Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-03 / 211. szám
Darvas-kollégium, Orosháza 1988. szeptember 3., szombat _______ Festés után csőtörés — leckeírás a hálóban Önkéntes!, nem kötelező közösség Idősek klubja Ecsegfalván A tágas társalgóban kézimunka-kiállítást rendeztek, de színes tévé, újságok és könyvek is várják |a látogatókat Fotó: Gál Edit Két modern épület áll az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium szomszédságában, szállást adva több mint 200 középiskolásnak a tanév idejére. A Darvas Józsefről elnevezett leány- és fiú- kollégi um i gazgatónőj e: Pet- rusné Sülé Márta: — Az idei tanévkezdés több bosszúságot okozott, mint az elmúlt évi — sóhajt egy nagyot, majd mosolyogva visszakérdez: — Hol is kezdjem? Először talán az elhelyezés nehézségeiről ejtek néhány szót. Az idén először fordult elő, hogy nem tudtunk mindenkinek kollégiumi helyet biztosítani. A lányoknál 108, a fiúknál 128 hely van. A túljelentkezések miatt nyolc fiúnak visszautasítottuk a kérelmét, három tanulónak a sorsa még nem tisztázódott. Hat helyet fenntartunk a gimnázium ötödéveseinek, akik az érettségi után technikumba jelentkeztek. — Van-e elég nevelő? — A lányoknál mind a négy nevelői állást betöltötték fiatal kolléganők, de a fiúkollégiumban hat helyett csak négy pedagógusra támaszkodhatok. Két állásra nincs jelentkező. Ideiglenes megoldásként az ipari iskolából kérek meg valakit, hogy mellékállásban vállalja el a nevelői munkakört. — Lassan befejeződnek a felújítási munkálatok, azzal már nincs gond ... — Hajaj! Még hogy befejeződnek, most kezdjük elölről. _ ?? — A lánykollégium épülete 1974-ben készült el. Nincs is vele- semmi gond. A fiú- kollégium 1978-tól — az átadás óta — csak a bajt Emléktáblát avattak a napokban Makón, a Kálvin tér 3. szám alatti épület falán. AJbban a házban született 150 évvel ezelőtt Hajnal Antali minisztériumi főmérnök, a fiumei kikötő tervezője és építője. A neves műszaki tudós, aki Békés megyében is élt. többszörösen beírta nevét múlt századi történelmünkbe és a műszaki tudományok történetébe. Csanád vármegye egykori székhelyén. Makón az emlék ünnepséeet dr. Bátyai Jenő, az MTESZ Csongrád megyei társelhöke nyitotta meg. Nevét olvasóink is jól ismerhetik, mert immár két évtizede gyakorta jelennék meg műszaki-tudománytörténeti írásai lapunkban is. Ezúttal is ő hívta fel figyelmünket Hajnal Antal életrajzának Békés megyei vonatkozásaira. — Mi dolga is volt Hajnal Antalnak Békés megyében? — kérdeztem tudós ismerősünket. — Apja református lelkész. praeseptor (tanító) volt. akit a szabadságharc körüli években Békésre helyeztek át. Igv Hajnal Antal iskolái éveit ott folytatta, mielőtt a híres debreceni kollégiumban középiskolázott. Mérnöki oklevelét 1859- ben szerezte meg. Mint fia-» tál mérnökember visszakerült Makóra. Innen Békéscsabára költözött, ahol ta- igosítási (birtokrendezési) és vízszabályozási munkákkal foglalkozott. A vármegyének olyan megelégedésére tette hozza ránk. Az épület süly- lyed, ezért az eternicsövek hol itt, hol ott eltörnek, a falba beépített vízvezetékek rohadnak. Másból sem állunk, csak bontjuk a burkolatot. Néhány napja fejeztük be a festetést, amit csőtörés követett. Kezdhetjük elölről a munkát. A tetőbeázásokról jobb nem is beszélni. Októberben érdemes megnézni a most szép, tisztára kifestett, felújított épületet: akkorra nyoma sincs a nyári munkáknak. A fűtési szezon még odébb van, de már rettegünk. A rendszer teljes felújításra, illetve