Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-03 / 211. szám

1988. szeptember 3., wombat Tanácsülés Csorváson Legutóbb négy évvel ez­előtt szerepelt testületi ülés napirendjén a Csorvási Nagyközségi Tanács Végre­hajtó Bizottságának szak- igazgatási szerve. Az azóta eltelt időszakról számolt be Túri György szakigazgatási vezető a tegnap délután megtartott tanácsülésen. Mint elmondta. Időközben — az Elnöki Tanács 1987-es rendelete alapján — négy megyében kötelező jelleggel előírta a kétszintű területi igazgatás bevezetését. Ez vonatkozik Békés megyére, s így Csorvás Nagyközség Ta­nácsára is. A szakigazgatási szerve hatáskörébe tartozik az ága­zati és funkcionális felada­tok ellátásán túl a tanácsi intézmények közvetlen irá­nyítása. Csorvás viszonyla­tában ez az általános műve­lődési központ, a GAMESZ, a körzeti egészségügyi szol­gálat és a bölcsőde, az egye­sített szociális intézmény, valamint a házi építőbrigád koordinálását jelenti. A fel­soroltakon túlmenően a szakigazgatási szerv a csor­vási és a gerendási végre­hajtó bizottságok között lét­rejött megállapodás értel­mében Gerendáson a körze- tesített ügyintézési, feladato­kat is ellátja. % Ismét indul a játék Ismét indul a Ki a legjobb gépkocsivezető Békés me­gyében? vetélkedő, amelyet a Békés Megyei Közlekedés­biztonsági Tanács és a Kö­rös Volán üzemi KISZ-bi- zottsága írt ki — a KISZ megyei és békéscsabai váro­si bizottsága, az Autóközle­kedési Tanintézet, valamint az MHSZ megyei szerveze­te támogatásával — a sze­mélygépkocsi és tehergépko­csi járműcsoportban. A sze­mélygépkocsi járműcsoport- ban két kategória lesz — hi­vatásos és úrvezető —, a te­hergépkocsi járműcsoport- ban pedig egy. A verseny két részből áll. Az elsőben tesztlapokat kell kitölteni, ezek 'két-két fordulóban je­lennek meg lapunk hasábja­in. A legtöbb pontot elérő fiatalokat (kategóriánként legfeljebb 25-25-öt) hívják be a szellemi és ügyességi részből álló döntőre, ame­lyet a tehergépkocsi-vezetők­nek október elsején 7 óra 30 perokor, a személygépkocsi­vezetőknek október 8-án, ugyancsak 7 óra 30 perckor kezdenek. A vetélkedő he% lye az ATI Kétegyházi úti tanpályája (Békéscsaba). A vetélkedőre azok nevez­hetnek be, akik 1952. de­cember 31. után születtek, a két kategóriának megfelelő Második napirendi pont­ként Nagy-Pál Andor, az ügyrendi bizottság elnöke adott számot a tanácstagok­nak a bizottság eddigi mun­kájáról. Megválasztása óta a bizottság hat alkalommal tartott ülést, melyeken meg­tárgyalta többek között a köztisztaságról szóló tanács­rendelet-tervezetet, vala­mint az újonnan bevezetésre került házadót növelő, illet­ve csökkentő tényezőket. Vé­leményezte a település kö­zéptávú szociálpolitikai kon­cepcióját, és több alkalom­mal megvitatta a községet érintő aktuális kérdéseket, mint például a tehót, a pót­tanácstagok tevékenységét, a társadalmi munka helyzetét, a helyi költségvetési üzem felszámolását. Ezután a testület tanács­rendeletet fogadott el, mely rögzíti a szakigazgatási szerv ügyfélfogadási rendjét, mi­szerint a csorvásiak hétfőtől csütörtökig 8 órától 16.30-ig, pénteken 8-tól 16 óráig ke­reshetik fel a hivatalt. Az általános munkarenden túl hétfőn 18 óráig, szombaton pedig 8—12-ig fogadja az ügyfeleket a Csorvási Nagy­községi Tanács szakigazga­tási szerve. B. A. jogosítvánnyal rendelkez­nek (legalább „B”, illetve „C”), a tesztlapokat beküld- ték, feltüntették nevüket, személyi számukat, lakcímü­ket, munkahelyüket és pon­tosan megjelölték a kategó­riát, járműcsoportat. A dön­tőben a személygépkocsi-ve­zetőknek 100, a tehergépko­csi-vezetőknek pedig 200 fo­rint nevezési díjat kell fi­zessenek. A döntők résztve­vői emléktárgyakat kapnak, a kategóriák első három he­lyezettje tárgyjutalomban részesül. Az abszolút első helyezettek viselhetik a „Bé­kés megye legjobb gépkocsi- vezetője” kitüntető címet, a személygépkocsi járműcso­port abszolút győztese egy évig őrizheti a vándorserle­get is. A legjobb hölgyver­senyzőknek különdíjat ad­nak. A kitöltött tesztlapok szep­tember 6-án és 7-én (teher­gépkocsi kategória), vala­mint 8-án és 9-én jelennek meg lapunkban. A tesztlapo­kat az újságból kivágva az előbb említett adatokkal el­látva kell a járműcsoport megjelölésével szeptember 20-ig beküldeni a Körös Vo­lán üzemi KlSZ-bizottságá- nak címére: 5601 Békéscsa­ba, Pf. 31. 0. s.) Takarékos Gádorosiak Harminc éve száz taggal alakult a Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet. Kezdet­ben első számú feladatuk a betétgyűjtés volt. Taglétszá­muk három évtized alatt 8 ezer 341-re emelkedett, szol­gáltatásaik köre folyamato­san bővült. Ma közel 35-féle tevékenységgel állnak az ügyfelek rendelkezésére. Az ingatlanforgalmazások, nyugdíjkifizetések, megbízá­sos tevékenységek mellett villanyszámladíjak beszedé­sét, biztosítások kötését is magukra vállalták. Betétállományuk összértéke 137 millió 795 ezer forint. A szövetkezet 1988. első félévi nyeresége 1 millió 148 ezer forint, ez kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban. Kölcsönállományuik 64 millió 915 ezer forint. Az év első felében 35 millió forin­tot folyósítottak — főleg ter­melési kölcsön címén — a szövetkezethez fordulók ré­szére. A kölcsönigénylők 47 százaléka hosszú lejáratú hitelt vett igénybe, míg a fennmaradó 53 százalék a rövid, középlejáratú kölcsö­nök valamelyikét kapta meg. Csete Ilona Elnökváltások Több megyei mezőgazdasá­gi termelőszövetkezet veze­tősége is megújult, illetve, megújulóban van ezekben a hetekben. Most két, tegnap délelőtt lezajlott elnökvá­lasztó közgyűlésről adunk hírt. A békéscsabai LENIN TERMELŐSZÖVETKEZET az úttörő- és ifjúsági' házba hívta tagságát az elnökvá­lasztó közgyűlésre, melyet dr. Hankó Mihály, a szövet­kezet nyugdíjba vonuló el­nöke nyitott meg, és vezetett be. A leköszönő elnök hosz- szabb időszakot felölelve elemezte a vezetőség mun­káját, a közös gazdaság fej­lődését, kiemelve a tagság segítségével elért és országo­san is elismerést kiváltó eredményeket, de nem hall­gatva el a gondokat sem. Az utóbbi időben a szövet­kezet vezetése-nem egységes, nézeteltérések, ellentétek akadályozták a munkát. Ez — hangsúlyozta Hankó Mi­hály — a jelenlegi gazdasá­gi helyzetben, amikor össze­fogott, koncentrált cseiek- vésre van szükség, feleslege­sen gyengíti a közös gazda­ságot. A jelölőbizottság beszá­molója szerint, kezdetben ta­nácstalanok voltak az új el­nök személyét illetően, ké­sőbb azonban négy név is zást” tartottak, és a legtöbb szavazatot kapott két sze­mélyt javasolták most elnök­jelölnek. A szavazócédulára Krizsán Pál és Barabás Bé­la neve került fel. A szava­zásnál az első forduló nem hozott eredményt, a kéthar­mados többséget egyik fél­Ki a legjobb gépkocsivezető Békés megyében? „Bandiként, ment széli a mentőknek !" Tragédia az eljegyzési „visszavágó” előtt „Edit, baj van, segíts, megöltem Margitot!” — zör­gette lánya ajtaját az 52 éves Kelemen András a sű­rű éjszakában. Az első pil­lanatban niem hitték a döb­benetes tragédia hírét. Mi­re visszaértek a helyszínre, a békéscsabai Iskola utcai ház előtt már ott állt a rendőrségi autó. Benn, a szoba közepén élettelen test feküdt, körülötte vér .. . Hogy is kezdődött? Augusztus 26-án nagy sür­gés-forgás kerekedett Kelé­rnének szomszédságában. Eljegyzési, „visszavágóra” készültek Kelemen András éiettársánák, a 41 éves On- dos Györgynének a . testvé­rénél. A csirkekopasztás, hurka-, kolbásztöltés, krumplipucolás közben ren­desen fogyott az alkohol is. Estefelé, úgy 8 óra tájban Kelemen az élettárs kere­sésére Indult — és akkor kezdődött a végzetes kime­netelű veszekedés. A már jócskáin spicces férfi félre­érthető helyzetben találta Ondosmét: egyik ismerősük — aki mellesleg Ondosné- nalk szegről-végről rokona — arcon csókolta az asszonyt. A tanúk állítják, hogy ár­tatlan bók volt az egész, ám Kelemen mást látott! Kihív­ta Ondosnét az udvarra, ve­szekedtek, és még egy pofon is elcsattant az asszony megcsókolt orcáján. A per­patvar tovább folytatódott otthoni, lefekvés után. is. — Az ágy mellett volt egy pálinkásüveg, benne vagy féltíeci vegyes. Azelőtt vit­tem oda, mert Margit a pá­linkát szerette. Én söröztem — emlékezett a Rendőrségi kihallgatáson Keltemen Andrása — Mindketten meg­hallunk mondtam. Megöllek és magammal is végzek. Ki­mentem a konyhába és elő­kerítettem egy fehér nyelű konyhakést. Bevittem a szo­bába, letettem az ágy mel­lé egy székre. Újra vesze­kedtünk;, birkóztunk, meg­fogtam a nyakát, szorongat­tam. Leestünk a padlóra. Előkaptam a kést és ... Ügy emlékszem, talán annyit mondtett még, hogy: „Bandi- kálrm, menj, szólj a mentők­nek!”. Aztán végezni akar­tam magammal is. Előhoztam egy villanyvezetéket, egyik Végét a konnektorba, a má­Néprajzi kiállítás Szeghalmon n Sárrét régi vízivilága „Olyan számban él daru, vádlód, túzok, vadkacsa és más kisebb szárnyas, hogy szinte elfödik a földet, és olyan .tömegben repülnek, alkáir egy felhő” — írta 1658- ban a Sárréten átutazó Ra- liarnb Kolos, svéd királyi kö­vet. Ma már nehéz pontosan elképzelni, mit is láthatott a svéd utazó. A vízzel együtt, a vízből élitek.a sár­rétiek. A pákászat, a halá­szat, a méhészkedés, a ma­darászat, a nád- és gyé­kényfeldolgozás, a földmű­veléssel. és állattenyésztéssel jól kiegészítették egymást. A múlt század elején meg­kezdett folyamszabályozás nyomán évszázadok tapasz­talatain alapuló ősi mester­ségek merültek feledésbe. A szeghalmi Sárréti Múzeum A Sárrét régi vízivilága cí­mű néprajzi kiállítása igyek­szik felidézni a letűnt időt. A múzeum Kossuth téri termében tegnap délután nyitotta meg a tárlatot dr. Bencsák János, a Tokaji Múzeum igazgatója. A kiál­lítás főleg a pákászattail, ha­lászattad foglalkozik. Az ér­deklődők különböző varsá­kat, hálókat, haltairtó kosa­rakat láthatnak. Hogy e vi­déken valamikor milyen hal­bőség volt, mutatja a boro­gató (használata is. Alul nyi­tott vesszőfonatot borítottak a sekély vízre, és felül ki­emeltók belőle a halat. A látogatók megismerhetik az egykori fő közlekedési esz­közt, a bodon hajót, megfi­gyelhetik a nád, gyékény és a vessző feldolgozását is. A múlt iránt érdeklődők egy éven keresztül tekinthe­tik meg a kiállítást. Nem­csak a helybelieknek ajánl­juk, tanulságos lehet a vá­roson átutazóknak is. — m. 1. — Lápon járogató ember Szűcs Sándor néprajzkutató rajzán nek sem sikerült megszerez­ni. Barabás Béla 28Q, Kri­zsán Pál pedig 209 szavaza­tot kapott. Ekkor Krizsán Pál visszalépett a jelöléstől. A második fordulóban a sza­vazatok 65,5 százalékát sze­rezte meg Barabás Béla, így o a Békéscsabai Lenin Tsz új elnöke. A Békéscsabai SZABADSÁG TERMELŐSZÖVETKEZET egyik szépen feldíszített központi épületében került sor a közgyűlésre. A megje­lent, mintegy 500 dolgozó és nyugdíjas tagot, valamint a vendégeket dr. Rigóné dr. Gyeraj Judit köszöntötte, majd ismertette a közgyűlés menetét, napirendjét. A je­lölőbizottság munkájáról felmerült. Ekkor „előszava- szóló tájékoztatás után a ve­zetőség beszámolója hang­zott el Bohus György, álta­lános elnökhelyettes előadá­sában az elmúlt évről, és a ’89-es előtervekről. Ezután a 60. életévét februárban be­töltött, s így nyugdíjba vo­nuló tsz-elnök, Goron József tekintett vissza arra a tíz esztendőre, amelyben ő állt a közös gazdaság élén. A Szabadság Tsz elnöki posztjára a tagság egyönte­tűen egy embert, az eddigi általános elnökhelyettest, Bohus Györgyöt jelölte, aki 1970 óta dolgozik ebben a szövetkezetben. A tag­ság az évek során megis­merte és megszerette a szak­embert, az elnöki posztra al­kalmasnak találta, és szin­te egyöntetűen — az 535 ér­vényes szavazatból 530 reá voksolt — tegnap megvá­lasztotta e tisztségre. — szatmári — sikat a számba dugtam. Ahogy hozzáértem, azonnal kicsapta a biztosítékot. Má­sodszor is megpróbáltam, akikor biztosam megütött az áram, talán el is ájultam. Fogtam a zsinórt és kimen­tem, a szín al'att felakasz­tottam magam, de elszakadt a vezeték. Aztán mentem a lányomhoz... — hangzottak sízavai a megyei rendőr-fő­kapitányságon, aztán, mint­egy összegzésként, ennyit mondott: „Azért öltem meg, mert szerettem, nagyon fél­tékeny vol tam rá ... Ha nem iszom, nem bírtam volna megölni, az ital viszont bá­torított, önbizalmat adott.” Így utólag bizonyosan ne­héz eldönteni, hogy a tragé­dia pillanataiban mi mun­kált erősebben Kelemen Andrásban: a féltékenység vagy az ital'. De nem is ez a fontosi. Mert egyik sem fo­gadható el magyarázatként. Ezek sem és más sem! L. E. Dőlt betűvel A csúcs A hét szenzációját kétségtelenül Arad szolgáltatta. Ama fájdalmasan emlékezetes október 6-a óta 'sokszor került a város a nemzet érdeklődésének homlokterébe, ám bi­zonyára ritkán jkísérte ekkora figyelem, mint most. i A magyar—román csúcstalálkozó >— -mért hiszen erről van szó Arad kapcsán — szenzációértéke meghaladta a szo­kásost, és hangos visszhangra talált szerte ö világban. Ezt az egy héttel ezelőtti /vasárnapot romániai magyar ismerősöm társaságában töltöttem el. Tekergettük a rá­dió gombját ja Kossuthról a Petőfire és vissza (mikor melyiken volt híradás várható), lestük az adáskezdettől bekapcsolt televíziót és közben latolgattuk az esélyeket. Volt miről szót váltani, a csúcs aktualitásán túl is. Hogy látszik onnan, s biszont innen |a fájdalmas tényekkel és mindenféle hordalékkal terhelt magyar—román viszony — ez fvolt kiapadhatatlan témánk. S hogy közös meditá- lásunk nem volt haszontalan, arra hamar rájöttünk, mert bár mindketten ugyanazon néphez, a magyarhoz tarto­zunk, érzékenységünket és gondolkodásunkat meghatá­rozza, hogy az prszághatár melyik oldalán élünk. Más innen aggódni az ottaniakért, és más onnan, ott élőként. Ugyancsak más innen (látni 'Magyarországot — teljes jo­gú tulajdonosként — és más onnan szemlélni a szétszó­ródott magyarság összetartását vállaló anyaországot. Egy­valamiben azonban árnyalatok nélkül egyetértettünk, az az aradi találkozó időszerűségében és szükségességében. A hozzá fűzött Várakozásaink tartalmában azonban már ismét voltak különbségek. „Ti, itthoniak túlfűtött érzel­mekkel, és felfokozott reményekkel várjátok a találko­zóról érkező híreket, mi meg szorongva. Nektek, a sok is ikevés 'lesz, nekünk meg a semmi is eredmény* Ne­künk az is siker lesz, ha lőtt Aradon la nagyok nem csap­ják egymásra az ajtót. Mi még egy tizenegy évet nem bírunk ki, nekünk kinti magyaroknak (szükségünk van a párbeszédre” — vendégemnek e ‘megállapításában érzék­letesen visszatükröződik a kétfajta megközelítési mód. Romániai magyar barátom hétfőn hajnalban hazauta­zott. A leülepedett információkat tehát (már nem volt módom vele kiértékelni. Sajnálom, mert amit vasárnap mondott, az fontos Hizenetet tartalmazott és látnoki volt. A héten jártam |az országot és hallottam itt is, meg ott is az elégedetlenség szirén hangjait. Vagyis, hogy keve­set intézett a magyar küldöttség, meg hogy ezért igazán kár volt átmenni... >— ilyen lés ehhez hasonló megjegy­zések próbálják leértékelni mz aradi találkozó jelentősé­gét. Aki persze valami keveset is ért a politikához, an­nak '•tudnia ikell, hogy reálisan ennél csak ikevesebbet le­leteit remélni. A minimumért, a párbeszéd megkezdé­séért lés fenntartásáért is érdemes volt kiutazni Aradra. Mert la hídon, ami egymáshoz vezet Ibennünket, járni ikell. Sőt, nemcsak a nagy hídon, hanem a kicsin, a szom­széd várakat összekötő hidakon is. tAz (aradi találkozó előtt egy héttel kint járt megyei pártküldöttség vezető­jétől tudom, hogy ezt odaát is így gondolják. 'Ott is, itt is nagyon jól tudják, hogy a kis hjdakon való közlekedés ad biztonságot és reményt a hagy hídon való járáshoz. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy az üzengetések és az átkiabálások akár innen mennek, akár onnan ér­keznek, nem hoznak bennünket közelebb egymáshoz. Márpedig nekünk érdekünk, elemi érdekünk, hogy né­zeteink feladása nélkül beszélő viszonyban legyünk egy­mással. Aki nem hiszi, az gondoljon laz aradi pártbizott- ság-*előtt korzózó ezrekre, akik azért „cirkuláltak” reg­geltől estig, hogy megnézhessék a kitűzött piros-fehér- zöld jászlát és megláthassák Grósz Károlyt. S aki még mindig nem hiszi a fentieket, az gondoljon azokra, akik szinte élő falként állták az Aradról Nagylakra vezető út mentén reggeltől Ikéső estig icsak azért, hogy integethes­senek a magyar miniszterelnöknek. Akiről a hazai fa- nyalgókkal szemben azt tartják, hogy a Romániában élő magyarság érdekei szerint cselekedett, amikor elfogadta az gradi meghívást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents