Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-05 / 186. szám
1988. augusztus 5., péntek o Tejháború? Eredményes volt a Sárréti Tej első fél éve Pusztított a tűz, több helyen volt áramkimaradás Harminckétszer szólalt meg a sziréaa Reméljük, nemleges lesz a válasz a címben feltett (kérdésre, amely bár szónokinak tűnik, de sajnos nem az. A Sárréti Tej Közös Vállalatnál csaknem másfél millió literrel több tejet vásároltak fel az első fél évben, mint a tervezett, ami önmagában még nem lenne baj. A baj csak ott kezdődik, hogy egyrészt romlott a felvásárolt tej minősége, másrészt lényegesen — 30 százalékkal — visszaesett a Vajon mennyibe kerül egy doboz gyertya, mondjuk a félkilós csomagolású? Nyilván annyiba, amennyit a dobozáról leolvasunk —r gondolhatnánk, ám nem ilyen egyszerű a válasz, amint egyik olvasónk, a kunágotai Szálkái Istvánná leveléből megtudtuk. A helyi ABC-ben vásárolt terméken ugyanis a tényleges ár duplája szerepelt, és csak a figyelmességének és tájékozottságának köszönhette, hogy nem fizetett 54 forinttal többet a pénztárnál. ........mennyi pénzt húznak így ki naponta a zsebünkből? Vajon a többi cikken a megfelelő árakat tüntették fel? Ki a felelős azért, hogy ilyesmi ne, történjen? Mit tehet a vevő a pénztárcája védelmében?” — sorakoztak levélírónk kérdései, s ezúttal nem pusztán a saját, hanem a vásárlóközönség egyik közös aggodalmát fogalmazta meg. A levéllel a megyei tanács kereskedelmi felügyelőségéhez kopogtattunk be. Hirka Mihály felügyelőségvezetőt nem érte váratlanul a panasz: — Sajnos, manapság valóban nehéz eligazodni a gyorsan változó, többnyire emelkedő árak között. A vásárlók érdekében felügyelőségünk rendszeresen ellentrappista sajt forgalma, így a többletfelvásárlás mellett ez is tovább növelte a feldolgozatlan tej mennyiségét. Mintegy 4,5 millió liter tejet •kellett átadni feldolgozatlanul a Hajdú Megyei Tejipari Vállalatnak porításra. A szállítás is tovább nehezítette a helyzetet. Hosszú évek óta tart a kánikula, sorra romlanak el a hűtőgépek, ezért nemegyszer veszélybe került a már megtermelt tej is. A jugoszláv piacon őrzi a megye 3 és fél ezer kereskedelmi és vendéglátóipari egységét, ám az évi 600-700 vizsgálat egyértelműen kevés. Még akkor is, ha ehhez hozzáadjuk a vállalati, a helyi tanács szákigazgatási szervei, a szak- szervezetek társadalmi ellenőrei és a népi ellenőrök által végzett vizsgálatokat is. A legtöbb hiányosságot a vendéglátásiban találják — összegezte a felügyelőség tapasztalatait Hirka Mihály —, az ellenőrzött egységek 66-70 százalékában. A leggyakoribb szabálytalanság az árdrágítás, a súlycsonkítás, s többször előfordul, hogy a vendég a fizetésnél _ kevesebbet ‘kap vissza. Különösen a szerződéses üze-' meltetésű egységek egy része marasztalható el; az üzletvezetők többségét — meglehetősen kultúrálatlan kereskedelmi szemlélettel — a gyors meggazdagodás hajtja, és nem a vendégkör bővítése, a forgalom növelése, és a jó hírnév megszerzése, megtartása. Főleg a városokban kell számolni ilyen egységekkel; kisebb településeken, falvakban már kevésbé, hiszen ott nagyjából a helyű lakosságot szolgálják ki. Amikor szabálytalanságra derül fény, a kereskedelmi felügyelőség szakemberei — ugyan le lehetne vezetni a feszültséget, ám a MÉM nem járult hozzá a szeghalmiak kéréséhez, nem engedélyezte a kishatárszéli forgalomba bevonni a tejet, tejterméket. A többlettermeléshez az is hozzájárult, hogy 500 vemhes üszőt helyeztek ki a gazdaságokba, amelyek már jól „termelnek”. A korábbi prognózisok a csökkenő tehénlétszámot jósolták, és természetesen ezzel együtt a tejtermelés csökkenését. Mint már annyi más, ez sem „jött be”. Ráadásul állítólag — miközben tejben-vajban fürödhetünk — importálják is a tejet meg a vajat. Burgonya-, bor-, tojásháború után közeledünk a tejháborúhoz? Ki érti ezt? Ráadásul az elmúlt évi országos tejtermelési versenyben végre hosszú idő után Békés megye végzett az élen, a gazdaságok átlaga tehenenként meghaladta az ötezer- kilencszáz litert. Nem irigylésre méltó a közös vállalat helyzete. Bár összességében 11 millió forinttal több nyereséget ért el a tervezettnél, a már korábban említett Okok miatt és azért, mert termékeik fix árasok, nehezen tudják kivédeni az állandóan emelkedő árak negatív hatásait. Egyebek mellett ez is elhangzott tegnap, csütörtökön délelőtt Szeghalmon, a vállalat központjában megrendezett igazgatósági ülésen. Az elnöklő Tőkés Imre szerint minden dicséretet megérdemelnek a vállalat dolgozói a rendkívül Szorgalmas, takarékos és hatékony munkával elért első félévi eredéivé bírságolási jogukkal — 3 ezer forintig terjedő helyszíni, súlyosabb esetben 10 ezer forintig terjedő bírságot szabhatnak ki. Amennyiben 2 év alatt három alkalommal is szabályszegésen érik az üzlet vezetőjét, büntetésül eltilthatják a foglalkozásától. A szankciókkal kapcsolatban Puskás Ernő, a megyei tanács ipari osztály- vezető-helvettese elmondta, hogy a helytelen árkialakítás miatt szabálysértési, illetve büntető eljárást indíthatnak a felelőssel szemben. Ha egy termékfajta minden darabján magasabb árat tüntetnek fel, a kollektív büntetés értelmében, államigazgatási határozattal a többletbevételt a piaci intervenciós alapba fizeti a vétkes. (Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a vevő személye ismert, mert ilyenkor őt kártalanítják.) „Mit tehet a vásárló a pénztárcája védelmében?” — kérdezte olvasónk. Hirka Mihály így összegezte a legfontosabb teendőket: — Az üzletekben, vendéglátó egységekben a vásárlók könyvébe kell a panaszt bejegyezni, erre 8 napon belül hivatalos választ kap a vevő, illetve a vendég. Ezen kívül az üzletvezetőnél, a helyi tanács szakigazgatási szerveinél, a megyei tanács kereskedelmi osztályánál, valamint — attól függően, hogy állami vagy szövetkezeti boltról van-e szó — a vállalat, illetve a szövetkezet központjában lehet panasszal élni. Mindezekhez már csak annyit tehetünk hozzá: vásárláskor — olvasónkhoz hasonlóan — mindig legyünk jól tájékozottak, figyelmesek és határozottak! (Folytatás az 1. oldalról) áramszolgáltatásban jelentkező gondokról kaptunk tájékoztatást. — Az üzemzavarok többsége — a nagyfeszültségű hálózatban — este 8 és 9 óra között keletkezett —kezdi a Démász szakembere. — Jelentősebb áramkimaradás a megyeszékhelyen, Gyulán, Békésen keletkezett, de több más településen is jelentkezett. Szerdán és csütörtökön többfelé az országban ki- sebb-nagyobb esőzések voltak, mindent egybevetve azonban a mezőgazdaság továbbra is kénytelen nélkülözni a kiadós csapadékot. A MÉM-ben összehasonlító számításokat végeztek; ezek szerint április 1. és augusztus 1. között 20 milliméterrel kevesebb esőt kapott a határ, mint 1983-ban, amikor az évszázad talán legnagyobb aszálya pusztított. Az, hogy a növényállomány jelenleg talán jobban viseli el a hőséget, azzal magyarázható, hogy a tavaszi időszakiban és télen némileg jobb volt a csapadékellátás, és a 'talajiban sokáig voltak a növények számára felvehető víztartalékok. A Békés Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának növénytermesztési szakfelügyelőjét, Nagy Andrást arról kérdeztük, hogy nálunk Rögtönzött közvéleménykutatást tartottunk tegnap délután a megyeszékhelyen. Féltucatnyi embernek tettük fel a kérdést: tudják-e, hogy az elmúlt jó másfél évben olyan jogszabályok láttak napvilágot a szolgáltatásokról, amelyek egyértelműen a fogyasztók, az állampolgárok fokozott érdekvédelmét biztosítják? Például a Minisztertanács 9/1987. (III. 28.) ét a 78/1987. (XII. 14.) számú rendeletéi. A válaszok rendre „csodálkozó tekintetekkel kezdődtek”, majd így folytatódtak: „nem, sőt nem is tapasztaltuk, hogy a szolgáltatók magatartása változott volna”. (A változáson persze mindenki pozitív irányú elmozA szélvihar 261 transzformátorkörzetet érintett, ahol oszlopok törtek el, a kidőlt fáktól vezetékek szakadtak el. Az áramszolgáltatást viszonylag rövid idő alatt mindenütt helyreállították, villamos energia nélkül leghosszabb ideig — csaknem 5 és fél óra hosszáig — Telek- gerendás térsége maradt. Ehhez az kellett, hogy az ügyeletes szakemberek számát megduplázzák. milyennek ítélhető meg az ez évi időjárás. A következőket mondta: — Május végéig elegendő éső hullott, ennek hatására biztató kilátásaink voltak. Júniustól azonban egyre kevesebb volt a csapadék, a meleg fokozódott, kialakult a földeken a vízhiány. Június végéig összességében kevesebb esett, mint az elmúlt ötven év átlaga volt. Júliusban a vízhiány tovább erősödött, miközben 32-35 Cel- sius-fokot mutattak a hőmérők. A növények fokozott vízszükségletét csak az öntözött területeken lehetett kielégíteni, A kalászos gabonák aratásakor egy-két napig esett a némi felüdülést jelentő eső, de ez nem volt jelentős, jöttek a harmincöt fokos melegek, ezek a kapásnövények fejlődését visz- szafogták. Különösen igaz ez a megállapítás a hibrid és takarmánykukoricára, valadulást ért.) Egyedül egy középkorú férfi említette, hogy hallott valami effélét, de nem tudja, miről is van szó pontosan. Lapunkban március 17-én foglalkoztunk a fogyasztók érdekvédelmével, Mit tehetünk, ha nem jön a szerelő című írásunkban, amikor is közöltük, hogy április elsején lép életbe az egyik ilyen, a lakosság pozícióit erősítő rendelet. Eszerint — egyebek között —, ha a fogyasztó elégedetlen a szolgáltatás minőségével, s panaszát a javító, szerelő, karbantartó, vagy más szolgáltatást végző nem orvosolja, akkor a vállalatnak, szövetkezetnék, kisiparosnak hivatalos vizsgálat mgerendelésével kell bizonyítania Igazát. A fo— A kisfeszültségű hálózatban sokkal több hiba keletkezett, egy-egy utca, fogyasztó a megyében több helyen áram nélkül maradt. A hibák kijavítása jelenleg is tart, de a mai napon, csütörtökön szeretnénk ezt befejezni. Bár nekünk is rengeteg munkát adott az ítéletidő, ennél nagyobb viharokat is átéltünk már — fejezte be a tájékoztatást Rad- nai András. (bundula) mint cukorrépára. De kellene az eső az aratás utáni talajmunkák elvégzéséhez is. — Kell-e nálunk kukoricát lesilózni az esőhiány miatt? — Eddig erre még nem volt példa, de ha 10-14 napon belül nem esik az eső, akkor sajnos, megyénkben is előfordulhat. — A Távirati Iroda jelentése megemlíti a szóját és a napraforgót is. Békésben mi a helyzet ezekkel a növényekkel? — A napraforgóföldeken az esőhiány nem jelentett különösebb gondot, de a meleg ellenére csaknem minden táblán észlelhető gombafertőzés, ezért a napraforgó fokozott figyelmet igényel. Szóját 14 ezer hektó® ron termesztünk,, a növények nem kötnek megfelelően, kellene az eső a szójának, mint minden másnak. gyasztók már nincsenek kiszolgáltatva — legalábbis papíron —, ugyanis egy harmadik szerv (valamelyik minőségellenőrző intézet) jogosult a döntésre. Sőt, ugyanez a rendelet rögzíti, hogy a kisebb értékű javításokra is jótállást kell vállalni (általában 3-tól 12 hónapig) a szolgáltatás értékétől függően. Az sincs még a köztudatban, -hogy ha a szerelő az előre megbeszélt időpont után — maximum 4 órával — érkezik a helyszínre, akkor" a vállalata kötbért köteles fizetni. Lehet, hogy az általunk tapasztaltnál jobb a helyzet, és a lakosság valamivel jobban tájékozott, az állampolgárok szélesebb köre ismeri a jogszabály adta lehetőségeket. Mindenesetre a megyei tanács illetékes osztálya már hozzákezdett az első értékelhető tapasztalatok összegyűjtéséhez, feldolgozásához. A tervek szerint nyár végére elkészül az összegzés, és akkor lapunkban visz- szatérün-k a kérdésre. — Lovász — Sajnos, a trappista sajt forgalma erőteljesen csökkent-ményekért. Kép, szöveg: Béla Ottó Mennyi az ennyi? fl vevő úszik az árban Ellenőrzés, bírság A felvétel a békéscsabai repülőtéren készült. Az ott zajló nemzetközi vitorlázórepülő-versenyre érkezett jugoszláv vendégek sátrára dőlt a fa, ám szerencsére személyi sérülés nem történt, hiszen az ott lakók nem tartózkodtak benne Fotó: Gál Edit Sok eső kell még a mezőgazdaságnak L. S. Szolgáltatások garanciával fl lakossági jogosítványok még nincsenek a köztudatban L. E.
