Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-10 / 190. szám

1988. augusztus 10., szerda Szegedi Szabadtéri Játékok Csíksomlyói passió Borúra derű. Miilyen jó is volna, ha minden föildi dol­gaink oltyan egyszerűen meg­oldódnának, mint amilyen biztosra vehető, hogy a feli- hős eget előbb-utóbb napsü­tés követi. Elnézést a röghöz kötött hasonlatért, hiszen egy szép színházi este után illőbbek volnának magasan szárnyaló gondolatok, de bi­zony a szabadtéri előadás hangulatát erősen befolyá­solják a meteorológiai viszo­nyok. (Csillagos ég alatt nem kunszt színházat nézni — mondta a mellettem ülő hölgy, miközben esernyője alól kandikált a színpad fe­lé, az előtte domborodó er­nyő-erdőn át.) Szegeden, a Szabadtéri Játékokon majd­nem elmosta az eső a Csík­somlyói passió bemutatóját. Talán minden' más produk­ciónál régen felállít volna a közönség, védett zugot ke­resni, de itt kitartottunk, ko­nokul. Gondolom, az ügy iránti elszántság mellett ;s hitet tett a publikum, tud­va, hogy a hajdani passió­játék felelevenítése itt és most több mint egyszerű színházi este. Tragédiát sej­tető tervek adnak feszültsé­get minden szónak, amely határainkon túlról száll fe­lénk. És mivel az ember szeretné elkerülni a rettene­tét, hinni próbál minden égi jelben. Bízik az apróságok­ban, akár a halálmenetben bukdácsoló költő, Radnóti Miklós, amikor látta: „a Hold ma oly kerek”. Babo­násan kémleltem magam is a Dóm tér fölötti eget, és re­ményt jelentett, amikor az előadás végére felragyogtak a csillagok. Hátha ez is je­lent valamit! Háromszor láttam eddig az ország legparányibb szín­házában, a kis ékszerdoboz budai Várszínházban a Csík­somlyói passiót. Szívet me­lengető érzés visszagondolni ezekre az estékre, kíváncsi­an vártam tehát, miként él, hogyati ha az előadás egy egészen más közegben, Sze­geden, a Fogadalmi templom előtti hatalmas téren. K eré­nyi Imre rendező, és a ko­reográfus Novák Ferenc ér­deme, hogy a játék „felhígí­tása” nélkül töltötték be a roppant színpadot. Götz Bé­la díszlete a hamvas kis csí­ki színteret varázsolta elénk, ahol játszhattak elődeink, s ahová érdemes elzarándo­kolni messze vidékekről. Jöttek a játszók — a Fü- zy Sári által megkomponált jelmezekben, áhitatos ének­szóval — a zene összeáUlító- ja Rossa László. Jöttek, azok helyett is, akik ma csak lé­lekben Lehetnek velünk. Tábláikon ott díszelgett az útra bocsátó föld neve, más nyelvre le nem fordítva: Ko­vásznál, Gyirnes, Csík, Har­gita. Gyönyörködhettünk a játékban, az összetartozásun­kat erősítő pataktiszta nyelv­ben, amelyet hallgatni sose elég. Költőket és hittudósokat mindig izgató történeteket elevenítettek meg elődeink Csíksomlyóni, a világ kelet­kezéséről, égi-földi dolgok­ról, Ádám és Éva bűnbeesé­séről, a Megváltó kínhailáló- ról. Megrendítő bájjal, ízes humorral bonyolították a cselekményt, önön épülésük­re, szórakozásukra. Nemes hivatást teljesített Kerényi Imre és Balogh Elemér, akik felkutatták a töredékekben Jelenet az előadásból Fotó: Nagy László fellelhető játék darabjait, s a jó restaurátorok módján gyúrták ismét színpadképes­sé. Ahol folytonossághiányok volltak a mű szövetében^ ott értő kézzel pótolták, soha nem testidegen anyagokkal. József Attila gondolatától — aki dudás akar lenni, pokol­ra kell annak menni —, az Ömagyar Mária-siralomig így épült be költészetünk néhány gyöngyszeme. Szege­den pedig, a hely és 1988 szelleméhez igazodva, meg­világosodtak a Dóm rózsa­ablakának ólomüvegei, és felhangzott a Boldogasszony anyánk című templomi dal időszerű fohásza: „Magyar- országról, édes hazánkról, ne feledkezzél meg, szegény ma­gyarokról’’. Áldott pillanatban szüle­tett színházi alkotás a Csík­somlyói passió, amelynek