Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-11 / 191. szám

1988. augusztus 11., csütörtök NÉPÚJSÁG Magyar tíízsziineti ellenőrök • GRÓSZ KÁROLY FOGADTA AZ ANGOLAI NAGYKÖVETET Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke szerdán fogadta Ma­nuel Quarta Punzát, az An­golai Népi Köztársaság Ma­gyarországra akkreditált nagykövetét. A találkozót a diplomata kérte. • MEGFIGYELŐK AZ IRAKI—IRANI FRONTRA Úton van a frontra az au­gusztus 20-án életbe lépő Irak—iráni tűzszünetet fel­ügyelő 350 tagú ENSZ-meg- figyelőcsoport első részlege. Időközben Bagdadba és Te­heránba már megérkeztek a tűzszünetet előkészítő ötta­gú katonai ellenőrzőcsopor­tok is. Szerdán Teheránba érke­zett William Hayden auszt­ráliai külügyminiszter — aki egyszemélyben külke­reskedelmi miniszter is —, hogy tárgyaljon országa és Irán kereskedelmi kapcsola­tairól, Valamint arról, hogy Ausztrália vegyen részt a háború sújtotta Irán helyre- állításában. Később, augusz­tus 20-án Unó Szószuké ja­pán külügyminiszter látogat Iránba hasonló céllal. Több iráni város felett re­pültek el szerdán az iraki lé­gierő gépei — jelentette az iráni rádió. Ugyanakkor ar­ról is jelentést közölt, hogy Irán újabb önkénteseket irá­nyít a frontra „a nemzetkö­zi határok védelmére” —el­ső ízben használva ezt a ki­fejezést. • BURMÁI ZAVARGÁSOK Szerdán újabb zavargások törtek ki a burmai főváros­ban, miután kedden legke­vesebb harminehatan vesz­tették életüket a karhatalom és a tüntetők összecsapásai­ban. Rangun több részéből lö­véseket hallani — közölte egy helyi lakos a Reuter brit hírügynökséggel. Az AP amerikai híriroda sze­rint szerdán járműveket é§ üzleteket gyújtottak fel a tüntetők. A francia AFP szerdai burmai tömegtájé­koztatási közlésekre hivat­kozva arról számolt be, hogy a hétfő óta tartó zavargá­sokban ezerötszáz embert vettek őrizetbe. Diplomáci­ai források szerint burmai katonák puskatussal bántal­maztak egy brit katonai at­tasét, aki megtagadta, hogy átadja nekik a fényképező­gépét. • CASTRO ECUADORBAN Kedden Quitóba érkezett Fidel Castro kubai elnök, aki szerint Latin-Amerika függetlenségi törekvéseinek bizonyítéka az országa és Ecuador közötti minden ed­diginél jobb kapcsolat, és az, hogy meghívták az új ecuadori elnök, Rodrigo Borja beiktatási ünnepségei­re. Nagyra értékeltem ezt a gesztust, mert máshol min­dig Kuba elszigetelését ta­pasztaljuk — mondotta Castro. Kubai értékelés szerint a beiktatásnak szokatlan je­lentőséget ad az, hogy a Kuba és Nicaragua vezetői számára lehetővé teszi a kö­tetlen eszmecserét más ál­lamfőkkel és politikusokkal. Costa Rica-i kormánykörök­ben olyan elgondolás is fel­merült, hogy a quitói ren­dezvényen valamilyen for­mában pótolják az elmaradt közép-amerikai csúcsérte­kezletet, amely az esquipu- lasi békemegállapodás első évét értékelte volna. Castro szerdán már több politikussal — közöttük az argentin, az uruguayi, a ko­lumbiai és a venezuelai el­nökkel is — tárgyalni fog. Az ENSZ székhelyéin szer­dán hivatalosan is bejelen­tették: összesen 24 állam — köztük Magyarország 15 tiszttel — vesz részt abban a katonai kontingensben, amely Irak és Irán tűz&zü- neti egyezségének betartását lesz hivatva a hónap végétől ellenőrizni. Szerdán mind­két szembenálló ország fővá­rosába megérkeztek az ENSZ tűzszüneti ellenőrző egységének majdani munká­ját előkészítő szakértők, ösz- szesen öt kiküldött. Elsődle­ges feladatuk megteremteni a 350 főnyire tervezett kon­tingens tevékenységéhez el­engedhetetlen