átalakításra vár. Reményünk sincs arra, hogy az idén ez a problémánk megoldódjék. A kollégium belső elrendezése, felszereltsége sem mondható ideálisnak. Tervezéskor elfelejtették a mérnökök, hogy a kollégium több száz gyereknek ad otthont, akik közösségben élnek, programokat szerveznek. De hol? Itt ugyan nem, mert nincs egy szoba, egy klubhelyiség, ahol zavartalanul — nem egymás he- gyén-hátán — összejöhetnének mindannyian. A tanulást is megkeseríti egy tervezői baklövés. A fiúknál a helyekhez képest felényi a tanulóhelyek száma. Akinek nem jut asztal a közös tanulóban, annak a hálószobába kell vonulnia, hogy a házi feladatát elkészíthesse. Az említett hiányosságokat egy kis rafinériával, ötlettel megoldjuk, mert bővítésre nincs lehetőségünk. Nos, ezt a „bizonyítványt” nem a diákoknak kell magyarázni — ha egyáltalán lehet magyarázat a rossz munkára. (esete) dolgát, hogy tiszteletbeli főmérnöki címet adományoztak neki. Erről később lemondott, és magánmérnöki tevékenységbe kezdett. — Hogy került Fiúmé be? — A kiegyezés nemcsak bizonyos politikai konszolidációt jelentett, hanem gaz- diasági fejlődést is. A közmunka- és közlekedési minisztérium szolgálatába került ez időben Hajnal Antal. majd 1873-ban főmérnöknek nevezték ki. Eleinte a vasútépítés és a folyók ügyeivel foglalkozott, de 1872-ben már feladatul kapta, hogy Fiume tengeri kikötővé kiképzésének tervét készítse el, vezesse az építkezéseket. 1877-ben költözött Fiumébe, az ottani építészeti hivatal főnöke lett. Ettől kezdve érlelődött benne a kikötő bővítésének elképzelése. A terv makettjeit az 1885-ös budapesti országos kiállításon is bemutatta. Elkkorra jelent meg főműve: a Fiume és kikötője című könyv is. — Baross Gábor, a „vas- miniszter” felfigyelt munkásságára, ezért 1889-beQ kinevezte a tengerészeti hatóság főmérnökévé. Ettől kezdve nemcsak Fiume ügyeivel foglalkozott, hanem az egész magyar tengerpart kikötőépítési és -fenntartási munkáinak legfőbb ilrányítója lett. — Mit tett ebbéli minőségében? — A már meglevő alapokra olyan kikötőt épített Fiumében, ami a kiegészítő A megyehatárról, Ecseg- falváról hallottuk a jó hírt; ezekben az ínséges beruházású időkben sikerült a kisközségnek egy régi iskola- épületből idősek klubját, öregek napközijét -kialakítani. Ragyogó tiszta, rendezett, kellemesen festék illa- túak a tágas termek, amelyeken végigkalauzol Kovács Imréné otthonvezető. — Eleinte idegenkedtek az idősek a gondolattól, hogy idejöjjenek — meséli. — Mindenhol van egy kis kert, csirke, malac, amelyikre otthon gondot kell viselni. „Csak úgy jövünk, ha nem kötelező egész nap itt lenni”— mondták az öregek. Hogy lenne kötelező? önkéntes, szórakozást, társaságot, segítséget nyújtó közösség ez a miénk. Az igazi nagyüzem majd szeptemberben kezdődik. Akkor főznek már az1 iskolai konyhán, ahonnan szállítjuk az ételt. Ide jár a nyugdíjasklub, csütörtökönként a kézimunberendezésekkel együtt máig is megállja helyét. A hullámtér és a rakpart mögé kőolaj-finomítót létesített, ami évente 5 millió aranykoronát hozott. Ezután alakította ki a darukat, úszó- dokkokat, vízvezetékrendszert, világítást hozott létre. vasúti vágánypárokat és két nagy kőbányát alakított ki. De egy rizshán-toló és a keményítőgyár is az 5 nevéhez fűződik. A Schlick- Danubius néven világhírűvé vált hajógyárat is ő alapította. Megszervezte a magyar mérnök- és építészegyletet. Oroszlánrészt vállalt 1885-ben a kolera járvány leküzdésében is. Ekkor hozta létre a Vöröskereszt városi szervezetét... — Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy Fiume fellendülését neki köszönheti...? — Jellemző, hogy 1872- ben csak 167 ezer tonna árut forgalmazott a kikötő, 1914- re ennek hatszorosát érte el a forgalom. Ekkorra a személyforgalom az évi kétmillió utast is megközelítette gyakran. Fiume pedig az ország második városa lett. — Fiúmét ma is használják . .. — Az Adria legnagyobb kikötőjében a legnagyobb tömegű tengeri szállításokat hazánk ma is ott bonyolítja le. Elmondhatjuk tehát, hogv Hajnal Antal alkotásának javával még ma is él a haza. kaszakkör, minden hónap utolsó csütörtökén régi jó filmeket vetítünk videokazettáról. Aki önkéntes alapon valamennyit tud fizetni a gondozottak közül, az évente háromszáz forintot ad. Egyébként annyira kicsi az itteni emberek nyugdíja, hogy még az étkeztetésért sem kell fizetni! Bizony, az a csoda, hogy a falusi ember a kevésnél is kevesebb forintból hogyan tud megélni! Megtudtuk, hogy a háromszáznyolc nyugdíjas közül százkilenc- venegynek van saját jogú (minimális összegű) nyugdíja, a többi vagy a házastársi pótlékot kapja, vagy a családja tartja el. Szociális segélyt nem igényelnek, még aki rászorul, az sem, mert akkor a tanács megkeresi a hozzátartozókat, és anyagi segítségnyújtásra ösztönzi őket. Nem túlságosan megnyugtató a szociális felmérés eredménye a fiatalabbaknál sem. A 256 embert számláló gyermekes családok közül Több mint félszáz mecénás támogatása új verseskötetet segített világra. Legszívesebben egyik lektori véleményből idézettekkel értenék egyet. A szerző második lírai gyűjteményét teszi elénk.” Sajnos nem tehetem, mert a szerző második kötetében — néhány híjával — az első kötet versanyaga is megtalálható. Űjat váró korunkban közel harminc vers, olvasói emlékezettel átfogható időben való újrameg- jelentetése szükségtelenül veti fél a költő, mű, és közönsége viszonyulását. Annál is inkább, mivel Király Lajos az alkotói fejlődés új útjait keresi, járja. Folyamatosan alakuló költői arculatát legjobb verseiben fordítja felénk. Üj verseit még inkább átszövi értékteremtő, átmentő képessége. Individualizmustól mentesen. közös nyelvünkön képes szólni közös félelmeinkről. »Útnak indultam egy éjjel / Hamubasült reménységgel” írja a költő címadó versében. Tegyük hozzá, nem hiába. Ha olykor botladozik kicsit az úton, azt saját meséinek kábulatában 22-nek éri el a jövedelme a 3200 forint/fő összeget. Harmincegy' családnál a havi jövedelem családtagonként 500 forint körüli. Szerencse, hogy kert és valamilyen háztáji a legszegényebb családnál is van, ez biztosítja a változó szintű megélhetést. Törődik a tanács az öregekkel, házi szociális gondozónő minden nyugdíjashoz ellátogat, legalább évente egyszer. Az idősek klubja 9-től 17 óráig lesz nyitva, egyelőre napi egyszeri étkeztetést, heti egyszeri orvosi ellátást, egyéb segítséget biztosítva. A közel két és fél millió forintba kerülő otthon a falubeliek és a tanács pénzéből, a településfejlesztési hozzájárulásból, s legalább félmillió társadalmi munkából épült. Szükség szerint még bővíthető az intézmény, amely remélhetően kedvelt központja lesz az ecsegfalVi idős embereknek. Bede Zsóka teszi. Mit tehetünk, ezen a pállyán így „gyűlik az öröm és bánat”. A szerző ráérzett, tudja, az általa feltett kérdésekre a tehetséges válaszok horizontját is a költőnek kell meghatároznia. „Ki napba nézett, könnye csordul". A költői szándék- és megvalósulás egységét is törvényszerűségek