Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-13 / 193. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. AUGUSZTUS 13., SZOMBAT Ára: 2,20 forint XLm. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM Egészségügyi szakdolgozók kongresszusa Önállóan vagy hatékonyan? A szervezeti irányítási rendszer továbbfejlesztése önállóan vagy hatékonyan? Illetve: kell-e a gazdálkodói önállóság a hatékonyabb termeléshez? Milyen irányba fejlődjenek megyénk ipari gazdálkodó egységei szervezeti rendszerüket tekintve? E kérdésekben tömöríthető legrövidebben az a csaknem háromórás vita, amely a Békés megyei párt- bizottság gazdaság és szövetkezetpolitikai bizottságának péntek délelőtti ülésén a szervezeti irányítási rendszer továbbfejlesztéséről folyt. — A fő kérdés — mondta szóbeli kiegészítőjében az írásos anyag előterjesztője, Murányi Miklós, a megyei tanács általános elnökhelyettese — nem az ipari gazdálkodói egységek megyei vagy nem megyei központúsága, hanem az új lehetőségek kihasználása, a piacképesség, a hatékonyság növelése. Ugyanakkor az elkövetkező években, a társasági törvény létrehozásával várhatóan szabaddá válik a tőkeáramlás a gazdálkodó- egységek között, ami új szervezeti formák létrejöttéhez vezethet. A megyei gazdálkodószervezeteknek nyitottnak, kezdeményezőnek kell lenniük e formák ^^Részvénytársaság, vegyes vállalat, gazdasági társulás, stb.) iránt. A vitában — melyet Klaukó Mátyás, a pártbizottság gazdaságpolitikai bizottságának osztály- vezetője irányított — elsőként felszólaló Józsa Béla, a KNEB megyei elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a szervezeti változások további aránytalanságok forrásává is válhatnak, előfordulhat, hogy az önállósodás alig elviselhető terheket hoz az „új” egység számára. Példaként említette a Sarkad! Cu(Folytatás a 3. oldalon) Termelési nagydíjat kapott a Békéscsabai Konzervgyár A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közzétette az 1988. évben termelési nagydíjat kapott gazdaságok névsorát. Nagydíjasok: a Békéscsabai Konzervgyár, egyebek között a termelés korszerűsítéséért és a konvertibilis export dinamikus növeléséért; a Hódmezővásárhelyi Állami Tangazdaság növény- termesztési hozamaiért, a fejlett technológiáik kidolgozásáért és elterjesztéséért; a Belváirdigyulai Közös Üt Mgtsz a kedvezőtlen adottságok közepette elért hatékony termelésért, a belső érdekeltségi rendszer kialakításáért; a Mélykúti Lenin Mgtsz eredményes növény- termesztési, baromfitartási, és az exportban elért eredményeiéit; az Üjfehértói Lenin Mgtsz termelésirend- szer-integráló munkájáért és a magas színvonalú háztáji termelés kibontakoztatásáért, valamint a Zirci Bakony Mgtsz az új szaporításbiológiai módszerek alkalmazásáért a vetőgumó-termesztésben és a burgonyanemesítés, valamint a fajtafenntartás műveléséért. Pénteken Győrött megkezdődött az egészségügyi szakdolgozók első kongresz- szusa. Több mint 900 résztvevőjét Lakatos László, a Győr-Sopron megyei pártbizottság első titkára és Vass Tiborné, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének titkára köszöntötte. A plenáris ülésen dr. Kökény Mihály szociális és egészségügyi miniszterhelyettes tartott előadást az egészségmegőrzés hazai tennivalóiról1. Minit rámutatott, az egészségmegőrzés olyan folyamat, amelyben az egyén szükségszerűen felismeri, hogy köze van saját egészsége megvédéséhez és aktív szerepet is vállal testi és szellemi jólétének védelmében. A továbbiakban hangsúlyozta a kormány, az állam szerétét és felelősségét az egészség megőrzésében. Szólt arról, hogy a betegségek megelőzéséért akkor tud hatékonyan tenni az egészségügy, ha munkájába bevonja a többi ágazatot, köztük az oktatás- és művelődésügyet, s épít a többszektorú együttműködésre. Ezzel összefüggésben hangoztatta, hogy az egészségmegőrzési program célkitűzéseinek megvalósításában a tárca számít az alulról szerveződő önkéntes egyesületékre, amelyek á helyi erőket szervezik-mozgÓ6ítják — már napjainkban is több településen — az egészség érdekében. Bejelentette, hogy a tavaly létesített 90 millió forintos egészségvédelmi alap jelentős hányadát pályázat útján elosztották. Ezzel a támogatási formával a többi között a már meglevő önkéntes közösségek műn* káját, illetve újabbak alakulását ösztönzik. Rámutatott a továbbiakban arra, hogy a gyógyító orvoslás túlsúlya még mindig nehezíti a preventivitás, a megelőzés széles körű térhódítását. A táppénzes rendszer és a rokkantosítás je- ianltegi szisztémája ugyancsak nem hat kellőképpen az egészség megőrzése irányába, s az ár- és adórendszer sem preferálja az egészséget. ' A miniszterhelyettes előadása után ápolónők és védőnők szóltak a betegápolás napi gyakorlatáiról. Egyebek között elmondták, hogy az optimális ápolás személyre szóló, az egyén,i igényeket is tekintetbe veszi, a beteget bevonja az ápolási folyamatba, serkenti együttműködési készségét, erősíti egészsége visszanyerésébe vetett hitét. A citosztatikum-tartalmú infúziók készítésével kapcsolatban ■ — amelyek nem körültekintő bánásmód esetén veszélyeztethetik a velük foglalkozó ápolónővérek egészségét — javasolták, hogy az illetékesek szabályozzák munkabiztonsági szempontból készítésük módját és tegyék kötelezővé a védőeszközök: a gumikesztyű, a maszk, a zárt védőköpeny és a védőszemüveg használatát. A plenáris ülés utolsó előadása a gyermekkori gerincdeformitásokkal összefüggő szűrővizsgálatokkal foglalkozott. A Somogy Megyei Tanács mosdósi tüdőgyógyintézetében dolgozták ki azt a rendkívül egyszerű, gyors és olcsó eljárást, amellyel a védőnők iskolaegészségügyi munkájuk során könnyen és megbízhatóan felismerhetik a gyerekek mellkas-, illetve gerincdeformitásait. A plenáris ülést követően négy szekcióban folytatódott a munka. Csaknem hetven előadás hangzik el az egészségmegőrzésről, az egészség- ügyi szakdolgozók men,tál- higiénében betöltött szerepéről, az egészségügy környezetvédelmi tennivalóiról és a szakdolgozói tevékenység differenciálódásából adódó feladatokról. Mikor kap Sarkad és környéke automata telefonközpontot? Sarkad és vonzáskörzete, Sarkadkeresztúr, Méhkerék, Kötegyán és a társult Üjsza- lonta tanácsai még 1984-ben eldöntötték, hogy a körzet lassú kézi kapcsolásos telefonközpontját az előfizetői állomásokról közvetlenül tárcsázható automata köz-1 pontra cserélik. A körzet gazdasági egységei, de a megyei tanács is támogatták anyagilag az elképzelést, így 1985-ben gazdasági megállapodás jött létre a Szegedi Postaigazgatósággal. E szerint részletekben a beruházás 50 százalékát fizeti a térség, azaz 15 millió forint tót. Az első üzembe helyezési határidő az eümútt év vége volt — ezt közös megr egyezéssel megváltoztatták 1988. július 30-ra. Az automata telefonközpontot azonban ekkor sem adták át. Miért? — erről kérdeztük Vojnár Lászlót, a Szegedi Postaigazgatóság távközlési igazgatóhelyettesét. — Először is ott kezdeném, hogy az új központot befogadó létesítmény nem készült el határidőre — válaszolta. — A sarkadi tanács költségvetési üzemének kivitelezésében az épület átalakításának határideje csúszott, s emiatt a BHG sem tudta időben megkezdeni a központ beszerelését. A gyár a velünk megkötött szerződését ez év szeptember 30-ra módosította. — A sarkadi tanács ezt az újabb határidőt — tudtommal — nem fogadta el, hivatkozva arra, hogy ők a pénzt megállapodás szerint mindig határidőre továbbították ... — Ez igaz, de a műszaki kivitelezési törvényszerűségeket azért nem lehet figyelmen kívül hagyni. Én nem akarom a felelősséget tologatni, de a többi csúszós alapvetően az első következménye. Ügy gondolom, a két hónapos eltolódás egy ilyen nagy völumenű és ösz- szetett beruházásnál nem sok. — Igen, de sajnos a sar- kadiak nem tudják a mai napig sem, hogy csak két hónapról van szó ... — Nem tudom, hol csúszhatott a tájékoztatásba hiba. A megyei szervek ismerték a munkálatok állását. Egyébként most egy hónap leforgása alatt hat távközlési csomópontot kapcsolunk be, s így elképzelhető, hogy az érintett körzetek tájékoztatása bizony nem mindig naprakész. — Hogyan állnak jelenleg a munkálatokkal? — A hálózatépítés befejeződött, üzemkész. Pillanatnyilag már csak a Sarkadét Békéscsabával összekötő áramköri szerelvények hiányoznak. A körzet 1000 állóin , >s központot kap, tehát egyúttal az előfizetők száma is nagyjából megduplázódik. — Üj körzetszáma lesz Sarkadnak és környékének? — Elkülönül a békéscsabai góctól, de a szám ugyanaz marad: 66. — Változtak-e időközben a közös fejlesztés arányai? — Igen, többe fog kerülni 30 millió forintnál. Emelkedtek ugyanis az anyagárak és változott a műszaki megoldás is... De ez a mi gondunk! — Nem lesz eleve kevés az 1000 állomásos központ ekkora területre? — Nézze, az induló kapacitás általában ennyi. Később jelentkezik a robbanásszerű igény. A sarkadi automata telefonközpont műszaki bővítésének nem lesz akadálya, mivel modul rendszerű, így összesen 2 ezer állomásosra alakítható. Ez azonban az igényektől