Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-04 / 185. szám

f 1988. augusztus 4., csütörtök Kegyelmet kapott Mathias Rust II nagyvilág hírei ................................ • CARLUCCI A KRÍMBEN Frank Carlucci amerikai (védelmi miniszter szerdán moszkvai programjának be­fejezte után a Krím-félszi- getre érkezett, és ott talál­kozott Andrej Gromiko szovjet államfővel. Carlucci meglátogatta a Krím központját, Szimfero- polt, továbbá a híres üdülő­helyet, Jaltát. Ennek köze­lében került sor az Andrej Gromikóval való találkozó­ra. Carlucci később hajón Szevasztopolba utazott to­vább. • SZEPTEMBER 5-ÉN KEZDŐDIK CSURBANOV PERE Csurbanov volt szovjet belügyminiszter-helyettes, a hajdani főtitkár, Leonyid Brezsnyev veje több mint 656 ezer rubel csúszópénz el­fogadásáért felel majd a Szovjetunió Legfelsőbb Bí­róságának Katonai Kollégiu­ma előtt a szeptember 5-re kitűzött perben — közölte a Szocialisztyicseszkaja In- dusztrija című napilapnak adott nyilatkozatában Alek- szandr Szbojev, aki a fő­vádló lesz a tárgyalás so­rán. A belügyminiszter volt el­ső helyettesének javára szól, hogy a vizsgálat során együttműködött a nyomozó szervekkel, és számos, elő­zőleg homályban maradt kö­rülmény feltárásában mű­ködött közre. • EMBERI HIBA OKOZTA az IRANI UTASSZÁLLÍTÓ LELÖVÉSÉT Az ABC televízió kedd es­ti jelentése szerint „emberi hiba” okozta azt, hogy a Vincennes amerikai hadiha­jó lelőtte az iráni légitársa­ság utasszállító repülőgépét a Perzsa-öböl felett. Az ak­ciónak 290 halálos áldozata volt. Az amerikai katonai vezetés korábban azt han­goztatta, hogy a hajó auto­matikus célfelderítő és harc- vezetési berendezései szerint az adatok nem utasszállító, hanem „támadó módon kö­zelítő” vadászgépre mutat­tak. Az Aegis típusú célfelde­rítő rendszer helyesen mu­tatta ki az Airbus típusú gép sebességét és magasságát, sőt azt is, hogy a gépemel­kedő pályán halad. Ezek az adatok azonnal cáfolták vol­na,, hogy támadás készül a hajó ellen. Az adatokat azonban a rendszer közpon­ti berendezései nem adják ki automatikusan, azokat — ellenőrzés céljából — külön kell lehívni a képernyőre. Ez, a jelek szerint nem tör­tént meg — egyelőre nem közölték, kinek a hibájából. A tűzparancsot a hajó ka­pitánya adta ki, de egyelő­re nem tudni, hogy kapott-e az Aegis kezelőitől pontos információkat. • TERRORHADJÄRAT- TAL FENYEGET AZ IRA Az ír Köztársasági Had­sereg (IRA) dublini szerve­zete figyelmeztette a polgá­ri lakosságot, miután fegy­veresei hétfőn és kedden négy támadást intéztek brit katonai és karhatalmi erők ellen. A pokolgépekkel, il­letve lőfegyverekkel végre­hajtott akciókban 48 órán belül három brit katona vesztette életét, 17 katonai éís 18 polgári személy szen­vedett kisebb-nagyobb sérü­léseket, két katona állapota válságos. Az „év legvéresebb nap­jára” pontot tevő nyilatko­zatában az IRA felszólítja a civil lakosságot, hogy „mind Nagy-Britannia egész terü­letén, mind pedig külföldön tartsa távol magát a brit fegyveres erők világosan je­lölt, vagy könnyen azono­sítható tagjaitól.” A nyilat­kozat szerint az IRA ko­rábban polgári személyek közelsége miatt állt el bizo­nyos brit katonai célpontok ellen tervezett „hadművele­tektől.” A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége szer­dán megkegyelmezett Ma­thias Rust nyugatnémet ál­lampolgárnak — jelentette be rövid közleményben a TASZSZ hírügynökség. A határozat értelmében a Leg­felsőbb Tanács Elnöksége hatályon kívül helyezve a Legfelsőbb Bíróság döntését, amely négy évi, a Szovjet­unióban letöltendő szabad­ságvesztésre ítélte a Vörös téri leszállásssal ismertté vált Rustot, most kiutasítot­ta a Szovjetunióból az elítél­tet. Megfigyelők szerint Hans- Dietrich Genscher nyugat­német külügyminiszter, aki a hét végén tárgyalt a szov­jet fővárosban, vasárnapi moszkvai sajtóértekezletén már nyilván ismerte a Rust- üggyel kapcsolatos szovjet szándékokat. Ezért is nyilat­kozhatott a Rust-ügy kap­A leningrádi pártszerveket és a városi rendőrséget bírálta a Moszkovszkije Novosztyi leg­frissebb számában Valeri] Vosz- kobojnyikov író, amiért azok nem léptek fel erélyesen a Pamjaty (Emlékezet) nevű cso­port szélsőségesen uszító hang­nemű rendezvényei ellen. A cikkből kiderül: a magukat „nemzeti-hazafias frontnak” ki­kiáltó pajatyisták zsidók és más nemzetiségűek, külföldiek ellen szítanak gyűlöletet Leningrad központjában rendezett nyilvá­nos gyűléseiken. Egy Lenin- grádban járt olasz történelem­tanárnő a Moszkovszkije No­vosztyi hasábjain egyenesen a ’30-as évek olaszországi fasisz­ta megmozdulásaihoz hasonlítot­ta a Pamjaty. összejöveteleit. Voszkobojnyikov mindenek­előtt azt sérelmezte cikkében, hogy a pártbizottság munkatár­sai, akik maguk is jelen voltak a gyűléseken, csendben meghú­zódva, egyetlen megjegyzés nél­kül figyelték az eseményeket, a megerősített rendőri egységek pedig tulajdonképpen a tünte­tőknek biztosítottak védelmet, nemhogy közbeavatkoztak vol­na. A leningrádi író nem kí­mélte a városi sajtót sem, csán feltett kérdésre úgy, hogy Rust ügye nem szere­pelt tárgyalásai napirendjén. Mint emlékezetes, Mathias Rust tavaly vakmerő kalan­dorakciót hajtott végre: Cessna típusú sportrepülőgé­pével Finnországból elindul­va eljutott Moszkváig, ahol is közvetlenül a Vörös-tér mellett landolt. Az eset va­lósággal sokkolta annak ide­jén a Moszkva biztonságá­ban teljes mértékben biztos szovjet közvéleményt, és szá­mos bíráló cikk is megjelent a honi légvédelemnek cí­mezve. Az eset következté­ben több magas rangú, a szovjet légvédelemért felelős katonatisztet leváltottak. Egyes megfigyelők ezzel hoz­zák összefüggésbe azt is, hogy az eset után nyugállo­mányba helyezték Szergej Szokolov marsallt, a honvé­delmi minisztert is. amely hónapokon át hallgatott a Pamjaty gyűléseiről, pedig a szervezet nem egy megmozdu­lást tartott Leningrádban. A helyszíni beszámolókból ki­derül: egyes szónokok eleve meg akarják tiltani, hogy oro­szok és külföldiek házasságot kössenek, mások a zsidók azon­nali deportálását követelték. El­hangzottak olyan követelések is, hogy indítsanak könyörtelen harcot azok ellen, akik „orosz nevekkel álcázzák igazi etnikai mivoltukat”. Voszkobojnyikov megírja például, hogy a Pam­jaty Moszkvából érkezett veze­tőjét fékét inges testőrök vették körül. A július 21-i megmozdu­láson a pamjatyosok odáig men­tek, hogy a csernobili szeren­csétlenséget is az „ellenséges