Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-11 / 191. szám
1988. augusztus 11., csütörtök A gabonafelvásárlás tapasztalatai Megjelent a Reformkönyvek I. kötete (Folytatás az 1. oldalról) A vállalat a megye búzatermésének 65-70 százalékát vásárolja fel évről évre. A gazdaságok 1984-ben rekord- termést takarítottak be, s abban az évben 517 ezer tonna búzát vett át a gabonaforgalmi vállalat. Tavaly 360 ezer tonna gabonát vásárolt fel a GMV. Idén mintegy 400 ezer tonnányi búzára számítottak, ám a terv készítésekor a termésátlagot még nem lehet számításba venni. Mint Halmágyi Antal, a GMV . kereskedelmi főosztályvezetője elmondta, a tervezett mennyiségnél lényegesen több búzát szállítanak a megyebéli mezőgazdasági üzemek. Ez a viszonylag jó — a hektáronkénti 56 mázsás — átlagtermésnek köszönhető. Utoljára 1984-ben volt hasonló termés, akkor átlagosan 57,7 mázsát arattak le egy hektárról. — Augusztus elejéig 360 ezer tonna búzát vettünk át, de még mintegy 70 ezer tonnányi várható — mondja Halmágyi Antal. — A betakarítással párhuzamosan megkezdődött az új termésű búza exportszállítása is. Békés megyéből a tervek szerint fél év alatt 170 ezer tonna hagyja el az országot. A fenti mennyiségből eddig mintegy 45 ezer tonnányit sikerült kiszállítani. Az export 85 százaléka egyébként a Szovjetunióba megy. A napilapok július közepén adták hírül, hogy a Gabona Tröszt az 1. és 2. kategóriájú malmi búzáért tonnánként 200 forint felárat fizet. Ennek pénzügyi fedezetét az exportra kerülő jó minőségű búza világpiaci árának emelkedése teremti meg. A vállalatnál megtudtuk, hogy a felárat még az idén megkapják az érintett vállalatok, ám hogy készpénzzel, vagy váltóval fizet-e a gabonaforgalmi, az még egyelőre nem ismeretes. Az idei búzatermés minősége — a GMV szakemberei szerint — a tavalyihoz hasonló. A malmi búzát négy minőségi kategóriába sorolják. Az eddigi tapasztalatok alapján a megyénkben felvásárolt búza 10 százalékát első, a többit pedig második kategóriásnak minősítették. Az átvétel során eddig még komolyabb minőségi viták nem voltak a termelők és a felvásárlók között. A megye malmai részben már az új termésű búzát őrlik, s azért csak részben, mert az aratás kezdetekor még 12 ezer tonna tavalyi termésű, úgynevezett ó-búza volt a raktárakban. H. E. Megújuló gazdaság címmel megjelent a Pénzügykutató Rt. Reformkönyvek sorozatának első kötete. A részvénytársaság vezetői, valamint a könyvsorozat szerkesztői szerdán a Pénzügyminisztériumban bemutatták az újságíróknak a kötetet, ismertetve egyben a részvénytársaság kiadói törekvéseit, valamint napirenden lévő feladatait. Lengyel László és Mélykúti Attila, a sorozat szerkesztői elmondták: nem gazdasági vállalkozásról, hanem egyfajta társadalmi szolgálatról, szolgáltatásról van szó. Céljuk az, hogy népszerűsítő formában, mindig időszefűen, közérthetően, egyben tudományos' színvonalon adják közre azoknak a gondolkodóknak a nézeteit, akik már jó néhány éve hirdetik, hogy reformra, fordulatra van szükség. A 15 ezer példányban megjelenő első kötetbe félszáz tanulmányt válogattak A vállalkozói nyereségadóról szóló törvénytervezetet vitatták meg a Kiskereskedők Országos Szervezetének budapesti és vidéki tisztségviselői szerdán, a Medosz székházában. Szirá- ki Antal, a Kisosz közgazdasági bizottságának vezetője a kiskereskedőktől kapott információk alapján tájékoztatta a résztvevőket az eddig kialakult véleményekről. -Elmondta, hogy a kiskereskedők egy sor problémát még nem látnak tisztán. Ügy ítélik meg, hogy a törvénytervezetben foglaltak több kérdésben visszalépést jelentenek, bonyolultabb lesz a könyvvezetés és általában az adminisztráció. Sokak véleménye szerint az egységes vállalkozási adó bevezetésével várni kellene addig, amíg az 1988. évi adózással kapcsolatos tapasztalatokat le tudja szűrni a pénzügyi kormányzat. A kiskereskedők alapvető gondnak tartják, hogy a tőrbe abból a mintegy 300 írásból, amely a Magyar Nemzet Megújuló gazdaság című rovatában 1984 és 1987 között jelent meg. A nyomdai átfutás alig két és fél hónap volt. A terjesztést a Könyvértékesítő Vállalat, utcai árusok és szakkollégiumok segítségével oldják meg. Az MTI munkatársának kérdésére Tardos Márton, a Pénzügykutató Rt. vezér- igazgatója elmondta: a részvénytársaság tagjaiból és más közgazdászokból álló kollektíva dolgozik a társasági törvénnyel, valamint a liberalizációs programmal kapcsolatos tanulmányok kidolgozásán. Mindkét munkával közvetlenül szeretnék befolyásolni a törvényalkotást, a gazdaságpolitika alakulását. Ügy látják, hogy jelentősnek látszó elhatározások születnek, bátor gazdaságpolitikai program végrehajtására szánta el mavénytervezet szerint évi tízmillió forintos árbevétel felett azok a kereskedők, akik polgári jogi társaságokba tömörültek, nem élhetnek az egyszerűsített könyvvezetés módszerével. Jónak tartanák, ha ezek a vállalkozások — hiszen bevételük többnyire meghaladja a tízmillió forintot — az árbevételtől függetlenül egyszerűsített naplófőkönyvet vezethetnének. Nem tartják ösztönzőnek az állóeszköz- elszámolás tervezett új módszerét sem, ami nem teszi lehetővé az egyösszegű elszámolást, hanem több évet ír elő a költségleírásra. Ez nem teszi érdekeltté további beruházásban a kiskereskedőket, mert úgy ítélik meg, hogy a befektetés nem térül meg, több év alatt ugyanis igen megnövekednek a kamatterhek. A vitában szó esett arról is, hogy miután a magánkereskedelem gyakran családi vállalkozás, foglalkozni kellene a gát a kormány, ám a végrehajtás megalapozása nem történt meg, és a programmal járó konfliktusok kezelésének módszereit még nem alakították ki. Ezért e két, egymással szorosan összefüggő tanulmányban megpróbálják feltenni a legfontosabb kérdéseket, és azokra alternatív válaszokat fogalmaznak meg. Tardos Márton jelezte azt is, hogy több országgyűlési képviselő megkereste az rt.-t, segítséget kérve a társasági törvény — már eddig is több ízben módosított — tervezetének szakszerű ér; telmezéséhez. Ehhez közgazdászaik továbbra is minden segítséget megadnak. Ugyancsak szívesen vesznek részt azokban az állami megrendelésre készülő munkálatokban, amelyek a reformfolyamat különböző részterületeinek kimunkálására — így például a költségvetési reform kidolgozására — irányulnak. családi jövedelemadó bevezetésének lehetőségével. Nagy István, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője egyetértett azzal, hogy valóban célszerű lenne kivárni az 1988-as év tapasztalatait, ám miután a társasági törvény a jövő év január 1-jén életbe lép, ez szükségessé teszi a vállalkozói adótörvény egységesítését is. A társasági törvény bevezetése után egységes feltételeket kell teremteni valamennyi vállalkozási forma számára. Hangsúlyozta, hogy az egységes adótörvény — ami szélesebb körű, mint a nyereségadózás, hiszen a vagyonkezelés komplex módszerét öleli fel — egyúttal garancia a stabilitásra, arra, hogy a jövőben a vállalkozók hosz- szú távra gondolkodhatnak. Elismerte, hogy a vállalkozók számára helyenként a már kivívott pozícióktól visszalépést jelent. Részben már az új termésű búzát őrlik. Fotó: Béla Ottó Kiskereskedők vitája a vállalkozási adóról Együtt a kutató, a menedzser, a termelő és a konzervgyár Uborkalermesztési bemutató Orosházán Eddáig ritkán tapasztalt pillanat részesei lehettünk tegnap Orosházán a Dózsa Tsz zöldségkertészetében egy fél országra szóló uborkatermesztési bemutatón. Ben- kő László, a Békéscsabai Konzervgyár agronómiái csoportvezetője arról a nyugateurópai piaci lehetőségről beszélt, melyet a gyár vezetése hónapokkal ezelőtt megsejtett és az idei termeltetési feladatát már úgy kormányozta-, hogy a hazai uborka- termesztés és konzervkészí- tés ebből valamelyest részesedjen. összesen 20 hektáron, hat nagyüzemben^ szervezték meg aiz Uborka támrendsizeres termesztését szövetkezeti integrálással a háztáji gazdaságok munkaerejére alapozva. Ebből az Orosházi Dózsa Tsz három hektárral részesedik. A konzervgyár és a szövetkezet — lévén az uborkatermesztés beruházásiigényes — öt évre szóló termelési szerződést kötött. Ezzel középtávon biztonságos pályára állították a vállalkozást. A külföldi partnerekkel abban is megegyeztek, hogy milyen típusú uborkát ter- mélijenek, s ennek a típusnak melyik fajta felel meg a legjobban. A Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézet hozta az általuk kinemesített fajtáikat, melyek a konzerválás után ropogósságukat megőrzik. A Kukorica"- és Ipariinövény Termelési Együttműködés, a KITE, technológiai újdonságokkal, a Pannonmag GT vetőmag-forgalmazással1 és menedzseléssel segítette az új ágazat megteremtését. Szoboszlai Géza, a KITE fejlesztőmérnöke a Dániából származó Hardy-féle permetezőgépet ismerteti az érdeklődőkkel Szóval és tettel mindenki azon dolgozott, hogy ezt az ígérkező piaci tehetőséget a struktúraváltás jegyében, az érdekeltség és a jövedelem- szerzés oldaláról megközelít- va az üzemek magukévá tegyék. Benke Elek, az Orosházi Dózsa Tsz elnöke ilyen támogatással1 a háta mögött a vállalkozás sikeréről tájékoztatta a bemutató résztvevőit, nem elhallgatva gondjaikat, melyek ezt az új kezdeményezést, főiként a technológiai fegyélem oldaláról kísértik. A ZKI, a kecskeméti intézet, a KITE, mint termelési rendszer, ebben is hathatós segítséget adott számukra. Ma. amikor az uborkatermesztés a félidejénél tart, egyre biztatóbb a jövedelmezőség. Itt kiváló eredménnyel védték meg a növényeket a peronoszpórá- tól, támrendszerű uborkájukra mind jobban az ültetvény fogalom ínfc A Békéscsabai Konzervgyár jövőre 50 hektárra szeretné bővíteni a szövetkezetek álltai integrált háztáji uborkatermesztést a tám- rendszerű változatban. amely minden tekintetben előnyösebb a hagyományos sík termesztési módnál. A gyár ehhez jelentős anyagi támogatást is nyújt. De csak ebből nem valósítható meg az új ágazat. Szövetkezeti és tagi erőforrásokra is szükség van. Ez a siker nyitja, minit ahogyan ezt Orosházán is 'láttuk, tapasztaltuk. A nagyüzemi bemutató után a Pannonmag GT Orosházán még külön egy. házi kertben is tartott a kistermelők részére faj ta- és technológiai bemutatót. Kép, szöveg: D. K. Koreai szakemberek — a ZKI vendégei — a bemutatón