feltételeket. Az augusztus 20-án kezdődő misszió résztvevőinek nem kevesebb, mint 1200 kilo­méternyi határszakaszon kell Romániában megnöveke­dett az illegális terhesség- megszakítások száma. Ezt közölte a demográfiai kérdé­sekről előterjesztett jelen­tés, amelyet az RKP KB Po­litikai Végrehajtó Bizottsága tárgyalt meg. A testület ar­ra kérte az Egészségügyi Mi­nisztériumot, továbbá a nép­tanácsokat és egészségügyi szerveket, hogy tegyenek határozott intézkedéseket „a kóros gyakorlat” megszünte­téséért. Ezen kívül felhívta az orvosok, orvosegészség­ügyi dolgozók figyelmét ar­ra, hogy szigorúan tartsák tiszteletben a törvényes elő­írásokat. A Politikai Végrehajtó Bi­zottság — mint a Scinteia közli — legutóbbi ülésén át­tekintette a demográfiai helyzet alakulását. A testü­let elé került jelentés ada­A csehszlovákiai aprófal­vak megőrzéséről adott hírt kedden a CTK hírügynök­ség. Mint a csehszlovák táv­irati iroda megállapította, korábban — meggondolatla­nul — nagyobb települések­be vonták össze az ötszáznál ellenőrizniük, hogy Irak és Irán valóban eleget tesz-e tűzszüneti kötelezettségé­nek. Az NSZK kormánya szer­dán közölte, hogy 6,11 mil­lió dollárral járul hozzá a katonai misszió költségeihez. Az ENSZ-határozat előír­ja a hadifoglyok cseréjét is. A két fél először a beteg és rokkant foglyokat adná át egymásnak, majd a 16 éven aluliak, illetve a 60 éven fe­lüliek hazaengedése követ­keznék. Szerdán nem érkeztek hí­rek harci cselekményekről a front egyetlen szakaszáról sem, de a teheráni rádió je­lentése szerint iraki vadász­gépek öt iráni város légteré­be is behatoltak. tarból kitűnik, hogy az év első felében a lakosság ter­mészetes szaporulata na­gyobb volt, mint a múlt év azonos időszakában. A szü­letési arányszóm általában változatlan szinten mozog, az általános és gyermekha­landóság pedig csökkenőben van. Mint ismeretes, Romániá­ban a törvényhozás a párt- dokumentumokban előirány­zott demográfiai növekedés elérése érdekében egyrészt a népszaporulat növekedését támogató intézkedéseket fo­ganatosított, másrészt fellé­pett a természetes szaporu­latot gátló jelenségek ellen. A terhesség megszakítását — ha arra nem a törvény ál­tal megjelölt esetekben ke­rül sor — bűncselekménynek minősítik és szigorúan bün­tetik. kevesebb lélekszámú falvak lakosságát, és ezzel életide­gen központokat hoztak lét­re. Most megszüntetik az ilyen gyakorlatot, hiszen a kis falvak őrzik meg a leg­jobban a régi 'kulturális ha­gyományokat. SIKERTELEN ARANY RABLÁSI KÍSÉRLET Fokozatosan fény derül az egyik aranyművesektől zsú­folt isztambuli bazárban tör­tént rablási kísérletre. Mint kiderült, az ékszerüzletbe négy rabló hatolt be, de pechjükre néhány másod­percre rá a rendőrség is megérkezett a színhelyre. Mivel a rablóknak nem ma­radt más hátra, túszokat ra­gadtak, és majdnem egy na­pon át követelőztek és zsa­roltak, mondván, hogy meg­ölik őket, amennyiben a rendőrség nem teszi lehető­vé számukra, hogy zsákmá­nyukkal együtt páncélozott gépkocsin távozzanak a szín­helyről. A rendőrség hosszas tanácskozás után úgy dön­tött, nem tesz eleget kéré­süknek. Akciójuk során füst­bombákat dobtak a táma­dókra, akik ezután csakha­mar megadták magukat. A NŐI HŐSÉGRŐL Tíz amerikai nőből kilenc megcsalná a férjét, ha kellő al­kalma adódna rá, állítja egy női lap körkérdése. Az 50 ezer meg­kérdezett alany csupán 12 szá­zaléka értékelte legmagasabb osztályzattal férje élelmessé­gét, 38 százaléka „csupán” elé­gedett. Minden