résztvevői valamennyien érezhetik, hogy életük nagy állomásához érkeztek. Kivé­teles művészi alázattal kö­szönik meg a sorsnak e rit­ka kegyet. Hámori Ildikó vi­lágszép siratódala, Ivánka Csaba átszellemült Jézus-fi­gurája, Kézdy György Júdá­sa és Ferenczy Csongor Lu- cifer-alakítása a magyar színháztörténet jeles telje­sítményei sorába kívánko­zik. (Ne legyen ünnepron­tás, inkább figyelmeztető, de a színpad hangosító beren­dezései egy erős szélvihar idején szinte teljesen cső­döt mondanak. S amikor már elcsendesedtek az ég haragjai, akikor is olyan bosszantó szervezési hibák adódtak, mint a virágkosár­ral rossz időben bóklászó kö­szöntők megjelenése, s rá­adásul fel is dőlt a kosár. Azt se tudom megérteni, mi­ért kell a díszletező munká­soknak még a kiáramló kö­zönség szeme láttára a bon­táshoz fogni? Nem lehetne várni 10 percet?) Reményt sugaMt ez a szép szegedi misztériumjáték, amely ha fennmaradt évszá­zadok viharaiban, ugyan mi­ért ne vészelne még át kur­ta időket? Sokáig úgy se tarthat a torz rettenet, amely fenyegeti a múltat és jelent, ahol megfojtják a lel­ket, és „mint fészket, ütik lé a kis falut”. Andódy Tibor _____ Közigazgatás és realitás „Nagy jelentősége van az önkormányzati szerepkörnek” Kevés embert hallottam, aki oly nagy lelkesedéssel, belső elkötelezettséggel be­szélt munkájáról, mint dr. Luczi József, a megyei ta­nács szervezési és jogi osz­tályának helyettes vezetője, a HNF megyei jogi munka- bizottságának titkára. Min­dennapi tevékenysége szoro­san összefonódik a közélet­tel, amely mögött mély, hu­mánus érzések húzódnak meg. Minden megnyilatkozá­sán és cselekedetén „tetten érhető” a közigazgatási mun­ka megbecsülése, szeretete, s ehhez kelllő szakmai tudás, gazdag tapasztalat társul. Legutóbbi találkozásunk al­kalmával erről győződhettem meg. — Milyen előzményei vol­tak a pályakezdésnek? — Elöljáróban szeretnék szólni néhány szót magam­ról. Kecskeméten születtem 1941-ben. Gyomán és Béké­sen jártam iskoláiba, majd az érettségi után a csepeli au­tógyárba kerültem, ahol ki­tanultam a szerszámlakatos szakmát. Ezután eredményes fellvételli vizsgát tettem a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem jogi karán Szegeden, és 1967-ben fejeztem be tanul­mányaimat. Csaknem tíz évig a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságon a társulatok szervezése révén sok köz­életi tapasztalatra tehettem szert. Később a Gyulai Vá­rosi Tanács szervezési és jo­gi osztályának lettem a ve­zetője majd 1982-ben átke­rültem a megyéhez. Külső munkatársként dolgozom az Államigazgatási Szervezési Intézetben, valamint tagja vagyok a „Neumann János” Számítógéptudományi Tár­saság országos szervezeté­nek. Jelenleg a politikai fő­iskolán tanulok levelező ta­gozaton. Feleségem vezető gyógytornász a megyei kór­házban. Három gyermekünk közül kettő középiskolába Dr. Luczi József osztályve­zető-helyettes, a HNF me­gyei 'jogi munkabizottságá­nak titkára Fotó: Kovács Erzsébet jár, a legkisebb pedig még általános iskolás. Visszatér­ve a pályakezdésre, hadd mondjam el, hogy mindig vonzott a közigazgatás. Bé­kés megyével kapcsolatos in­formációim jelentős részét még a vízügynél szereztem meg. Szociális kérdésekkel foglalkozva megfelelő való- ságismeret és realitásérzék alakult 'ki bennem. Akkori­ban jöttem rá arra, hogy a társadalom alulnézetből' mi­lyen kegyetlen tud lenni. So­sem az íróasztal fontos. A legszárazabb jogi kérdések mögött mély emberi voná­sok. egyéni sorsok húzódnak meg. Nagyfokú emberszere­tet nélkül felelősségteljes munkát nem lehet végezni. — Mi a szakterülete? — A közigazgatás fejlesz­tése. Mint ismeretes, Békés megye az Alföld többi me­gyéjéhez hasonlóan két alap­vető jellegzetességet hordoz magában; éspedig az infra­strukturális ellátás elmara­dottságát, valamint a sajá­tos „ritkás” településszerke­zetet. Ez utóbbi alatt azt ér­tem, hogy itt óriásfalvak vannak, és viszonylag gyé­ren helyezkednek el a köz­ségek. Á tanácsi munka kö­zéppontjában főként a fel­zárkóztatási folyamatok szervezése áll, és nagy je­lentősége van az önkor­mányzati szerepkörnek. A 34 kistelepülésen működő községi tanácsok eleve hát­ránnyal bírnak a városokkal szemben. A helyi vezetők­nek csökkenő anyagi felté­telek mellett kell dolgozni­uk, ugyanakkor a társadal­mi közélet igényesebb tett. A megyei tanácsok szerepét úgy tudom elképzelni, hogy egészen új értelmezést kell kapnia az irányításnak és a felügyeletnek. Mindkettőnek szorosan' vett normatív ke­retek közé kell visszaszorul­nia. Mindemellett szükséges gazdagítani azokat az eszkö­zöket, amelyek megfelelő le­hetőséget teremtenek a na­gyobb önállósággal és fele­lősséggel rendelkező helyi tanácsoknak. Ezáltal! a sző­kébb és tágiabb közösségek­ben agitatív erők szabadul­hatnak fel, ami elősegítheti problémák megoldásait. Me­részen kell adni lehetőséget az önszerveződésre. — Mi az álláspont a társ­községek szétválására irá­nyuló törekvések tekinteté­ben? — Békésben 18 településre terjed ki ez a rendszer. A megye vezetése nagyon nagy figyelmet szentel a közös ta­nácsok és az elöljáróságok működésének. A korszerű gondolkodás és irányítás nem gördít akadályokat a helyi mozgalmak elé. Azt kell mondanom, hogy ná­lunk nem jellemző a szét­válás kezdeményezése, de mégis van példa erre is. Kardos község lakossága tit­kos szavazással az önállósu­lás mellett foglalt állást. A megyei 'tanács támogatta az elhatározást, és a kérést már fel is terjesztette a köz­ponti szervekhez. Várható, hogy az Elnöki Tanács dön­tése alapján 1989-ben önál­lóvá válhat a település. Fon­tosnak 'tartom hangsúlyozni, hogy a Csabacsüdi Nagyköz­ségi Közös Tanács vezetői példamutatóan látták el1 és látják el feladataikat. A la­kosság akaratának érvénye­sülése egyúttal1 jelzi, milyen formában korszerűsödik a közigazgatás. Egy dolog biz­tos: az önállóságnak van olyan hatásai, hogy egy kis közösséget átsegíthet az aka­dályokon. A város és a kör­nyező kistelepülések össze­tett, organikus egységet al­kotnak. Az ingázás, az ellá­tás, a vásárlási szokások — ezek mind olyan társadalmi jelenségek, amelyek akkor válhatnak emberarcúvá, ha az egymásrautaltság és nem a kiszolgáltatottság dominál. — Várható-e lényeges vál­tozás a közigazgatásban? — Bízom abban, hogy'há­rom-négy év múlva az új al­kotmány és az új tanácstör­vény korszerű és mozgósító keretet ad egy olyan köz- igazgatásnak, amelyben na­gyobb szerepük lesz a heiyi önszervező típusú testületek­nek. Vagyis nem a pozíció, nem a hatalom, hanem a szakismeret és az eimélyült- ség kerül1 előtérbe. Mihden bizonnyal több lehetőség nyílik majd a helyi erők ki­bontakoztatására és a szel­lemi alkotásra. Továbbá: ak-| tív sajtópolitikát kell foly­tatniuk a közösségi érdeke­ket szolgáló szakembereknek! is. A népfront, amely egy­ben tömegbázisa a tanácsi munkának, fontos szerepet tölt be a társadalmi kon­szenzus megteremtésében. Amikor a politikai irányítás felhagyott a gyámkodó stí­lusú munkamódszerekkel!, a HNF feladata és felelőssége az, hogy ezeket a szabadon hagyott kereteket egy szer­vezett, mozgalmi jellegű te-' vékenységgel kitöltse. Bukovinszky István Centrum Aruház, Békéscsaba Munkahelyi művelődés „Legalább azt add meg a vevőnek, ami pénzedbe nem kerül: a kedvességet és az udvariasságot” — olvashat­juk a nagy betűs feliratot a békéscsabai Centrum Áru­ház irodákkal telt folyosóján. Oláh Gábor, aki ez év ja­nuárjától igazgatója az áruháznak, a következőket mondta erről: — Azt hiszem, én ezt tekintem ma, 1988-ban a mi munkahelyünkön a legalapvetőbb kulturális kérdésnek. Nálunk él még a brigádmozgalom, kihasználtak a szin- házbérleteink, van közös mozilátogatás és vetélkedő­szervezés is, de ma már mégsem ez a legfontosabb ... Tőlem, mint igazgatótól, senki sem azt várja, hogy ezek­kel a dolgokkal hogyan számolok el. A lényeg az az ősz- szeg, amely az év végi kimutatáskor az alsó rubrikába kerül. Ha ezzel elégedettek vagyunk, akkor jól dolgoz­tunk. Ahhoz pedig, hogy jól dolgozzunk — legalábbis ebben a szakmában — szükség van a kultúrára. Ide tar­tozik a dolgozóink esztétikus egyenköpenye, az, hogy valamennyi osztályunkon tisztaság és rend várja a vá­sárlókat, és legfőképpen, ami a jelmondatunkban is sze­repel, hogy a kiszolgálás udvarias, segítő szándékú le­gyen. Meg kell értenünk, hogy ma az emberek három­szor jobban megnézik, vagy meggondolják, mit vegye­nek a pénzükért Lehet tehát, hogy a vevő öt ruhát is felpróbál, de egyet sem vesz meg. Ha azonban ilyenkor egy kiszolgáló elveszíti türelmét, az a vásárló már soha többé nem jön be szívesen áruházunkba. Nekünk pedig — és azt hiszem, ez érthető — csakis a vevőkör bővítése tehet az érdekünk. Azt sem titkolta az igazgató, hogy munkahelyükön nincs közművelődési felelős. — Nálunk foglalkozik ezzel a KISZ, a szakszervezet, vagy a vállalatvezetés is — fejtegette. — Persze, lehetne mondani, hogy így a sok bába közt elvész a gyerek ... Az igazság azonban az, hogy a lépcsőzetes munkakezdés miatt a csütörtökön kívül nincs is olyan nap, amikor mindenki egyszerre bent lenne. Sok a bejárónk is, így aztán nem csoda, ha például a nyugdíjasbúcsúztatók is csak egy-egy szűk félórába zsúfolódnak. Az igazgató szavaival élve falrengető dolgok nem tör­ténnek áruházukban a hagyományos értelemben vett közművelődésben, viszont érzékenyen reagálnak min­denre, ami a szakmát, a szakmai műveltséget érinti. — Kemény verseny folyt például dolgozóink között azért, hogy ki kerüljön be a vidéki Centrum-áruházak országos döntőjébe, amelyet ősszel rendeznék Budapes­ten kereskedelmi, etikai és egyéb szakmai kérdések­ből ... A háromfordulós írásbeli vetélkedősorozat győz­tesei is meg vannak már, Lődi Antalné, Hajdú Mariann és Zsíros Jánosné személyében .. . Lehet, hogy fordulatot vesz a hagyományos értelem­ben vett munkahelyi művelődés? —ria— Kner-könyvek Modigliani (Corvi­na — Torday Aliz: Falusi hangulatban (Corvina) — Daniel Hofman: Testvéri szeretet (Európa) — Tatay Sándor: A Simeon-ház (Szépirodalmi) — Rácz Ist­ván: Fényes telihold (Koz­Ertesitj ük t. fogyasztóinkat, hogy Gyula Sándorhegyen épített kisfeszültségű hálózatot 1988. augusztus 11-én FESZÜLTSÉG ALÁ HELYEZZÜK. A létesítményen elhelyezet tárgyak érintése életveszélyes és tilos! Délnász Üzemigazgatóság, Békéscsaba Ismét Bélmegyer-nap! 1988. augusztus 13-án Bélmegyeren EGÉSZ NAPOS KULTURÁLIS PROGRAMMAL, 20.30 órától R-GO-koncerttel; vállalatok és kiskereskedők kiállításával és vásárával VÁRJUK KEDVES VENDÉGEINKET. Jegyek elővételiben Békésen a Bélmegy er Áruházban, valamint a helyszínen is válthatók. Vásári belépő: 20,— Ft. Koncertbelépő: 100,— Ft. mosz) — Goethe: Levelek (Európa) — Slavomir Mro- zek: Levélkék (Európa) — John Lukacs: Az Egyesült Államok 20. századi történe­te (Gondoláit) — Framtisek Halas versei (Európa) — Szent István törvényed (He­likon) — Joseph Joubert: Gondolatok (Helikon) — Kosztolányi Dezső: Zsivajgó természet (Helikon). A Békéscsabai Kötöttárugyár kiemelt kereseti lehetőséggel festödekikészítő üzemrészbe FÉRFI MUNKAERŐT FELVESZ. Betanulási időt biztosítunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents