Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-03 / 211. szám
a 1988. szeptember 3., szombat SPORT SPORT SPORT SPORT SPORT SPORT Irány Pécs NB I-es labdarúgócsapataink a 4. forduló ösz- szecsapásait játsszák a hét végén a következő párosításban. Szombat: Siófoki Bányász-Zalaegerszegi TE 16.30; Veszprémi SE—Váci Izzó MTE 16.30; Vasas SC —Dunaújvárosi Kohász 16.30; Tatabányai Bányász—Budapesti Honvéd 16.30; Pécsi MSC— Békéscsabai Előre Spartacus 16.30, Szabó B. (Lázln, dr. Szőke); Ferencváros—Üjpestl Dózsa 19.00; Rába ETO— MTK-VM 19.00. Vasárnap: Videoton SC—Haladás VSE 19.00. Mozgalmas másfél hét elé néz a norvég akadályt sikerrel vett csapatom — mondta Csank János, a lilafehérek vezető edzője. — Ma Pécsett, szerdán Törökországban, jövő vasárnap itthon, a Rába ETO ellen keli bizonyítanunk, ráadásnak pedig ott a Tatabánya elleni szerdai mérkőzés idegenben. Szükségünk lesz közönségünk bizalmára, türelmére, biztatására, mert ilyen rossz sorsolás, kupameccsekkel nehezítve egy nálunk jobb csapatnak is nagyon komoly feladatot jelentene. A Pécs szokásos módon megfelelően rajtolt, egy fiatal, lendületes labdarúgókból álló együttes. Remélem, sikerül megfékezni rohanásukat, fegyelmezett védőmunkával és pontos adogatásokkal. Fontos lenne, hogy jól megkomponált támadásaink végén nem remegne a kapu elé kerülő játékosunk lába, mert a jó játék gól nélkül gyenge teljesítmény- nyé minősül, és természetesen nagyon jó volna pontjaink számát gyarapítani. Pásztor továbbra sem áll rendelkezésre, igaz, nem is tudna játszani mandulapanaszai miatt. Bánfi és Horváth elkezdte az edzéseket, a tartalékcsapatban már játszanak. Jó, lelkes játékot várok a csapattól. A keret: Gulyás, Baji, Szenti, Ottlakán, Fa- buiya, Csanálosi, Zahorán, Csató, Mracskó, Gruboro- vics, Kanál, Szekeres, Cser- nus, Kvaszta és Árky. /MÉRLEG Pécsett Bcs.-n 1974—75 1—1 3—3 1975—76 Pécs az NB II-ben 1976—77 Pécs az NB n-ben 1977—78 2—0 1-0 1978—79 2—0 0-0 1979—80 4—2 2—0 1980—81 1—0 3—2 1981—82 2—0 1—2 1982—83 4—2 3—2 1983—84 Bcs. az NB II-ben 1984—85 1—1 2—2 1985—86 4—1 0—1 1986—87 1—1 0—0 1987—88 2—0 1—0 Az eredmény a pályaválasztó szemszögéből értendő. Atlétika A közelmúltban először rendeztek pénzdíjas gyaloglóversenyt a Margitszigeten. Az új kezdeményezés szponzora, a Microsystem Számítástechnikai Műszaki Fejlesztő Kisszövetkezet, összesen 72 ezer forintot ajánlott fel a győzteseknek és a helyezetteknek. A női mezőnyben a teljes hazai élgárda rajthoz állt. és kettős békéscsabai siker született. Rosza Mária és Xlyés Ildikó egymást segítve a vártnál könnyebb győzelmet aratott, az idei bajnokot, Sze- benszkyt és a Schweppes Kupagyőztes Alföldit megelőzve. Gya'- loglónőink számára ez volt az Idei utolsó verseny, októbertől kezdik a felkészülést az 1989. évi fedett pályás EB (Koppenhága) és vb (Budapest) küzdelmeire. Körön belül és kívül a kosárlabda HB l-ben Békéscsabán játszik a Szarvas A 6,25 m-es félkörnek különleges jelentősége van a kosárlabdában. Az ennél távolabbról dobott kosarak ugyan bizonytalanabbak, de látványosabbak, és három pontot érnek. A bátran kockáztatót mindenki dicséri, viszont az elhibázott dobásoknál a távolság mindenre felmentést ad. A körön belülről ugyan könnyebb a gyűrűbe találni, de szinte kötelező is, a szurkoló pedig nehezen bocsátja meg az elvétett kísérletet. Így van a krónikás az információval is: a távoli szóbeszéd lehet ugyan igaz, szenzáció, de ellenőrizhetetlen, s a kívülálló kibicnek semmi sem drága, és még felelősség sem terheli. Belső biztos forráshoz viszont nehezebb eljutni, a nyilatkozó sem tévedhet. Lehet, hogy ami kintről sokat sejtetően csillog, az belülről természetes, mindennapi és említésre sem érdemes. Lassan fél éve annak, hogy a Szarvasi Főiskola Medosz SE NB I-es női kosárlabdacsapatáról írtunk, azóta viszont sok minden történt á Körös-völgyi együttes háza tágan, és még több szóbeszéd kering jelenüket, jövőjüket illetően. Ez vezetett Szarvasra, ahogy a játékban együtt léteznek a körön kívüli és körön belüli kosarak, úgy próbáltuk mi is csokorba gyűjteni a mendemondákat és a hivatott vezetők hivatalosnak tekinthető nyilatkozatait. Szirony Pál értékelője Az Árpád Szálló kirakatából eltűnt a kosarasok színes tablója. Nyári szünet, kosaras szabadság van. Ez már egyértelműen jelzi, hogy az 1987—88-as bajnoki év sikere a múlté. Mégis, akivel csak találkozunk, mindenki azzal kezdi: a szarvasi együttes hároméves NB I-es szereplésének legsikeresebb idényét zárta. Mint ismeretes, a főiskolás lányok a 20 csapatos mezőny 9. helyén végeztek, s ezzel nemcsak azt bizonyították, hogy igazi középcsapattá váltak, de a következő évi bajnokság „A” csoportjába kvalifikálták magukat. — Bár egyértelműen az „Ä” csoportba való feljutás volt a célkitűzésünk — kezdi a beszélgetést Szirony Pál vezető edző —, ám így utólag úgy tűnik, hogy a vártnál magabiztosabban szerepelt a csapat a rájátszásban, és viszonylag könnyen harcolta ki a felső tízbe való bejutást. De a mögötte levő tényleges munkát és áldozatvállalást is látni kell. Sokat fejlődtünk a védekezésben, és a támadójátékunk is ponterősebbé vált. Végre voltak olyan magas embereink — Dórán és Szabó —, akik az ellenfelek centereivel fel tudták venni a versenyt, H. Molnár rutinja pedig itt sokat segített. fi bedobók a tőlük megszokott, átlagon felüli teljesítményt hozták, de mind Frankó K., mind pedig Bo- zsérné többször még ezt is felülmúlták. Veres pedig alkalomadtán jól ugrott be bármelyikük helyett. Nagy előnyt jelentett viszont, hogy két egyenrangú irányítója — Frankó A. és Leopold — volt az együttesnek. A következő idényben viszont az ..A” csoportban ennél még több kell, hiszen válogatottakkal teletűzdelt csapatokkal kell felvenni a versenyt. így igaz. Hiszen a legjobb tíz között ott van a bajnok BSE, a hat válogatottat adó Tungsram, vagy a nagy múltú MTK-VM, hogy tényleg csak a legjobbakat említsük. És ez az, ami több kívülállót zavar. Amíg a sikernek mindenki egyértel- • műén örül, addig a jövőt illetően már nem ilyen pozitív a vélemény. Bírja-e, akarja-e a város, a sportegyesület az országos élmezőnyben való megmérettetést, nem megy-e a tíjjjbi sportág, szakosztály rovására az „A” csoportban való szerepléssel óhatatlanul együttjáró kiemeltség, többletkiadás? Megalapozott-e a csapat helyzete, egységesen mögötte állnak-e a város üzemei, iskolái, vagy pedig csak egy meghatározott szűk réteg presztízsügye a női kosárlabda sorsa Szarvason? Van-e és megfelelő-e a kosaras utánpótlás, s ezért lehet-e többet tenni akkor, amikor az NB I-eseknek sincs megfelelő terme? Ezekben a kérdésekben a szarvasi utcán megfogalmazott félmondatokat, pro és kontra véleményeket próbáltuk ösz- szegyűjteni, s csak azért nem emeljük ki név szerint a nyilatkozókat, mert többen és többször elmondták mindezt, s ezekre a kérdésekre a sportegyesület vezetőinek kell elsősorban felelniük. Teremgondok Szarvason Dr. Nyíri Dezső ügyvezető elnököt nem érik váratlanul kérdéseink: — Szarvason ma az igazán élsportot a női kosárlabda jelenti. Ezt lehet szeretni vagy nem szeretni, de elvitatni nem. Ez tény. A szurkoló viszont elsősorban érzelmi oldalról közelít a sporthoz, s az természetes, hogy kedvenc sportágát, sportolóját szeretné minél magasabb szinten, minél jobb feltételek között sportolni. Mások viszont egy rosszul értelmezett élsport, tömegsport szembeállításból kiindulva úgy gondolják, hogy az NB I-re fordított összegek a szabadidősporttól vonnak el létesítményt, forintot. Megint mások azt vetik fel, hogy ebben a gazdasági helyzetben — ismerve Szarvas szűk gazdasági erejét — szükség van-e erre áldozni éppen, s az erre fordított pénz nem jobban kamatozna-e más befektetésben? A város üzemei és intézményei azonban — s ezért itt is szeretnék köszönetét mondani — a sportban látnak fantáziát, mert sportegyesületünk bevételei a tavalyi évben meghaladták a tervezettet, s ez azt is jelenti, hogy minden szakosztály több pénzt költhetett el, mint amit terveztünk. A női kosárlabda annyiban más, hogy „kinőtte” Szarvast, országos hírneve azt is jelenti, hogy nem szarvasi telephelyű cégek is reklámlehetőséget látnak benne. Ez viszont a többi szakosztálynak is jobb lehetőséget jelent. Azt is beszélik viszont, hogy az „A” csoport nagyobb anyagi terhet is jelent. És itt két dolog került szóba. A játékosok fizetése és az, hogy a Magyar Kosárlabda Szövetség a továbbiakban nem engedélyezi a szarvasi termet NB I-es mérkőzésekre. K kosaras liga határozata — Ez utóbbi információ pontosításra szorul. Nem az MKSZ, hanem az újonnan megalakult kosárlabda liga hozott olyan határozatot, hogy NB I-es mérkőzéseket csak a nemzetközi szabványnak megfelelő termekben lehet rendezni. Mint a női kosárlabda liga elnökhelyettesének — fájó szívvel — de be kellett látnom azt, hogy a termünk semmilyen körülmények között nem alkalmas NB I-es mérkőzéseikre. Kisebb az előírtnál, a nézők számára pedig egyáltalán nincs hely. Pedig az érdeklődés tavaly — a jó szereplésnek köszönhetően — nagyon megnőtt a csapat iránt. Azonkívül, hogy a nézők zavarták a játékot, és hogy számukra is nagyon kényelmetlen volt, sokszor a rendet is a karhatalom volt kénytelen fenntartani. A megfelelő terem szarvasi felépüléséig (erről külön írásban is kívánunk szólni) az új békéscsabai sportcsarnokra esett a választás. A mérkőzésekre és az edzésekre való bejárás valóban többletkiadást jelent, de bízunk abban, hogy a csabai közönséggel sikerül annyira megszerettetni csapatunkat, hogy a bevételben visszatérül valami. A játékosok fizetéséről csak annyit, hogy elsősorban a jól funkcionáló prémiumrendszer jelent nekik többletjövedelmet, alapfizetésüket — ha őket kérdezi, akkor biztosan keveslik. Arra a felvetésünkre, hogy a főiskolán történt főigazgató-váltás befolyásolja-e a sportegyesületnek nyújtott, elsősorban naturális támogatást, az ügyvezető elnök elmondta, hogy tud arról, hogy ilyen-szóbeszéd járja a városban, a főiskolai kar részéről viszont még erről nem érkezett jelzés. Am, ha a támogatás megvonására, vagy csökkentésére sor kerülne, akkor a sportegyesület — és nemcsak a női kosárlabdaszakosztály — léte is veszélybe kerülne. Gál József szakosztályvezetőt azzal a szenzációszámba menő utcai információval kerestük meg, hogy többen, még tőzsgyökeres szarvasiak is távozni akarnak a csapatból. Olyan pletykák is lábra kaptak, hogy esetleg edzőváltásra is sor kerül. — Az idei évben kosaras berkekben legalábbis szóbeszéd szintjén soha nem hallott mozgás indult be. Ez természetesen csapatunkat sem hagyta érintetlenül. Az is igaz, hogy elég szűk a kínálat a játékosokból, így mindenki a másiktól szeretne erősíteni. Szarvasról meghatározó játékos nem távozott. Török, miután befejezte tanulmányait, hazaköltözött Székesfehérvárra, Hatvani pedig, aki nem tudott beilleszkedni a csapatba, bejelentette, hogy Sopronban kívánja folytatni. A súlyos sérülés miatt szinte évet kihagyó Marosi a jövőben csak tanulni kíván, s ugyanezt mondja a tavaly leigazolt Tamás is. H. Molnár viszont két gyermeke mellett már nehezen tudná vállalni az „A” csoportban megkövetelt többletmunkát. Ezzel szemben viszont úgy néz ki, hogy sikerül erősítenünk Mezöné Tarczy Gabriellával és a zalaegerszegi Novákné Zsolnai Judittal. Ugyancsak a csapattal gyakorol már április óta egy Romániából áttelepült kislány, Gergely Emese. Egy pillanatkép a csapatról egy békéscsabai edzés előtt Szirony Pál vezető edző és Darida Károly segítője továbbra is élvezi az egyesület és a szakosztályvezetés bizalmát, bár azt sem tagadhatjuk, hogy szerettünk volna két lengyel játékost igazolni, akik szívesen jöttek volna — az edzőjükkel. Fölkészülés, edzőtáborok, nemzetközi tornák A szarvasiak felkészüléséről Szirony Pál vezető edző így nyilatkozott: — Augusztus 1-jén még Törökországban volt a csapat, igya tényleges munkát augusztus 7- én kezdtük meg. Mivel & profi juttatás mellett profi követelményeket is szeretnénk megvalósítani, ezért a játékosoknak „házi feladatukból” egy olyan teszten kellett vizsgázniuk, amelyből lemérhető volt az, hogy a szabadságuk alatt — elsősorban saját érdekükben — dolgoztak-e? Egy hetet Békéscsabán edzőtáboroztunk, erre augusztus 15. és 19. között került sor. Utána Lengyelországba utaztunk, már hagyományosan, szeptemberben pedig először Kecskeméten, a Hírős Kupán, majd pedig Csehszlovákiában veszünk részt tornán. Egy mérkőzésen a békéscsabai sportcsarnokot is szeretnénk kipróbálni, annál is inkább, mert első hazai bajnoki ellenfelünk a BSE nagy nevű csapata. Bennmaradni az n osztályban — Bajnoki célkitűzéseink szerények — vette át a szót a szakosztály rengeteg áldozatot vállaló elnöke, a sportot szerető és sportért rajongó Kovács Péter, a helyi Dózsa Mgtsz elnöke. — Szeretnénk bentmaradni az „A” csoportban, lehetőleg minél nyugodtabb körülmények között. Ez azonban csak sokkal jobb és sokkal színvonalasabb munkával érhető el. A vezetés ebben eltökélt, sokat fog követelni az edzőktől és sokat a játékosoktól. A becsületesen elvégzett munkának pedig mindig megvan az eredménye. Tudjuk, hogy vannak jobb csapatok a miénknél, tudjuk, hogy az „A” csoportban több kudarcra is fel kell készülnünk, de a lelkesedés, a három év eddigi munkája mégis bizalommal tölt el, Ha a megye és a város vezetése a továbbiakban is úgy támogatja munkánkat, akkor nem hiú ábránd az első tízben való bentmaradás. Szeretnénk megnyerni támogatóinknak a megye gazdálkodó szerveit is, erre annál is inkább jó lehetőségeink vannak, mivel a csapat reklám- lehetőségei kiszélesedtek. Abban is bízom — természetesen a szarvasi sportcsarnok mielőbbi felépülésének reményében —, hogy a békéscsabai közönség legalább olyan lelkesedéssel mellénk áll, mint ahogy szarvasi szurkolóink — akikről természetesen nem feledkezünk meg, és megszervezzük a mérkőzésekre való bejutásukat. Ma még csendes a 6,25 m- es félkör mindkét oldala. Talán mégsem volt annyi szenzáció a körön kívül, s talán .belülről is sok minden legalább annyira érdekes volt, mint egy gyűrűbe betaláló hárompontos kosár. A szarvasi lányoknak pedig mit is kívánhatnánk, mint azt, hogy mindegy, hogy honnan esik a kosár, csak bemenjen, mindegy ki dobja, csak eggyel többet dobjon. mint az ellenfél. Békéscsabai „vendégjátékuk” pedig legyen mindig hazai siker. BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Arpási Zoltán. Főszerkesztő-helyettes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Telefon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Lenin út 9—21., 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.
