Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-12 / 192. szám
1988. augusztus 12., péntek o Hidrológiai jelentés n jó gazda gondosságával Megfontolt fejlesztések az Orosházi Béke Tsz-ben Manapság többször említik szakmai körökben és a közélet különböző fórumain, hogy gazdasági munkánk egyik legnagyobb hiányossága a tulajdonosi szemlélet elsorvadása. Még a tagok tulajdonviszonyán alapuló szövetkezeti kollektívák esetében is így van ez, ahol a tagok tulajdonjoga és a szövetkezeti demokrácia adta lehetőségek kevésbé indokolnák a jelenséget. Természetesen a tulajdonosi szemléletnek mindenekelőtt feltétele egy bizonyos értékű saját tulajdon, melynek javadalmait, avagy veszteségeit hosszú távon az élvezi, vagy viseli, akié a tulajdonjog. Ez azonban még önmagában nem jelenti azt, hogy mindenki képes jól is sáfárkodni vagyona felett. Hiszen az egyre gyakrabban példaként emlegetett és elvárt jó gazda szemléletű magatartás a tulajdonjog mellett tehetséget, gazdálkodásra való képességet, képzettséget is követel. Július hónapban az időjárás meleg nyárias volt, a hőmérséklet területi átlagértéke 22,4 Celsius, amely 1 fokkal magasabb a sokéves átlagnál. Csapadék: területünkön 1988. július hónapban 24,3 mm csapadék hullott. Ez a mennyiség 28,2 mm-rel alacsonyabb az 50 év július havi átlag csapadékánál. A csapadékmérő állomások közül a legnagyobb csapadék- mennyiséget, 51,9 mm-t, Dé- nesmajorban mérték, a legkevesebbet Köröstarcsán, amely 11 mm volt. 1988. január 1. és július 31. közötti időszakban az igazgatóság területére 331,1 mm csapadék hullott, ez a mennyiség 19 mm-rel magasabb a sokéves átlagnál. A Körösök romániai vízgyűjtő területére július hónapban vízfolyásonként a következő csapadékmennyiség hullott: Berettyó; Székelyhídnál 35,1 mm, Fekete-Körös Vi- gyázónál 60,7 mm, Petrugró- zánál 62,8 mm, Biharfüre- den 64,8 mm. Sebes-Körös Bánfihunyadnál 52,6 mm, Brodnál 45,5 mm, Nagyváradnál 22,2 mm. Fehér-Körös Honctőnél 64,3 mm, Kis- j enőnél 30,1 mm. Talajvízszint: az igazgatóság területén a talajvízszint a sokéves átlag közelében helyezkedik el, a terepszint alatt 170-350 cm-es vízszint- süllyedés észlelhető. Árvízvédelem és folyamszabályozás: 1988. július havában a Körösökön árvíz- védelmi esemény nem történt, a duzzasztóművek üzemelése az alábbiak szerint alakult: Gyulánál egész hónapban a duzzasztás 180 cm, Békésnél júl. 1—6-ig 450 cm, július 17-én 455 cm, 17—18-án 380 cm, 19—20-án 460 cm, 21-én 440 em, 22— 31. között 460 cm. Békés- szentandrásnál július 1—17- ig 500 cm, 17—18-án 480 cm, 19—31. között 500 cm. Körösliadánynál egész hónapban 280 cm. Belvízvédelem: a fenti időpontban az igazgatóság területén* belvízvédelmi esemény nem történt. Öntözés: a csapadékszegény, meleg időjárás hatására megnövekedett az igény az öntözés iránt, kielégítésének érdekében valameny- nyi duzzasztómű üzemelt a hónap folyamán, a folyók természetes vízhozama minimálisra csökkent, ezért a lehetséges maximális meny- nyiségű Tisza-víz bevezetésre került a Körösbe, ez jelenleg 45,2 MJ/sec. A megöntözött szántóterület az előző hónaphoz képest 7 ezer hektárral növekedett, így augusztus 1-ig a terület nagysága a következő: Halastó 1989 hektár, rizsföld 4461 hektár, szántó 1800 hektár, így összesen 17 250 hektár. A főművek kitermelt vízmennyisége 112,8 millió MJ, az értékesített pedig 76,1 millió MJ volt. Az öntözött telepek negyedrészének a műszaki átadásátvételi eljárása lezajlott, illetve a közeljövőben kerül sorra, a vízbiztosítás néhány esetben még provizórikus jellegű, azonban ettől függetlenül a hónap folyamán mind a 27 berendezés zavartalanul üzemelt. Vízminőségvédelem: a hetek óta tartó kánikula, a hajnali órákba» is szokatlanul magas hőmérséklet oxigénhiányos állapotot idézett elő a Holt-, Sebes-Körös torkolati szakaszán, minek következtében halpipá- lást és halpusztulást észlelt a Körösvidéki Környezet- védelmi és Vízügyi Igazgatóság. Az elvégzett vízminőségi vizsgálatok után felszólították a vízszakaszt biztosító Viharsarok Halászati Termelőszövetkezetet a haltetemek és uszadékok eltávolítására, július 28-án és 29-én megtörtént a mintegy 50 kg vegyes haltetem eltakarítása. Az igazgatóság a vízlevegőztető berendezéseket készültségbe helyezte a további kánikulára való tekintettel. Ismét intenzívebbé vált a vízvirágzás, a Fekete-Körös egyes szakaszain, elsősorban a mályvádi kanyarban, ahol a magas duzzasztási szint miatt a víz gyakorlatilag áll, a Köjál tájékoztatása szerint semmi káros hatása nincs a fürdőzőkre nézve. A Hortobágy—Berettyón július 1. óta folyamatos a békalencse-ter- melődés. Eddig összesen 3450 MJ6-t távolítottak el a vízügyi szakemberek. A felszíni törzshálózati mintahelyek vízminőségi osztályozása az integrált következményrendszer szerint 1988. július hónapban a Fehér-Körösön Gyulavárinál 1, a Fekete-Körösön Sarkadnál 1, Sebes-Körös Körösszakállnál 2, Kettős- Körös Mezőberényi közúti hídnál 1, Hármas-Körös Bé- késszentandrás, duzzasztó felett 1, Élővíz-csatorna békési torkolati zsilipnél 2, Élővíz-csatorna Békéscsaba, Veszely-hídnál 1, Hortobágy —Berettyó Mezőtúr—Endrőd között 2. Régen egy-egy tágabb értelemben vett falusi háztartásban egymásra épült a gazdaság minden eleme, követve a természet biológiai körforgását, törvényszerűsége iit. A jó gazdánál nem veszett semmi kárba. Hulladékok, melléktermékek nem jelentettek problémát. Az Orosházi Béke Termelőszövetkezet előrelátó, megfontolt gazdálkodását, a fejlesztések irányvonalát, a szaktudáson, a szabályozókon és a természeti adottságokon túl ez a klasszikus értelemben vett gazdaszemlélet motiválta, és motiválja ma is. Ez a magyarázata annak, hogy az egyre romló gazdálkodási feltételek, és az évek óta sújtó aszály ellenére töretlen a Béke Tsz fejlődése. Profilba illő lehetőségek — Az alaptevékenységből egyre nehezebben, de meg lehet élni — vallja Sülé Ferenc, a szövetkezet elnöke, akit arról kérdezünk, miért kizárólag a mezőgazdasági tevékenységet fejlesztették az utóbbi öt évben. Vajon jó helyre került-e a 150 millió forintnyi nyereségági tőke? Hiszen a mezőgazdasági termékek az irreálisan növekvő ipari árak miatt egyre kevesebb nyereséggel kecsegtetnek. Sőt napjainkban a közgazdászok, kutatók, politikusok egy része éppen arra biztatja a veszteséges, vagy máról holnapra élő üzemeket, hogy próbálkozzanak jövedelmezőbb ipari, vagy kereskedelmi tevékenységet kiépíteni, kiegyensúlyozottabb gazdálkodásuk érdekében. — Egy mezőgazdasági üzemnek mindenekelőtt mezőgazdasági tevékenységgel kell foglalkoznia, hiszen ehhez vannak meg a feltételei, és alapvető jogosítványai. Természetesen ezen belül ki kell alakítani egy olyan rugalmas termelésszerkezetet, amely igazodni tud a mindenkori piaci igényekhez. A mezőgazdasági termelésben is vannak lehetőségek. Azt kell termelni, amit jól el lehet adni. Vetésszerkezetünkben évék óta számtalan növény kap helyet a hagyományos kalászos, kukorica, cukorrépa mellett. Ehhez azonban meg kelllett teremteni a technikai hátteret, hozzáértő, jó szakembergárdát összegyűjteni és olyan termelésszervezési gyakorlatot bevezetni, hogy mind a húszfajta növényünk maximális gondozást kaphasson. Hiszen a pénzesebb növények sokkal igényesebbek a gabonánál. Ipari vagy kereskedelmi tevéken »eggel — véleményem szerint — annyira szabad csak foglalkozni, amennyire kapcsolódik a mezőgazdaságii tevékenységhez — összegzi mondanivalóját az elnök. Olcsón is lehet korszerű — A fejlesztéseknél mindig vigyáztunk arra, hogy az állattenyésztést és a növény- termesztést egyenrangúan kezeljük. Aki csak mezőgazdaságból szeretne megélni, annak ma már mindenképpen szüksége van trágyatermelő ágazatra is. Ebből az alapelvből indultunk ki, amikor 1983-ban saját erőnkből — hiszen az állami támogatást csak a befejezés után kaptuk meg — egyszerre 4800 hízót kibocsátó sertéstelepet építettünk. Alaposan át kellett gondolni mindent a legapróbb részletekig, hogy olcsó, de korszerű legyen a rendszer. A ma már évente 15 ezer hízót kibocsátó telep tervezését, építését, a belső berendezések szerkesztését, kivitelezését a szövetkezet házon belül oldotta meg. A kombinát épületei egyszerűségükkel, nádfedeles tetőszerkezetükkel még szakavatott szemmel sem sejtetik, hogy a belső berendezések a legkorszerűbb technológiát rejtik nagukban. Például a száraz és nedves etetés kombinálható, melynek kedvező élettani hatásán túl előnye, hogy tejipari és húsipari melléktermékek etetésére is alkalmas. A tenyésztés a Kahyb hibridvonalakra épül, ám sajátos, egyéni kereszte- zési móddal, mely az adott környezethez, az etetési technológiához és a húsipari elvárásokhoz legjobban képes alkalmazkodni. — Az utolsó vérvizsgálati eredmények alapján a telep hármas kórokozóktól mentes, ami nem kis többletbevételt jelent majd a jövőben — mondja büszkén az elnök. fl tej és a hús együttes haszna Ez évben a szarvasmarhaágazat fejlesztése kerül napirendre a Béke Tsz-ben. A jól gazdálkodók közül is kevesen mernének vállalkozni ilyen nagyságrendű fejlesztésre a mai viszonyok között. Ám mi tagadás, a rekonstrukció és fejlesztés megfontolt összehangolása tükröződik az elnök szavaiból, amikor a 80 millió forint értékű szarvasmarha- ágazat beruházási terveiről és kivitelezéséről beszél. — A tehenészettel egybekapcsolt növendékmarhatartás mindig kifizetődő volt. Igaz, a csökkenő jövedelmezőséget mi is érezzük. Ám a 350 fejőstehén felnevelt szaporulata szépen gyarapítja jövedelmünket. A cukorrépaszeletet, legelőink széna termését kár lenne elpazarolni. A korszerűsítést először úgy terveztük,. hogy csupán meglévő épületeinket és a tartástechnológiát korszerűsítjük. De hamar rájöttünk, hogy éppen a régi épületek fekvése miatt kompromisszumra kényszerülnénk és tervünket csak részben sikerülne megvalósítani. Ezért döntöttünk úgy, hogy a tejelők létszámát 600-ra növelve, új, korszerű •istállókba helyezzük. Ezek az épületek már alkalmasak a legkorszerűbb technológia befogadására. A régi épületekből pedig takarmánytároló és növendékmarha-js- tálló lesz. A három évig tartó fejlesztés során fokozatosan telepítik be az épületeket, egy percig sem áll majd kihasználatlanul egyik sem. így a létszámnövelés magas forgóeszköz, vagyis pénzigénye elviselhetőbb lesz a szövetkezet számára, ugyanakkor a növekvő tejtermelés gyarapodó bevételei is enyhítenek a pillanatnyi pénzügyi terheken. * * * A jól átgondolt, ésszerűen tervezett és kivitelezett beruházások a tapasztalatoktól eltérően nem törték meg a szövetkezet növekvő nyereségtrendjét, és nem okoztak olyan pénzügyi zavarokat, melyek az üzem többi ágazatát esetleg hátrányos helyzetbe kényszerítették volna. Ma már egyre gyakoribb jelenség, hogy a tervezéskor hatékonynak tűnő beruházások üzemeltetésekor a vállalat utolsó tartalékait is felemésztik. Több évre kiható pénzügyi zavarokat okoznak. Sajnos, sem a nagy összegű támogatást kifizető központi szervek, sem a bankok, utólag már nem méltányolják egy-egy beruházás kivitelezésének és üzemeltetésének sikerességét. Pedig napjainkban, éppen az utólagos, tényadatokra épülő mérőszámokkal kellene, és lehetne legköny- nyebben lemérni a támogatások jogosságát, és a fejlesztések hatékonyságát. Valószínű, ilyen formában a gazdálkodókat nem az állami támogatás és az olcsóbb hitelmegszerzés motiválná a beruházásoknál, hanem valóban a jobb, és tartalmasabb gazdaszemlélet. Rákóczi Gabriella nagyszénás Partnert keres az Apolló A nádfedeles ólakban a kánikulai hőségben is jól érzik magukat az állatok „ Fotó: Béla Ottó Számítógép segíti a tervezést A hódmezővásárhelyi Apolló Cipőipari Szövetkezet nagyszénási telepén kemény munka árán sikerült 100- 200 százalékra teljesíteni a féléves terveket. Az év első ■két hónapjában Kecskemétre férficipőket készítettek bérmunkában. majd megkezdték a Scholl-papucsok talpbélésének és ‘felsőrészének gyártását. Az itt dolgozó 31 asszony 1988 első félévében 424 ezer forint nyereséget produkált. Az egy főre jutó árbevétel 248 ezer forint volt, ami igen jó eredménynek számít az elmúlt évhez képest. Szépséghibája a dolognak: a munka hatékonyságának növekedésével párhuzamosan a bérek nem emelkedtek. Az asszonyok jelenleg bokacipőket készítenek nyugati exportra. A szerződésben megállapított 2324 pár lábbeli gyártása után folyamatos munkára nem számíthatnak. Ezért a harmadik negyedévre vonatkozóan tárgyalások folynak jugoszláv partnerekkel is. Ha sikerül megállapodniuk a feleknek, akkor biztosított az év hátralévő részében a munka; ha nem sikerül megegyezni, akikor kénytelenek lesznek bérmunkát vállalni a széná- siak. Cs. I. Megkezdte működését a CAD szisztéma, azaz a számítógéppel segített műszaki tervezőrendszer a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban Győrött. Munkába állítása mérföldkőnek tekinthető a tervezés területén, ugyanis minőségi változást hoz a konstruktőri tevékenységben, s megnyitja azt az utat, amely az eddigieknél gyorsabban vezet el a műszaki fejlesztésekkel szemben támasztott követelmények megvalósításáig: az új, korszerű gyártmányok megszületéséig. A rendszer alkalmazásával jelentős mértékben csökken a szerkesztés, a rajzolás időigénye, lerövidül az eddig meglehetősen hosszadalmas tervezési idő, továbbá minőségileg javul a konstrukciók műszaki színvonala. Mindez abba az irányba hat, hogy gyorsabban készüljön el az új termék, s igazán versenyképessé, korszerűvé váljon a gyártmány. A CAD-teremben a terminálok, a nyomtatók, a rajzpapíron másodpercenként hatvan centimétert haladó rajzgép, továbbá a TPA—11-es típusú nagy- számítógép a hozzá csatlakozó tárolóval egyetlen rendszerként végzi feladatát. A számítógépes rendszerrel — amely 80 millió forintba került — elsőként a kovácsoló szerszámok alkatrészeinek tervezését végzik, mivel ezek pontossága alapvetően befolyásolja a kovácsolással készülő gyártmányok minőségét. A számítógéppel támogatott tervezési rendszer újfajta munkamódszert kíván a szakemberektől is. Azokat a szakembereket, akik leghamarabb kerültek kapcsolatba a fejlett technikával a gyakorlatban, tanfolyamon vértezik fel az alapvető ismeretekkel. Erre a célra a CAD/CAM rendszert modelláló Oktatógépeket helyeztek üzembe a gyár győri oktatóközpontjában. A konstruktőrök véleménye szerint azonban még legalább egy évre van szükség, hogy birtokba vegyék mindazt a tudást, amelyet a mai európai színvonalat képviselő gépek lehetőségként magukban hordoznak.
