Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-24 / 229. szám

1988. szeptember 24., szombat NÉPÚJSÁG • MAGGI- KONFERENCIA BUDAPESTEN Budapesten, tartja idei éves közgyűlését a nyugat­német Maggi GmbH igazga­tósága — jelentette be pén­teken a cég képviselője. A négynapos tanácskozá­son a jövő évi piackutatási és értékesítési teendőket (határozzák meg. Ennek kap­csán megvitatják az euró­pai piaci kapcsolatok bőví­tésének lehetőségeit, a szo­cialista országokkal való együttműködés fokozását is. A Maggi több mint 250 terméket gyárt, köztük már­tásokat, burgonyapürét, készételeket és különféle le- veskoekákat. • DÍSZDOKTOR A Moszkvai Bányászati Egyetem díszdoktorává avatták pénteken dr. Kapo- iyi Lászlót. A magyar poli­tikus a bányászati tudomá­nyokban szerzett érdemei el­ismeréseként kapta a szov­jet egyetemtől a megtiszte­lő elismerést. Kiapolyi László 20 éve áll rendszeres szakmai kapcso­latban a moszkvai intéz­ménnyel, amely egyebek kö­zött doktori disszertációjá­nak minősítését is végezte. A magyar szakember láto­gatást tett a Szovjetunió Tudományos Akadémiája elnökségében, ahol szakmai kérdésekről tartott előadást. ' < • VILÁGBANK A fejlődő országokat tö­mörítő úgynevezett „24-ek csoportjának” tanácskozásá­flz EGK soros elnöke Budapesten val megkezdődtek Nyugat- Barliinben a Nemzetközi Va­lutaalap (IMF) és a Világ­bank idei éves közgyűlésé­nek előkészítő megbeszélé­sei. A 77 fejlődő országot kép­viselő „24-ek csoportja” Brazília vezetésével nyilat­kozattervezetben - foglalja majd össze a „harmadik vi­lág” véleményét, törekvése­it. A nemzetközi pénzügyi „nagyhét” tanácskozásán, amely • szeptember 27—29-ig tart, a fő téma az adósság­válság: a „harmadik világ” együttes adóssága 1200 mil­liárd dollár, melynek döntő hányada azonban egy tucat­nyi országra koncentrálódik. • BELGA HADGYAKORLAT Péntekre befejeződött az NSZK-ban a belga, NSZK- beli és brit fegyveres erők Golden Crown elnevezésű hadgyakorlata az NSZK-beli Kassel, Marsberg és Wart­burg térségében. A 19 500 belga katona mellett a Bun­deswehr 6500 fegyverese, va­lamint 3450 brit katona vett részt a hadgyakorlaton, amelyen 2000 lánctalpast és 7500 egyéb járművet vetet­tek be. A hadgyakorlatra a •stockholmi megállapodás ke­retében elhatározott biza­lomerősítő szabályoknak megfeLelően a Varsói Szer­ződés országainak megfigye­lőit is meghívták, s ez a „premier” élénk visszhangot keltett Belgiumban. A La Libre Belgique ri­portban számoílit be a szov­jet és kelet-európai — köz­tük miagyar — megfigyelők jelenlétéről, így arról is, hogy a szovjet és a belga tisztek között szakmai jelle­gű párbeszéd alakult ki a h a d gy akorlat veze tésének módjáról. Marjai József miniszterel­nök-helyettes meghívására pénteken Budapestre érke­zett Theodorosz Pangalosz görög külügyi társminiszter, az Európai Gazdasági Kö­zösség tanácsának soros el­nöke. Magyarországi tartóz­kodása során találkozik Ko­vács László külügyminisz­ter-helyettessel és Melega Tibor kereskedelmi minisz­terhelyettessel is. Pénteken New Yorkba uta­zott Várkonyi Péter külügy­miniszter, aki az ENSZ-köz­Svájci nívódíj A Budapestnek és Bécs- nek a közös világkiállítás tervéért odaítélt nívódíjat pénteken Baselban ünnepé­lyesen átadta . Iványi Pál­nak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Fő­városi Tanács elnökéftek és Helmut Zilk bécsi polgár- mesternek az alkalmazott gazdaságkutatás európai központja, a Prognos. E svájci szervezet minden év­ben azokat az intézménye­ket és vállalatokat tünteti ki a díjjal, amelyek a legtevé­A megbeszélések során Marjai József és vendége át­tekintik a magyar—EGK­kapcsolatokat, és megvitat­ják mindazokat a kérdése­ket, amelyek a Magyaror­szág és az EGK közötti ke­reskedelemről, valamint a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szeptem­ber 26-án Brüsszelben alá­írásra kerülő szerződéssel kapcsolatosak. gyűlés 43. ülésszakán részt vevő magyar küldöttséget vezeti. kenyebbek a gazdasági ha­ladás és együttműködés táv­lati feladatainak megoldásá­ban. A magyar és az osztrák fővároson kívül idén a moszkvai Ordzsonikidze gép­gyár és a nyugatnémet Hei­nemann gépgyár is megkap­ta a nívódíjat egy közös technológiai központ létre­hozásáért. A kitüntetések átadása an­nak az egész napos nemzet­közi tanácskozásnak kereté­ben zajlott le, amelyet a Prognos szervezett Baselban „Távlatok Keleten — a gaz­dasági együttműködés új le­hetőségei” címmel. GRABLEVET MEGFOSZTOTTÁK ARANYÉRMÉTŐL Megfosztották aranyérmé­től a bolgár súlyemelőt, Mit- ko Grablevet, aki az 56 kg- os súlycsoport viadalán bi­zonyult a legjobbnak. A Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság Orvosi Bizottsága közöl­te, hogy a kötelező dopping- vizsgálat tiltott szer haszná­latát mutatta ki a verseny­zőnél. A második helyen eredetileg a szovjet Okszen Mirzojan végzett, azonban az aranyérem sorsáról az el­ső jelentések nem szóltak. Ugyancsak doppingvétség „áldozata” lett az ausztrál öttusázó Alexander Watson. John Coates, az ausztrál csapat vezetője sajtótájékoz­tatón bejelentette, miszerint idő előtt hazaküldték Wat- sont, aki megbukott a dop­pingvizsgálatokon. DALI MÜVEI A* világ egyik legismer­tebb művészének, Salvador Dalinak a műveit először láthatja a magyarországi közönség. A Magyar Nemzeti Galériában Dali 650 grafi­káját és a Perskot Mogre műgyűjtő tulajdonában levő öt Dali-szobrot állítottak ki. A kiállítás október végéig tart nyitva. Várkonyi Péter New Yorkba utazott SOK A szépből is MEGÁRT?? A bolgár tengerparton töb* évtizedes nyári hagyomány a szépségverseny. Az utóbbi idő­ben azonban már nemcsak „Miss Fekete-tenger”-t válasz­tanak, hanem külön szépségki­rálynője van Aranyhomoknak, Napospartnak, Albenának, a dünéknek, sőt még a Grand Hotel Várnának Is. Ezt már sokallják a Rabotnylcseszko Gyelo egyik nemrég megjelent cikkének szerzői, akik bírálják az idei „Miss iFekete-tenger” megválasztásának módját, és a zsűri döntését is, mert ez utób­bival nem értett egyet a szóra­kozni kívánt közönség nagyob­bik része. A lap szerint az ilyesmi éppenséggel árthat az idegenforgalomnak, amelyet pe­dig szolgálni kíván. A szépség- versenyt ezért meg kell szaba­dítani a vásáriság és a giccs elemeitől, hogy valóban a szép­ség nyári karneválja legyen. Csinálja utánam aki tudja! MTI-fotó: Kovács Attila A pozsonyi ÚJ SZÚ -bon olvastuk „Nem azért ítéltek el, mert katolikus vagyok... Még a nyáron történt, hogy a besztercebányai bíróság első fokon elitélte a köztársaság fölforgatásának bűntette miatt Ivan Polanskyt. A nyugati sajtó modern boszorkány­üldözésnek, a vallásos emberek elleni durva fellépésnek ál­lította be az ügyet. Másodfokon a közelmúltban ítélték el Polanskyt. Ezt követően tekintett vissza a történtekre a po­zsonyi lűj Szó munkatársa az alábbi cikkben. A nyugati tömegtájékoztatási eszközök már néhány hete jelentős figyelmet szentelnek Ivan Polansky esetének, akit ez év júniusában a Banská Bystrica-i Kerületi Bíróság a Büntetőtörvénykönyv 98. paragrafusa 1„ 2. bekezdésének b) pontja szerint a köztársaság fölforgatásának vádjával négy év szabadságvesztésre ítélt. Bebizonyosodott, hogy a vád­lott 1984 óta nagy mennyiségben illegális sajtótermékeket állított elő, és saját maga, valamint más személyek bevo­násával terjesztette. Azonban a valósággal ellentétben mind­azok, akik az esetet fölkapták, azt állítják, hogy azért ítél­ték el a köztársaság fölforgatásának vádjával, mert vallá­sos irodalmat terjesztett. A nyugati tömegtájékoztatási eszközök főleg azzal kap­csolatban fokozták tevékenységüket, hogy az SZSZK Leg­felsőbb Bírósága a vádlott és felesége fellebbezésére nyil­vános tárgyaláson foglalkozott az esettel. Azonban az au­gusztus 30-án tartott fellebbviteli tárgyalás is igazolta, hogy jól bevált trükkről van szó: ki akarják használni a hívők vallásos érzelmeit a szocializmus ellen, s főleg abban az időszakban, amikor párt- és állami szerveink nagy erő­feszítéseket tesznek, hogy a legjobb feltételeket teremtsék meg az állam minden polgárának összefogásához, a közös mű építéséhez. Valószínűleg akaratán kívül maga Ivan Polansky is meg­erősítette, amikor föllebbezésében megemlíti: „Nem hi­szem, hogy azért üldöznek, mert katolikus vagyok, ellen­kezőleg, ha az olyan cselekmény, amely miatt bíróság elé állítottak, valóban büntetendő, akkor bizonyára felelősségre vonnának más vallású személyeket is, ateistákat és hason­lókat ... Nézetem szerint helyénvaló lenne, hogy munka­társaim, akiknek konkrét megnevezésétől tartózkodom, föl­hagyjanak az ilyen tevékenységgel.'' Vezeklésként hangzik ez, és a vádlott a vallomásával re­mélt „védőinek” bizonyára nem szerzett örömet. Jobban megfelelt volna számukra, ha vallásos meggyőződésének mártírja maradt volna. Az a körülmény, hogy Polanskyt azért ítélték el, mert egészen más jellegű anyagot adott ki és terjesztett, mint a tisztán vallásos kiadványok, meg­erősíti az a tény, hogy már a kerületi bíróság úgy rendel­kezett, hogy a vallásos tematikájú brosúrákat juttassák vissza hozzá, és ezek ne alkossák részét a bizonyító anyag­nak. Az SZSZK Legfelsőbb Bíróságának végső ítéletében is szerepel, hogy a vád tárgyát csak az az anyag alkotta, amely durván támadja szocialista rendszerünket, a kleriká­lis fasizmus ideológiáját propagálja, védelmezi az ún. szlo­vák állam politikáját és egyes politikai vezetőit, gyalázza alkotmányos szerveinket és támadja a marxizmus ideoló­giáját. Ivan Polansky tevékenysége, szöges ellentétben van fel­lebbezésének néhány kitételével. Egyik okát annak, hogy miért nyúlt az említett témákhoz, az igazság szeretetében jelölte meg. Miért terjesztett hát olyan brosúrákat, ame­lyekben az „embertelen marxizmus”-tól óv? Az igazság szeretetének megnyilvánulásaként foghatók föl olyan kije­lentések, mint az, hogy „Marx az egész emberiséget abba a szakadékba akarta rántani, mely a sátánnak van fenn­tartva”? A szamizdatokban, amelyeket sokszorosított és ter­jesztett számtalan ilyen kijelentés van. Tendenciózusan ér­tékeli az úgynevezett szlovák állam helyét a szlovák nem­zet újkori történelmében. A szerzők és a terjesztők feje nem fájt a történelmi igazság, vagy az objektivitás miatt, amikre Polansky tetteinek indoklásakor oly nagy hévvel hivatkozott. Vagy tán objektivitás az, ha Hitler politikájá­nak legbuzgóbb védelmezőjét és hűséges követőjét, Jozef Tisót, a „szlovák nemzet nagy fiának” nevezi? Ismeretesek a klerikális fasiszta rendszerek képviselőinek kijelentései a „két politikus lelki rokonságáról és közelségéről”. Tény, hogy a fiatal nemzedék nem mindig képes meg­érteni az ún. szlovák állam jellegét, lényegét és formáját. A klerikális fasiszta eszmék propagálói differenciáltan na­cionalista érzéseket élesztenek újjá. Számukra ebben az esetben sem a történelmi igazság bemutatásáról van szó. Ismeretes, hogy Tiso papi öltözetben, mellén kereszttel ál­dotta meg 1941-ben azoknak a szlovák katonáknak a fegy­vereit, akiknek a fasiszta Németország oldalán kellett har­colniuk a Szovjetunió ellen. Polansky azonban egészen más módon töltötte ki e korszak „fehér foltjait”, s bízvást meg­állapíthatjuk, hogy az általa hangoztatott objektív és tör­ténelmi igazsággal szöges ellentétben. Az illegális kiadványok hasonló szellemben manipulálják a Hlinka Szlovák Néppártja elnökének, Andrej Hlinkának a személyét is. Hlinka már 1936-ban ilyesmiket hangozta­tott: „Én vagyok a szlovák Hitler, én itt olyan rendet csi­nálok, mint Hitler Németországban." Természetesen ezek a dolgok a terjesztett anyagból hiányoznak, de Hlinkát úgy állítják be, mint jelentős szlovák politikust és nemzetének nagy fiát. Az Amerika Hangja rádióadó kénytelen volt be­ismerni, hogy a vallásos irodalmon kívül ilyen irodalmat is terjesztett Polansky, de azzal érvel, hogy „Andrej Hlinka mégiscsak alapítója volt ennek a csehszlovák köztársaság­nak” (!), tehát pozitív történelmi szerepet játszó szemé­lyiség volt. De hogy e köztársaság szétzúzásáért sokkal töb­A Békés Megyei Tanács V. B. pénzügyi osztálya FELVÉTELT HIRDET főelőadói munkakör betöltésire Alkalmazási feltételek: — közgazdaságtudományi egyetemi, vagy — szakirányú főiskolai, vagy — felsőfokú szakmai végzettség és 'legalább ötéves gyakorlat. Részletes felvilágosítás: telefonon: 21-833/284-es méMéik, személyesen: Békés Megyei Tanács V. B. . pénzügyi osztállyá, Békéscsaba, József Attila utca 2., a személyzeti csoportvezetőnél. bet tett, azt a hallgatók már nem tudják meg az Amerika Hangja müncheni stúdiójának adásaiból. A fellebviteli tárgyaláson és a föllebbezésben is Polansky megengedi, hogy az általa terjesztett anyag egy részével nem értett egyet, és nem tartotta igaznak. Azt állítja, hogy sok mindent, ami a klerikális fasiszta rendszerben tör­tént, elítélt. Annak az elvnek a szellemében dolgozott, hogy az. egykorú sajtótermékeken nem szabad semmit változtat­ni, sem pedig a külföldi rádióadások vagy az emigráns fo­lyóiratok cikkeinek tartalmán. Erre nem érzett elég elhi­vatottságot. „Csupán végrehajtó kapocs voltam" — jelen­tette ki. Lehet, hogy főleg azért, mivel a kezdeményezők megnevezését elutasítja, és magára vállalja a felelősséget, bizonyos körök jutalmazni akarják, és hitéért szenvedő hőst csinálnak belőle. Az egyik dokumentum, amely a vádirat részét alkotja, azt az instrukciót tartalmazza, hogyan viselkedjen az em­ber, ha a biztonsági szervek letartóztatják. Ez „Az állam- hatalommal folytatott játék alapvető szabályai” címet vi­seli. A „kézikönyv” ironizáló módon jellemzi az állami szer­vek lehetséges eljárását a vizsgálat alkalmával, és utasítá­sokat tartalmaz munkájuk meghiúsítására. Közvetlen föl- bújtás összeesküvő cselekedetekre azok számára, akik meg akarják valósítani a politikai reakció szándékait. Szerzői és terjesztői nagyon jól ismerik az ilyen magatartás értelmét és következményét. Semmiképpen sem lehet szó félreértés­ről, tudatlanul végrehajtott cselekedetről vagy tetteik valódi hátterének nem ismeréséről. A fellebbezési tárgyaláson a védelem rámutatott arra a tényre, hogy Szlovákia zsidó lakosságának kérdésében Po­lansky olyan anyagot terjesztett, amely bizonyítja az ún. szlovák állam kormányának jóindulatát, megértését a má­sodik világháború alatt sokat szenvedett zsidók iránt. Hogy tehát, Polansky végső soron pozitív, sőt dicséretre méltó propagandát folytatott. Ebben az esetben sincs másról szó, mint a történelmi valóság elkendőzéséről, meghamisításá­ról, a tények manipulálásáról. Annak az érvelésnek az el­sajátítása ez, amely a szlovák politikai emigráció publiká­cióiban jelenik meg az utóbbi időben, s arra irányul, hogy tisztára mossa a klerikális fasiszta politikusokat, e szé­gyenteljes tettek elkövetőit. Ez érthető, és összefügg azzal, hogy ezeknek a tetteknek a beismerése diszkreditálná őket a világ közvéleménye szemében, és azokban az országok­ban is, ahol meghúzódtak. Tudják, hogy nagyon fájdalmas, elevenen élő problémáról van szó. Nagyon taktikátlan és naiv volna olyan kijelentéseket emlegetni, mint amilyet a Gárdista közölt, s amelyet az akkori politikusok jóváhagy­ták, azt tudniillik, hogy Szlovákia lesz Németország után az első állam, amely „példásan és szisztematikusan meg­oldja a zsidókérdést”. Tehát ismét az „igazság” nevében egy sereg féligazság, hamisítás, misztifikálás ... Az SZSZK Legfelsőbb Bírósága a Büntetőtörvénykönyv 254. paragrafusának 1. bekezdése alapján megvizsgálta a föllebbezést és a megtámadott ítélet indoklását, valamint az ítélethozatalt megelőző tárgyalás lefolyását. Megállapí­totta, hogy á kerületi bíróság helyesen járt el, és a fő­tárgyaláson elvégezte a bizonyítás minden lehetséges mód­ját, ezért a föllebbezést mint indokolatlant elvetette. A ke­rületi bíróság ítélete, mint arról már az ovlasók értesülhet­tek, jogerőre emelkedett. Azok, akik a per lefolyását kihasználták, nem mulaszt­ják el az alkalmat, hgoy igazságszolgáltatásunkat antide- mokratikusnak, elavultnak, az „átalakítás légkörét figyel­men kívül hagyó”-nak minősítsék. A fellebbezési folyamat alatt ilyen hangokat is lehetett hallani. Maga a vádlott is megpróbálta tettét összekapcsolni a társadalmi átalakítás folyamatával és — a legrosszabb esetben is — ártalmat­lannak feltüntetni. Nem engedhető meg azonban az, hogy a glasznoszty és a peresztrojka jelszavai mögé rejtőzzenek a szocialista rendszerünket aláásó és romboló felhívások. Éva Növi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents