Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-15 / 221. szám
1988. szeptember 15., csütörtök IZHaiJKTilt* Felújítási és beruházási munkák Mezöberényben Üj helyre, a Petőfi út 18. szám alá költözött a mező- berényi általános iskolai diákotthon, amely 20-30 tanyasi gyermek kényelmes elhelyezésére alk almas. Ugyancsak elkészült az 1200 adagos korszerű napközis konyha az építőipari szövetkezet kivitelezésében. Az építkezés költsége eléri a 25 millió forintot. A német nyelvű oktatásra való tekintettel a gimnázium mellett hat tanterem létesül, és szükségessé vált a középiskola régi épületének felújítása is. Az előbbi 24, az utóbbi 8,5 millió forintba kerül. A Tiszameniti Regionális Vízművek dolgozói már megkezdték a 180 személyes diákotthon alapozási munkálatait. A 123 millió forint értékű beruházás első üteme várhatóan jövőre, a második pedig 1990 augusztusáig befejeződik. A nagyközségi tanács tervei között szerepel a Mali- novszkij és a Gorkij utcai óvoda felújítása is. Ezeknél az a legnagyobb gond, hogy az épületek tetőszerkezete több helyen beázik. Befejezés előtt áll a település központjában 112 lakás építése. Ennél sokkal több a saját otthonra várók száma jelenleg. A tanács azonban — az ismert okok 'miatt — nem tudja kielégíteni a jogos igényeket. A jobb oldali épületben kapott helyet az új napközis konyha, amelynek tőszomszédságában egy 180 személyes középiskolai diákotthon épül fel Fotó: Bukovinszky István Lesz diszkó de nemcsak diszkó lesz Kulturális koordináció Békéscsabán Tény, hogy egyre kisebb összegeket fordítanak a családok szórakozásra, művelődésre, s az is tény, hogy ha egy időpontban hasonló műfajban rendeznek előadásokat, fennáll a veszély: egyikre sem jön el kellő számú közönség. A tanulság tehát kézenfekvő. A lehetőségekhez mérten bőséges választékot. színvonalas, újszerű, vonzó programokat kell biztosítani, kellő körültekintéssel megválasztva az időpontokat. Ez utóbbit az intézmények önmagukban nem tudják megoldani, ezért a Békéscsab li Városi Tanács művelődési osztálya negyedévenként koordinációs megbeszélésre hívja össze a helyi közművelődési intézmények képviselőit. Ez történt tegnap, szeptember 14-én délelőtt is. A tanácskozás résztvevői sorra vették a negyedik negyedévre tervezett jelentősebb rendezvényeket, majd arról beszélgettek, ki, milyen újdonságokkal készül a most induló évadra. A választék bőséges, az elképzelésekből úgy tűnt, minden korosztály megtalálhatja, kiválaszthatja a neki megfelelő programokat az elkövetkezendő hónapokban. A legkisebbek, a gyerékek számára a bábelőadásoktól a hangversenyekig, a játszóháztól a mesedélutánig sok mindent rendeznek a negyedik negyedévben. Az ifjúság Sem marad választék nélkül. Diszkózni pénteken, szombaton és vasárnap egyaránt tudnak a város köz- művelődési intézményeiben. Persze sokan vannak, akiket más érdekel. Számukra komoly zenei hangversenyektől a legkeményebb heavy metál-koncertig sok mindent ajánlanak majd a közeljövőben. Nekik, s még inkább a felnőtt korosztálynak kínálja például a megyei könyvtár három most induló sorozatát. Az elsőn neves irodalmi egyéniségekkel, a másodikon történészekkel, politikusokká! találkozhatnak az érdeklődők. S érdekesnek ígérkezik a harmadik sorozat is, amelynek címe „Előadások Erdélyről”. A „Tégla” is teljes üzemben dolgozik. A‘ szórakoztató programok mellett újsze- rűek a mentálhigiénés kezdeményezéseik. Az ifjúsági házban bizonyára a családi programok lesznek a legnépszerűbbek, illetve azok, amelyek a mindennapi élethez adnak gyakorlati ismereteket, a felnőtt főzőtanfolyamtól a gyermekruha- szabás-varrás tanfolyamig. Nehéz felsorolni mindazt, amiről szó esett a tegnapi tanácskozáson. A tanulságot mindenesetre levontuk: érdemes figyelemmel kísérni a programfüzeteket, a hirdetéseket a közeljövőben. S ha választunk, ne aggódjunk, hogy valami más, hasonló kulturális eseményről lemaradunk. A tegnapi tanácskozás ezt a rendezési „bakit” kizárta. N. A. Tanácsülés Gyomaendrüdön Gyomaendrőd Városi Jogú Nagyközség Tanácsa és a KISZ nagyközségi bizottsága tegnap délután együttes ülést tartott. A résztvevők jelentést hallgathattak meg az ifjúsági törvény kapcsán az 1987—88. évi helyi ifjúsági parlamentek tapasztalatairól, majd Jánovszky György osztályvezető beszélt a középfokú oktatás fejlesztésének feladatairól, valamint a szakmunkásképzés helyzetéről. Elmondta, hogy Gyama- endrődön három önálló középfokú intézmény működik: a Kiss Lajos Gimnázium és Cipőipari Szakközép- iskol a, a Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkás- képző Intézet, valamint az ez év július elsejével önállóvá vált 617. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet. A három intézmény együttes tanulói létszáma több mint nyolcszáz. A gimnáziumban 1967 óta folyik cipőipari képzés. A következő tanévtől kezdve a cipőipari szakma képzése az ipari szakmunkásképző iskolához tevődik át. Ugyanezen oktatási évtől kezdődően áttérnek a kereskedelmi szakközépiskolai képzésre. Az önállóvá vált szakmunkásképző intézet egyébként évente kétmillió 264 ezer forintos költségvetésből fog gazdálkodni, s ebből a bér több mint^másfél millió forint. Meglehetősen szerény összeg áll majd rendelkezésre az elkövetkezendő években esedékes fűtéskorszerűsítésre, illetve az épületek karbantartására. Az idei tanév során feltétlenül szükség lesz a meglévő tantermeken túl ideiglenes tantermek kialakítására, de így is elkerülhetetlen lesz a váltott tanítás. A fejlesztési program szerint jövő év tavaszán kezdődik meg egy új, tíztantermes középfokú ipari iskola építése. A továbbiakban a tanács rendeletet alkotott a díszpolgári cím, valamint a Gyo- maendrődért kitüntető emlékplakett alapításáról és adományozásáról. A cím és a plakett alapításának célja, hogy a település fejlesztésében, politikai, gazdasági, közéleti tevékenységgel hosszabb ideje kiemelkedő eredményt elért kimagasló szakmai és hivatásbeli érdemeket ily módon is elismerjék. H. E. Ma Szarvason: Ifjúsági és sportvezetők országos tanácskozása Miközben a sportvilág Szöulra figyel, azért itthon sem áll meg a sportélet, ma országos tanácskozást rendeznek Szarvason, a kempingben. Pontosabban: ifjúsági és sporttémában, a résztvevők pedig a megyei tanácsok ifjúsági és sportosztály vezetői. Elsőként dr. Pongrácz Antal, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal általános elnökhelyettese tart sajtótájékoztatót az aktuális feladatokról, melyet konzultáció követ arról, hogy miként érvényesülnek napjainkban a fiatalok érdekei a tanácsi szervezeti irányítási rendszerben. Ezt követően az 1988—89-es tanév diáksport- mozgalmát érintő kérdésekről tart előadást Halasi Márton, a Magyar Diáksportszövetség főtitkára. Az utána következő konzultáció címe: Az egyesületi törvény- tervezet. Ezt dr. Csigi Imre, az ÁISH főmunkatársa vezeti. Végül napirenden szerepel az ÁISH és a területi (megyei, városi) tanácsi szervek közötti információs kapcsolatrendszer elemzése is, ehhez dr. Hajdú István, az ÁISH munkatársa mond vitaindítót. Az országos tanácskozás házigazdája a Békés Megyei Tanács ifjúsági és sportosztálya. Újabb terheket nem tudnak vállalni a termelőszövetkezetek n TOT Gazdaságpolitikai Bizottságának ülése A mezőgazdasági termelő- szövetkezeteket az elmúlt időszakban újabb hátrányos közgazdasági hatások érték, és a jövő évi ár- és pénz- ügiyi szabályozás további visszahúzó hatást kelthet, amennyiben a jelenlegi elképzeléseket nem módosítják — ezt állapította meg a TOT Gazdaságpolitikai Bizottsága, amely szerdán a TOT-székházban ülésezett. A vita során többen felvetették, hogy a mezőgazdasági termelők az idén a vártnál drágábban jutnak hozzá alapvető anyagokhoz, gépekhez, azaz velük szemben maradéktalanul nem teljesült a kormánynak az a döntése, hogy az idén a termelői árakban nem következik be változás. Mivel, ez a „begyűrűzés” immár egy folyamat része, és tartósan sújtja ezt a gazdálkodói körit, kérdés, hogy a termelők termékáraik változtatásával kellő fedezetet íud- nak-e teremteni az újabb hátrányok elviseléséhez. Amennyiben ez nem sikerül — márpedig ennek számos !jeke van, ugyanis a mezőgazdaság termelői árai az inflációnál lényegesen lassabban emelkednek —, úgy az agrártermelés érdekeltsége tovább romlik. Annál is inkább, mert az exportszubvenció csökken, holott a nemzetközi gyakorlatban ennek éppen az ellenkezőjét lehet megfigyelni. Olyan árviszonyok között termel a több területen is intenzíven gazdálkodó magyar mezőgazdaság, mint más, exten- zív szakaszban lévő, országok agrárgazdasága. Az elvonások túlságosan nagyok, és mivel a jövő évi szabályozás ezen a téren semmi jóval nem kecsegteti a tsz- ezeket, nagy kérdés: az ilyen nagyságú elvonás mellett, hogyan tudnak fennmaradni a piacon a termelők; nemcsak itthon természetesen, hanem külföldön is. A vita során többen szóltak arról: ugyan az egy főre jutó állatitermék-előállí- tásban a magyar mezőgazdaság a világon az első helyet foglalja el, ám valószínű, hogy ezt a szintet nem lehet tartanii, amennyiben a feltételek megváltoznak, romlanak. Hírek terjednek arról, hogy 33 százalékkal emelik a fehérje árát, ami amolyan övön aluli ütés lenne a sertéstermelők számára, beleértve a háztáji gazdálkodókat is. Ugyan a szabadpiaci árak növelésére van lehetőség, ám korántsem biztos, hogy a lakosság a megnövelt árakon. meg tudja vásárolni majd a gazdaságok áruját, s amennyiben ez nem következik be, úgy a ts.z-ek a termelés visszafogására kényszerülnek. A növénytermesztés helyzetéről szólva a bizottság több szakértője hangsúlyozta: tarthatatlan állapot, hogy a gabonatermelő nagyüzemeik egyharmada veszteséggel állítja elő a búzát, sokfelé pedig semmi haszon mines ezen a fontos növényen. Megeshet, hogy a termelők elzárkóznak a búza előállításáltól, olykor még olyan áron is, hogy bevetetlenül hagyják földjeiket — erre az eshetőségre is figyelmeztetett a bizottság. Hozzátéve: ez különös helyzetet teremthet, mivel atsz- eknek művelési kötelezettségük van, legalábbis a jelenlegi rendelkezések erre szorítják a közös gazdaságok vezetőit. Ám, amennyiben például a műtrágyaárak emelkedése -nyomán bekövetkezne az, amitől tartanak, hogy tudniillik a termelők egy része számolni kezd, és szakít a kenyérgabonával', akkor a tsz-ek vezetői a fennálló rendelkezésekkel összeütközésbe kerülnének. A bizottság éppen ezért azt hangsúlyozta: a földnek kell lennie a profittermelés legfontosabb fcényé- rzőjének és ebben a:z értelemben kelll foglalkoznia a felsőbb szerveknek a jelenlegi gabonaárakkal, Illetve azoknak' a termelők szempontjából bizonyított tarthatatlanságával. A bizottság állást foglalt abban, hogy a mezőgazdaság ár- és pénzügyi szabályozásának- előkészítésekor a döntés meghozatalára illetékes kormányzati testületieknek minden lényeges összefüggést mérlegelniük kelll, A testület kifejezte azt a meggyőződését is, hogy tovább kell fejleszteni a szövetkezeti tulajdont és erősíteni a tagsági, tulajdonosi kötődést. Miért korog a diákgyomor? (Folytatás az 1. oldalról) — Hogyan tudnak kijönni a pénzből? — Sok-sok számítással, utánajárással. Megengedett például, hogy a maszektői a nagykereskedelmi árnál olcsóbban vásárolhassunk. Élünk is. ezzel, mert így a pénzből többre futja, és minden frissen kerül az asztalra. — Min kellene változtatni? — A középiskolások nyersanyagköltségén. 9,50 reggelire, 17,50 ebédre, 11 forint vacsorára ... Mit lehet ebből készíteni és menynyit? Tizenévesek étvágyáról van szó! SZEGHALOM Két általános iskola működik Szeghalmon. A 620 főre tervezett közös konyhában 15,10 forint nyersanyagnormából naponta 1200 gyerekre főznek. Az ebédlők helyzete nem irigylésre méltó. A Vígh Matild Általános Iskola 70 személyes ebédlőjében 590 napközis, menzás tanuló étkezik. Főleg a pénteki napokon óriási a zsúfoltság. Radványi Judit és Váradi Andrea negyedikes „Vígh Matildosok” panaszkodtak a 15-15 perces sorban állásra, pedig ha a napközis nevelő látja, ||iogy az ebédlő előtt nagy a tumultus, oda se kíséri a gyerekeket. A tízórai, az ebéd és az uzsonna elegendő, ha nem laknak jól, repetát is kapnak. Nem ritkaság a sütemény és a befőtt sem. Bálint Józsefné m-enzacso- port-vezető szerint a térítési díjak között igen nagy a szóróddá. A legtöbb szülő 24 forint 50 fillért fizet. A Sebes György Általános Iskola tanulói a szomszédos általános iskolai diákotthon ebédlőjében étkeznék, melyet annak idején 100 főre terveztek. Ennek ellenére naponta 500 napközis men- zást, a diákotthon 100 lakóját és a nevelőket fogadják. A tarthatatlan helyzet megoldására a ’80-as évek elején a helyi tanács a Szeghalom és Vidéke Áfésszel szerződést kötött 280-300 gyerek étkeztetésére. Jelenleg 160- 170 tanuló ebédel a Sárrét étteremben. Papp Imrétől hétfőn érdeklődtünk, hogy a menzások mit esznek, és milyen körülmények között. — A napközi otthon közli velünk a menüt, és mi is ugyanazt főzzük. Ma például szemes bablevest Sárréti betyárossal. A napi nyersanyagnormánk 16 forint. — Délben vannak-e dohányzó, vagy éppen ittas vendégeik? — Három termünkből ebéd idején italt csak a son- tésben szolgálunk ki. A másik két teremben délután 3 óráig csak ebédelőket fogadunk. Külön bajáraton érkeznek az iskolások, tehát nem találkozhatnak a sön- tésben tartózkodó vendégekkel, A gyerekeket, hasonlóan a többi vendégeinkhez, pincéreink szolgálják ki. Szeretnénk még több iskolás részére főzni, mivel ez a költségeinket különösebben nem növelné.