érők” művének minősítették. Az író végezetül magyarázatot nem lelve arra, hogy a kultu­rális hagyományairól, humanis­ta szelleméről ismert Lenin­grádban miként fordulhatnak elő hasonló szélsőséges meg­mozdulások, rámutat: a beszéd itt már kevés, felsőbb utasítá­sok nélkül, határozottan hozzá kell fogni a szélsőségek ellen fellépő társadalmi légkör kiala­kításához. korlátozzák A TURIZMUST Az antarktiszi turizmus kor­látozását sürgetik az amerikai tudósok, mivel az elmúlt évek­ben ugrásszerűen megszaporo­dott látogatók súlyosan veszé­lyeztetik a kontinens ökológiai egyensúlyát. Az elmúlt öt év­ben átlag 4 ezer — nagyrészt amerikai — turista látogatott el az Antarktiszra. A tíznapos turnusokban érkező csoportok zaklatják az állatokat, ottlé­tükről helyrehozhatatlan nyo­mok árulkodnak az Antarktisz néhány fagymentes, füvek és mohák benőtte körzetében, év­századok során kialakult kövü­leteket rombolnak szét, gyak­ran egyetlen mozdulattal. EGY CSŐK ARA „Hallatlan botrány" tör­tént a minap Kairóban. A piramisok mellett az egyik éjszakai bárban összecsóko- lózott egy fiatal pár — nem két férfi, mert ebben nem lett volna semmi rendkívüli, hanem, uram bocsá’, egy férfi és egy nő. Az „erkölcstelen" cseleke­det súlyos következmények­kel járt: a szórakozóhelyet két hónapra betiltották, a tulajdonost tetemes pénz­bírsággal sújtották, a fiatal párt pedig letartóztatták. Igaz, a bíróság irgalmasnak bizonyult, és hamarosan sza­badon engedte őket. Az iszlám arculatú Egyip­tomban súlyos botránynak számít, ha férfi és nő nyil­vános helyen csókot vált. Mindenki szeme láttára Egyiptomban csak férfi fér­fival válthat „testvéri” csó­kokat. TÜZET OKOZTAK A TŰZOLTÓK A franciaországi Clermont- Ferrand helyi bíróságán érde­kes ügyet tárgyalnak, a vád­lott a helybeli tűzoltó-egyesü­let. A vádló, Gcrard Charrier megfelelő térítés ellenében meg­engedte, hogy telkén gyakorla­tozzanak, ám az ügyetlen tűz­oltók eközben tüzet okoztak, melyben Charrier háza teljesen leégett. MIKLÖS-NEGYED Felújítva várja látogatóit ez NDK fővárosában a Miklós-negyed. A Miklós- templom környékén, a 750 éves történelmi városne­gyedben 23 vendéglátóipari vállalat: hat étterem, hat kávéház, négy borozó, két speciális étterem és öt gyorsbüfé áll a turisták ren­delkezésére. Reggel 8-tól éj­jeli 2 óráig tartanak nyitva. BŰNÖS SZEMÉLYEK Angliában 250 olyan sze­mély él, aki háborús bűn- cselekményekkel vagy a fa­sisztákkal való kollaborálás- sal gyanúsítható. Ezt az in­formációt a brit belügymi­nisztérium adataira hivat­kozva a The Independent című angol napilap közölte. KITILTOTT BÁDOGDOBOZOK Száműzni kívánják Svájc­ból azokat a szórófejes bá­dogdobozokat, amelyek a Földet védő ózonra veszé­lyes hajtógázzal működnek. 1991-től kezdődően nemcsak az ilyen spray-k gyártását, de importját és exportját is leállítja az ügyben illetékes tárca, a belügyminisztéri­um. BETÖRÉSEK Nő a betörések száma Auszt­riában. A belügyminisztérium statisztikája szerint tavaly az országban több mint 390 ezer bűncselekményt követtek el. Közülük 70 ezer olyan súlyos, hogy. több mint három évi szabadságvesztéssel büntethető. Az osztrák rendőrség felhívás­sal fordult a lakossághoz, hogy a nyári hónapokra helyezze biztonságba a lakásban őrzött értékes műtárgyakat, mivel a bűnözők nagy része ezekre specializálódik. Tavaly mintegy 20 millió schilling értékű mű­tárgyat tulajdonítottak el ma­gánlakásokból. Többségüket külföldre csempészték. MATUZSÁLEM Elhunyt az NSZK legidő­sebb polgára. Otto Trost 107 éves volt. 97 évesen ült először repülőgépre, s vita­litására jellemző, hogy 105 éves korában unokájával egy diszkóklubba is elláto­gatott, ahol a fiatalok leg­nagyobb meglepetésére tánc­ra perdült. Ilszfti hangvétel a Pamjaty rendezvényein A szabadkai 7 me-ban olvastuk A szocializmus rehabilitálása Megválni a régi gyakorlattól Dr. Alekszandr Grlicskov, a Vajdasági Föderáció Taná­csának tagja a közelmúltban interjút adott az Újvidéki Te­levízió Glóbusz című külpolitikai műsora szerkesztőjének, Varga Istvánnak. Grlicskov hosszabb nyilatkozatában ele­mezte a szocializmus válságának okait, a szocialista orszá­gok kiútkeresését, a reformtörekvéseit, valamint értékelte a kommunista pártok országos értekezleteinek eredményeit. Az interjú szövegét kivonatosan közöljük. — Az utóbbi időben a kelet-európai szocialista országok és természetesen Jugoszlávia társadalmi, gazdasági és poli­tikai élete a pártértekezletek jegyében zajlik. Nemrégiben volt az MSZMP országos értekezlete, nálunk a közelmúlt­ban fejeződött be a JSZK értekezlete, Moszkvában pedig p Szovjetunió Kommunista Pártja országos értekezlete. Mi in­dokolta e pártértekezletek összehívását és megtartását? — Az ön által említett országokban: Magyarországon, Ju­goszláviában és a Szovjetunióban, kevés kivétellel azonban a többi szocialista országiban is új reformokat hajtanak vég­re. Nem csupán a gazdasági rendszer megreformálásáról van szó, hanem társadalmi reformokról is. Űj, számomra leg­alábbis, történelmi jelentőségű eseményről, amely a szocia­lizmusra nézve fontos. A szocializmus gyakorlatában olyan új eszméket, elméleteket keresnek, amelyek megfelelnek korunk követelményeinek, és segítségükkel a szocialista or­szágok felkészülhetnek a következő évszázadra. Az országos pártértekezleteken összegezték a reformok terén elért ered­ményeket és a további teendőket. A reformokkal kapcsola­tos elgondolások eddig konkrétabban csak a gazdasági éle­tet érintették. A magyar pártértekezlet azonban, de a mi­énk és az SZKP értekezlete is a politikai rendszer megre­formálásának dossziéját is felnyitotta. E pártértekezletek •másik feladata véleményem szerint az, hogy megállapítsák, mi mindenre lehet alapozni a reformokat, és melyek azok az erők, amelyek szemben állnak a reformokkal. Más szóval a cél a sorok rendezése, és lehetőleg határozott ellenállást ta­núsítani a konzervatívokkal szemben, akik szembeszegülnek a reformokkal. Márpedig ez utóbbiakból akad a pártokon és a lakosságon belül is. — Kérem, összegezze a kelet-európai szocialista országok­ban tapasztalható reformtörekvések főbb ismérveit. — Mindenekelőtt hadd mondjam eL, hogy különféle kon­cepciókról van szó, amelyek mindig is azok maradnak, mert egyik-másik ország esetében eltérőek a társadalmi, történel­mi, politikai és kulturális adottságok. Az ön kérdésére vá­laszolva én a hangsúlyt inkább arra helyezném, ami nagy általánosságban közös vonás. Gazdasági téren ilyen meg­egyező tuljdonság, hogy ezek az országok önállósítani sze­retnék a vállalatokat, fejleszteni igyekeznek a piaci mecha­nizmust, hogy kibontakozhassék a versengés, és hogy lehe­tővé váljék a tulajdon valamennyi szektorának fejlődése, azzal, hogy a társadalmi,, illetve állami szektoré marad a ve­zető szerep. A szocialista országok igyekeznek megteremteni a feltételeit annak, hogy az állami szektor i.ntegrálódhas- sék a szövetkezetivei, a szövetkezeti pedig a magánszektor­ral és fordítva, miáltal rugalmasabbá válik a piac, nő a kon­kurencia, és növekszik a vállalati önállóság. Ily módon le­küzdhető a szocializmus nagy betegsége: a szocialista ország gok gazdasága ugyanis nem eléggé hatékony. Az ezt orvosló szándékot a reformok ellenzői gyakorta újratökéletesítésnek nevezik. Szerintem szó sincs erről, hanem inkább arról, hogy meg akarnak birkózni a történelem által felkínált pótvizs­gával, és hogy mindazt, ami történt a múltban — függetle­nül attól, hogy meg kellett-e történnie az októberi forradal­mat követő időkben vagy sem —, kijavítsák. Egyszóval, hogy a szocializmus fejlődési irányvonalát az új történelmi helyzetnek megfelelően kiigazítsák. — Az egyes szocialista országok helyzetét elemezve rend­szerint az a megállapítás hangzik el, hogy szükség van a társadalmi termelés megreformálására. Űjabban azonban mind gyakrabban hangsúlyozzák azt is, hogy ezzel párhuza­mosan a politikai rendszert is meg kell reformálni. Mi a vé­leménye erről, pontosabban mit mondana a szocialfzmus koncepciójának ön által sürgetett újrafogalmazásáról? \ — Hát igen, látja, ha összegezni szeretnénk e reformok lé­nyegét, önként felmerül a szocializmus újrafogalmazásának szükségessége. A szocializmus koncepciójának eddigi értel­mezése — melyet a gyakorlat is tanúsít — mint látja, nem­csak hogy nem járt eredménnyel, sem gazdasági téren, sem pedig a politikai életben — például a szabadságjogokat ille­tően —, hanem a szocializmus, mint civilizációs folyamat, fokozatosan lemaradt a kapitalizmustól. Pontosabban sem­milyen olyan előnyt nem nyújt, ami a világon a dolgozó emberek számára vonzóvá tenné. A szocializmus újrafogal­mazásának milyen koncepciójáról van tehát szó? Szerintem a régi gyakorlattól meg kell válnunk. A legcélszerűbb, ha visszatérünk a szocializmus marxi értelmezéséhez. Marx a kommunizmus és nem a szocializmus koncepcióját tervezte meg. Azt vallotta, hogy a kapitalizmus és a kommunizmus között lesz egy hosszan tartó, átmeneti, történelmi időszak, amelyben a régi az újjal fog megbirkózni. Tehát ebben a korban lesz valami a szocializmusból, de fennmaradnak a kapitalista rendszer bizonyos kategóriái is, azok, amelyek nem eldobandók. Például az árutermelés, a piac és egyebek. A másik téma a gazdasági rendszer új elmélete. Ez fel­tételezi a központosított állam teóriájának feladását, a piaci tervgazdálkodás kialakítását, amiről már szóltam. A harmadik kérdés a politikai rendszer. Határozottan úgy vélem, hogy a szocializmus nem fejlődhet a demokratikus és emberi szabadságjogok nélkül. Ha a szocializmus nem talál valamilyen megoldást a po­litikai pluralizmusra (nem kell visszatérnie a többpártrend­szerhez, de mindenképpen ki kell fejlesztenie egy sajátos politikai pluralizmust), egyszóval: ha nem talál rá megol­dást, akkor nem tudja kibontakoztatni az emberi szabadság- jogokat, úgy, ahogy azt a szocialisták és a szocializmus klasszikusai megálmodták. A negyedik kérdés az állam szerepe. A szocialista orszá­gokban erről két tézis terjedt el. Az egyik az állam szerepé­nek az erősítése, ami a gyakorlatban nem járt eredmény­nyel, megbukott. A másik tézist ml valljuk, és ez az állam elhalása a szocializmusban. Ez azonban ugyancsak nem ho­zott eredményt. Szerintem nekünk ezért még nem kell tö­rölnünk programunkból, mert hisz folyamatként a kommu­nizmusig valószínűleg be is fog következni. A mi eddigi útkeresésünk nem járt kielégítő eredménnyel, hisz nyilván­való, hogy az állam szerepe gyakorta túlságosan is érvénye­sül ott, ahol nem kellene, és nagyon kevéssé ott, ahol szük­séges volna. Nekünk az alkotmányban és a törvényhozá­sunkban az állam fogalmát úgy kell meghatároznunk, mint a politikai rendszer egyik tényezőjét, amely bizonyos jogok­kal van felruházva. Amelyre bizonyos felelősség hárul, és mindenekelőtt olyan tényező szerepét kell betöltenie, amely a demokratikus úton elfogadott törvényeket igazságosan és helyesen hajtja végre a társadalom valamennyi polgárát il­letően. Ez magától értetődővé teszi, hogy téves a felfogás, hogy a szocializmus pártállamot jelent, hogy pártállam lét­rehozására irányul. Az utolsó kérdéskör a világhoz való viszonyulás. A szo­cialista örszágokban olyan rendszerek létrejöttére került sor, amelyek elszigetelték ezeket az országokat a világtörté­nelmi folyamatoktól. Gazdaságilag is és — miként arról mostanában meggyőződhettünk — társadalmilag is, sőt, ci­vilizációs téren is. Kialakult az úgynevezett szocialista vi­lágpiacról vallott eszme és elmélet. Ez a teória és ideológia az elmúlt tel évszázad alatt oda vezetett, hogy a szocialista országok teljesen elszigetelődtek a világesemények főbb vo­nulataitól. Lemaradtak a technológiai forradalomban, az újí­tásokban, az információs társadalom kialakításában. A szo­cialista országoknak mielőbb igazodniuk kell a világpiac rendszeréhez és mechanizmusához. Minden bizonnyal ez az áttérés keményebb feladatok elé állítja a szocialista orszá­gokat, de rá fogja kényszeríteni őket arra, hogy gazdasági­lag hatékonyabbak legyenek. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy most vagy soha. A tör­ténelem nem volt szűkmarkú a pótvizsgák felkínálásában. De a történelem igen szigorú bíró is. Ha a szocialista orszá­gok kommunista pártjai nem találnak most kiutat, és el­mulasztják a lehetőséget, hogy felszálltának a nagy sebes­séggel robogó vonatra, akikor elérkezik az az fdő, amikor már nem csupán a szocializmus válságáról fogunk beszélni, hanem arról, hogy nem nyújt távlatokat. Most még csak azt hangoztatjuk, hogy a szocializmus mély válságban van, de még nincs veszve! A peresztrojka, valamint a kínai négy modernizálás elve által fémjelzett reformok esélyt nyújta­nak arra, hogy a szocializmus rehabilitálódjék, hogy lépést tartson, és továbbra is a kapitalizmus alternatívája ma­radjon.

Next

/
Thumbnails
Contents