Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-27 / 205. szám
NÉPÚJSÁG 1988. augusztus B7„ szombat Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a gyülekezési jog mint alapvető szabadságjog zavartalan gyakorlását biztosítsa az Alkotmány 54. paragrafusának (3) bekezdésében és 64. paragrafusában foglaltak alapján — összhangban a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezésével — a következő törvényt alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések 1. PARAGRAFUS (1) A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja a gyülekezés szabadságát. (2) A gyülekezési jog gyakorlása nem sértheti az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt, illetőleg nem járhat a közegészségnek, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével. 2. PARAGRAFUS (1) A gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, gyűlések, felvonulások (a továbbiakban együtt: rendezvény) szervezhetők, illetőleg tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják és közös álláspontot alakíthatnak ki. (2) A rendezvény résztvevői jogosultak a közösen kialakított álláspontjukat az illetékes állami szervhez, gazdálkodó szervezethez, társadalmi szervezethez vagy egyesülethez eljuttatni, amely a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően köteles eljárni. 3. PARAGRAFUS A rendezvény rendjének biztosításáról a szervek gondoskodnak. A rendezvény rendjének biztosításában — szükség esetén — a rendőrség és egyéb illetékes állami szervek közreműködnek. 4. PARAGRAFUS A törvény hatálya nem terjed ki a) az • állami szervek, gazdálkodó szervezetek, társadalmi szervezetek és egyesületek rendeltetésszerű működésével kapcsolatos rendezvényekre; b) az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásával összefüggő gyűlésekre, valamint a képviselői és a tanácstagi beszámoló gyűlésekre; c) az államilag bevett és elismert vallási felekezetek épületeiben szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre és a körmenetekre; d) a kulturális rendezvényekre és a sporteseményekre; e) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre. II. fejezet fl rendezvény szervezése és megtartása (1) Az előzetes bejelentéshez kötött rendezvény megtartását a végrehajtó bizottság titkára (rendőrség) a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított öt napon belül megtilthatja, ha az az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt sértheti, illetőleg a közegészségnek, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével járhat, továbbá ha a bejelentés a 8. paragrafusban meghatározottakat nem tartalmazza. (2) A 6. paragrafus (2) bekezdésében meghatározott esetben a rendezvény megtartását csak az a tanácsi szerv (rendőrség) tilthatja meg, amelyhez a bejelentés érkezett. (3) A rendezvény megtartását megtiltó határozatot haladéktalanul közölni kell a szervezőkkel. 10. PARAGRAFUS (1) A rendezvény megtartását megtiltó határozat ellen fellebbezésnek helye nincs; a határozat a közlésétől számított három napon belül bíróság előtt megtámadható. A kereset- levélhez csatolni kell az államigazgatási szerv határozatát. (2) Ha a bíróság az államigazgatási szerv határozatát a rendezvény bejelentésében megjelölt időpontját követően helyezi hatályon kívül, a rendezvény megtartásának tervezett új időpontjáról a bejelentést elbíráló hatóságot 24 órával a rendezvény megtartását megelőzően tájékoztatni kell. 11. PARAGRAFUS A hatóság a rendezvény megtartásának feltételeként — a rendezvény résztvevőinek várható létszámához igazodóan — meghatározhatja a rendezők számát. 12. PARAGRAFUS (1) A szervező jogosult eltávolítani a rendezvényről azt, akinek magatartása a rendezvény törvényes lebonyolítását veszélyezteti. (2) Ha a rendezvény résztvevőinek magatartása miatt annak törvényes lebonyolítása nem biztosítható, a szervező köteles a rendezvényt feloszlatni. (3) A rendezvényen résztvevők nem jelenhetnek meg fegyveresen, valamiint felfegyverkezve. E rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik hivatalból jogosultak fegyverviselésre és szolgálati okból vesznek részt a rendezvényen. 13. PARAGRAFUS (1) A rendezvény résztvevőinek magatartásával okozott kárért a károsulttal szemben a rendezvény szervezője felelős, kivéve ha úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általiéban elvárható. (2) Ez a szabály nem érinti a szervezőnek azt a jogát, hogy a károkozótól a kár megtérítését követelhesse. 14. PARAGRAFUS (1) Ha az előzetes bejelentéshez kötött rendezvényt bejelentés vagy pedig a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül tartanak, a rendőrség a rendezvényt feloszlathatja. (2) Ha a gyülekezési jog gyakorlása az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt sérti, illetőleg a közegészségnek, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével jár, a rendőrségnek a rendezvényt fel kell oszlatnia. (3) A rendezvény feloszlatását figyelmeztetésnek kell megelőznie. (4) A rendezvény feloszlatásának jogszerűsége a feloszlatástól számított tizenöt napon bedül a bíróság előtt megtámadható. 15. PARAGRAFUS A helyi tanács. a helyi körülményekre figyelemmel közegészségügyi, közlekedésbiztonsági, tűzrendészet! és honvédelmi érdekből kivételesen — rendeletben — korlátozhatja egyes közterületek és középületek gyülekezési jog gyakorlása céljából történt igénybevételét. III. fejezet Vegyes és záré rendelkezések Értelmező rendelkezések 16. PARAGRAFUS E törvény alkalmazásában a) az állam biztonságának, a közbiztonságnak, valamint a közrendnek a sérelmén olyan tevékenységet kell érteni, amely 1. a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjével való szembenállásra; 2. a Magyar Népköztársaság függetlensége, területi épsége, szövetségi rendszerhez való tartozása elten; 3. nemzeti, nemzetiségi, faji vagy felekezeti csoport hátrányos megkülönböztetésére irányul; 4. háborús uszításnak minősül, vagy 5. bűncselekmény elkövetésére hív fel. b) közterület: a mindenki számára igénybevehető, magán- tulaj dánban nem levő terület, útvonal, út, utca, tér; c) középület: a mindenki számára nyitva álló, illetőleg a díjfizetés vagy más időszaki belépési engedély alapján bárki által igénybevehető épület. Záró rendelkezések 17. PARAGRAFUS (1) Ez a törvény 198 ............................... 1-jén lép hatályba. ( 2) A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény a 103. paragrafus után a következő címmel és 103/A. paragrafussal egészül ki: Gyülekezési joggal valé visszaélés 103. paragrafus (1) Aki bejelentési kötelezettséghez kötött összejövetelt, gyűlést vagy felvonulást bejelentés vagy a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül vagy a hatóság tiltó határozata ellenére szervez, vagy a magatartását irányítja, illetőleg a hatóság által meghatározott feltételnek nem tesz eleget, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghátározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. Törvénytervezet az egyesülési jogról Törvénytervezet a gyülekezési jogról H rendezvény megtartása 9. PARAGRAFUS II rendezvény szervezése 5. PARAGRAFUS Nem tehet a rendezvény szervezője az a személy, akiit a a bíróság eltiltott a közügyektől. 6. PARAGRAFUS fl/ Változat (1) A közterületen vagy középületben tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (a továbbiakban: rendőrség) legalább öt nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli. B/Változat (1) A közterületen vagy középületben tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes városi, nagyközségi, községi tanács — Budapesten a Fővárosi Tanács — végrehajtó bizottsága titkárának (a továbbiakban: végrehajtó bizottság titkára) öt nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli. (2) Ha a rendezvény több tanács (rendőrség) illetékességi ♦»területét is érinti, a bejelentés bármelyik érintett tanács végrehajtó bizottságának titkáránál (rendőrségnél) megtehető. 7. PARAGRAFUS (1) Nem kell előzetesen bejelenteni azoknak a rendezvényeknek a szervezését, amelyeken a résztvevők létszáma — előreláthatóan — a 200 főt nem haladja meg. (2) Nem mentesül az előzetes bejelentés kötelezettsége ától az a rendezvény, amelynél -a részvételre való felhívás tömegkommunikációs eszközök útján, plakáton vagy röplapon történik. 8. PARAGRAFUS A bejelentésnek tartalmaznia kell: a) a tervezett rendezvény időpontját, helyszínét, illetőleg útvonalát; b) a rendezvény célját, illetőlieg napirendjét; c) a rendezvényen résztvevők várható létszámát; d) a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők képviseletére jogosult személy nevét és címét. Az Országgyűlés annak érdekében, hogy az egyesülési jog, mint alapvető szabadságjog zavartalan gyakorlását biztosítsa, az Alkotmány 65. paragrafusa alapján — összhangban a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseivel — a következő törvényt alkotja: Általános rendelkezések 1. PARAGRAFUS (1) A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja az egyesülés szabadságát. (2) Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az állam biztonságát, a közbiztonságot; a közrendet, a közerkölcsöt, illetőleg nem járhat a közegészségnek, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével. 2. PARAGRAFUS (1) Az egyesülési jog alapján az állampolgárok társadalmi szervezetet hozhatnak létre. (2) A társadalmi szervezet tömegszervezet, tömegmozgalom és egyesület formájában működhet. (3) Tömegszervezetet és tömegmozgalmat jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok is létrehozhatnak. (4) A társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, továbbá — ha a szervezeti és működési szabályzat így rendelkezik — a társadalmi szervezetek szervezeti egysége a jogi személyiséget nyilvántartásba vételével szerzi meg. 3. PARAGRAFUS (1) A törvény hatálya nem terjed ki a jogszabály alapján létesített és működő társadalmi szervezetekre, illetőleg társadalmi szervekre. 1/Változat (2) A poltikai párt alapítására, szervezetére és működésére e törvény hatálya nem terjed ki; a politikai párt az Alkotmány rendelkezései szerint, e törvény figyelembevételével fejti ki tevékenységét. B/ Változat (2) A Magyar Szocialista Munkáspártra a Magyar Nép- köztársaság Alkotmányának rendelkezései az irányadóak. C/Változat (2) E törvény rendelkezései politikai párt alapítására és nyilvántartásba vételére nem vonatkoznak; a politikai pártnak a társadalmi rendszerben elfoglalt helyére és szerepére az Alkotmány rendelkezései irányadóak. 4. PARAGRAFUS Nem kell a nyilvántartásba vételét kérni az állampolgárok olyan alkalmi közösségeinek, amelyek nem az e törvényben meghatározott szervezeti rend szerint működnek (nincsenek ügyintézői és képviseleti szervei, nincs szervezeti és működési szabályzata), nincs tagsága, illetőleg tevékenységét nem meghatározott cél érdekében fejti ki vagy működése nem rendszeres. B társadalmi szervezet • 5. PARAGRAFUS (1) A társadalmi szervezet az állampolgárok önkéntesen létrehozott olyan önkormányzattal rendelkező szervezete, amely a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott célra alakul — a tömegmozgalom kivételével — nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. (2) Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alakítható, amit törvény nem tilt. 6. PARAGRAFUS (1) A társadalmi szervezet alakításához az szükséges, hogy tömegszervezet és tömegmozgalom esetén legalább ezer, egyesület esetén legalább tíz alapító tag a szervezet megalakításának szándékát kimondja, szervezeti és működési szabályzatát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza. A/Változat (2) A megalakulás feltétele, hogy a társadalmi szervezetet a bíróság nyilvántartásba vegye. (Folytatás az 5. oldalon)