függetlenül csak a VIII. ötéves tervben valósulhat meg — anyagi ökok miatt. — Miért nem szerepel a térséghez tartozó Mezőgyán és Geszt az új rendszerben? — Ott, műszaki okok miatt, külön gócot kell kialakítani. Telefonhelyzetük azonban javulni fog: kézi kapcsolással ugyan, de éjjel-nappal hívható lesz a két település. Végül hadd mondjam el, a VIII. ötéves tervidőszakban újra áttekintjük az egész megye telefonhelyzetét. (szőke) A Kondorosi EgyesUlt Tsz-ben megkezdődött a paradicsom- betakarítás. Az öntözött körülmények között termelt zöld- scgnövény még így sem hozza a tavalyi rekordmennyiséget. A növény fejlődése a kánikula miatt leállt. Űjabb öntözéssel és fejtrágyázással próbálják a vegetációs időt meghosz- szabbítani Fotó: Kovács Erzsébet Új jelenségek a táppénzes helyzet alakulásában Az év első felében a dolgozóknak átlagosan 6,4 százaléka volt táppénzes állományban rövidebb-hosszabb ideig, ez az arány megegyezik a múlt év hasonló időszakának átlagával. A látszatra változatlan helyzet mögött azonban olyan új tendenciák mutatkoznak, amelyek eltérnek a korábbi években' tapasztaltaktól. Az elmúlt hét évben általában az év első három hónapjában volt magas a táppénzesek aránya, utána jélentő- sebb csökkenés következett. Most azonban januárban és februárban volt a legalacsonyabb, s márciustól a korábbi csökkenés helyett emelkedő tendenciát mutat. A januári 5,2 százalékkal szemben márciusban a dolgozók 6,4, májusban pedig 6,8 százaléka volt táppénzen. összességében május végéig így is kisebb volt a táppénz igénybevételének aránya, mint 1985 óta bármelyik év első öt hónapjában. Mivel azonban a június sem hozott csökkenést, a félév végére a tavalyival megegyező átlag alakult ki. A változás okainak egy részére bizonyos jelzések utalnak, másokat csak feltételezni lehet. Az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság szakembereinek véleménye szerint az új jelenségek kialakulásában valószínűleg számottevő szerepe van annak, hogy az idei szabályozóváltozások nyomán átlagban emelkedett a táppénz mértéke a keresetekhez viszonyítva. Növelte a táppénz kiszámításának alapját a keresetek bruttósítása, a nyugdíjjárulék beszámítása, az általános 310 forintos bérpótlék beépítése az alapbérbe, s az, hogy az idei évtől már a betegállomány első napjától beleszámít az alapba a jutalom és az év végi részesedés is. Például az a dolgozó, akinek tavály a havi átlagkeresete 4 ezer forint volt, az az idén 3 százalékkal több táppénzt kap, ha az átlagnak megfelelő 11,5 napig van betegállományban. Havi tízezer forintos átlagkereset esetében az emelkedés mértéke már 5 százalék. Az új táppénzszámítási módszer következtében előfordulhat az is, hogy a dolgozó az előző évi átlagkeresete alapján most több pénzt kap a betegállomány idejére, mintha azt munkában töltötte volna. Feltételezhető, hogy az új jelenségek mögött foglalkoztatáspolitikai problémák is meghúzódnak. Ugyanakkor mivel országszerte tovább romlott a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának lehetősége, a korábbiaknál sokkal többen kérik rokkantsági nyugdíjazásukat, s az orvosi bizottság döntéséig betegállományba vételüket. A viszonylag magasabb táppénz következtében most valószínűleg azok közül is többen mennek betegállományba, akik korábban nem fordultak betegségükkel az orvoshoz, mert a kieső kereset érzékenyen érintene volna a családi kasszát. Erre utalnak annak a felmérésnek *az adatai is, amelyet néhány nagyvállalatnál végeztek el. Eszerint a múlt év azonos időszakához képest nagymértékben megnőtt azoknak a száma, akik különféle mozgásszervi betegségekkel voltak táppénzen. Az egy-egy megbetegedésre jutó átlagos táppénzes időtartam nem változott. Az év első felében ez az átlag 11,5 naptári nap volt, ami — figyelembe véve, hogy az idei évtől már nemcsak munkanapokra, hanem munkaszüneti napokra is jár táppénz — megegyezik a tavalyi átlaggal. A társadalombiztosítási kiadások tervezésekor figyelembe vették, hogy a táppénz alapjának bruttósítása, az új táppénzszámítási szabályok miatt körülbelül 30 százalékkal nő az idén a táppénzekre kifizetett ösz- szeg. Ennek figyelembevételével erre az évre 15,2 milliárd forintot irányoztak elő táppénzkifizetésekre. Az év első felében azonban az időarányosnál 400 millióval többet fordítottak a táppénzekre, s ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, az év végére mintegy 1,5 milliárd forinttal többet fizetnek majd ki táppénzekre az eredetileg előirányzottnál.
