Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-12 / 192. szám

1988, augusztus 12., péntek Dixileandvendégség, örömzenével... A plakátokon, előzetesek­ben még külföldi „nagy ne­vek” szerepeltek, aztán a „szervezési okok” elnevezé­sű Sors másként rendelke­zett. A Molnár-dixieland és vendégei — ezzel a címmel hirdették meg augusztus 7-re az újszegedi szabadtéri szín­pad „fesztiválszínező” prog­ramját. Molnár Gyula, „dzsesszbandjével”, a szege­diek büszkeségével, van any- nyira népszerű, hogy akár magyarázkodni sem kellett volna a műsor elején, hogy ő mindent megtett stb. Jó hangulat és színvonalas muzsika legyen — ezt vár­tuk tőlük, ezért töltötte meg a közönség a ligeti fák közt a nézőteret. Tavaly kezdődött, vagy „nyolctizedes házzal”, siker­rel. A mostani tetszés és „ház” tanújaként elöljáró­ban mindjárt leadnék egy újságírói szavazatot arra, hogy ez a „szegedi hang” immár megérdemelné, meg­szolgálta a „bebocsáttatást” a dóm elé is... ! Molnárék immár európai csengésű ne­ve, rangjuk és vonzásuk, egy szerencsésebb szervezéssel párosítva, egészen biztosan hívogató lenne a neves ze­nészeknek és a közönségnek is. Akár egy dixielandfeszti­vált is kiérdemelt már ez a zene nálunk, ahogyan meg ltudja szerettetni magát min­den réteggel és koroszitály- lyal. Talán éppen a szegedi ün­nepi hetek .^kaphatná fel” — itt-ott már fogyatkozó szí- nei-hangulaitad miatt — egy életvidám és életerős dzsesszparádé ötletét. A ma­sírozó bandáktól, a „river­side” (a folyóparton ...) és a „riverboat” (és a hajókon zenélés) lehetőségein át a templomi spirituálé hang­versenyekig — tárva-nyit­va kínálja a Tisza (vö.: Mis­sissippi) parti város egy óvilági New Orleans” szel­lemidéző nagy játékát. Ah­hoz sem kell nagy fantázia, hogy üzletet (ami nélkül immár egy lépést se to­vább ... !) lássunk a gondo­latban, játszadozván vele ... Elkendőzhetetlen, hogy egy valamennyire megjuhászo- dott valahai „dzsesszőrült”- ből szabadult el kalandozni ez az improvizatív ötletsor, de mintha lenne „téma” ben­ne ... Folytatom hát! Bár tradicionálisnak mondják ezt a műfajt, mégis annyira friss és nyitott, hogy szinte minden zenei befolyást ké­pes befogadni. Elevensége és iátékossága révén kommuni­kációképes és partner min­den szellemmel, ami szintén bírja e két lényeget és erényt. Molnárékról pedig csak annyit ehhez, hogy 25 ( év után bizony megérdemel­nék, hogy a füstös — egyéb­ként nagyon becsült — pin­ceklubból kijöjjenek Szeged szellemének magasabb nap­világára ... ! Az újszegedi koncertet igazi jó barátok mentették meg és vitték sikerre, az MDB-vel közösen. A hódme­zővásárhelyi és debreceni együttesek szereplése is fen­ti mondandómat erősíti a műfaj sokszínűségéről. A Blaskó-dixieland és a Deb­receni Dixieland Jazz Band „hozta” a maga színeit a tarka csokorba. Különösen felejthetetlen az utóbbiak élénken lüktető rhythm and blues töltése, érett hangzá­saik és az örök blues hangu­latának egészen árnyalt és érzéki megragadása. Nagy­szerű jelenség és igen ígére­tes a dzsessz debreceni új­jászületése. A tisztes emlé­kezetű altruista ügyvéd, dr. Kiss Ernő halála óta .talán most érik be valami mara­dandó érték megint. Meg kell hát becsülni nagyon, mert ebben az igényes és ná­lunk is rangos múltú zené­ben (is) nagyon szegényedik országunk... Molnárék? Elegánsak, vi­dámak, könnyedek és lendü­letesek ... Mint mindig! (Ró­luk legalább annyi ideig fog emlékezni, kell hog^ emlé­kezzen Szeged, mint Dankó- ra vagy mondjuk Gregor- ra ... !) Végül is eszünkbe1 se jutott, milyen holland sztár vendéget is vártunk ma estére ... ! A koncert végén örömze­ne. Mindenki a fedélzeten. Molnár Gyula zenei „körkér­dést” intéz a megjelentek­hez „scat”-nyelven. Minden­ki elmondhatja „subidubá- ban”, egy mondatban, milyen jó volt itt együtt... When the Saints Go Marchin’ In ... Bevonultak a „szentek” — a zene örömétől megdicsőül- ve "és megdicsőítve bennün­ket, a nézőket. Reméljük, egyszer majd a templom előtt is örülve és örvendez­ve. Pleskonics András Ötszázezer dollár szellemi termékekért Az idén már csaknem 500 ezer dollárért értékesített külföldön magyar kutatási eredményeket, találmányo­kat és technológiákat a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia Akadimpex Külkeres­kedelmi Szolgálata. Több országban, köztük az Egye­sült Államokban, Indiában és Malaysiában helyi képvi­seletet hoztak létre. Sikeres üzletet kötött az Akadimpex a francia Rho- ne-Poulence, valamint az NSZK-beli Erweka cégek­kel. Mindkét országbeli vál­lalat a Veszprémi Műszaki Kémiai Kutatóintézetben ki­fejlesztett granulációs eljá­rást vásárolta meg. Ezt a technológiát a vegyszerek, műtrágyák, takarmányok előállításakor alkalmazzák. A Budapesti Műszaki Egye­tem kutatóinak találmányát, a gépek, berendezések kü­lönleges vizsgálatára alkal­mas optikai lencséket az egyesült államokbeli alaba- mai egyetemen értékesítet­ték. Az Akadimpex közvetíté­sével működik együtt az NSZK-beli Hoechst cég a Szegedi Biológiai Központ­tal és a József Attila Tu­dományegyetemmel . Az Akadémia Külkereske­delmi Szolgálata törekszik arra, hogy a fejlődő orszá­gokkal is bővítse üzleti kap­csolatait. Malaysiában a kö­zelmúltban rendezett tech­nológiai transzfer szakkiál­lításon több magyar szelle­mi terméket mutattak be. Az intézet nagy értékű mű­szerek és berendezések köl­csönzésével, szervizelésével foglalkozik, s adatbankot működtet. Hétvége a gyulai művelődési központban A várszínháza szezonnak ugyan vége, de az üdülősze­zonnak, a különböző országos rendezvényeknek még nem. Ezért továbbra is nagyüzem van a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központban, ahol Gulyás József igazgatóhe­lyettes szedte csokorba a napi feladatokat, s a hétvégi eseményeket. • — Ebben a hónapban a rendezvényeken túli elsősorban a kiscsoportos tevékenységek, tanfolyamok előkészítése, megszervezése jelentett munkatársainknak mindennapos feladatot. Jövőre hét szakkört hirdetünk meg, kilenc klu­bunk és tizenöt művészeti csoportunk működik. A nyelv­tanfolyamaink eddig is igen eredményesen és kedvezmé­nyes költséggel működitek, most oroszból^ németből, an­golból., olaszból és franciából1 indítunk csoportokat kez­dőknek és haladóknak. „Pénzünknél maradtunk” a szabadtéri rockkoncertje- inik.kel, járt nálunk az Edda, a Dolliy RolH és a Bikini. Sajnos a múlt hét végén megrendezett Solti Károly-,nó- taestet az eső miatt be kellett hozni a házba, s így jó né­hány jegyet vissza kellett váltanunk, mert a színházte­rem befogadóképessége lényegesen kisebb, mint a sza­badtéri színpadé. E hét végén az úszó Ifjúsági Barátság Verseny több mint háromszáz fiatalja számára rendezünk kulturális programot vasárnap, a művelődési házban. Az ünnepé­lyes zárást követően fellép a Körös szövetkezeti tánc- együttes, majd clisizkó zárja a programot. A ház egyéb­ként most sem üres, a művelődési központ dizsesszbalett csoportja, amely továbbjutott a Ki mit tud?-om, rendsze­resen próbál. Az előcsarnokban most is láthatók Kónya Ilona és L/ichtenwaller Zoltán.' munkái, amelyeket augusz­tus 20-án a Gyulai Nyári Művésztelep résztvevőinek váz- lBitkiálllítása vált fel. Igaz, a jövő hét végén lésiz, de társszervezőiként már készülünk az önkéntes tűzoltózenekarok I. országos taJÓH- kozójára is. Ezzel csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy nálunk szó sincs uborkaszezonról. A népművelőknek csak egy harmada veheti ki egyszerre a nyár folyamán, a sza­badságát. Hiszen magunk is meglepetten figyeltünk fel arra, hogy szinte minden szabadtéri rendezvényünk telt­házas volt. Ügy látszik, a koncertek, a szórakoztató prog­ramok iránt ismét megnőtt az érdeklődés. (bse) í~ A LADICS-HAZ gyula NEVEZETESSÉGE LESZ, HA MEGNYITJÁK A LÁTOGATÓK ELŐTT. ERRE AZONBAN MÉG VÁRNI KELL: TALÄN 1989-BEN. ,\ZT MONDJAK PÉNZKÉRDÉS. LEGYEN KÖZMŰVELŐDÉSI KÉRDÉS! A KÖZ EZT VARJA. Gal Edit kepösszeállítása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents