Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-04 / 185. szám
1988. augusztus 4„ csütörtök Emberi jogok Értelmezés vagy alkalmazás? „A jelenlegi helyzetben különös jelentősége van az emberi jogok megtartásának és érvényesítésének” — olvashattuk a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének legutóbbi üléséről kiadott közleményben. A megfogalmazás szokatlan és kétségkívül nagy jelentőségű tényéből kiindulva beszélgetünk az emberi jogokról Földesi Tamás jogász professzorral, az ELTE Állam- és {Jogtudományi Karának dékánjával. — Örömmel üdvözöljük ezit a részletet, mert valóban új és jelzi, hogy az emberi jogok értékelésében fordulat mutatkozik. Eddig ugyanis az emberi, illetve az állampolgári jogok problémáit a közép-kelet-európai országokban lényegében alárendelték annak a kapitalista—szocialista, keleti— nyugati ellentétnek, amelyet a legutóbbi időkig elsődlegesen a szembenállás jellemzett. Nyugati részről következetesen kifogásolták, hogy a szembenálló fél országaiban rendszeresen megsértik az emberi jogokat. Hivatalosan erre sokáig úgy reagáltak, hogy ez csupán ürügy a belügyekbe való beavatkozásra, a támadást pedig vissza kell verni. Ez a szellem lényegében a nyolcvanas évek közepéig hatott. Ami pedig a támadás visz- szaverését illeti, a szocialista országokban az a vélemény alakult ki, hogy a nyugati vádakkal érdemileg egyáltalán nem kell foglalkozni, még úgy sem, hogy tartalmaznak-e valamiféle igazságot, vagy sem. Az álláspont tehát egyértelműen elutasító volt, s — kissé ironikusan — így foglalható össze: nálunk az emberi jogok kellőképpen érvényesülnek, ahogy az alkotmány is biztosítja, „nálatok pedig verik a négereket...” — Az emberi jogokról szóló könyvének nemrég publikált előszavában ön ezt írta: „Az emberi, állampolgári jogok sorsa szorosan összefüggött a kelet-európai országok politikai rendszereinek változó történeti igényeivel.” Ebben az értelemben fel kell tenni a kérdést, ha az emberi jogok mindenkori értékét a változó politikai gyakorlat határozza meg, akkor most hol tart ez a folyamat? n rendellenességek egyik forrása — Én igen fontosnak tartom azt a felismerést, amely Gorbacsov pólitikájában öltött testet. Ennek egyik fontos eleme, hogy az emberi jogok alapvető értékei a kö- zép-kelet-európai társadalmaknak. Nyomdában lévő könyvemben ezt úgy igyekszem elméletileg megalapozni, hogy az emberi jogok ugyan a polgári társadalmak fejlődése során születtek, lényegük azonban nemcsak, s főleg nem elsődlegesen polgári, hanem olyan általános erkölcsi-politikai, emberi értékcsoport, amelyre minden modem és humánus, demokratikus társadalomnak szüksége van. Amikor a közép-kelet-európai országok elutasították az imént említett kritikát, ezt abban a tudatban is tették, hogy az úgynevezett „szocialista emberi jogok” magasabbrendű- ek. Nos, a valóságban az történt, hogy a „szocialista modell” bizonyos alapvető politikai szabadságjogok korlátozásához vezetett. Mégpedig abból a feltételezésből, hogy a szocializmus építésének csak egyetlen helyes irányvonala van, és aki ettől eltér, az konzervatív, visszahúzó erő, ezért a szocializmus érdekében gyakorlatilag korlátozni kell -politikai, emberi jogait. Hozzátették, hogy ez nem gyengesége a rendszernek, hanem éppen értéke, mert szabad utat biztosít a szocialista erőknek. Ez a felfogás aztán oda vezetett, hogy nemcsak a személyi kultusz idején, hanem a későbbi fejlődés során sem volt lehetőség olyan alternatívák kibontakozására, amelyek időben jelezhették volna az elképzelések gyengéit. Ügy vélem, hogy a szocializmus eddigi rendellenességeinek egyik meghatározó forrása volt az emberi jogok egyoldalú kezelése és a klasszikus polgári emberi jogok korlátozása. A történelmi ok ismert: a kedvezőtlen feltételek között létrejövő rendet meg kellett védeni, körülbástyázták tehát, s az intézményesült kényszer súlyos hibákhoz vezetett. A kibontakozást én nem tudom másként elképzelni, mint az emberi jogok következetes szélesítésével. — Az a tény, hogy Varsóban a legmagasabb politikai szinten foglalkoztak az emberi jogok kérdésével, a szándék azonosságát jelzi. Ugyanakkor a gyakorlat az ön által is vázolt korábbi helyzetképet mutatja. Mit takar ez az ellentmondás? Jogállam és a szocializmus fejlődése — Kétségtelenül nehezen szakadunk el attól a felfogástól, miszerint a Varsói Szerződés tagországai nem bírálják egymás .helyzetét, mondván, hogy ezzel csak az ellenségnek használnak. ,Az igazságról írt könyvemben kimutatom ennek a felfogásnak a gyengéit, most csak annyit, hogy ez a magyarázata az Erdéllyel kapcsolatos sokáig indokolatlan hallgatásunknak is. Ami a jelent illeti, úgy látom, egyre több közép-kelet-európai ország ismeri fel, hogy az előrehaladáshoz, a demokratizáláshoz — ahhoz, ' amit Gorbacsov a szocializmus utolsó esélyének nevez a versenyképesség biztosítása terén — az emberi jogokat következetesen érvényesíteni kell. Ügy gondolom, hogy néhány országban eltérő ütemű, de erőteljes folyamat indult meg — a szovjet pártértekezlet megfogalmazását használva — annak a felismerésnek az alapján, hogy a jogállamiság alapfeltétele a szocializmus fejlődésének. — Mit jelent ez közelebbről? — A jogállam fogalmát a nyolcvanas évek elejéig mint burzsoá koncepciót, elutasították. Jóllehet a fogalom — többek között — éppen azt fejezi ki, hogy az emberi jogokat nemcsak formálisan biztosítja az alkotmány, hanem azok alanyi jogai minden állampolgárnak, akik sérelmük esetén az alkotmánybírósághoz fordulhatnak. Mondok egy példát. A szilencium — a publikálástól való eltiltás — érvényesítése azzal járt, hogy azokat dicsérték meg, akik betartatták a szólásszabadságot korlátozó intézkedéseket. Sokkal helyesebb az a gyakorlat, ahol a szólás- szabadság elemi jog, az eltérő véleményeket pedig vitákban tisztázzák. A megújulási folyamat lényeges eiemének tekintem, hogy az embereknek legyen joguk felelős állampolgárként véleményt mondani. És ezzel összefüggésben a felelős vezető legyen köteles reagálni mikrofon, vagy tévékamera előtt. És ha erre nem alkalmas, akkor a konzekvenciát le kell vonni. — ön számos nemzetközi konferencián részt vett, ilyen irányú tapasztalata alapján is kérdezem: volt-e érdemi párbeszéd a szocialista országokban az emberi jogok azonos felfogásáról és főleg értelmezéséről? — A kérdésre nagyon nehéz válaszolni, hiszen régebben a tárgyalásokról kiadott közlemények — bármilyen problematikusak voltak is a viszonyok — mindig a teljes nézetazonosságot hangsúlyozták. Ám, hogy milyen viták zajlottak, arra következtetni lehet abból, hogy például a magyar gazdasági reformra szinte mindenhonnan negatív válaszok jöttek. Szerintem a közép-kelet-európai országok közösségére kiható leglényegesebb problémákat együttesen is meg kellene beszélni. Ebből a megfontolásból nem értek egyet azzal, hogy az erdélyi helyzet csupán két országra tartozik. Ez esetben többről van szó, hiszen az egyik országban nem csupán az emberi jogokat sértik meg, hanem ezzel lejáratják azt.a politikai szövetségi rendszert, amelyhez tartoznak és amely ettől nem határolja el magát. — Az egyik román újság, a Lumea nemrég az emberi jogokat a nyugati körök olyan irányzatának minősítette, „amely minimalizálja a nemzeti tényező szerepét”. A valóság sajnos arról győz meg minket, hogy a szóban forgó országban a nemzetiség kapja a minimális esélyt. Tulajdonképpen hogyan hozható kapcsolatba a nemzeti tényező és az emberi jog? — Az emberi jogok marxi megközelítésben az ember nembeli lényegének kibontakozásához adnak lehetőséget. Az ember nembeli lényegének része a nemzeti hovatartozás is. Az emberi jogok úgynevezett harmadik generációja — az elsőt a francia forradalomtól származtatjuk — tartalmaz néhány speciális csoportjogot. Bizonyos emberi jogok azért illetik meg az egyént, mert meghatározott csoporthoz tartozik. A nemzetiség esetében az emberi jog tehát azt jelenti, hogy az adott népcsoport a saját számáré is igényelheti az oktatáshoz, az anyanyelvi művelődéshez, a kultúrához való jogot, s hogy ne érje hátrány a többséggel szemben. Éppen ezért a nemzetiségi jog igen lényeges emberi jog. Ügy vélem, hogy a következő évtizedben, az ezredfordulóra, a nemzetiségi jog az emberi jogok integráns részét alkotja majd. — Az emberi jogokról szólva gyakran halljuk azt a kifejezést, hogy egyetemes. Mint ahogy azt is tudjuk, hogy beavatkozással vádolnak bennünket, mert hivatalosan is szót emelünk a magyarokat ért jogtalanságok ellen, ön szerint meddig terjedhet a jogvédelem, és hol kezdődik a beavatkozás? Jogvédelem vagy beavatkozás? ' — Két lényeges dologra hívnám fel a figyelmet. Az első: marxista alapon is helyesnek és szükségesnek tartom, hogy véleményt nyilvánítunk a világ egyes részein történő igazságtalanságokról. Márpedig ha állást foglalunk a dél-afrikai, az észak-írországi és egyéb eseményekkel kapcsolatban, miért ne foglalhatnánk állást, ha egy szomszédos országban történnek jogsértések. A második: az emberi jogokról szóló 1948-as, 1966os ENSZ-dokumentumot, valamint a helsinki záróokmányt az összes kelet-európai ország becikkelyezte, vagyis saját törvényévé tette. Márpedig ha egy ENSZ- tagállam elfogadta a világ- szervezet dokumentumát, természetes, hogy alávetette magát a közösség értékítéletének. Vagyis, ha megsérti a dokumentumot, az már nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi ügy is. A nemzeti szuverenitásnak ez a fajta értelmezése, hogy minden, ami a határokon belül történik, belügy, és senkinek semmi köze hozzá, nem más. mint a szuverenitás antihumánus, elavult, középkori szemlélete. Ez összeegyeztethetetlen a korszerű elvekkel. Politikai tapasztalataim arról győztek meg, hogy S belügyekbe való beavatkozást rendszerint akkor szokták hangoztatni, ha a belügyeket, az országot valóban súlyos, sürgősen megoldandó problémák terhelik, és ezekről el akarják terelni a figyelmet. Király Ernő Új gyógyszerjelölt — véletlen kutatási eredmény szív- és érrendszeri betegségek kezelésének újabb lehetőségét kínálják az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének szakemberei : nemrég felismerték, hogy a kevés aminósavat tartalmazó, úgynevezett oli- gopeptidek gátolják a kál- cium beáramlását az agyalapi mirigy sejtjeibe. Epei a vegyülettel valószínűleg meg lehet akadályozni az érfal sima izomzatúnak ösz- szehúzódását, amelyet a nagy mennyiségű kálcium okoz. Következésképpen elősegíthetik a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek gyógyítását. E betegségeknél ugyanis az érfal izmozatának összehúzódását kell meggátolni. Véletlenül jutottak erre a felismerésre a szakemberek, akik hormontermelés mechanizmusát kutatták az utóbbi három évben a Magyar Tudományos Akadémia Kutatási Alapjából kapott másfél millió forint támogatással — mondotta dr. Rappay György, a KOKI osztályvezetője. Három ami- nósavból álló oligopeptide- ket vizsgálva azt tapasztalták, hogy ezek gátolják a tejelválasztó és növekedési hormon felszabadulását az agyalapi mirigy sejtjeiből. Kezdetben úgy vélték: a hormon felszabadulását elősegítő enzimek a működését akadályozzák. Kiderítették azonban, hogy közülük néhány nem az enzimműködést, hanem a kálciumbe- áramlást gátló tulajdonsága révén akadályozza a hormonfelszabadulást. A magyar kutatók a világon elsőként ismerték fel az oligopeptideknek ezt a tulajdonságát. Korábban más országokbeli kollégáik ezektől eltérő kémiai szerkezetű vegyületekről már megállapították ugyanezt. Az új felismerés azért jelentős, mert minél több ilyen vegyülettel rendelkezik a gyógyszer- gyártás, annál nagyobb az' esély arra, hagy a jelenlegieknél hatékonyabb gyógyszer készülhet azoknak a betegségeknek a kezelésére, amelyekben meg kell akadályozni a kálcium beáramlását a sejtekbe. A kutatási eredményről a napokban beszámoltak a Kiotóban rendezett nemzetközi endokrinológiai kongresszushoz kapcsolódó szimpóziumon, s más nemzetközi orvostudományi tanácskozásokon. Tanácskozni! a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöksége A Vállalkozók Országos Szövetségének elnöksége szerdán, a Magyar Gazdasági Kamara székházában ülést tartott, amelyen megvitatták, hogy a jövő évi gazdálkodási feltételek, a szabályozók, az adórendszer várható változásai miként befolyásolják a magánvállalkozások működési lehetőségeit. A tervezett intézkedésekről szólva Simsa Péter elnök rámutatott, hogy azok a gazdálkodók szempontjából még az adóreformnál is jelentősebb változásokat hozhatnak, hatásuk azonban még annyira sem kiszámítható. Még a pozitív változások sem tudják ellensúlyozni azt a kedvezőtlen hatást, amit a fokozódó adóterhek jelentenek. Az elnökség irreálisan magasnak tartja a vállalkozói nyereségadó felemelését 50 százalékra, mert ebben az esetben az elvonás már olyan nagy, hogy nem lenne biztosított a befektetett tőke megtérülése. Emellett az új egységes vállalkozási nyereségadó több mint 100 százalékkal drágítaná meg a beruházásokat, s ugyancsak a hosszú távú érdekeltség eln MIOT Előkészítő Bizottságának felhívása A magyar ifjúság különböző csoportjait tömörítő ifjúsági szervezetek elhatározták, hogy ez év őszén megalakítják a Magyar Ifjúság Országos Tanácsát. Az új fórum igyekszik majd a diákság, a fiatalság érdekvédelmi feladatait ellátni, s törekszik az ifjúság egészét érintő kérdésekben — érdek- egyeztetéssel — közös álláspontokat kialakítani. A MIOT-on belül valamennyi tagszervezet megtartja teljes önállóságát, tagjaira kötelező érvényű határozatot nem hoz. Döntéseit és állásfoglalásait az egységes álláspont kialakításának igényével hozza meg. Valamennyi tag egy szavazati joggal bír a MIOT legfelsőbb fórumán, a közgyűlésen, ahol a tagszervezetek képviselőik útján fogadják el az alapszabályt, választják meg a MIOT vezetőségét, elnökét és tisztségviselőit. A tervek szerint az országosan működő ifjúsági szervezetek alanyi jogon léphetnek be a MIOT-ba, míg az egyéb ifjúsági tömörülések felvételi kérelméről a közgyűlés dönt. A MIOT Előkészítő Bizottsága felhívja az ifjúság valamennyi alkotmányos alapon működő, a képviseletre igényt tartó tömörülését, hogy már a szervezési, alapítási munkálatokhoz csatlakozzon. A jelentkezéseket szeptember elejéig a MIOT Előkészítő Bizottságának címére (1360 Budapest, Belgrád rakpart 24.) lehet beküldeni. len hatna a beruházási ÁFA tervezett általános megkülönböztetett kezelése a magánvállalkozások körében. A hozzászólások sorában elhangzott, hogy a vállalkozásoknak lehetne munkahelyteremtő hatásuk, ha a gazdaságpolitika hosszú távra garantálná érdekeltségüket. Mások arról szóltak, hogy a személyi jövedelem- adó teljesítmény-visszatartó hatása mind az állami, mind pedig a magángazdaságban érezhető. Ezzel kapcsolatban felmerült az az igény is, hogy a személyi jövedelemadó sávjait, kulcsait is igazítsák hozzá az áremelkedésekhez. Ugyancsak az adóval kapcsolatban vetődött fel, hogy a növekvő elvonások miatt egyre többen adják vissza szerződéses boltjukat, iparengedélyüket, s főként azokon a kistelepüléseken, ahol a szolgáltatások zömét magánvállalkozók nyújtják. A testület tagjai megállapodtak abban, hogy észrevételeiknek a szélesebb nyilvánosság előtt' Is hangot adnak, s még az Országgyűlés őszi ülésszaka előtt konzultációra hívják a parlamenti képviselőket. A debreceni Déri Múzeumban — amely a Néprajzi Múzeum után a legjelentősebb hazai néprajzi anyaggal rendelkezik — a névadó Déri György ezredes gyűjteményéből kerámia- kiállítás nyílt. Az egész Kárpát-medence fazekashagyományát bemutató, csaknem 1000 kerámia elsősorban a felvidéki, erdélyi és dunántúli fazekasközpontokból került ki (MTI-fotó: Oláh Tibor)
