Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-02 / 210. szám
NÉPÚJSÁG 1988. szeptember 2., péntek Olvasóink figyelmébe! Mint bizonyára ismert, a papírhiány iterjedelemcsök- kentést követel a megyei lapoktól is. Ennek alapján — további intézkedésig — minden második szombaton hétköznapi, tehát nyolcoldalas terjedelemben jelenik meg lapunk is 1— de központi intézkedésre — 2,20-as áron. Ezeken a hétvégeken a h.eti rádió- és tévéműsort a pénteki számban egy oldalon közöljük. A csökkentett terjedelmű hétvégi számokban igyekszünk az eddiginél bővebb, Szélesebb körű információt adni a 4,, 5. oldalon. Kérjük olvasóink szíves megértését! Vándorgyűlés Szarvason Talajaink termékenységének megőrzéséről Bányásznapi és jubileumi ünnepség Talajaink termőképességének megőrzése a növekvő igénybevétel időszakában címmel kétnapos vándorgyűlés kezdődött tegnap Szarvason. Á tíz országból — köztük Japánból, az USA-ból, Svédországból és szinte valamennyi szocialista országból — s természetesen hazánk legkülönbözőbb részéről ide- sereglett mintegy 400 meghívott szakember a Szarvasi Árpád Szálló dísztermében tartotta meg plenáris ülését. A rendezvény fő szervezője a Magyar Agrártudományi Egyesület keretén belül működő Talajtani Társaság, melynek elnöke, dr. Szabolcs István köszöntötte az egybegyűlteket, s felkérte dr. So- ós Gábor nyugalmazott mezőgazdasági minisztériumi államtitkárt, a MAE elnökét a vándorgyűlés megnyitására. — A népgazdaság életében az agrártermelésnek a jövőben is fontos, kiemelt szerepe lesz. A gazdaságos termelésnek azonban egyre nehezebbek a feltételei. Ezért sokkal meggondoltabban szükséges a termőtalajt kihasználni, s a tudományos elméletek mellett mind jobban figyelembe kell venni az adott terület sajátosságait, a szakmai hozzáértést. Az nem lehet megoldás, hogy a műtrágyaárak emelkedése miatt kevesebbet használjunk föl. Ez olvan hiba, mint amit az a tetőfedő végez. aki az olcsóbb megoldást választva, csupán minden második cserer>et rakja fel a házra — mutatott rá dr. Soós Gábor. A jövőnk szempontjából is nagvon időszerű tanácskozást egyébként többen külön is köszöntötték. ígv dr. bánó István akadémikus, a Ma avar Tudományos Akadémia főtitkára, dr. Yoshuo Tálcái, iaoán nrofesszor. a Nemzetközi Talaitani Társaság alelnöke. továbbá a me- zőaazda'ági. a környezetvédelmi és vízgazdálkodási és az Toari Minisztérium mitt iszterhel vettesei. Ezt követően dr. Szabolcs István, a MAE Talajtani Társaságának elnöke tartotta meg beszédét, talajaink termékenységének védelméről, megőrzéséről és növelési lehetőségeiről. A termőtalajok természeti, de főleg a termelési folyamatok következtében történő leromlásainak okait öt pontban gyűjtötte össze. Ezek a talajerózió, az öntözött talajok másodlagos elszikesedése, a talajok savanyodása, a talajt érő szennyeződések — különös tekintettel a nehézfémekre, és a fertőző anyagokra —. valamint a talajszerkezet rombolása, mechanikai hatások következtében. Az előadó továbbá beszélt még azokról az igényekről, elképzelésekről és realitásokról, melyek szóba jönnek a talajvédelemmel kapcsolatban. A dél-dunántúli talajok tevékenységének növelési lehetőségeiről, s a már eddig elért eredményekről dr. Szántosi Antal, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Szarvasi Főiskolai Karának volt főigazgatója, Szarvas város tanácselnöke tartotta meg referátumát. Szólt azokról a hatásokról, melyek a műtrágya-felhasználás és a termésátlagok alakulásai között vannak, valamint a talajok tápanyag-gazdálkodásáról beszélt. A plenáris ülés végén minisztériumi és MAE-elisme- réseket osztottak ki azok között, akik különösen sokat tettek a termőföld védelmében. A résztvevők ezután megkoszorúzták Tessedik Sámuel szobrát, majd délután szekcióülésekkel folytatódott a vándorgyűlés. Három témakörben — melioráció és vízgazdálkodás: tápanyag-gazdálkodás: környezetvédelem — késő délutánig tartott a véleménycsere, amely este szakembertalálkozó keretében tovább folytatódott a DATE Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolai Karán. Ma szakmai kirándulásokkal folytatja munkáját a vándorgyűlés. (bacsa) (Folytatás az 1. oldalról) feltételezem, hogy a bányászok fizetése akkor is a legmagasabb kategóriákba fog esni, anélkül, hogy bármiféle kiemeltségről szó lenne. A bérek szakma szerinti különbözősége nem kegy, vagy szubjektív elhatározás kérdése, hanem a gazdasági törvényszerűség következménye kell hogy legyen. Végül a hűségjutalomról, ami az utolsó cseppet jelentette az István-akna dolgozóinak poharában. A kormány illetékesei megvizsgálták ezt a kérdést. Ennek alapján azt mondhatom, hogy a hűségjutalom kifizetésének helytelen rendjéért nem a központi szervek a felelősek. A gazdaságilag és politikailag hibás értelmezésért hely. ben kell keresni a felelősöket. A vállalat vezetői nem jól gazdálkodtak az elosztható pénzeszközökkel. Ezek következményét a kormány nem vállalja. Korrektebb lett volna, ha ezt a dolgozóknak is időben elmondják. A hűségjutalom ugyanis nem Nyelvük zenéjét hallgatva szembetűnő a magyarral való hasonlatossága. Az ismerős hangsúlyok, a hanglejtés mellett első ródöbbe- nésünk az, hogy mégsem értjük szavukat. A jó tolmács azonban könnyedén segít a gondolatok közelítésé- benv hiszen a finnországi Milkkeliből érkezett szociális és egészségügyi delegáció városunkban nyitott szemmel jáír, és szívesen adja közre otthoni tapasztalatait is. Tuulikki Saarinennel, a delegáció vezetőjével beszélr giettünk programjukról és a tátottákról1, szerencsére azonban a társai sem fukarkodtak véleményükkel: — Előző nap a békéscsabai kórházban jártunk — meséli a delegációvezető. — Nem vagyok orvos, de mondhatom, nagyon jól működő és szakmai igényességgel dolgozó intézménynek ismertem meg ezt a kórházat. Egyébként is remeknek tartjuk a programot, amely mindnyájunk szakterületével foglalkozik. Dr. Jorma Lahti kórháziigazgató szerint: — Az egynapos kórházi látogatás apró megfigyelése, hogy itt ugyanúgy-nehéz megszerezni és megtartani a nővéreket, miint nálunk. Gondunk, hogy kevesen tudják a három műszakos munkát válflalmi egész élétük során. Tuulikki Saarinen felelős a mikkel! szociális ügyekadható, hanem jár! Az ügynek természetesen a kormány számára is akadtak tanulságai. Ami általánosítható és országos jellegű gond, azt elemezni fogjuk, és igyekszünk megoldást találni rá. Ejtsünk egy-két szót a módszerről is. Én rendkívül kulturáltnak, politikailag érettnek tartom a pécsi bányászok sérelmeinek megfogalmazását. Ahogyan azonban nyomatékot adtak neki — azaz: nem vették fel a munkát — azzal már vitatkozni szeretnék. Jogos üzeneteket akkor is el lehet juttatni ehhez a párthoz és kormányhoz, ha azokat munka közben állítják össze. A termelés ellentétpárja a terméketlenség. Kétlem, hogy történelmünk ilyen sorsdöntő pillanataiban a munka hiányával kellene nyomatékot adni a munkából fakadó jogos követeléseknek. Ezt azért is hangsúlyozni szeretném, mert vannak, akik azt hiszik, hogy ilyen módszerekkel jogtalan előnyökhöz juthatnak. Á fenyegetések, kell, emberekkel és gondokkal foglalkozó intézet gazdasági és egészségügyi feltételéinek biztosításéért. Munljíája során összekötő kapocs a város vezetői és az intézet dolgozói között, munkájuk része például az öregek napközi otthonának működtetése. Békéscsabán is ellátogattak ilyen otthonba az ötödik kerületben. Példaként követhetnénk mii magyarok a Finnországban már évekkel ezelőtt megvalósított „észak-kairéliai programot”, amelynek során nem hiszem, hogy eredményhez fognak vezetni. — A megújuló párt- és állami vezetésnek van elképzelése, világosan meghatározta a társadalom és a párttagság előtt álló feladatokat. Van ereje céljainak végrehajtását megszervezni. A vezetés képes a demokratikus és alkotó légkör politikai feltételeit megteremteni. Még akkor is, ha sanda politikai szándékokból felerősödött a vezetésre irányuló nyomás, ha egyesek a reform jelszava alatt az anarchiát bátorítják, vagy olcsó népszerűséghajhászás- ból a demagógia lovát sar- kantyúzzák. Arra viszont nem képes, hogy az üzemi demokrácia helyi funkciózavaraiért viselje a felelősséget. Az ország párt- és állami vezetői nem képesek arra, hogy a 10 millió állampolgár, vagy a 800 ezres párttagság helyett gondolkodjanak, cselekedjenek. — Ami az elmúlt időszak gazasági gyakorlatát illeti, szándékunkban áll, hogy megvonjuk mérlegét. De gyakorlására ösztönözték az embereket. Jelentősen csökkent a szív- és érrendszeri megbetegedések és az ebből következő halálozások száma. — Rengeteg pénzt, emberi munkát, egészségügyi propaganda-hadjáratot jelentett ez a program — mondja Lena Kärkkäinen szociálpolitikai titkár. — Így sikerült némi szemléletváltozást elérni a népünknél. Bár még ma is sokan megkérdőjelezik az egészséges életmód élveit: „Ami az életben kellemes, az káros az egészségre és nem a Yninden áron való bűnbakkeresés szándékával, hanem azért, hogy a társadalom és a vezetés még reálisabban lássa: milyen helyzetben vagyunk, s miért van szükség a gyökeres fordulatra, s mi lehet a továbblépés iránya. — Társadalmi-gazdasági kibontakozásunk sikere Önöktől, a magyar bányászoktól is jelentős mértékben függ. A népgazdaság és a bányászat érdekei egybeesnek. Grósz Károly beszéde után a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az ágazati-szakmai szervezetek nevében Nagy Sándor, a SZOT főtitkára köszöntötte a bányászokat és a megalakulásának 75. évfordulóját ünneplő bányászszakszervezetet, annak valamennyi aktivistáját és az ünnepség résztvevőit. Ezután Berecz Frigyes állami, Nagy Sándor szakszervezeti kitüntetéseket, Lajer László, a bányászszakszervezet titkára pedig bányászművészeti Nívó-díjakat adott át. Az ünnepség Kovács László zárszavával, majd a Bányászhimnusz hangjaival ért véget. ezért tilos” — mondják kétkedőén. A finn emberek köriében ugyan jelentősen csokiként a dohányzás mértéke, de a fiatalok között ismét jelentkezik a rászokás veszélye. Szigorú intézkedésekkel elértük, hogy értekezleteken, munkahelyeken, közterületeken, éttermekben tilos a dohányzás. Áz alkoholfogyasztás mostanában a nők körében aggasztja az egészségügyieket. Társadalmi okaként az egyenjogúság félreértelmezését véljük. Egyre többen állnak munkába, saját keresetük, pénzük van és a korábban csak férfi előjognak tekintett italozással akarják az egyenjogúságukat bizonyítani. Európai méretekkel mérve elenyészően kicsi a drogfogyasztás (Miikikeliben egyáltalán nem tapasztaljuk), inkább a Svédországhoz közeli városok fiataljait veszélyezteti a kábítószer. „Az egészségügy egésze a finn társadalom életében megbecsült szerepet tölt be” — értettek egyet vendégeink. „Az anyagi, erkölcsi megbecsülésre, az egészség- ügyi intézmények felszereltségére nem lehet panaszunk” — mondták:. — Orvos-, nővércserére, tanulmányutak szervezésére sor kerülhet-e a két város között? — kérdleztük. — Erről beszélgettünk már a kórház vezetőivel is — válaszol a delegációvezető. — Reméljük, a közeljövőben megvalósulhat szakembereink tapasztalatcseréje. A testvérvárosi delegáció szeptember 5-én, hétfőn utazik él megyénkből. Bede Zsóka az egészségesebb életmód A központi fogászati rendelőben dr. Rück András megyei sztomatológus szakfőorvos kalauzolja a 'vendégeket (középen a delegáció vezetője) Fotó: Fazekas Ferenc Egészségügyi szakemberek cseréje is hasznos lehet Finn tapasztalatok Békéscsabáról fl kerékpáros meghalt, az orvos továbbhaitott Bővülő külkereskedelmi szervezet Az ügyész, dr. Fleischmann József rövid, ám hatásos perbeszédében mindössze néhány gondolattal jellemezte a bűncselekményt: a vádlott, dr. Kovács Gábor durván megszegte a Kresz-szabályokat, ittasan vezette gépkocsiját, városban a megengedettnél jóval gyorsabban, 80—100 kilométeres sebességgel szá- guldva, halálra gázolt egy kerékpárost. Nemcsak büntetőjogilag, emberileg is mélyen elítélendő, hogy a vádlott a cselekmény elkövetése után nem állt meg, hanem — saját magát mentve — elmenekült a helyszínről. A közvélemény lassan már bocsánatos bűnnek tekinti az ittas vezetést, pedig nem az, hanem igenis elítélendő. Annál is inkább, mert egyre gyakoribb a súlyos sérülés, illetve halálos kimenetelű ittas járművezetés — hangzott az ügyészi vádbeszéd. Dr. Kovács Gábor, gyulai fogorvos 1987. október 29-én Gyula-Városerdőn egy építkezésben segédkezett. Közben, társaival együtt szeszes italt fogyasztott, amit délután az Ibolya presszóban folytattak. Innen gépkocsival távozót*. Útközben egy rendőri igazoltatásra intették le, ám — félve az ittas vezetés következményeitől — megállás nélkül továbbhajtott. A rendőrök követték Kovácsot, s már Gyula belterületén iártak, amikor a baleset bekövetkezett. Dr. Kovács Gábor halálra gázolta az előtte haladó kerékpárost, Hirsch Jánost, aki sérüléseibe a helyszínen belehalt. A vádlott folytatta a menekülést, s amikor már biztos volt abban, hogy nem követik, egy sötét utcában hagyta gépkocsiját. A rendőrség csak másnap találta meg és tartóztatta le. A Gyulai Városi Bíróságon, dr. Bíró Mariann büntetőtanácsa előtt az is kiderült, hogy dr. Kovács Gábor a cselekmény napján gyógyszereket is fogyasztott. Felmerült a kérdés: a vádlott — az ital és a gyógyszerek együttes hatása miatt — nem került-e a cselekvőképességet korlátozó, vagy kizáró állapotba? A Szegedi Orvostudományi Egyetem Ideg- és Elmegyógyászati Klinikájának szakemberei megerősítették a néhány héttel korábban, Szolnokon készített orvosszakértői vélemény megállapításait, mely szerint dr. Kovács Gábor a szoikványos alkoholos befolyásoltság állapotában követte el a cselekményt, viszont „...nem álltak fenn az elmeműködés olyan zavarai, melyek korlátozó, illetve kizáró tényezőként jönnének számításba...” Az ügyben első fokon tegnap hozott ítéletet dr. Bíró Mariann büntetőtanácsa. Dr. Kovács Gábort halált okozó '' ittas járművezetés és segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt 3 évi és 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte, illetve a közügyektől 3, a közúti járművezetéstől pedig 5 évre eltiltotta. Az ítélet nem jogerős. L. E. Kotvénygarancia az OTP-nél Az Országos Takarék- pénztár szeptember 1-jétől új tevékenységként a kötvények garanciavállalásával is foglalkozik. Minit ismeretes, 1988. január 1-jével megszűnt a gazdálkodó szervezetek által kibocsátott kötvények állami garanciája. A pénzintézet most ezt a szerepet vállalja az új kibocsátású kötvényeknél. Az OTP kész szerződést kötni a kötvénykibocsátó vállalatokkal, s ha a kötvénykibocsátó fizetésiképte- iienné válik, az OTP kifizeti a kötvénytulajdonosaknak a kamatokat és a befektetett összeget. Ez a pénzintézeti tevékenység mind a vállalatok, mind pedig a magán- személyek számára garanciát jelent arra, hogy a kötvényekbe fektetett tőkéjüket, annak kamataival együtt rendben megkapják. Tjöbb minit 600 jogi személy — váUlailiat, szövetkezet — rendelkezik már külkereskedelmi joggal. Közülük több minit 250 szervezet az idén kapcsolódott be a külkereskedelembe. A kisiparosok érdeklődése is jelentős. A múlt esztendőben még egyetlen magánváillial- kozó sem kaphatott külkereskedelmi jogot, az idén viszont 100 kisiparos szerezte imán meg a jogosítványt. Január óta ugyanis a külkereskedelem a gazdálkodók alanyi jogává vált. Megszűnt a korábbi engedélyezési eljárás, ehelyett csupán bejelentésre van szükség, hogy a vállalatok önállóan megkezdhessék a külkereskedelmi munkát. A könnyítések a kiviteli listán nem szereplő termékek konvertibilis elszámolású forgalmát érintik. Olyan cikkekről van szó, amelyek népgazdasági szempontból nem számítás nak stratégiai jellegűnek, és bevitelüket nem érintik a Közös Piac, az Egyesült Államok protekcionista intézkedései. Újdonság az is, hogy januártól egyedi engedélyezés alapján lehetőség van gazdasági tevékenység folytatására jogosult magán- személyek külkereskedelmének engedélyezésére is. Mivel igen gyorsan nő a külpiacon tevékenykedők száma, így egyre fontosabbá válik munkájuk összehangolása. Ma még ez sok esetben hiányzik, s ennek következtében előfordul, hogy a magyar eladók külföldön egymással ds versenyeznek. Ennek kedvezőtlen hatásai is jelentkeznek. Többek között úgy, hogy egyes termékekét a korábbiaknál 10- 15 százalékkal olcsóbban adnak el.
