Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-15 / 221. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XLIIL ÉVFOLYAM, 221. SZÁM Vigyázó szemeinket a telefániára vessük! » Gyulán megnyílt a VI. számítástechnikai szervezési akadémia A tanácskozással egy időben számítástechnikai kiállítás nyílt a művelődési házban, ahol 12 számítógépes cég a helyszínen mutatja be berendezéseit és azok működését Fotó: B. O. Ugyancsak zsúfolt a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Ház e heti programja. Alig ért véget a közgazdász-vándorgyűlés, tegnap délután újra konferencia színhelye lett á nagyterem. Ezúttal a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság számítógépalkalmazási munkabizottsága, valamint az SZVT Békés Megyei Szervezete rendezésében — immáron harmadik alkalommal Gyulán — kerül megrendezésre a VI. számítástechnikai szervezési akadémia. A Rugalmasság, operativitás, mikroszámítógép címmel meghirdetett négynapos tanácskozás alapjául szolgál az a pályázat, amelyre mintegy negyven különböző számítástechnikával foglalkozó csapat küldte el, a már a gyakorlatban alkalmazott informatikai rendszereit. A tanácskozáson bemutatkozó különböző rendszerek alkalmazása során szerzett tapasztalatokat maguk a felhasználók mondják el. Az ország minden részéből idesereglett számítástechnikai szakembereket, vállalati vezetőket és meghívottakat, köptük Kiss Sándort, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titkárát, dr. Takács Lőrinc, Gyula Város Tanácsának elnöke, az SZVT Békés Megyei Szervezetének elnöke köszöntötte. Az első előadó dr. Wirth Gyula, a közgazdaságtudományok kandidátusa, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának politikai munkatársa volt, aki az információpolitikáról tartott nagy érdeklődésre számot tartó bevezetőt. Mint említette, ma Magyarországon sok rendezetlenség van az információ körül, nem létezik egy egyértelmű jogszabály, s igen elszaporodott a szakmai zsargon. Miközben rendületlenül meneteltünk, egyszerűen nem tudni, mikor, hol maradtunk el az információáradattól. Sajnos, még ma sincsenek meg a fő irányelvek, amin el lehetne indulni. Ez lehet az oka annak is, hogy a világ 3 ezer információs csatornájából csupán hatszázhoz jutunk hozzá, de sajnos, ezt sem használjuk ki kellőképpen. — Ennek abban látom az okát — mutatott rá az előadó, hogy hazánkban évtizedeken keresztül a tervutasításos, központi irányítású rendszer volt az uralkodó, amely igen kevés információt igényelt, legalábbis a vállalatok tekintetében. Ebből adódóan az .információgyűjtés, -tárolás, -felhasználás kívül maradt a kereskedelmi életből, s az csupán az államigazgatási szervek tulajdonát képezte. A továbbiakban dir. Wirth Gyula rámutatott, hogy a fejlett tőkés országokban az információs szektor az egész társadalmi-gazdasági életnek több mint 50 százalékát képviseli, míg nálunk ez alig haladja meg a 25-30 százalékot. Bizonyított tény pedig — ellentétben a hazai hiedelmekkel szemben —, hogy az információs szektorok hozzájárulása a bruttó nemzeti jövedelem alakulásához, gyakran jelentősebb, mint a termelő ágazatoké. Az információ kiszélesítésének fontosságáról így nyilatkozott az előadó: — A vállalatoknak az önmagukra utaltságával feltétlenül növekednie kell az információs hálózatnak. A legkülönbözőbb döntések végrehajtásához, a kockázatvállalás miatt elengedhetetlenné válnak az információk. Ám a demokratizálódási folyamat is kiköveteli magának, hogy az embereket tájékoztassuk, mert ma gyakran hiszi az állampolgár azt, hogy a társadalom ellene cselekszik, mert nincs kellően informálva. Szabad betekintést szükséges tehát adni az állampolgárnak az ország társadalmi- gazdasági életébe — mondta végezetül az előadó. Ezután Rácz Margit kandidátus, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa beszélt a magyar elektronika nemzetközi versenyképességét befolyásoló tényezőkről, külön kiemelve a korszerű telefonhálózat létfontosságát. Előadásét a hallgatóság hosszan tartó ütemes tápssal nyugtázta. Rövid szünet után Franz Chalonpek, Bécs Város Magisztrátusának számítóközponti osztályvezetője szólalt fel, elmondva azokat a tapasztalatokat, amiket a mik- rogépes hálózati alkalmazások területén szereztek. Ezt követően Les Bonnay, a kanadai Price Waterhouse menedzsere és dr. Mihály Klára, a Magyar Villamosművek Tröszt osztályvezetője a vezetői információrendszerek lokális hálózaton történő szervezéséről tartottak tájékoztatót. Végezetül Gyula város nevezetességeiről filmet vetítettek a résztvevőknek, akik ma folytatják az informatikai rendszerek bemutatását. (bacsa) Tegnap délelőtt az olasz delegáció tagjai .megtekintették a békéscsabai sportcsarnokot is Olasz küldöttség megyénkben A hét elején nyolctagú, családpolitikával foglalkozó delegáció érkezett Veronából Békés megyébe. A megyei tanács ifjúsági és sportosztályának vendégeként az olasz fiatalok tapasztalatokat gyűjtenek megyénkben, főleg a családi élettel, a gyermekek nevelésével, a szociális gondozással, a szociálpolitikával összefüggő kérdésekről. A delegációt Mauro Bellamori, a veronai rehabilitációs központ igazgatója vezeti. Egyhetes itt- tartózkodásuk során eddig már voltak Békéscsabán, a Jókai utcai általános iskolában, találkoztak a mozgás- korlátozottak egyesületének képviselőjével, Gyulán felkeresték a családvédelmi tanácsadót, a Békés Megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézetet, a remetei nevelő- otthont, a csecsemőotthont, és egy nevelőszülőt is. ' Tegnap, szerdán Szarvasra látogattak, ahol ismerkedtek az óvónőképző és az ottani óvoda működésével, életével. A mai napot Bat- tonyán, az S. O. S. gyermekfaluban töltik, holnap, pénteken pedig újra a megyeszékhely szakintézetét keresik fel, és főleg az egészségügyi gyermekotthon életét tanulmányozzák. Kép, szöveg: Béla Ottó Körkérdésünk: Eszi, nem eszi... Miért korog a diákgyomor? Enni, vagy nem enni? Ez itt a kérdés! — meditál a korgó gyomrú diák a gőzölgő tökfőzelék láttán, átformálva kissé a shakespeare-i sorskérdést. „Mit, hol és mennyiért egyen a gyerek?” — tűnődik a szülő, a konyhafőnök pedig azon töri a fejét,.hogyan ossza he a központilag előírt nyersanyagnormákat. Mindannyiuk számára nehéz a döntés. Ezek után bizonyára könnyű kitalálni, hogy az alábbiakban a diákétkeztetéssel, annak mindennapos gondjaival foglalkozunk. A helyszínen szerzett tapasztalatokat foglalták össze tudósítóink a megye három városában; Orosházán Csete Ilona, Gyulán Szőke Margit és Szeghalmon Molnár Lajos. Magyar műszerek jelezték a szovjet—amerikai közös atomrobbantást OROSHÁZA — Ha foguk alá valló az étel, akikor azért morognak a gyermekeim, mert kevés. Ha zsíros húst kapnak a napköziben., akkor csak turkálják az ebédet — panaszkodik egy kétgyermekes családanya, amikor a napközis ellátás színvonaláról kérdeztük. Az árakkal nincs kibékülve (két gyermeke után napi 49 for intőt fizet), az egységes térítési díjak bevezetésétől sincs elragadtatva. Mit is takar az új térítés? Egyszerűen arról van szó, hogy a jövőben (198Ö. januárjától) — függetlenül a szülők fizetésétől — az étkezésihez felhasznált élelmiszerek nyersanyagnormáját kell majd megfizetni. Fejesné Németh Gizellától, az orosházi, 2000 adagos új napköziskonyha vezetőjétől kértünk tájékoztatást a város gyermekétkeztetéséről: — Orosháza összes általános iskolájának, középiskolájának, óvodájának főzünk a 7/1987. (XII. 24.) PM számú rendelet által meghatározott nyersanyagnormák szerint. Az óvodásoknál ez 19,50, iskoláknál 23,50, a középiskolák esetében pedig 39,20 forint. (A középiskolák súlyozott normákkal dolgoznak.) Az olcsó beszerzésnek, a kalkulációnak, a .rugalmas kereskedelmi politikának köszönhetjük, hogy eddig sikerült betartanunk a normákat. Igaz, a középiskolások étkeztetése régen kinőtte a keretet. A reggeli és a vacsora igen kevés, egy fejlődésben levő gyereknek többre ilenne szüksége. — Mi az akadálya? — Mi állami költségvetésből dolgozunk, a tanács finanszírozza a költségeinket, a térítési díjak nem hozzánk folynak .be. — Mi lesz a keddi menü? — Középiskolásoknak például reggelire kakaó, briós, vaj, paprika. Ebédre paradicsomleves, rizses hús, savar nyúság. Vacsorára pedig hidegcsomag — az iskola kérésére. GYULA Az 1500 adagos mapközi- oitthonos konyha 1962-ben épült Gyulán.. Többször bővítették, hogy alapvető feladatát, a gyermekétkeztetést maradéktalanul ellássa. Gyulaváriban főznek az óvodásoknak, a Szent Isitván úton az általános és középiskolásoknak, az öregek napközi otthonainak, valamint néhány kis tételt igénylő intézménynek. Naponta 5 ezer 300 adag ételit készít a konyha 65 dolgozója. Leiszt Ferencné gazdasági igazgatóhelyettestől megtudtuk, hogy tanácsi költségvetésből gazdálkodnak. Országos rendelkezés állapítja meg a nyersanyagnormát: az óvodásoké 19,50, az iskolásoké 23,50 forint — ebben benne van a tízórai, az ebéd, az uzsonna. A középiskolások ebédjére 17,50 forintot fordíthatnak. — Azt hiszem, nehéz lehet ennyi ember szája íze szerint főzni... — Hát, nem könnyű! — válaszolja Leiszt Ferencné. Amit tudok: nem tetszik az' egyhangú tízórai az iskolákban, és a középiskolások nem szeretik a szalonnát... A péksütemény-tízórain nem tudunk változtatni, mert nincs az iskolákban senki, aki a változatosabb, esetenként meleg tízórait szétosztaná. S hogy nem szeretik a gyerekek a szalonnát? Mit tehetnénk? Ennyiből kell gazdálkodni, s felvágottat nem adhatok mindennap. (Folytatás a 3. oldalon) Az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetének geofizikusai a piszkés- tetői földrengésjelző obszervatóriumban észlelték a szerda reggel magyar idő szerint 6 órakor a szovjetunióbeli szemipalatyinszki kísérleti területen végrehajtott közös szovjet—amerikai földalatti atomrobbantást. A nukleáris kísérletet Magyar- országtól mintegy 5 ezer kilométer távolságban hajtották végre, s ennek rezgései 7 perc 19 másodperc alatt érkeztek a Piszkéstetőn felállított obszervatóriumba. A föld alatti atomrobbantás során felszabaduló energia egy része — a földrengésekhez hasonlóan — rugalmas hullámmá alakul, s ezek a hullámok a föld mélyébe hatolva több ezer kilométer távolságra is eljutnak. Ezeket a hullámokat észlelték a magyar geofizikusok a piszkéstetői obszervatóriumban elhelyezett digitális mérőállomás segítségével. A berendezés mágnesszalagon rögzítette a mérési adatokat, amelyeket a szakértők számítógéppel értékelnek ki. A magyar geofizikusok — hasonlóan más országok szakembereihez — azért ellenőrzik saját méréseik alapján a robbantás nagyságát, hogy bebizonyosodjon: mér- hetők-e a nukleáris kísérletek a Föld különböző pontjain. A világ földrengésjelző obszervatóriumai most második alkalommal végeztek egy időben méréseket a genfi leszerelési értekezlet szeizmológiai csoportjának megbízásából. Először augusztus 17-én, az egyesült államokbeli Nevadában végrehajtott föld alatti atom- robbantást regisztrálták a geofizikusok. A tegnap reggeli robbantás mérési adatait a szakemberek világszerte feldolgozzák. Az egyes országok észlelési adatait a genfi leszerelési értekezlet atomkísérletek megfigyelésével foglal- -teozó szeizmológiai szakértői csoportjának — az ausztráliai Canberrában székelő — nemzetközi adatközpontja gyűjti össze. A kísérletek eredményéről a későbbiekben részletes tanulmányt készítenek, s tesznek közzé.
