Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-15 / 221. szám

1988. szeptember 15., csütörtök • BUDAPESTRE Érkezett az izraeli MINISZTERELNÖK Jiehak Samir Izrael állam miniszterelnöke magánláto- igatásra szerdán Budapestre érkezett. (MTI) • KURDOK K/urd felkelők 140 iraki katonát öltek meg a hét vé­gén Irak északi részén, a török határ közelében. Az összecsapásról tegnap tájé­koztatta a Reuter brit hír- ügynökséget a felkelők szó­vivője. Elmondta, hogy az irakiak menekülésük közben hátra­hagyták elesettjeiket, akik­nek felszerelését gázálarc és vegyvédelmi ruházat egészí­tette ki. A kurdok szóvivője szerint ez újabb jele annak, hogy Irak vegyi fegyvert is bevet kurdisztáni hadműve­letei során. • BŐS- NAGYMAROSRÓL AZ ŰJ SZÓBAN A pozsonyi Üj Szó szer­dán bírálta a bős—nagyma­rosi vízmű elleni magyaror­szági megmozdulásokat. A lap szerint az esztergomi ta­nácskozás a valós helyzet fi­gyelmen kívül hagyásával kizárólag politikai síkra te­relte a vízlépcső ügyét. A hétfői budapesti tüntetésen elfogadott petícióról Szlová­kia Kommunista Pántja Köz­ponti Bizottságának magyar nyelvű napilapja azt írta: „A petíció több olyan kité­telt tartalmaz, amely a po­litikai térnyerés szolgálatá­ban álil”. A|z Üj Szó vége- • zetül röviden említést tett a hétfői budapesti tízezres tüntetésről, arról, hogy ti­zenhárom pontos felhívást fogadtak el az építkezés le­állítását követelve, és a pe­tíciót átadták Straub F. Brúnónak, az Elnöki Ta­nács elnökének. A lap az­zal zárta a cikkét, hogy „a petíció több olyan kitételt tartalmaz, amely sajátosan interpretált állításokkal a vízlépcső kapcsán a politi­kai 'térnyerés szolgálatában áll”. • GORBACSOV NORILSZKBEN A Föld egyik legészakibb fekvésű városába, Norilszk- ba érkezett szerdán Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB fő­titkára Krasznojarszkból re­pülőgépen utazott N orilszk- be, s azonnal megkezdte az ismerkedést a fiatal, mind­össze fél évszázados város­sal. Noril&zk mára jelentős szibériai iparközponttá fej­lődött, lakossága meghalad­ja a 200 ezer főt. • HURRIKÁN Minden idők egyik legerő­sebb karibi szélviharává nőt­te iki magát a Gilbert név­re keresztelt hurrikán, amely kedd estéig elkerülte a kubai partokat. Nem járt ilyen jól Jamaica, ahol leg­alább 37 a halálos áldozatok száma, s az ország eddigi legsúlyosabb természeti ka­tasztrófájáról beszéltek. A hurrikán a Jamaicától nyu­gatra hullámzó meleg ten­ger fölött újabb energiát gyűjtött a nap folyamán, s még tovább erősödik. Az es­ti becslések szerint a vihar „szeme” körül a forgószél sebessége már eléri a 260 kilométert óránként. A ku­bai meteorológia ebben az évszázadban egyszer, 1944- ben jegyzett föl ilyet. • SZŰRÖS MÁTYÁS TALÁLKOZÓJA A JSZP KB KÜLDÖTTSÉGÉVEL Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára szerdán fogadta a Jemeni Szocialista Párt küldöttségét, amely Abdul Ghalil Gheilan, a JSZP Központi Bizottságá­nak külügyekért felelős tit­kárhelyettese vezetésével, szombat óta hazánkban tar­tózkodik. Véleményt cserél­tek a Közel-Kelet és az Arab­félsziget helyzetéről, vala­mint pártjaik kapcsolatairól. AZ IDEI NOBEL-DlJRÓL A Nobel-díj bizottsága szeptember 29-én közli majd a békedíj nyerteseinek ne­vét, az orvostudományi díj nyerteséről október I7-én fogunk értesülni, a közgaz­dasági díj nyerteséről októ­ber 18-án, a fizikai és ve­gyészeti díj nyerteséről ok­tóber 19-én. Egyelőre nem ismeretes, mikor teszik köz­zé az