Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-04 / 185. szám
f 1988. augusztus 4., csütörtök Kegyelmet kapott Mathias Rust II nagyvilág hírei ................................ • CARLUCCI A KRÍMBEN Frank Carlucci amerikai (védelmi miniszter szerdán moszkvai programjának befejezte után a Krím-félszi- getre érkezett, és ott találkozott Andrej Gromiko szovjet államfővel. Carlucci meglátogatta a Krím központját, Szimfero- polt, továbbá a híres üdülőhelyet, Jaltát. Ennek közelében került sor az Andrej Gromikóval való találkozóra. Carlucci később hajón Szevasztopolba utazott tovább. • SZEPTEMBER 5-ÉN KEZDŐDIK CSURBANOV PERE Csurbanov volt szovjet belügyminiszter-helyettes, a hajdani főtitkár, Leonyid Brezsnyev veje több mint 656 ezer rubel csúszópénz elfogadásáért felel majd a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának Katonai Kollégiuma előtt a szeptember 5-re kitűzött perben — közölte a Szocialisztyicseszkaja In- dusztrija című napilapnak adott nyilatkozatában Alek- szandr Szbojev, aki a fővádló lesz a tárgyalás során. A belügyminiszter volt első helyettesének javára szól, hogy a vizsgálat során együttműködött a nyomozó szervekkel, és számos, előzőleg homályban maradt körülmény feltárásában működött közre. • EMBERI HIBA OKOZTA az IRANI UTASSZÁLLÍTÓ LELÖVÉSÉT Az ABC televízió kedd esti jelentése szerint „emberi hiba” okozta azt, hogy a Vincennes amerikai hadihajó lelőtte az iráni légitársaság utasszállító repülőgépét a Perzsa-öböl felett. Az akciónak 290 halálos áldozata volt. Az amerikai katonai vezetés korábban azt hangoztatta, hogy a hajó automatikus célfelderítő és harc- vezetési berendezései szerint az adatok nem utasszállító, hanem „támadó módon közelítő” vadászgépre mutattak. Az Aegis típusú célfelderítő rendszer helyesen mutatta ki az Airbus típusú gép sebességét és magasságát, sőt azt is, hogy a gépemelkedő pályán halad. Ezek az adatok azonnal cáfolták volna,, hogy támadás készül a hajó ellen. Az adatokat azonban a rendszer központi berendezései nem adják ki automatikusan, azokat — ellenőrzés céljából — külön kell lehívni a képernyőre. Ez, a jelek szerint nem történt meg — egyelőre nem közölték, kinek a hibájából. A tűzparancsot a hajó kapitánya adta ki, de egyelőre nem tudni, hogy kapott-e az Aegis kezelőitől pontos információkat. • TERRORHADJÄRAT- TAL FENYEGET AZ IRA Az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) dublini szervezete figyelmeztette a polgári lakosságot, miután fegyveresei hétfőn és kedden négy támadást intéztek brit katonai és karhatalmi erők ellen. A pokolgépekkel, illetve lőfegyverekkel végrehajtott akciókban 48 órán belül három brit katona vesztette életét, 17 katonai éís 18 polgári személy szenvedett kisebb-nagyobb sérüléseket, két katona állapota válságos. Az „év legvéresebb napjára” pontot tevő nyilatkozatában az IRA felszólítja a civil lakosságot, hogy „mind Nagy-Britannia egész területén, mind pedig külföldön tartsa távol magát a brit fegyveres erők világosan jelölt, vagy könnyen azonosítható tagjaitól.” A nyilatkozat szerint az IRA korábban polgári személyek közelsége miatt állt el bizonyos brit katonai célpontok ellen tervezett „hadműveletektől.” A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége szerdán megkegyelmezett Mathias Rust nyugatnémet állampolgárnak — jelentette be rövid közleményben a TASZSZ hírügynökség. A határozat értelmében a Legfelsőbb Tanács Elnöksége hatályon kívül helyezve a Legfelsőbb Bíróság döntését, amely négy évi, a Szovjetunióban letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Vörös téri leszállásssal ismertté vált Rustot, most kiutasította a Szovjetunióból az elítéltet. Megfigyelők szerint Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter, aki a hét végén tárgyalt a szovjet fővárosban, vasárnapi moszkvai sajtóértekezletén már nyilván ismerte a Rust- üggyel kapcsolatos szovjet szándékokat. Ezért is nyilatkozhatott a Rust-ügy kapA leningrádi pártszerveket és a városi rendőrséget bírálta a Moszkovszkije Novosztyi legfrissebb számában Valeri] Vosz- kobojnyikov író, amiért azok nem léptek fel erélyesen a Pamjaty (Emlékezet) nevű csoport szélsőségesen uszító hangnemű rendezvényei ellen. A cikkből kiderül: a magukat „nemzeti-hazafias frontnak” kikiáltó pajatyisták zsidók és más nemzetiségűek, külföldiek ellen szítanak gyűlöletet Leningrad központjában rendezett nyilvános gyűléseiken. Egy Lenin- grádban járt olasz történelemtanárnő a Moszkovszkije Novosztyi hasábjain egyenesen a ’30-as évek olaszországi fasiszta megmozdulásaihoz hasonlította a Pamjaty. összejöveteleit. Voszkobojnyikov mindenekelőtt azt sérelmezte cikkében, hogy a pártbizottság munkatársai, akik maguk is jelen voltak a gyűléseken, csendben meghúzódva, egyetlen megjegyzés nélkül figyelték az eseményeket, a megerősített rendőri egységek pedig tulajdonképpen a tüntetőknek biztosítottak védelmet, nemhogy közbeavatkoztak volna. A leningrádi író nem kímélte a városi sajtót sem, csán feltett kérdésre úgy, hogy Rust ügye nem szerepelt tárgyalásai napirendjén. Mint emlékezetes, Mathias Rust tavaly vakmerő kalandorakciót hajtott végre: Cessna típusú sportrepülőgépével Finnországból elindulva eljutott Moszkváig, ahol is közvetlenül a Vörös-tér mellett landolt. Az eset valósággal sokkolta annak idején a Moszkva biztonságában teljes mértékben biztos szovjet közvéleményt, és számos bíráló cikk is megjelent a honi légvédelemnek címezve. Az eset következtében több magas rangú, a szovjet légvédelemért felelős katonatisztet leváltottak. Egyes megfigyelők ezzel hozzák összefüggésbe azt is, hogy az eset után nyugállományba helyezték Szergej Szokolov marsallt, a honvédelmi minisztert is. amely hónapokon át hallgatott a Pamjaty gyűléseiről, pedig a szervezet nem egy megmozdulást tartott Leningrádban. A helyszíni beszámolókból kiderül: egyes szónokok eleve meg akarják tiltani, hogy oroszok és külföldiek házasságot kössenek, mások a zsidók azonnali deportálását követelték. Elhangzottak olyan követelések is, hogy indítsanak könyörtelen harcot azok ellen, akik „orosz nevekkel álcázzák igazi etnikai mivoltukat”. Voszkobojnyikov megírja például, hogy a Pamjaty Moszkvából érkezett vezetőjét fékét inges testőrök vették körül. A július 21-i megmozduláson a pamjatyosok odáig mentek, hogy a csernobili szerencsétlenséget is az „ellenséges érők” művének minősítették. Az író végezetül magyarázatot nem lelve arra, hogy a kulturális hagyományairól, humanista szelleméről ismert Leningrádban miként fordulhatnak elő hasonló szélsőséges megmozdulások, rámutat: a beszéd itt már kevés, felsőbb utasítások nélkül, határozottan hozzá kell fogni a szélsőségek ellen fellépő társadalmi légkör kialakításához. korlátozzák A TURIZMUST Az antarktiszi turizmus korlátozását sürgetik az amerikai tudósok, mivel az elmúlt években ugrásszerűen megszaporodott látogatók súlyosan veszélyeztetik a kontinens ökológiai egyensúlyát. Az elmúlt öt évben átlag 4 ezer — nagyrészt amerikai — turista látogatott el az Antarktiszra. A tíznapos turnusokban érkező csoportok zaklatják az állatokat, ottlétükről helyrehozhatatlan nyomok árulkodnak az Antarktisz néhány fagymentes, füvek és mohák benőtte körzetében, évszázadok során kialakult kövületeket rombolnak szét, gyakran egyetlen mozdulattal. EGY CSŐK ARA „Hallatlan botrány" történt a minap Kairóban. A piramisok mellett az egyik éjszakai bárban összecsóko- lózott egy fiatal pár — nem két férfi, mert ebben nem lett volna semmi rendkívüli, hanem, uram bocsá’, egy férfi és egy nő. Az „erkölcstelen" cselekedet súlyos következményekkel járt: a szórakozóhelyet két hónapra betiltották, a tulajdonost tetemes pénzbírsággal sújtották, a fiatal párt pedig letartóztatták. Igaz, a bíróság irgalmasnak bizonyult, és hamarosan szabadon engedte őket. Az iszlám arculatú Egyiptomban súlyos botránynak számít, ha férfi és nő nyilvános helyen csókot vált. Mindenki szeme láttára Egyiptomban csak férfi férfival válthat „testvéri” csókokat. TÜZET OKOZTAK A TŰZOLTÓK A franciaországi Clermont- Ferrand helyi bíróságán érdekes ügyet tárgyalnak, a vádlott a helybeli tűzoltó-egyesület. A vádló, Gcrard Charrier megfelelő térítés ellenében megengedte, hogy telkén gyakorlatozzanak, ám az ügyetlen tűzoltók eközben tüzet okoztak, melyben Charrier háza teljesen leégett. MIKLÖS-NEGYED Felújítva várja látogatóit ez NDK fővárosában a Miklós-negyed. A Miklós- templom környékén, a 750 éves történelmi városnegyedben 23 vendéglátóipari vállalat: hat étterem, hat kávéház, négy borozó, két speciális étterem és öt gyorsbüfé áll a turisták rendelkezésére. Reggel 8-tól éjjeli 2 óráig tartanak nyitva. BŰNÖS SZEMÉLYEK Angliában 250 olyan személy él, aki háborús bűn- cselekményekkel vagy a fasisztákkal való kollaborálás- sal gyanúsítható. Ezt az információt a brit belügyminisztérium adataira hivatkozva a The Independent című angol napilap közölte. KITILTOTT BÁDOGDOBOZOK Száműzni kívánják Svájcból azokat a szórófejes bádogdobozokat, amelyek a Földet védő ózonra veszélyes hajtógázzal működnek. 1991-től kezdődően nemcsak az ilyen spray-k gyártását, de importját és exportját is leállítja az ügyben illetékes tárca, a belügyminisztérium. BETÖRÉSEK Nő a betörések száma Ausztriában. A belügyminisztérium statisztikája szerint tavaly az országban több mint 390 ezer bűncselekményt követtek el. Közülük 70 ezer olyan súlyos, hogy. több mint három évi szabadságvesztéssel büntethető. Az osztrák rendőrség felhívással fordult a lakossághoz, hogy a nyári hónapokra helyezze biztonságba a lakásban őrzött értékes műtárgyakat, mivel a bűnözők nagy része ezekre specializálódik. Tavaly mintegy 20 millió schilling értékű műtárgyat tulajdonítottak el magánlakásokból. Többségüket külföldre csempészték. MATUZSÁLEM Elhunyt az NSZK legidősebb polgára. Otto Trost 107 éves volt. 97 évesen ült először repülőgépre, s vitalitására jellemző, hogy 105 éves korában unokájával egy diszkóklubba is ellátogatott, ahol a fiatalok legnagyobb meglepetésére táncra perdült. Ilszfti hangvétel a Pamjaty rendezvényein A szabadkai 7 me-ban olvastuk A szocializmus rehabilitálása Megválni a régi gyakorlattól Dr. Alekszandr Grlicskov, a Vajdasági Föderáció Tanácsának tagja a közelmúltban interjút adott az Újvidéki Televízió Glóbusz című külpolitikai műsora szerkesztőjének, Varga Istvánnak. Grlicskov hosszabb nyilatkozatában elemezte a szocializmus válságának okait, a szocialista országok kiútkeresését, a reformtörekvéseit, valamint értékelte a kommunista pártok országos értekezleteinek eredményeit. Az interjú szövegét kivonatosan közöljük. — Az utóbbi időben a kelet-európai szocialista országok és természetesen Jugoszlávia társadalmi, gazdasági és politikai élete a pártértekezletek jegyében zajlik. Nemrégiben volt az MSZMP országos értekezlete, nálunk a közelmúltban fejeződött be a JSZK értekezlete, Moszkvában pedig p Szovjetunió Kommunista Pártja országos értekezlete. Mi indokolta e pártértekezletek összehívását és megtartását? — Az ön által említett országokban: Magyarországon, Jugoszláviában és a Szovjetunióban, kevés kivétellel azonban a többi szocialista országiban is új reformokat hajtanak végre. Nem csupán a gazdasági rendszer megreformálásáról van szó, hanem társadalmi reformokról is. Űj, számomra legalábbis, történelmi jelentőségű eseményről, amely a szocializmusra nézve fontos. A szocializmus gyakorlatában olyan új eszméket, elméleteket keresnek, amelyek megfelelnek korunk követelményeinek, és segítségükkel a szocialista országok felkészülhetnek a következő évszázadra. Az országos pártértekezleteken összegezték a reformok terén elért eredményeket és a további teendőket. A reformokkal kapcsolatos elgondolások eddig konkrétabban csak a gazdasági életet érintették. A magyar pártértekezlet azonban, de a miénk és az SZKP értekezlete is a politikai rendszer megreformálásának dossziéját is felnyitotta. E pártértekezletek •másik feladata véleményem szerint az, hogy megállapítsák, mi mindenre lehet alapozni a reformokat, és melyek azok az erők, amelyek szemben állnak a reformokkal. Más szóval a cél a sorok rendezése, és lehetőleg határozott ellenállást tanúsítani a konzervatívokkal szemben, akik szembeszegülnek a reformokkal. Márpedig ez utóbbiakból akad a pártokon és a lakosságon belül is. — Kérem, összegezze a kelet-európai szocialista országokban tapasztalható reformtörekvések főbb ismérveit. — Mindenekelőtt hadd mondjam eL, hogy különféle koncepciókról van szó, amelyek mindig is azok maradnak, mert egyik-másik ország esetében eltérőek a társadalmi, történelmi, politikai és kulturális adottságok. Az ön kérdésére válaszolva én a hangsúlyt inkább arra helyezném, ami nagy általánosságban közös vonás. Gazdasági téren ilyen megegyező tuljdonság, hogy ezek az országok önállósítani szeretnék a vállalatokat, fejleszteni igyekeznek a piaci mechanizmust, hogy kibontakozhassék a versengés, és hogy lehetővé váljék a tulajdon valamennyi szektorának fejlődése, azzal, hogy a társadalmi,, illetve állami szektoré marad a vezető szerep. A szocialista országok igyekeznek megteremteni a feltételeit annak, hogy az állami szektor i.ntegrálódhas- sék a szövetkezetivei, a szövetkezeti pedig a magánszektorral és fordítva, miáltal rugalmasabbá válik a piac, nő a konkurencia, és növekszik a vállalati önállóság. Ily módon leküzdhető a szocializmus nagy betegsége: a szocialista ország gok gazdasága ugyanis nem eléggé hatékony. Az ezt orvosló szándékot a reformok ellenzői gyakorta újratökéletesítésnek nevezik. Szerintem szó sincs erről, hanem inkább arról, hogy meg akarnak birkózni a történelem által felkínált pótvizsgával, és hogy mindazt, ami történt a múltban — függetlenül attól, hogy meg kellett-e történnie az októberi forradalmat követő időkben vagy sem —, kijavítsák. Egyszóval, hogy a szocializmus fejlődési irányvonalát az új történelmi helyzetnek megfelelően kiigazítsák. — Az egyes szocialista országok helyzetét elemezve rendszerint az a megállapítás hangzik el, hogy szükség van a társadalmi termelés megreformálására. Űjabban azonban mind gyakrabban hangsúlyozzák azt is, hogy ezzel párhuzamosan a politikai rendszert is meg kell reformálni. Mi a véleménye erről, pontosabban mit mondana a szocialfzmus koncepciójának ön által sürgetett újrafogalmazásáról? \ — Hát igen, látja, ha összegezni szeretnénk e reformok lényegét, önként felmerül a szocializmus újrafogalmazásának szükségessége. A szocializmus koncepciójának eddigi értelmezése — melyet a gyakorlat is tanúsít — mint látja, nemcsak hogy nem járt eredménnyel, sem gazdasági téren, sem pedig a politikai életben — például a szabadságjogokat illetően —, hanem a szocializmus, mint civilizációs folyamat, fokozatosan lemaradt a kapitalizmustól. Pontosabban semmilyen olyan előnyt nem nyújt, ami a világon a dolgozó emberek számára vonzóvá tenné. A szocializmus újrafogalmazásának milyen koncepciójáról van tehát szó? Szerintem a régi gyakorlattól meg kell válnunk. A legcélszerűbb, ha visszatérünk a szocializmus marxi értelmezéséhez. Marx a kommunizmus és nem a szocializmus koncepcióját tervezte meg. Azt vallotta, hogy a kapitalizmus és a kommunizmus között lesz egy hosszan tartó, átmeneti, történelmi időszak, amelyben a régi az újjal fog megbirkózni. Tehát ebben a korban lesz valami a szocializmusból, de fennmaradnak a kapitalista rendszer bizonyos kategóriái is, azok, amelyek nem eldobandók. Például az árutermelés, a piac és egyebek. A másik téma a gazdasági rendszer új elmélete. Ez feltételezi a központosított állam teóriájának feladását, a piaci tervgazdálkodás kialakítását, amiről már szóltam. A harmadik kérdés a politikai rendszer. Határozottan úgy vélem, hogy a szocializmus nem fejlődhet a demokratikus és emberi szabadságjogok nélkül. Ha a szocializmus nem talál valamilyen megoldást a politikai pluralizmusra (nem kell visszatérnie a többpártrendszerhez, de mindenképpen ki kell fejlesztenie egy sajátos politikai pluralizmust), egyszóval: ha nem talál rá megoldást, akkor nem tudja kibontakoztatni az emberi szabadság- jogokat, úgy, ahogy azt a szocialisták és a szocializmus klasszikusai megálmodták. A negyedik kérdés az állam szerepe. A szocialista országokban erről két tézis terjedt el. Az egyik az állam szerepének az erősítése, ami a gyakorlatban nem járt eredménynyel, megbukott. A másik tézist ml valljuk, és ez az állam elhalása a szocializmusban. Ez azonban ugyancsak nem hozott eredményt. Szerintem nekünk ezért még nem kell törölnünk programunkból, mert hisz folyamatként a kommunizmusig valószínűleg be is fog következni. A mi eddigi útkeresésünk nem járt kielégítő eredménnyel, hisz nyilvánvaló, hogy az állam szerepe gyakorta túlságosan is érvényesül ott, ahol nem kellene, és nagyon kevéssé ott, ahol szükséges volna. Nekünk az alkotmányban és a törvényhozásunkban az állam fogalmát úgy kell meghatároznunk, mint a politikai rendszer egyik tényezőjét, amely bizonyos jogokkal van felruházva. Amelyre bizonyos felelősség hárul, és mindenekelőtt olyan tényező szerepét kell betöltenie, amely a demokratikus úton elfogadott törvényeket igazságosan és helyesen hajtja végre a társadalom valamennyi polgárát illetően. Ez magától értetődővé teszi, hogy téves a felfogás, hogy a szocializmus pártállamot jelent, hogy pártállam létrehozására irányul. Az utolsó kérdéskör a világhoz való viszonyulás. A szocialista örszágokban olyan rendszerek létrejöttére került sor, amelyek elszigetelték ezeket az országokat a világtörténelmi folyamatoktól. Gazdaságilag is és — miként arról mostanában meggyőződhettünk — társadalmilag is, sőt, civilizációs téren is. Kialakult az úgynevezett szocialista világpiacról vallott eszme és elmélet. Ez a teória és ideológia az elmúlt tel évszázad alatt oda vezetett, hogy a szocialista országok teljesen elszigetelődtek a világesemények főbb vonulataitól. Lemaradtak a technológiai forradalomban, az újításokban, az információs társadalom kialakításában. A szocialista országoknak mielőbb igazodniuk kell a világpiac rendszeréhez és mechanizmusához. Minden bizonnyal ez az áttérés keményebb feladatok elé állítja a szocialista országokat, de rá fogja kényszeríteni őket arra, hogy gazdaságilag hatékonyabbak legyenek. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy most vagy soha. A történelem nem volt szűkmarkú a pótvizsgák felkínálásában. De a történelem igen szigorú bíró is. Ha a szocialista országok kommunista pártjai nem találnak most kiutat, és elmulasztják a lehetőséget, hogy felszálltának a nagy sebességgel robogó vonatra, akikor elérkezik az az fdő, amikor már nem csupán a szocializmus válságáról fogunk beszélni, hanem arról, hogy nem nyújt távlatokat. Most még csak azt hangoztatjuk, hogy a szocializmus mély válságban van, de még nincs veszve! A peresztrojka, valamint a kínai négy modernizálás elve által fémjelzett reformok esélyt nyújtanak arra, hogy a szocializmus rehabilitálódjék, hogy lépést tartson, és továbbra is a kapitalizmus alternatívája maradjon.