szabályozzák, hiszen a részecskék kényszerítenek bennünket az egész elfogadására. „Fekete-színű ágak üssetek arcul / kövek csillagok vizek l adjátok vissza a hitet”. A költőnek még vannak tennivalói. Figyelni a belüliről jövő hangra, a pillanatra, melyben összesűríthető a mondanivaló. Ez az írás •legfőbb figyelmet érdemlő része. A kötetet tárgyilagos, objektív pályaképet felmutató szerkesztői ajánlás egészíti ki. Kár, hogy könnyedén átsiklik az időrendiségen, s nem szentel figyelmet az ismétlésnek. Pedig a kevesebb, ezúttal több lett volna. (A kötetet az Antikva Kiadó és a Budapesti Művészetbarátok Egyesülete közösen gondozta. Budapest, 1988.) MOZI Hannah és nővérei Aki szereti a Woody Al- len-filmeket, az most sem csalódhatott. A Hannah és nővérei című filmet az amerikai kritika úgy üdvözölte, mint Woody Allen fő művét, amelyben húszéves tematikája csúcspontjára ért, de úgy hiszem, mi magyarok is legalább ennyire elégedetten kelhettünk fel a mozivászon elől. Igaz, a nézőtér nem volt tömve, mint A bolygó neve: Halál, A kíméletlen, vagy A halálosztó cí- műf ilmek esetében. De végre egy film — sóhajtozhat a lágyabb érzelmű, gyengébb idegzetű néző —, amelyben nem loccsan szét az emberek agyveleje, amelyben nem eszi meg élve valamelyik szereplőt a szörny és így tovább ... És bár a film egy jellegzetes amerikai családi ünneppel, egy karácsonyi jelenettel indul (ez a motívum többször is visszatér, valószínűleg az évek múlását jelzi), mégis az volt az érzésem; végig hétköznapokat láttunk. Hétköznapiak a szereplők ' is, és a kérdések is, amelyeket a film felvet. Élet, halál, szerelem, vágy, hűtlenség, születés, családi kapcsolatok, vallás, művészet, komédia és zene — ennyire egyszerű a recept, amely alapján Woody Allen dolgozott. És mégis nagyszerű, hiszen a film módot ad az önmagunkkal való szembesülésre. Éppen arra, amire mostanában talán a legkevesebb időt fordítunk. A három nővér, a hozzájuk tartozó partnerek, valamint a szülők különböző jellemeket képviselnek. Érzelmeiknek, gondolataiknak és érzéseiknek egvfajta enciklopédiáját adja ez a film, amelyben ki-ki fellelheti a saját egyéniségét, a saját örömeit, gondjait. Olcsó film, hiszen nincsenek benne drága és látványos díszletek, kellékek, a jelenetek többnyire lakásokban játszódnak, New York épületei szinté csak képes- lapszerűen jelennek meg a vásznon, és mégis van hatása a filmnek. Bár lehet, hogv nem mindenkire. Aki még sohasem gondolkodott el önmagán, az élet értelmén, aki még sohasem mérlegelte saját jellemét, kapcsolatait, annak bizonyára többet mond egy kevésbé „lelkis” történet. Akik azonban mégis e mellett a film mellett döntöttek, a lexikon- nvi mondanivaló mellett derűt is, vidámságot is nyerhettek. Woody Allen, aki nemcsak a film írója és rendezője, de egyik főszerepének (Mickey Sacks) alakítója is, a tőle megszokott páratlan humorral fűszerezte ezt a hétköznapi, amerikai történetet. Tette pedig ezt úgy, hogy egy időben késztette a nézőt sírásra és nevetésre. S a filmet talán a — minden eddigit felülmúló számú — neves színészek egész sora tette emlékezetesebbé. Köztük Mia Farrow, Michael Caine, Barbara Hershey, hogy csak a legismertebbeket említsem... Verasztó Antal I Derekegyházi állami Gazdaság szeptember 8-tól meghirdeti a „Szedd és vidd!” almaárusítást Ara 9,— Ft kilogramm. Felvilágosítás a nagymágocsi hűtőháznál. Kikötőink kiépítője: Hajnal Antal Téka: Király Lajos: Mese » csodakútról Pleskonics András M. M. Békés Is tanította...