harmadik ame­rikai nő pedig 10-es osztályza­tot adott férje szexuális képes­ségére. A körkérdés alapján a szakemberek megállapították, hogy tévhit, miszerint a nők a házasságon kívüli kapcsolatban csupán a szex iránt érdeklőd­nek, tulajdonképpen a roman­tika után vágyódnak, amely a házasságban az idő múlásával megkopik. A körkérdés során fény derült arra is, hogy a ket­tős erkölcs sem idegen számuk­ra. Mig egyesek kapva kapnak a kínálkozó kalandon, addig kétharmad részük sohasem sza­vazna olyan elnökre, akiről köztudomású, hogy van szere­tője. AFRIKAI HÓVIHAR Heves hóvihar tombolt Afrika déli részén, a Le­sotho! Királyságban. Az íté­letidőnek három halálos ál­dozata volt. Lesotho 1000 méter tengerszint feletti ma­gasságban fekszik, területén a kontinens többi országaitól eltérően néha fagypont alá süllyed a hőmérséklet. ÉLEN A GOLF! Még mindig a Volkswa­gen Golf a legnépszerűbb személyautó az NSZK-ban, bár eladása valamelyest csökken. A nyugatnémet gépjármű-nyilvántartási hi­vatal adatai szerint 1988 ja­nuárjában ebből a kocsiból jegyeztették be a legtöbbet, 15 ezer 600 darabot. A rang­lista második és harmadik helyén a Mercedes 200-300- as és az Opel Kadett áll 12 ezer 600, illetve 12 ezer 100 darabot értékesítettek belő­le. TANKCSERE a szovjetek és az angolok között. A brit utakon Camb­ridge irányába haladó szov­jet tank nem váltott ki na­gyobb riadalmat, de annál nagyobb érdeklődést. Arról van szó ugyanis, hogy a II. világháborúból származó szovjet—angol fegyverek cseréjét bonyolítják le. A duxfordi Hadtörténeti Mú­zeum a napokban szovjet tankkal gazdagodott, a hír­ben nem közölték, hogy mi­lyen típusú, de a feltételezé­sek szerint a híres T—34- esről van szó. A Szovjet Fegyveres Erők Központi Hadtörténeti Múzeuma a csere keretében pedig Con­queror brit tankot kapott, ibegenfi, Demográfiai politika Csehszlovákiai kis falvak A flPABAfl írta: A háború előestéjén... „A megbocsáthatatlan balfogások fő oka a diktátor! egyeduralomban gyökerezik” A hibák természete nem egyszerűen a hibás számítások­ban, be nem igazolódott várakozásokban, az agresszor rosszindulatában rejlik. Mindez megvolt. A téves számítá­sok, megbocsáthatatlan balfogások fő oka a diktátort egyed­uralomban gyökerezik. Sok, messzemenő következmények­kel járó döntést személyesen Sztálin hozott meg. Nehéz a népbiztosokat, a Katonai Főtanácsot hibáztatni, amikor már kialakult a „csalhatatlan és bölcs vezér” státusa. Sztálin bármely koncepciójának, álláspontjának elvi ellenzését „meg nem értésnek”, „szembeszegülésnek”, „politikai értet­lenségnek” értelmezték volna, ónnak minden következmé­nyével együtt. Még mindenki jól emlékezett a politikai pe­rekre, melyeken minden vádponttá vált: a breszti béke alá­írásakor elfoglalt álláspont, az ismeretség, mondjuk a Kreml parancsnokával, Peterszonnal való ismeretség, ami „palotaforradalom előkészítését” jelentette, vagy a külföldi találkozás egy hivatalos személlyel, ami természetesen „kémjelentések átadásának” minősült, stb. Az emberek megfélemlítettsége, az egyetlen személy zsenialitása szte­reotípiájának megerősödése, a sztálini döntések feltétel nél­küli helyeslésének kényszere beszűkítette és „erőtlenné tet­te” a valódi helyzet dialektikus elemzésének, a valódi al­ternatívák keresésének, a valódi testületi döntéseknek a le­hetőségeit. A főtitkár egyeduralmával, következtetéseinek megfellebbezhetetlenségével elzárta az objektív tájékozta­tás, az eredeti javaslatok, a nem szokványos döntések csa­tornáit. Rendszerint azt mondták neki, amit ő hallani akart. Gyakran megpróbálták kitalálni kívánságait. A kultikus egyetértésből ered a háború egész menetére, különösen kezdetére kiható melléfogások egész sorának egyik legmélyebb forrása. Miiben fejeződtek ki ezek a mellékfogások? Véleményünk szerint súlyos politikai hiba volt az 1939. szeptember 28-án a Szovjetunió és Németország között meg­kötött német—szovjet barátsági és határszerződés. A meg­nemtámadási szerződés egy hónappal korábbi aláírása, mint nyilvánvalóan kényszerű lépés után, meg kellett volna áll­ni. A Komintern határozatai, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XVIII. kongresszusának határozatai, a párt útmutatása, melyet a szovjet embereknek adott, azt tartalmazta: a fasizmus a nemzetközi imperializmus legve­szélyesebb osztaga, a terrorista diktatúra és militarizmus rendszere. A szovjet emberek világnézetében a fasizmus sű­rített formában testesítette meg az osztályellenséget. És egyszerre — „barátság” a fasizmussal?! Nehéz megmagyarázni, miért alacsonyodott le Sztálin és Molotov a fasizmus kényszerű fehérre mosásához. Érthető, hogy a megnemtámadási egyezményt kereskedelmi megál­lapodásokkal, gazdasági kapcsolatokkal akarták megerősí­teni. De gyakorlatilag megtagadni minden korábbi anti­fasiszta ideológiai nézetet — ez már mindenen túlment. A Ribbentroppal folytatott tárgyalásokon személyesen részt vevő Sztálin igyekezett mellőzni a Németország hódító ter­veihez való viszonyunk kifejezését. Molotov egész sor ki­jelentése pedig egyszerűen zavart okozott a szovjet embe­rek és külföldön élő barátaink tudatában. Például hogyan lehetett értékelni Molotov következő kijelentését, melyet Sztálin szentesített: „...Nemcsak értelmetlen, hanem bűnös is olyan háborút folytatni, mint amilyen a háború a „hit- lerizmus megsemmisítéséért”, melyet a „demokráciáért” való harc hamis zászlaja álcáz ...” Ez a hibás politikai és ideológiai átorientálódás megza­varta az embereket, eltorzította az osztályálláspontokat a társadalmi és egyéni tudatban. A Komintemben sok elv­társ nem értette ennek a gyors ideológiai evolúciónak az okait. A kritika nyilainak éle ismét nem a fasizmusra, ha­nem a szociáldemokratákra, mint „a militarizmus szekér­tolóira” irányult. Nem véletlen, hogy a megnemtámadási szerződés ratifikálása után Hitler kijelentette a Reichstag- ban: „Az egyezményt Berlinben és Moszkvában is ratifi­kálták. Csatlakozom minden szóhoz, melyet ezzel kapcsolat­ban Molotov külügyi népbiztos mondott". Berlin sok lépése nem keltette fel a rendkívül gyanakvó természetű Sztálin figyelmét. A németek például megtagad­ták az úgynevezett „gazdasági egyezmény” hosszabb időre történő aláírását, az 1942-es évben szabva meg lejártát (holott 1941 januárjában írták alá). Sztálinnak jelentették, hogy a szovjet—német határszerződés megkötésének előes­téjén a német hivatalos személyek szívesen kompromisszu­mot kötöttek, nem vitatkoztak minden apróságon. Moszkvában örömmel jegyezték meg (ahelyett, hogy gyanút fogtak volna), hogy a „határszerződést a nemzetközi gyakorlatban példátlanul rövid idő alatt dolgozták ki”. Sztálinban és más vezetőkben fel kellett volna ötlenie a gondolatnak, hogy a németek azért nem tulajdonítanak fi­gyelmet a határnak, mert a határokat ideigleneseknek te­kintik. Sztáliniban nem volt meg a kellő államférfiúi böl­csesség az ilyen tények megfelelő értékeléséhez. Ö már fog­lya lett a támadás időpontjára vonatkozó hibás számításai­nak. Sztálin és Molotov tévedése nyilvánvaló. Érthető törek­vésüket, hogy bármi áron elkerüljék a háború poklát, olyan alapvető ideológiai engedmény kísérte, mely nemcsak kül­földön élő barátaink tudatát zavarta meg. Az ország és a hadsereg propagandistái rendkívül nehéz helyzetbe kerül­tek. Amikor Mehlisz a szerződés aláírásának előestéjén Sztálinnál volt, az, miután meghallgatta a Munkás—Paraszt Vörös Hadsereg Politikai Főcsoport vezetőjének beszámoló­ját a csapatoknál végzett politikai munkáról, megjegyezte: — Ne ingereljétek a németeket... Majd megmagyarázta: a Krasznaja Zvezda gyakran ír a fasisztákról, a fisizmusról. A helyzet változik. Hitlerben nem szbad olyan benyomásnak kialakulnia, mintha mi egyebet sem tennénk, mint hogy a velük való háborúra készülünk. Ma már nehéz eldönteni, kitől származik a kezdeménye­zés, hogy a német—szovjet szerződésbe „szerkesszék bele” a „barátság” fogalmat. Ha a szovjet fél műve volt — a leg­jobb esetben is mélységes politikai ostobaságot árul el. Ha a német félé — ügyesen kiszámított diverziót egy egész nép társadalmi tudatának területén. Sztálin sem az egyik, sem a másik esetben nem állt a helyzet magaslatán. Bár Molo­tov később azt mondta, hogy Sztálin úgymond, „idejében át­látott a hitlerizmus alattomos tervein”, ezt nehéz elhinni. * * * A másik, már a hadműveleti stratégiai területre tartozó súlyos hiba az ország védelme és a fegyveres erők mozgó­sítási fejlesztése tervének elfogadásával kapcsolatos. Sztálin személyes utasítására 1939 őszén, röviddel a barátsági és határszerződés megkötése után a vezérkar Borisz Saposnyi- kov vezetésével hozzálátott e dokumentumok kidolgozásá­hoz. Legfőbb alakja A. M. Vasziljevszkij vezérőrnagy, a ké­sőbb híressé vált marsall volt. Az ő alapeszméje az volt, hogy a harckészséget két fronton kell biztosítani: Európá­ban Németország ellen és a Távol-Keleten a szövetségesei ellen. Feltételezték, hogy „a nyugati hadszíntér lesz az alap­vető”. Azzal számoltak, hogy az ellenség a nyugati és északnyugati hadműveleti irányban fogja összpontosítani fő erőfeszítéseit. A népbiztos, miután átnézte a tervet, nem hagjúa jóvá, mert az ellenség szétzúzására irányuló lehet­séges akciónkat nem találta elég határozottaknak. 1940 augusztusára a védelmi tervet felülvizsgálták. Elő­készítését most az új vezérkari főnök, K. A. Mereckov irá­nyította. (Változatlanul A. M. Vasziljevszkij dolgozott raj­ta). ö is úgy vélekedett, hogy célszerű hadseregünk fő erő­feszítéseit a nyugati fronton összpontosítani, tekintve, hogy az ellenség valószínűleg Breszt térségében összpontosítja erőit. Október 5-én az ország védelmi tervéről jelentést tettek Sztálinnak, ö figyelmesen meghallgatta a népbiztost, a vezérkar főnökét, néhányszor odament a térképhez, hosz- szan hallgatott, az asztal mellett fel-alá járkálva. Végül ezt mondta: — Nem értem, hogy' a vezérkar miért akarja az erőfeszítéseket a nyugati frontra összpontosítani. Hitler eszerint a legrövidebb úton Moszkvára próbálja mérni a fő csapást... Én viszont úgy gondolom, hogy a németeknek mindenekelőtt Ukrajna gabonája, a donyeci szénmedence szene a fontos. Most, amikor Hitler megvetette lábát a Bal­kánon, annál valószínűbb, hogy a fő csapást a délnyugati irányban fogja előkészíteni. Kérem a vezérkart, gondolkod­jon el ezen, és tíz nap múlva tegyen jelentést a tervről... Dmitrij Volkogonov (Folytatjuk) II nagyvilág hírei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents