a több tízezer ember alkotta lánc. A környezetvédelmi demonstrációt a baltikumi „zöldekv egy nem hivatalos szervezete kezdeményezte. A Scinteia vasárnapi számában a magyar sajtót ‘támadó, éles hangú cikk jelent meg ezzel a főcímmel: „Vessenek véget a tendenciózus, rosszindulatú, a román—magyar kapcsolatok fejlesztésének követelményeivel ellentétes akcióknak”. A lap szerkesztőségi cikke azzal1 vádolja a magyar sajtót, a tömegtájékoztatási eszközöket, hogy támadják és befeketítik Romániát, a román nép eredményeit. A magyar sajtónak a Scinteia szerint tendenciózus beszámolói és kommentárjai mesterséges problémákat teremtettek, feszültségekhez ' vezetnek, semmiképpen sem szolgálják a két népnek azt az érdekét, hogy megértés- beni, együttműködésben és jó szomszédságban éljenek. A cikk úgy véli, hogy a magyar sajtó eltorzítva ismerteti a romániai helyzetet, „olyan helyzetekről számol be, amelyek nem felelnek meg a valóságnak”. Ide érti a lap „Az ország helységeinek korszerűsítési és átszervezési programját, a román nép életszínvonalának emelésére vonatkozó programot” iis. Kitér a terjedelmes cikk az aradi találkozó utáni helyzetre, s a következőképpen fogalmaz: „A magyar sajtó hangot adva egyes ellenséges, soviniszta, nacionalista körök és csoportok véleményének, továbbra is eltorzítva ismerteti a román valóságot, ideértve a magyar nemzetiségű román állampolgárok helyzetét is.” Kifogást emel a Scinteia amiatt, hogy a magyar sajtóban — a szerkesztőségi cikk szerint — olyan cikkek jelennek meg, köztük a Népszabadságban is, amelyek tartalmuknál fogva „meghamisítják a tényeket, azt a benyomást keltik, hogy elégedetlenség támadt az aradi találkozó létrejötte miatt”. A lap azt ajánlja, hogy a magyar sajtó inkább az ország belső problémáival foglalkozzon, s ennek kapcsán bírálja a magyar gazdasági reformot is, megállapítva: „Az RKP, népünk nem ért egyet a magyarországi gazdasági reform számos aspektusával, amelyek negatív következményekkel járnak.” A Scinteia megengedhetetlennek tartja, hogy a magyar sajtó „nem vesz tudomást arról1, amiben Aradon megállapodtak, és továbbra is félrevezeti a közvéleményt, s ily módon nehézségeket támaszt annak útjába, bogy valóra váljanak a megállapodások”. Az RKP KB központi lapja azt is felrója a magyar sajtónak, hogy olyan benyomást kelt, ami szerint az 1977-es debreceni és nagyváradi magas szintű találkozón ‘született megállapodások elmaradásáért Romániát terheli a felelősség. A Scin- teia értelmezése: a magyar sajtó „szándékosan elhallgatta, hogy a magyar fél1 miatt nem került sor újabb magas szintű találkozókra, s az ország képviselői nem törekedtek a megállapodások megvalósítására”. A cikk végezetül azt hangoztatja, hogy Románia mindent megtesz az aradi megállapodások valóra váltáséért. Hozzáteszi: mindkét félnek erőfeszítéseket kel tennie a megállapodások megvalósításáért, s a sajtónak ilyen értélemben Igen nagy a szerepe és a felelőssége. Térképhamisitás Megnyílt az őszi lipcsei vásár A DER SPIEGEL-ben olvastuk: Német és külföldi gyermekek iskoláztatása az NSZK-ban A berlini szociológusok egy meglepő jelenséget fedeztek fel: a német diákok képzésének esélyei a külföldi tanulótársaik számával arányosan növekednek. Friedrich Zimmermann, a szövetségi belügyminiszter jelenleg nagy gondban van „a német nemzet homogenitása miatt’”. A külföldiek jogaira vonatkozó legújabb tervével azt kívánja elérni, hogy az idegenek .ezután csak addig tartózkodjanak az országban, amíg „ez német érdeket szolgál”. A keresztényszocialista politikus hosszabb időre akar gátat szabni a bevándorlásnak. A pedagógus megemlíti, hogy „a török és mindenekelőtt a görög diákok egyik dicséretet kapják a másik után”. Hamburgban a tanulólétszám 87 százalékát kitevő külföldi felső tagozatosok közül többen fejezik be az iskolát, mint német osztálytársaik (85 százalék), akik nem jutottak be gimnáziumba, vagy reáliskolába. Ilyen számokat közöl Hans Schwier, Észak-Rajna-Veszt- fália kulturális minisztere is. Az „integrációs folyamat kifizetődik — mondja ő —, és a tartomány a külföldi polgárokkal szemben — különös kötelezettségének eleget téve — méltányosan jár el. Ennyi öndicséretet Lenhardt szociológus nem tart helyén valónak: az oktatással foglalkozó politikusok állítólag mindig féltek attól, hogy a tanítás a külföldi gyerekek jelenléte miatt kárt szenved. Bernhard Eibeck, a frankfurti szakszervezet nevelési és tudományos tanácsadója szintén úgy véli: „csak a külföldiekre érvényes politika ellenére enyhült meg a helyzete”. Hatékonyan javult azon külföldiek nyelvismerete, akik többnyire már a Németországban élők második generációjához tartoznak. Lutz rektor szerint gyorsan növekedett a tanulás motivációja: „ha a török apák egyszer megértik, hogy lányaiknak jó eszük van, A minisztert állítólag az oktatáskutatással foglalkozó berlini Max Planck Intézet új felismerése késztette. Gero Lernhardt és David Baker szociológusok két évi munka után bebizonyították, hogy az iskolai sikerek igazán csak akkor sokszorozód- nak meg, ha lehetőleg minél több külföldi diák tölti be az osztálytermeket. Nem kevesebb, mint 800 ezer más nemzetiségű — köztük 400 ezer török fiatal — jár a Német Szövetségi Köztársaság iskoláiba. E sokféle nemzetiség létezésének következményeit kutatta Lenhardt és Baker. Minden nyugatnémet városból és tartományból összegyűjtötték a tanulók létszámával kapcsolatos adatokat, majd egybevetették a különböző iskolatípusokba járó német és külföldi diákok arányát — s ebből egy új pedagógiai törvényszerűség keletkezett: minél több külföldi gyermek áramlik a tanintézetekbe, annál könnyebben érvényesülnek a német fiatalok a reáliskolákban és a gimnáziumokban. A mechanizmus egy olyan tágabb, s csakugyan ősi formával magyarázható, amelyet a tanárok szokásos módon elleneznek, illetve magukévá tesznek... Jó és rossz osztályzatok egyaránt előfordulnak. A külföldi gyermekek többnyire kimaradnak a játékból, szüleik primitív nyelvtudása és a képzésre való gyenge hajlandósága miatt. Ha tehát „az általános iskolák alsó tagozataiban a külföldi tanulóknak rossz jegyek jutnak osztályrészül — magyarázza Lenhardt — akkor a németek kedvezőbb elbírálás alá kerülnek”. Ezáltal az amúgy is jócskán beszűkült felsőtagozatos oktatási intézményekből eltűnnek az utolsó német tanulók is, akik négy, vagy hat évi tanulás után végül reáliskoKülföldi tanulók Karlsruhe egyik iskolájában eredményesen támogatják iskoláztatásukat”. így minden ötödik külföldi tanuló fejezi be a reáliskolát, s minden huszadik szerzi meg az érettségi bizonyítványt. Ezért is van Lernhardnak erre egy formulája: „minél több diák végzi el a magasabb iskolát, annál jobbak a külföldiek felemelkedésének esélyei”. A statisztika valóban kimutatja, hogy a vidéki kerületekben, ahol a német tanulók száma erőteljesen csökken, ott a külföldi reáliskolások és gimnazisták egyre többen lesznek. Sok helyen fennáll annak a veszélye, hogy a felsőbb fokú iskolákat létszámhiány miatt bezárják, s akkor gyorsan vége szakad a soviniszta fenntartásoknak. Például a gel- senkircheni Ricarda-Huch Gimnázium már berendezkedett egy török tanfolyamra. Wilchelm Funke, az intézmény vezetője — utánpótlásáról gondoskodva — most azon fáradozik, hogy több törököt ösztönözzön tanulmányokra; vagyis azokat, akik korábban jól meg- állták volna helyüket a felső tagozatos iskolákban. Lenhardt nézete alapján bebizonyosodott, hogy „a német oktatási rendszer a külföldiek integrálásának előfutára lett”. Maria del Carmen Marin Ferrano, a karlsruhei Schiller Iskola volt diákja ezzel szemben meglehetősen formálisnak tartja az ilyen állítást. A spanyol vendégmunkás lánya gyakori mellőztetés ellenére is eljutott az érettségiig. Tapasztalata szerint: „Németországban a külföldi még mindig másodrangú állampolgár”. Fordította: Bukovinszky István Iákban, illetve gimnáziumokban fejezik be tanulmányaikat. Némely Berlin-Kreuzberg-i felsőiskola török irányítás alatt áll. A Karlsruhei Schil- ler-intézményben tanuló külföldiek aránya már meghaladja a 60 százalékot, amitől rektoruk, Gustav Lutz különösen nem esik kétségbe.
