Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-29 / 206. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. AUGUSZTUS 29., HÉTFŐ Ara: 1,80 forint XLHI. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM Grósz Károly Aradon tárgyalt Nicolae Ceausescuval BÉKÉS MEGYEI Munkalátogatásra került sor tegnap Aradon Grósz Károly és Nicolae Ceausescu között Grósz Károly, az MSZMP főtitkárai, a. M imiisztertanács elnöke — aki szombaton Szegedien töltötte az éjsza­káit — kíséretével együtt va­sárnap korán reggel gépko­csival1 'iinidullt a romániai Araidra, a magyar—romén legmagasabb sizímtű párttai- lállikozó színhelyére. Minit ismeretes Grósz Ká­rolyt Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK Ál­lamtanácsának elnöke hívta meg. A romáin féü ajámilatá- ban Nagyvárad és Arad sze­repelt a találkozó színhelyé­ül, de nem zárták ki annak lehetőségét sem, hogy eset­leg Bukarest adjon helyet a A KISZ Központi Bizott­sága szombaton befejeződött kétnapos üléisén módosítá­sokkal elfogadta a párt ifjú­ságpolitikájának korszerűsí­tésére vonatkozó javaslatot* megerősítette az országos KISZ-értekezl)et összehívásá­ról hozott korábbi határoza­tét, döntött annak, időpont­jairól és helyszínéről!, vala­mint a küldöttek kiválasztá- sánialk rendjéről. Határozatta következő KB-ülés időpont­járól és napirendjéről! is. A KISZ KB ülésének má­sodik napján felszólalt Há­mori Csaba, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára. Ki­fejtette: a mai KISZ-es át­fogó reformszándékokkal szemben az ifjúsági szövet­ségben kétféle érzés tapasz­talható. Az egyik a megké- settségié, amely különösen az egyetemisták!, a fiatal értel­miségiek, a középiskolásak körében jellemző, a másik pedig, hogy a KISZ kapkod. Mondják: néhány ember a központban rtpsz-ropsz kita­lál valamit az íróasztal1 mö­gött, és azt mindenáron "ke­resztül akarja vinni. Ez a kapkodásórzés leginkább az üzemi KlSZ-szervezetekben és az apparátusban érzékel­hető. Holott arról van. szó, hogy egymással érvelve, va­lóban demokratikus módon találja ki magának az ifjú­sági szövetség a megváiito­munikatalálkiozónak. A ma­gyar fél Aradat, a közel 200 ezer lakosú, nagy történelmi múlttal! rendelkező várost választotta, amely ma is megőrizte szép, régii arcula­tát. Arad új fejezetet nyit a magyar—román találkozók sorában. Legutóbb 1977. jú­nius 15-én és 16-án tartottak legmagasabb szinten tárgya­lást Debrecenben, .illetve Nagyváradon, ahol Kádár János és Nicolae Ceausescu folytatott megbeszéléseket. A mostani munkatalálko­zót gyorsan hozták tető alá. Jóformán 24 óra alatt szüle­tett meg a közös megáilapo­zott helyzethez, az új köve- talhnényefchez igazodó for­mulát. Éppen ezért a pénte­ki szekcióüléseken lezajlott, s az országos KlSZ-értekez- let szükségességét, helyét és szerepét megkérdőjelező vi­ták ellenére is az a vélemé­nyem, hogy kell országos KISZ-értekezlet, amely po­litizál, 'irányt változtat, és felkészíti az ifjúsági szövet­séget egy átmeneti időszak­ra is — mondotta. Ebben a kérdésben nem szabad öncélúan gondolkod­ni, hanem alapvetően a KISZ pozíciójának erősíté­sén kell fáradozni. Ehhez pe­dig a KISZ-nek tömegbázis­ra van szüksége. S azt nem lehet megteremtem pusztán az érdekek érvényre juttatá­sával. Politikai munkára van szükség, a politikai munká­hoz pedig bátorság kell. Ez viszont gyakran hiányzik a KISZ-ből. A körülmények által illettünk ilyenek — mondatta1 — de most itt az alkalom, hogy megváttltoz- tassiuk önmagunkat. E változásnak két megha­tározó eleme van: a megvál­tozó, egyre színesedő és a fe­szültebbé váló belpolitikai helyzet, a másik pedig a párthoz való viszony, a párt- irányítás megváltoztatása. Az eltelő egy külső kihívás, a második egy féknek, az ön­álló gondolkodást és cselek­vést gátló reflexeknek feli­diás. Nicolae Ceausescu csü­törtökön tett javaslata után vasárnap már sor került a legmagasabb szintű tanács­kozásra. Arad vasárnapi hangulat­tal fogádita á vendégeket. Sokan sétáltak a napsütötte hataftnas főtéren, amelyet házsorok öveznek. A forgal­mat miár korán leállították azon az útszakaszon, ahol a vendégek érkeztek, de az út mindkét oldalán igen sok érdeklődő sorakozott fel. A találkozó színhelyének kör­nyékén nem lehetett embe­reket látni, mert ezt a teret lezárták, és csak hivatalos személyek tartózkodhattak az épület környékén. oldása. A 'közvetlen, pártiirá­nyítás gyakorlata 1956 ta­pasztalata alapján alakult ki. Ezen»változtatni kell még akkor is, ha a régi reflex ma még él a párttagság je­lentős részében. A KISZ KB eltelő titkára végül felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi idő­szakban a KISZ-nek. nem szarvezetesdit kell1 játszania, bamem politizálnia kell, és tömegmunkát kell végeznie. Nagy Imre, a KISZ KB titkára a szekcióviták leg­főbb pontjait összegezve ja­vaslatot tett a Központi Bi­zottságnak arra, hogy mi­lyen kérdésekben1 döntsön. A testület megerősítette korábbi határozatát az or­szágos KISZ-értekezlet ösz- szehívásáróL Időpontjául! a november 18—20. közötti időszakot jelölte meg, hely­színéül pedig Székesfehérvá­rott a Videoton1 oktatási központját választotta. A küldöttek k i választásánál! módjáról — élénk viták után — úgy határozott, hogy egyes választott tisztségvise­lőik küldöttként vegyenek részt az értekezleten. A Központi Bizottság man­dátumot és lehetőséget adott arra, hogy csoportok szerve­ződhessenek a KISZ-ben a különböző kérdések megvi­tatására, a közös álláspon­tok kialakítására, ennek ér­dekében akár különböző Nicolae Ceausescu már a szombatot is Aradon töltöt­te, munkalátogatiásit végzett. Vendégét a nagymúlitú, tel­jesen rendbehozott, új kön­tösbe öltöztetett régi tanács­háza épülete előtt fogadta, amely ma a megyei pártbi­zottság székháza. Az épület márványlépcső­jéig vezető 70 méteres utat vörös szőnyeggel terítették le, az épület homlokzatán pedig elhelyezték a magyar és a iramán nemzeti lobogót. Magyarul' és románul „Él­jen a román—magyar barát­ság” feliiratot, valamint kék mezőben Grósz Károly és Niooliae Ceausescu képét. A fogadtatás szívélyes volt. Katonai díszalakulat sora­kozott fel),'majd eljátszották a magyar és a -román him­nuszt. Grósz Károly és Nicolae Ceausescu az épület első emeletén1 a fogadóteremben húszparces négyszemközti meíg|beszúlést tartott, ame­lyen csak a tolmácsok vol­tak jelen. A megbeszélés előtt lehetőség nyílt a fotó­zásira és filmezésre. Ezt követően Grósz Ká- rollv és Nicolae Ceausescu a tanácsterembe ment, ahol az asztalnál helyet foglaltak a kíséretek tagjai. A tanács­kozás helyi idő szerint 10 óra előtt néhány perccel kez­dődött meg. Magyar részről Grósz Ká­roly, Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Major László,’ az MSZMP KB Iro­dájának vezetője, Szokai Im­re, az MSZMP KB Külügyi Osztályának helyettes veze­(Folytatás a 3. oldalon) szintű fórumok ’ összehívásá­ra. A testűiéit felhívta a fi­gyelmet arra, hogy ez az alul­ról kezdeményezett szerve­ződési folyamat nem vezet­het a KISZ szétveréséhez. A KB úgy döntött, hogy a KISZ-értekezlet választási jogköréről 'később határoz. A párt ifjúságpolitikájá­nak korszerűsítésére vonat­kozó javaslatot több módo­sítással elfogadta a KISZ Központi Bizottsága', s a végleges kidolgozással Há­mori Csabát bízta meg. Az ifjúsági szövetség ve­zető testületé a következő ülését október I-ijén tartja. Ekkor tesz javaslatot a KISZ-értekezlet vitaanya­gaira és technikai kérdései­re. Ezen az ülésen tájékoz­tató hangzik majd el. az or­szágos munkaerőhelyzet ala­kulásáról, a fiatalok elhe­lyezkedésének idei tapaszta­latairól, s javaslatot terjesz­tenek elő ezzel összefüggés­ben a KISZ feladataira. Ugyancsak javaslatot tesz a KB a KISZ állásfoglalásé-. nak alapelemeire a foglal­koztatáspolitika átfogó to­vábbfejlesztésével kapcsolat­ban. Végezetül a 'testület Szabó Györgyöt, a KISZ KB nem­zetközi kapcsolatok 'Osztályá­nak vezetőbelyetitesót kine­vezte a KISíZ képviselőjévé a DlVSZ-bem, s ő a szoká­soknak megfelelőien a DÍVSZ főtitkárt posztját 'tölti be.1 Szabó Györgyöt egyben1 meg­választotta a KISZ KB és a KISZ KB titkárságának tag­jává. Tanácskozott a KISZ KB Balogh Zoltán hőkezelési csoportvezető átveszi a kitüntetést Mezőgép-nap Szanazugban Odaítélték a Molnár-féle alapítványt — Töltsön velünk egy na­pot, nézze, lássa, érezze, ho­gyan élünk és 1 dolgozunk. Beszéljük meg örömeinket, gondjainkat, terveinket, re­ményeinket. — Ezekkel a gondolatokkal vezette be a szanazugi Mezőgép-napot Kovács György igazgató. A programon a dolgozók és családtagjaik mellett több vezető is részt vett azokról a településekről, ahol a Me­zőgép gyáregységet, vagy te­lepet üzemeltet. A vendége­ket az igazgató tájékoztatta a vállalatnál napirenden lé­vő korszakváltásról. A 900 dolgozót foglalkoz­tató vállalatnak nincsenek foglalkoztatásbeli gondjai. Munkával hosszú időre el vannak látva. Legújabb megrendelőik között talál­juk a John Deere, a Hesston és a Claas cégeket, ahová különböző alkatrészeket, részegységeket gyártanak. Az is elhangzott, hogy az exportszállítások kínálta le­hetőségek kihasználására a megye Mezőgép-vállalatai kölcsönösen támogatják egy­mást. A vállalat nyereségterme­lése jónak mondható. A ré­gi szabályozás erre az évre 63 millió nyereség megcél- zását tette lehetővé, amit az 1988-ra módosított elvonó- rendszer 15 millióra szűkít. A békéscsabai Mezőgép Vállalatnál foglalkoztatott műszakiak önálló gondolko­zásra, felkészültségük gya­rapítására, alkotásvágyuk ki­élésére jótékonyan hatott a Molnár Árpád-féle alapít­vány. Ezt pályázat útján azoknak ítélik, akik a vál­lalat műszaki felkészültségé­nek gyarapításáért a legtöb­bet teszik. Az idén tizenegy dolgozójuk pályázott az igazán szép összegű elisme-. résre, akik közül a zsűri nyolcat tartott jutalmazásra érdemesnek. A Mezőgép-napon ott volt Molnár Árpád is, akiről megtudtuk, hogy békéscsa­bai születésű villamosmér­nök. Jelenleg a Ferbál Kft., magyar—kanadai közös vál­lalat igazgatója. Kép, szöveg: D. K. Gyorsítani kell a műszaki feilődÉs ütemét A III. országos műszaki fejlesztési konferencia szom­baton befejeződött Győrött. A háromnapos tanácskozá­son többek között olyan is­mert személyiségek tartottak nagy érdeklődéssel kísért előadásokat, mint Berecz Frigyes ipari miniszter, Té­tényi Pál akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Tóth Já­nos, az MTESZ főtitkára, Csurgay Árpád, a Magyar Tudományos Akadémia fő­titkárhelyettese és Andics Jenő, az MSZMP KB osz­tályvezetője. A konferenciáról Trethon Ferenc nyugalmazott minisz­ter, a tanácskozást rendező Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság elnöke az alábbiakat nyilatkozta az MTI munkatársának. — Ügy vélem, a műszaki fejlesztés témakörét illetően elméletileg már minden tisz­tázódott. Egyértelmű, hogy a gazdaság növekedése, fejlő­dése szempontjából alapvető és meghatározó tényező. Szé­les körben ismert, hogy a műszaki fejlesztés, a techni­kai, technológiai fejlődés nem öncél,. hanem a társa­dalmi, morális, kulturális, gazdasági fejlődés alapja. Tanácskozásunkon a konkrét cselekvést szorgalmaztuk. Ennek kapcsán jelezni kí­vánjuk, hogy a gazdaságpo­litika, a gazdaságirányítás és a vállalatok kapcsolata meglehetősen ellentmondá­sos. A központi irányítás szempontjából a prioritást a kitűzött célok, a követelmé­nyek jelentik, míg a válla­latok részéről a végrehajtás feltételei, eszközei kapnak elsőbbséget. — A konferencián rámu­tattunk arra, hogy nemzeti jövedelmünk kedvezőtlen alakulásának, cserearánya­ink romlásának, termelési és termékszerkezetünk korsze­rűtlenségének, versenyképes­ségünk gyengeségének leg­főbb oka műszaki fejlődé­sünk lassú üteme, ami egyébként gátolja meglévő erőforrásaink ésszerű ki­használását is. A cserearány- romlás a piac értékítélete, s azokat az országokat jel­lemzi, ahol-a műszaki fej­lesztés nem képes korszerű hátteret biztosítani a terme­lés számára.

Next

/
Thumbnails
Contents