Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-12 / 192. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. AUGUSZTUS 12., PÉNTEK; Ara: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM Javult a külkereskedelmi mérleg Ülést tartott . a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén jóváhagyólag tudo­másul vette Grósz Károly beszámolóját az Amerikai Egye­sült Államokban és Kanadában tett látogatásáról. A kormány az érintett államigazgatási szervek részére meghatározta az alkotmány felülvizsgálatával kapcsolatos tennivalókat, és kialakította a munka szervezeti kereteit. A Minisztertanács a kormány munkaprogramjához kap­csolódó ifjúságpolitikai feladattervet fogadott el és rende­letet alkotott a központi ifjúsági alapról. A kormány jóváhagyta Budapest általános rendezési ter­vének programját. (A kormányszóvivői tájékoztató a 3. oldalon.) Mérséklődik a papírhiány, érkeznek az első új importtételek Rövidesen megérkezik az az első, körülbelül 1000 ton­nányi papírszállítmány, amelyet külkereskedelmünk Ausztriából, Svédországból és Finnországból vásárolt a hetek óta tartó papírhiány enyhítésére, összesen mint­egy 3500 tonna ilyen papír importjára nyílik lehetőség, a többi tétel beszerzéséről most folynak a tárgyalások. A papírhiány miatt a ha­zai 'kiadók újságjaik pél­dányszámának csökkentésé­re, vagy a lapterjedelem szűkítésére kényszerültek. Rendkívül érzékenyen hatott ugyanis az, hogy — mint is­meretes — az évi 68 ezer tonna újságpapírigényből 7000 tonna szállítását meg­vonta a szovjet partner, az­zal indokolva, hogy náluk is tetemesen megnőtt a papír­felhasználás, s már nem ké­pesek ilyen nagy mennyiség­ben exportálni hazánkba. Időközben kormányszinten is tárgyalások folytak a hi­ány mérséklésére, s mint azt a Papíripari Vállalatnál el­mondták, végül is 3000 ton­na szállítására vállalkozott a szovjet fél a hiányzó 7000- ből, a többit a konvertibilis elszámolású országokból vá­sároljuk. Igaz, a tőkés im­port világpiaci áron tonnán­ként körülbelül 700 dollárba kerül, s ez sokkal drágább a szovjet import papírénál, annak ára ugyanis csak 360- 370 rubel tonnánként. Az import beszerzésével tehát rövidesen egyensúlyba kerül a hazai papírellátás. A jövő évi beszerzésekről szep­temberben, októberben kez­dődnek majd a tárgyalások. Dunai Imre kereskedelmi miniszterhelyettes csütörtö­kön sajtótájékoztatón ismer­tette az év első hét hónap­jának külkereskedelmi mér­legét, valamint az 1986-ban meghirdetett exportfejleszté­si pályázati rendszer eddigi tapasztalatait. A külkereskedelem eddigi eredményei biztatóak — mondotta a miniszterhelyet­tes —, a dollárelszámolású export július 31-éig 20 szá­zalékkal több volt, mint az elmúlt év azonos időszaká­ban. A rubelelszámolású im­port a terveknek megfelelő­en, 2,2 százalékkal növeke­dett. Különösen júliusban volt erőteljes a növekedés, amikor — tavaly júliushoz képest — 13,2 százalékkal több áru érkezett a szocia­lista országokból, mint az elmúlt év azonos hónapjá­ban. A konvertibilis forgalom mérlege tavaly az év első hét hónapjában 483 millió dolláros passzívumot muta­tott, most ugyanekkor 35 millió dolllárnyi volt az ak­tívum. A kötésállomány is 1,2 milliárd dollárral na­gyobb, mint tavaly ugyan­ekkor volt. A minisztérium szerint a tervezett 250 mil­lió dolláros aktívum az év végére elérhető, ám ez a külkereskedőktől megfeszí­tett munkát igényel az év végéig. Az eredményekben annak az exportfejlesztő pályázati rendszernek a sikere is tük­röződik, amelyet 1986-ban írtak ki. Az eltelt két év alatt 408 vállalat 497 pályá­zata bizonyult sikeresnek, ezek a cégek jelentős ex­porttöbbletet értek el a fej­lesztések révén. A pályázati feltétel szerint a fejlesztésre fordított összegnek öt év alatt devizában kell megté­rülnie. Az eddigi tapaszta­latok szerint a pályázó vál­lalatoknál a megtérülés ide­je általában négy évre rö­vidült. Kedvezően hatott a pályá­zati rendszer az exportszer­kezet változására is. Az ex­portfejlesztések révén tőkés piacokra szállított termékek 80 százaléka ma már feldol­gozott áru, s ez egyenletesen oszlik meg a gépipar, a könnyűipar, a vegyipar és az élelmiszeripar között. .Figyelemre méltó az is, hogy a fejlesztések eredmé­nyeként exportált termékek 40 százaléka a hazai ipar új produktuma. Ilyen például a Videoton CB-rádiója és újfajta színes televíziója, a Szerszámgépipari Művek és a Csepel Művek új szer­számgépei, vagy azok az új­fajta gyógyszerek, amelyeket a gyógyszergyárak külföldi licencek alapján gyártanak. A könnyűipar az exportfej­lesztések révén olyan ter­mékeket tudott előállítani, amelyek - kis sorozatban ké­szülnek, s alkalmazkodnak a mindenkori divathoz. A Gyomaendrődi Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet haltermelésének mintegy 60 százaléka növényevő hal, java­részt busa. A tsz halüzemében évente 2 ezer tonna halat dolgoznak fel. Képünkön a tisztított kárászt csomagolják Fotó: Kovács Erzsébet lelzi a kutatómunka elismerését Hz Eukarpia Szarvason Az Európai Növényneme- sítők Társasága, rövidített nevén az Eukarpia, ennek is a takarmánynövény-szekció­ja Szarvason, az Öntözési Kutatóintézetben tartja kö­vetkező nagyszabású tanács­kozását szeptember 5-től 9- ig. Dr. Marjai Gyula, a Szarvasi ÖKI igazgatója az előkészületekkel kapcsolat­ban elmondta, hogy a prog­ramot összeállították. Jelez­te érkezését az Eukarpia- szekció elnöke, dr. M. D. Hayward. A főelőadást pro­fesszor G. Kobabe tartja az életképességre nemesítés té­maköréből. Az NSZK-ban szerzett tapasztalatait oszt­ja meg kutatótársaival. Elő­adásához svájci, finn, olasz, francia, bulgár és az ÖKI- ből egyetlen kutató mond rövid, a helyi tapasztalatok­ra épülő előadást. Az úgynevezett poszter­ülésen belga, svájci, szovjet és lengyel felszólalásokra számítanak. * * * Az Európai Növényneme- sítők Társasága a tanácsko­zás helyének megválasztásá­val lényegében a szarvasi intézetben folyó magas szín­vonalú kutatómunkát is­merte el. Az itt rendezett tanácskozás során — néhány napra — Szarvas az európai növénynemesítők központjá­vá lép elő. így otthonunk­ban új kapcsolatok szület­hetnek, fonódhatnak szoro­sabbra, válhat a kutató­munka ténylegesen azzá, amivé és amilyenné válnia kell- D. K. Csökkenő árbevétel, nagyobb nyereség A Gyulai Sütőipari Válla­latnál — ha kényszerűség­ből is — már hónapokkal ezelőtt megtörtént a termék­szerkezet-váltás. Kényszerű­ségből, hiszen alaposan meg­csappant a kereslet a fino­mabb pékáruk iránt, a kü­lönféle rétesek, túrós-, lek­várostáskák mennyisége mintegy 50, illetve 70 száza­lékkal csökkent. A kiskeres­kedelmi forgalom 10 száza­lékkal esett vissza az előző évihez képest. Az alapvető élelmiszercikkek közé tarto­zó kenyérből is 210 tonnával kevesebbet adtak el az első fél évben, mint a tavalyi el­ső hat hónapban. Ezek után természetes, hogy a gyár ve­zetői csökkentették a létszá­mot, „előszedték a tartalé­kokat”, növelték a haté­konyságot, csökkentették a költségeket és így, noha a tervezett 92 milliós árbevé­telüket mindössze 85 millió­ra teljesítették, gazdálkodá­suk eredményes volt, mert 3,5 milliós nyereségtervüket 5,4 millióra teljesítették. Kép, szöveg: Béla Ottó Úszó Ifjúsági Barátság Verseny - Gyula Három magyar aranyérem az első napon Tegnap már délelőtt be­népesedett a Gyulai Várfür­dő 50 méteres medencéje, amikor az előfutamokat ren­dezték az 1988. 'évi úszó If­júsági Barátság Versenyen, amelyen nyolc ország kilenc csapatának (a magyarok A és B csapatot indíthattak) legreményteljesebb utánpót­lás korú sportolói találkoz­tak. Jól kezdődött a rajt, hiszen Hortobágyi Tamás, a Vasas versenyzője új kor- osztályos rekorddal a leg­jobb pályára úszta be ma­gát a 100 méteres gyors­úszásban, ami ugye magyar versenyzőtől nagy fegyver­tény. Ugyanis lassan három évtizede, hogy nem jegyzik sprintereinket Európában. Aztán a délutáni ünnepélyes megnyitót követően ismét Hortobágyinak tapsolhatott a publikum, amikor újra meg­javította — most már saját korosztályos csúcsát. S ma­radva még a 100 méteres gyorsúszásnál: amolyan ki­egészítésként — ugyanis nem ez a fő számuk — itt álltak rajthoz először a bé­késcsabaiak, Szabados Béla és Pribojszki Mátyás. Az előbbi 59.22, Pribojszki pe­dig 1:00.23 percet úszott, nem kerültek a döntőbe. Sokáig kellett várni, amíg újabb magyar versenyzőnek játszották el a Himnuszt, de ott — történetesen a 400 méteres leány vegyesúszás­ban kettős magyar siker született, Eleki Kriszta és Szalai Szilvia révén. Végül a 4x100 méteres leány gyors­váltó is a dobogó legfelső fokára állhatott, amelyet megelőzően Tóth István, a Magyar Üszószövetség szak- felügyelője így vélekedett: — Meglepődnék, ha nem nyernének aranyat a lá­nyok, hiszen egy perc közeli átlagot tud ez a négyes ... Nos, a jóslata bevált, új re­korddal rukkolt ki az Alexa, Balyi, Eleki, Szalai négyes. Az első napi nyolc arany­éremből hármat a magyarok szereztek meg, 2-2 jutott az NDK-belieknek és csehszlo­vákoknak, míg egy a Szov­jetuniónak. A magyarok az elsőség mellett két ezüstér­met és négy harmadik he­lyezést szereztek. Ma délelőtt 10 órától elő­futamokkal, délután 17 órá­tól pedig ismét döntőkkel folytatódik az úszó IBV. Eredmények. Fiúk. 100 m gyors: 1. Hortobágyi Tamás (magyar) 55,93 (új* gyermek­csúcs), 2. Beckert (NDK-be- li) 56,50, 3. Pegarkov (szov­jet) 56,71., 8. 41 uesi (magyar) 57,66. 200 m hát: 1. Blazo Marcel (csehszlovák) 2:11,61, 2. Czene (magyar) 2:11,78, 3. Glovotz (magyar) 2:16,71. 400 m vegyesúszás: 1. Seibt Róbert (NDK-beli) 4:40,40,2. Dolniak (lengyel) 4:46,60, 3. Petrov (szovjet) 4:50,39, 4. Hauer (magyar) 4:50.70. 4x 200 m gyorsváltó: 1. Szov­jetunió 8:08,91, 2. NDK 8:09,41, 3. Magyarország (Hortobágyi, Mucsi, Czene, Hauer) 8:16,00 (új gyermek­csúcs). (Folytatás a 8. oldalon) Az ünnepélyes megnyitó, amelyen dr. Takács Lőrinc üdvöz­li a kilenc ország legjobb utánpótláskorú úszóit

Next

/
Thumbnails
Contents