irodalmi Nobel-díj nyertesének nevét. A Nobel- díj értéke az idén 2,5 millió svéd korona (kb. 385 ezer dollár!), 15 százalékkal több, mint tavaly. A békedíjat Oslóban, a többi díjat pedig Stockholmban adják át de­cember 10-én. A norvég saj­tó közölte, hogy Reagant és Gorbacsovot jelölték a No- bel-békedíjra, mert aláírták a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták megsem­misítéséről szóló szerződést. Nemhivatalos forrásokból arról értesültünk, hogy a Nóbel-békedíjra jelölték még Corason Aquinót, II. János Pál pápát, Nelson Mandelát, Rajiv Gandhit, Josef Ingle amerikai papot, aki a halálbüntetés meg­szüntetéséért küzd az Egye­sült Államokban, valamint Mordechai Vanunut, azt az izraelit, akit azzal vádoltak meg, hogy Izrael atombom­bakészletéről árult el adato­kat. REPÜLÉS PAPÍRSÁRKÁNNYAL Különös esetről adott hirt a közelmúltban a Pravda Ukrajini című lap. Egy nyolcéves kaliforniai kis­lány papírsárkányt készített. A gyerek boldog volt, ami­kor látta, hogy a sárkány egyre magasabbra és maga­sabbra emelkedik. Erősen szorította a zsinórt, s akkor sem engedte el, amikor már ő maga is a levegőbe emel­kedett. Történt ugyanis, hogy a sárkány beleakadt egy arra haladó sportrepü­lőgépbe. A kislány akkor eszmélt csak rá, hogy mi is történt, amikor egy hatal­mas fa ágait érezte a talpa alatt. Ekkor engedte el a zsinórt, s a fára esett, mely­nek ágaiban sikerült meg­kapaszkodni*. A hír szerint kisebb sérülésekkel megúsz­ta a kislány a „sárkányre­pülőzést”. TOJÁS VAN, DE MADÁR NINCS Eddig úgy tartották, hogy az Űj-Zélandon honos, 4 méter magasra is megnövő moa nevű madár már rég­óta kipusztult a csendes­óceáni szigetvilágból. Az ornitológusok most kérdője­lezik a korábbi hiedelmet. Egy Richard Hotchinson ne­vű vadász egy elhagyatott szakadékban óriási madár­fészket talált, melyben há­rom óriási tojás volt. A to­jások hossza elérte a 32 cen­timétert. A vadász először azt hitte, bogy világos szí­nű kövek, ám a helyszínre érkezett ornitológusok meg­állapították, hogy a kihalt­nak hitt moa madár tojásai ezek. A Szelszkaja Zsizny- ben megjelent hír szerint a madarakat egyelőre senki sem látta, de ennek ellené­re az új-zélandi kormány a területet, ahol a fészekre rá­talált a vadász, védetté nyil­vánította. POSZTUMUSZ SZÜLETÉSNAPI ÜNNEPSÉG Nyugat-Berlinben egy 1976-ban elhunyt nyugdíjas­nak a közelmúltig folyósí­tották a nyugdíját, összesen 350 ezer márkát vettek fel a hozzátartozói jogtalanul. Az ügy csak azért pattant ki, mert most lett volna az illető 90. születésnapja, s a 150 márkás ajándékot <a tár­sadalombiztosító tisztviselője személyesen akarta átadni. A LEGISMERTEBB BRIT ÚJSZÜLÖTT A legismertebb brit újszü­lött jelenleg Edward herceg és Sarah hercegnő kislánya. A britek természetesen fo­gadták, hogy milyen nevet adnak a gyereknek. Végül is Beatrice Elizabeth Mary-nek nevezték el. Sarah hercegnő az Annabell nevet akarta adni neki, de II. Erzsébet királynőnek nem tetszett a név. A Beatrice névvel elé­gedett a királynő, mert ez volt a neve Viktória király­nő legfiatalabb lányának, a névnek örül még a yorki hercegnő is és János Károly spanyol király is, mert déd­anyját is így hívták. A leg­elégedettebbek azonban a fo­gadóirodák tulajdonosai, mert a legtöbben az Anna- bell, a Charlotte és a Vik­tória névre fogadtak, a Beat­rice névre pedig senki sem. EGYRE TÖBB NARKÓS NO Állapotos Az amerikai kábítószeresek között egyre több |a terhes nö. Az Egyesült Államok 36 kór­házában készítettek erre vo­natkozólag felmérést, s kide­rült, hogy a vizsgált szemé­lyeknek legalább 11 százaléka rendszeresen használ valami­lyen drogot, a leggyakrabban azonban kokaint. A kábítósze­rezés évente vagy 375 ezer új­szülött életét, és egészségét ve­szélyezteti. hazassagkötés — TORADZSI MÓDRA Indónézia Djawa-Barat tar­tománynak egy kis szigetén él a mindössze 800 lelket számláló toradzsi törzs. Minden bizony- nyál- a szigeten honos házas­ságkötési szertartás egyedül­álló a világon. A Komszomolsz- kaja Pravdában megjelent cikk szerint a vőlegény egy sötét éjszakán odalopódzik válasz­tottja házához, és azt úgy kö­rülfonja liánnal, hogy onnan külső segítség nélkül lehetetlen kijutni. Ezután barátai tüzet imitálnak (számtalan kis mág­lyát raknak a közelben), és hangos kiabálásba kezdenek. A lány családjának tagjai feléb­redve a zajra, megpróbálnak kimenekülni a házból, ám kí­sérletük természetesen sikerte­len. Ekkor jön segítségükre a vőlegény, aki szabaddá téve az ajtót, kezébe kapja a meny­asszonyt és elmenekül vele. Ettől fogva a két fiatalt min­denki házastársaknak tekinti. A hamburgi (NSZK) Hagenbeck állatkert ápolója bemutatja /azt a két struccfiókát, amelyek la napokban keltek ki keltetőben, 43 na­pos keltetési időszak után. (Az pssi I. és Ossi II. névre keresztelt fiókák égy évig, ifjú koruk kezdetéig, mesterséges körülmények között nevelkednek, és csak azt követően kerülhetnek ►— mint új jövevények — szüleik mellé (Telefotó) ComtamcTtNecKati a HHflyCTPMfl -ban olvastuk II magyar peresztrojka 1. irta: Oleg Rumjancev, a Szocialista Világrendszer Közgazdasági Intézetének tudományos munkatársa A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG FEJLŐDÉSÉNEK ŰJ SZAKASZÁBA LÉP: A KOMOLY TÄRSADALMI-POLITI­kai megüjulAs szakaszába, csak Ily módon OLDHATÓK MEG A FELGYÜLEMLETT GAZDASÁGI PROBLÉMÁK, A POLITIKAI INTÉZMÉNYEK ÉS VISZO­NYOK RENDSZERÉBEN KIÉLEZŐDÖTT ELLENTMONDÁ­SOK. AZ ÜJ POLITIKAI STRATÉGIA IRÁNYAIT AZ EGÉSZ TÁRSADALOM DOLGOZZA KI: A PÁRT, A TU­DÓSOK, A POLITIKUSOK, A KÖZVÉLEMÉNY KÉPVI­SELŐI. EZ A POLITIKA A MAGA KONCEPCIONÁLIS IRÁNYAIT TEKINTVE IGEN KÖZEL ÁLL A MI PERE­SZTROJKÁNKHOZ, s az átalakulásokhoz több MAS SZOCIALISTA ORSZÁGBAN. Az elsők egyikeként lépett Magyarország a szocialista táboron belül a szocializmus „sztálini modellje” lerombolá­sának útjára. A nyolcvanas évekre nagy vonalakban ki­alakult a szocializmus sajátos magyar modellje. Fő vonása — a magyar teoretikusok véleménye szerint — a politiká­ban lemondás a voluntarizmusról, a gazdaságban pedig a totális állami szocializmusról, áttérés a realizmusra és a pragmatizmusra a szocialista építésben. Természetesen, nem kevés nehézség jutott osztályrészül a reformok híveinek — még nem is olyan régen távolról sem minden kísérlet kapott jóváhagyást a testvéri országokban, köztük a Szovjetunióban. Nem vizsgálták az elképzelt át­alakítás lehetséges társadalmi, politikai árát és konfliktu­sait. Mindazonáltal az országban sikerült olyan társadalmi modellt teremteni, amelyet feltételesen „mérsékelten állami szocializmusnak” nevezhetünk. Jellemzője a piaci mecha­nizmusok segítségével szabályozott tervszerű árugazdaság viszonylag rugalmas összekapcsolása a tulajdon- és gazdál­kodási formák reális pluralizmusával, a versengés és a vál­lalkozókedv felélénkülésével, az elosztási viszonyok jelentős decentralizálásával és a vállalatok, a területi egységek ön­állóságának fokozásával stb. A gazdasági reformpolitika sarkköve lett a különféle érdekek egyeztetésének koncep­ciója. Éppen ennek révén sikerült megteremteni az állami és a magángazdaságok szerves együttélését az agráripari szférában, lerakni az alapokat az életszínvonal emeléséhez, a többlettőke megnyeréséhez és a reformpolitika iránti bi­zalom növekedéséhez. A gazdasági átalakítást bizonyos politikai mozgások is kísérték, amelyek előkészítették a talajt a komplex politikai reform számára. A „Kádár-korszakban” megtörtént a tár­sadalmi élet demokratizálása, nyíltabb lett a gazdaság- és a külpolitika, fokozódott a figyelem a humanitárius prob­lémák és az emberi jogok iránt, növekedett az ismeretek és a szaktudás tekintélye, létrejöttek a feltételek a szabad tu­dományos és alkotó kutatásokhoz. Sok tekintetben megújult maga a párttevékenység is: a politikai vezetőség nem vé­letlenül élvezett hosszú időn át széles körű tekintélyt a nép körében, mint a „változások élharcosa”. Kezdtek látszani az eszmék, a vélemények, és az érdekképviseleti formák sok­színűségének jegyei. A szocialista pluralizmus reális jellem­vonásokat kezdett ölteni. De mégis, a magyar reform már kezdettől fogva egy sor belső fogyatékosságot és ellentmondást hordozott magában, amelyek csendben készítették elő a válságot. Hiányzott a megújulás átfogó koncepcionális ideológiája. A technokra- tizrnus kedvéért feláldozták az élet gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális szféráira kiterjedő gyökeres fordulat összehangolt végrehajtásának, illetve a gazdasági és a poli­tikai folyamatok irányítási mechanizmusa tudatos és cél­irányos átalakításának gondolatát. Így jelentkezett a prag­matizmusra belsőleg jellemző tendencia, nevezetesen a haj­lam az elővigyázatosságra, a törekvés a konfliktusok elke­rülésére. De hisz’ régóta ismeretes, hogy a pragmatizmus csupán akkor hatékony, amikor olyan megalapozott koncep­cióra támaszkodik, amely mögött reális érdekek és mozga­tóerők állnak. Magyarországon viszont az az álláspont ke­rekedett felül, amelynek értelmében a gazdasági reformok tudatos kockázatát a belpolitikai intézmények stabilitásával kell „kompenzálni”. A nyolcvanas években mind gyakrabban láthatóvá vált a kapcsolat a gazdaság súlyos helyzéte, és a gazdasági, poli­tikai reform határozott végrehajtásának szükségességével szembeni tehetetlenség között. A válság tényezőinek egyi­kévé léptek elő a szubjektív hibák. Paradox helyzet alakult ki: az az erő lett a reform fékje, amelynek kötelessége lett volna azt átültetni az életbe; nevezetesen a káderközpont. Mindez magyarázza az átalakítás határozatlanságát, fele­másságát és ,/kacskaringósságát”. Valóban, 1983-ban felül­ről elhangzott a kijelentés, hogy nem lesz „második re­form”, 1984-ben pedig kísérletet kezdeményeztek a gazda­sági élénkítés erőforrásokkal alá nem támasztott program­jának végrehajtására az új gazdasági politika és a korábbi közötti folyamatosság nem igazolódott tézisére támaszkod­va. 1985-ben az MSZMP XIII. kongresszusa egyidejűleg hir­dette meg a gyorsítás koncepcióját, a gazdaságra irányuló beruházások bővítésének, a fogyasztás növelésének, az inf­láció mérséklésének és a fizetési mérleg egyensúlyba hozá­sának feladatait. Más szóval: a hetedik ötéves időszakra sfeáíó terv a fejlesztés ténylegesen különböző irányú vekto­raira épült Azt hogy a fejlesztés tartalékad az előző mo­del keretén bedül kimerülitek, a tények egész sora támaszt­ja alá: az egyszer már „megoldott” gazdasági problémák visszatérése, a felülről jövő elméleti és ideológiai irányítás felüjulása, a párt- és az államapparátus elbürokratizálódá­sa, a „termelési viszonyok” egyre inkább fékező szerepe a termelőerők szabad fejlődéséhez viszonyítva. Devalválódni kezdett az ország vezetőségének tekintélye. Ily módon mindinkább szemmel láthatóvá vált, hogy a szocialista reformok fő baja a kialakult politikai rendszer mindenféle változtatás nélküli konzerválásában rejlik. E rendszer megőrzése vagy kozmetikázása nem' egyéb, mint történelmi útvesztő, zsákutca. Ez a megállapítás Magyaror­szágon már rég megszűnt eretnekség, vagy pedig valamiféle „értelmiségi kirobbanás'” tenni. Éppen ilyen helyzetben ült össze 1988. májusában az or­szágos pártértekezlet. Ezen a fórumon a párt nyíltan elis­merte a Központi Bizottságnak és apparátusának, valamint a kormányszerveknek a felelősségét a dolgok kialakult ál­lapotáért, a helyzet megalapozatlan megítéléséért, a reform megvalósításában elkövetett hibákért. Jellemző az e fórumon elhangzott vélemény, amely szerint a válság nem a gazda­sági nehézségek miatt keletkezett, hanem ellenkezőleg, a gazdasági nehézségek a hosszadalmas társadalmi-gazdasági és ideológiai válság megnyilvánulásai. A pártértekezleten elismerték, hogy „a gazdaságban megkezdett reform nem terjedt ki időben a társadalmi étet más 'területeire.” A vál­ságból kivezető utat az MSZMP „a reformfolyamat össze­hangolt folytatásának és meggyorsításénak szükségességé­ben látja a társadalom és a gazdaság területén”. Politikai reform — ezt a feladatot tűzték ki imaguk elé a magyar kommunisták. A pártdakumentumok ezt a reformot olyan egyidejű fo­lyamatnak tekintik, amelynek keretében megújul' a párt, következetesen folytatódik a szövetségi politika és új tar­talommal töltődik fel, a szocialista pluralizmus elvei alap­ján erősödik a néphatalom, fokozódik a társadalmi szerve­zetek és mozgalmak aktivitása és önállósága, valamint a társadalmi-politikai folyamatban bővül a nyilvánosság. Mint látjuk, e feladatok tökéletesen azonosak azokkal, amelyek, a szovjet peresztrojka előtt állnak. Mégis melyek akkor a reformfolyamat valóhan magyar sajátosságai? Határozottan kijelenthetjük: a Magyarországon eluralko­dott metodológiai megújulás megkülönböztető vonása az, hogy a .peresztrojka hívei tudatosan fordulnak a társada­lom kollektív politikai gondolkodásának egész sokszínűsé­géhez, érdeklődnek minden olyan megfontolt recept iránit, amelyek az ország életében megmutatkozó beteges jelenségek gyógyítását szolgálják. Ez a szemlélet bevált. Magyarország tanúja tehetett annak, hogy egész csokorravadó jelent meg eszmékből, átfogó koncepciókból és kidolgozott programok­ból, amelyek a társadalom különböző rétegeiben érlelődtek meg, azokban, amelyek egy célt követve látják a célhoz vezető különböző, időnként alternatív utakat. Az örök probléma — a célok és az eszközök — méltó megoldásra talál, a társadalom demokratizálása követke­zetesen demokratikus eszközöket igényeli saját megvalósí­tásához. A politikai reform alanyai maguk az állampolgá­rok és közvetlen társulásaik tesznek. Ezzel megoldódik az átalakítás visszafordíthatatlanságának problémája: a meg­újulás garanciája az egységes értékek alapján, egységes cél felé törekvő alanyok nagy száma. (Folytatjuk) II nagyvilág hírei

Next

/
Thumbnails
Contents