Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-27 / 205. szám

NÉPÚJSÁG 1988. augusztus 27., szombat Törvénytervezet az egyesülési jogról (Folytatás a 4. oldalról) B/Változat (2) A megalakulás feltétele, hogy a tömegszervezetet, il­letőleg a tömegmozgalmat a Népköztársaság Elnöki Taná­csa, országos egyesületet a Belügyminisztérium, helyi vagy területi egyesületet a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottsága nyilvántartásba vegye. (3) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelemben iga­zolni kell az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fenn­állását. A kérelemhez csatolni kell a társadalmi szervezet szervezeti és működési szabályzatát. (4) A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben előírt felté­teleknek eleget tettek. R szervezeti és működési szabályzat 7. PARAGRAFUS (1) A társadalmi szervezet a tagok érdekében, szervezeti és működési szabályzata alapján végzi tevékenységét. A szervezeti és működési szabályzat az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demok­ratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. (2) A társadalmi szervezet szervezeti és működési sza­bályzatában a) rendelkezni kell a szervezet nevéről, .céljáról és szék­helyéről, valamint a szervezeti rendről; b) rendelkezni lehet bizottságok, csoportok, szakosztályok, egyéb szervezeti egységek szervezéséről, ezek jogi személyi­ségéről, valamint a szövetséghez tartozásról is. (3) A társadalmi szervezet elnevezésé és célja — az ér­dekelt jogi személy hozzájárulása nélkül — nem keltheti azt a látszatot, hogy a társadalmi szervezet a tevékenysé­gét más jogi személy tevékenységéhez kapcsolódóan fejti ki. R tagok jogai és kötelességei ‘8. PARAGRAFUS (1) A tömegszervezet teljes jogú tagja magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gaz­dasági társaság lehet. (2) Az egyesület teljes jogú tagja csak magánszemély le­het. Az egyesület tevékenységében jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság pár­tolótagként vehet részt. (3) Ha a szervezeti és működési szabályzat megengedi, a társadalmi szervezetnek kiskorú tagja is lehet,_ illetőleg a kiskorú tagok részére ifjúsági csoport létesíthető. (4) Nem magyar állampolgár akkor lehet a társadalmi szervezet tagja, ha a felvételét a szervezeti és működési szabályzat megengedi. 9. PARAGRAFUS A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének tagja (vezetője) büntetlen előéletű magyar állampolgár, il­letőleg — a szervezeti és működési szabályzat rendelkezése esetén — nem magyar állampolgár is lehet. 10. PARAGRAFUS A társadalmi szervezet tagja a) részt vehet a társadalmi szervezet munkájában és rendezvényein; b) választhat és választható a társadalmi szervezet szer- veibe; c) köteles eleget tenni a szervezeti és működési szabály­zatban meghatározott kötelességeinek. ií. PARAGRAFUS Ha a társadalmi szervezet vagy valamely szervének hatá­rozata a tagok kisebbségének jogos érdekeit sérti, a kisebb­séghez tartozó tagok a határozatot a bíróság előtt megtá­madhatják. A megtámadás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. R társadalmi szervezet szervezeti rendje 12. PARAGRAFUS (1) A tömegszervezet tagjai alapszervezetekben gyakorol- ják jogaikat, illetőleg teljesítik kötelességeiket; az alapszer- vezet legfőbb szerve a tagok összességéből álló taggyűlés. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a kizárólag jogi szemé­lyek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok által létesített tömegszervezetekre. (2) A tömegszervezet legfelsőbb szervét a tagok — a szer­vezeti és működési szabályzat által meghatározottak szerint — közvetlenül vagy közvetett úton választják. A legfelsőbb szerv választja meg a szervezet vezetőségét és képviseleti szerveit. (3) A tömegszervezet és a tömegmozgalom szervezeti ta­gozódásáról, a szervezeti egységek jogi személlyé nyilvání­tásáról, a vezetőség elnevezéséről, összetételéről, valamint feladatairól a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik. 13. PARAGRAFUS (1) Az egyesület legfelsőbb szerve a közgyűlés. A közgyű­lés a tagok összessége, amely az egyesületet érintő vala­mennyi kérdésben dönthet. A közgyűlés választja meg az ügyintéző és képviseleti szerveket. (2) Ha az egyesület taglétszámának nagysága következté­ben közgyűlés nem tartható, a szervezeti és működési sza­bályzatban rendelkezni kell küldöttgyűlés alakításáról, a küldöttek megválasztásának rendjéről. 14. PARAGRAFUS (1) A társadalmi szervezet legfelsőbb szervét szükség sze­rint, de legalább háromévenként kell összehívni. A legfel­sőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt az ügyész vagy a bíróság indítványozza, illetőleg ha a tagok egyharmada — az ok és a cél megjeűölésével — kívánja. (2) A társadalmi szervezet testületi szervei határozatké­pesek, ha a tagok fele jelen ván. Ha a határozatképesség hiánya miatt halasztásra kerül sor, a másodszorra összehí­vott ülés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a meg­jelentek számára tekintet nélkül határozatképes. (3) A testületi szerv határozatait — ha e törvény másként nem rendelkezik — egyszerű szótöbbséggel hozza; szavazat- egyenlőség esetén a- .testület vezetőjének szavazata dönt. (4) Az ügyintéző és képviseleti szerveket a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezése hiányában titkos szavazással kell1 megválasztani. 15. PARAGRAFUS (1) A társadalmi szervezet legfelsőbb szervének hatáskö­rébe .tartozik: aj a szervezeti és működési szabályzat megállapítása; b) az évi költségvetés meghatározása; c) az ügyintéző szerv, illetőleg a vezetőség évi beszámoló­jának megtárgyalása; d) a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása; e) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a szerve­zeti és működési szabályzat kizárólagos hatáskörébe utal. (2) A társadalmi szervezet évi költségvetésének megálla­pítását és az ügyintéző szerv évi beszámolójának megtár­gyalását a szervezeti és működési szabályzat — a legfelsőbb szerv helyett — a szervezet más szervére bízhatja. 16. PARAGRAFUS A szervezeti és működési szabályzat elrendelhetiv hogy a) meghatározott ügyekben a döntés meghozatalához mi­nősített többség szükséges; b) a tagoknak a törvényben meghatározottól eltérő há­nyada kérelmére kötelező összehívni a társadalmi szervezet legfelsőbb szervét. Összeférhetetlenség 17. PARAGRAFUS A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének, illetőleg vezetőségének .tagjai, valamint a társadalmi szerve­zettel elszámolási viszonyban álló állami szerv vagy gazdál­kodó szervezet vezetői nem lehetnek egymásnak hozzátarto­zói (P.tk. 685. paragrafus b pontja). R társadalmi szervezetek szüvetségei 18. PARAGRAFUS A társadalmi szervezetek szövetségeinek szervezetére és működésére, valamint nyilvántartásba vételére és jogképes­ségére a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. fl tömegszervezetek és tömegmozgalmak sajátos jogai és kötelességei 19. PARAGRAFUS (1) A tömegszervezetek és tömegmozgalmak az Alkotmány és más törvények rendelkezéseinek megfelelően részt vesz­nek egyes állami feladatok ellátásában, hatósági jogkörö­ket azonban nem gyakorolhatnak. Az állami szervek dön­téseik előkészítése során kikérik az érdekelt szervezetek vé­leményét. A tömegszervezetet, illetőleg a tömegmozgalmat érdekképviseleti feladatok ellátására jogszabály is feljogo­síthatja. (2) A tömegszervezetek, a tömegmozgalmak és az állami szervek megállapodhatnak együttműködésük formáiról. (3) A tömegszervezetek és a tömegmozgalmak költségveté­si támogatásáról a költségvetésről szóló törvény rendelkezik. fl társadalmi szervezet és az állam 20. PARAGRAFUS (1) Az ügyészség általános törvényességi felügyeleti joga a társadalmi szervezetre is kiterjed. (2) Ha a társadalmi szervezet működésének törvényessé­ge másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. 21. PARAGRAFUS (1) Ha a társadalmi szervezet olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételihez köt vagy egyébként szabá­lyoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol. (2) A társadami szervezet pénzügyi ellenőrzését az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal látja el. #/Változat fl bíróság hatásköre 22. PARAGRAFUS (1) A társadalmi szervezet nyilvántartásba vételét a me­gyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság) rendeli el. (2) A bíróság az ügyész keresete alapján a) megsemmisítheti a társadalmi szervezet szervének vagy vezetőjének törvénysértő határozatát, és szükség sze­rint új határozat hozatalét rendelheti el; b) a társadalmi szervezet legfelsőbb szervének hatáskö­rébe tartozó kérdésben — a működés törvényességének helyreállítása céljából — összehívhatja a társadalmi szerve­zet legfelsőbb szervét; . c) ha a társadalmi szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet iki; d) felosztja a társadalmi szervezetet, ha. annak működése az 1. paragrafus (2) bekezdésébe ütközik; e) megállapítja a társadalmi szervezet megszűnését, ha legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartó­san az e .törvény által megkívánt létszám alatt van. B/Változat Hatásköri szabályok 22. PARAGRAFUS (1) A Belügyminisztérium, illetőleg a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága a) megsemmisítheti az egyesület szervének vagy vezetőjé­nek törvénysértő határozatát, és szükség szerint új hatáco- zat hozatalát' rendelheti el; b) az egyesület közgyűlésének hatáskörébe tartozó kér­désben — a működés' törvényességének helyreállítása céljá­ból — összehívhatja a közgyűlést; c) ha a működés törvényessége másképp nem biztosítható, az egyesület tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére fel­ügyelőbiztost rendelhet ki; d) feloszlatja az egyesületet, ha annak működése az 1. pa­ragrafus (2) bekezdésébe ütközik; ej megállapítja az egyesület megszűnését, ha legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak száma tartósan az e tör­vény álltai megkívánt létszám alatt van. (2) Az egyesület nyilvántartásba vételét megtagadó, az egyesület működését felfüggesztő, a felügyelőbiztost kiren­delő, az egyesületet feloszlató vagy megszűnését megállapító határozat bíróság előtt megtámadható. (3) A tömegszervezet és a tömegmozgalom tekintetében az (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjában foglalt jogosítvá­nyokat az ügyész keresete alapján a fővárosi, megyei bíró­ság; a d) pontban foglalt jogosítványt a Népköztársaság El­nöki Tanácsa gyakorolja. R társadalmi szervezet gazdálkodása 23. PARAGRAFUS A társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonával fe­lel. A 'tagok — a tagdíj megfizetésén túl — a társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 24. PARAGRAFUS (1) A társadalmi szervezet vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból,' hozzájárulásaiból 'képződik. A .társadalmi szervezet költségvetési támogatásban részesülhet. A/Változat (2) A szervezeti és működési szabályzatban meghatáro­zott céllal szoros összefüggésben, tagjai részére a társadal­mi szervezet gazdálkodó tevékenységet is folytathat. B/ Változat (2) A társadalmi szervezet — célja megvalósítása gazdasá­gi feltételeinek biztosítása érdekében — gazdasági tevé­kenységet is folytathat. Gazdasági tevékenysége után külön jogszabályokban meghatározott adót köteles fizetni. (3) A társadalmi szervezet vállalatot alapíthat. R társadalmi szervezet megszűnése 25. PARAGRAFUS A társadalmi szervezet megszűnik, ha a) feloszlását a legfelsőbb szerve minősített többséggel ki­mondja; b) más társadalmi szeryezettel való egyesülését a legfel­sőbb szerve minősített .többséggel kimondja; c) az arra jo.gos.ult szerv felosztatja, illetőleg megszűnését megállapítja. 26. PARAGRAFUS (1) A társadalmi szervezet megszűnése esetén vagyonáról a szervezeti és működési szabályzat előírása szerint vagy a legfelsőbb szervének döntése szerint kel.1 rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata. (2) Ha a vagyon hovafordításáról nem* történt rendelke­zés, és a társadalmi szervezet feloszlatással szűnt meg, vagy megszűnését állapították meg, vagyona a hitelezők kielégí­tése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felihasználásának módját nyilvá­nosságra. keli hozni. Vegyes és zárérendelkezések 27. PARAGRAFUS E törvény alkalmazásában az állam biztonságának, a köz- biztonságnak, valamint a közrendnek a sérelmét jelenti a társadalmi szervezet olyan tevékenysége, amely 1. a Magyar Népköztársaság alkotmányos' rendjével való szembenállásra, 2. a Magyar Népköztársaság függetlensége, területi épsége, szövetségi rendszerhez való tartozása ellen, 3. nemzeti, nemzetiségi, faji vagy felekezeti csoport hát­rányos megkülönböztetésére irányul, 4. háborús uszításnak minősül, vagy 5. bűncselekmény elkövetésére hív fel. 28. PARAGRAFUS Ahol jogszabály társadalmi szervezetről rendelkezik, azon tömegszervezetet és .tömegmozgalmat kell érteni. 29. PARAGRAFUS A szakszervezetekre vonatkozó részletes szabályokat kü­lön törvény állapítja meg, amely e törvény rendelkezéseitől eltérhet. 30. PARAGRAFUS Felhatalmazást kap a Minisztertanács, hogy a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységével kapcsolatos ren­delkezésieket meghatározza. 31. PARAGRAFUS (1) A büntető .törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 212. paragrafusának helyébe az alábbi rendelkezés lép: „212. paragrafus. Aki olyan társadalmi szervezet vagy egyéb szervezet szervezésében vagy vezetésében vesz részt, amelynek célja vagy tevékenysége sérti az állam biztonsá­gát, a közbiztonságot, a közrendet, a iközerkölCsöt, a köz­egészséget, vagy mások jogait és szabadságát, vétséget kö­vet el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.” (2) A büntető .törvénykönyvről szóló 1978. IV. törvény a következő 228/A paragrafussal egészül ki: „Az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése 228/A paragrafus. Az a hivatalos személy, aki mást egye­sülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában jogosulatla­nul akadályoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” (3) A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 103. pa­ragrafusa a hatályát veszti. 32. PARAGRAFUS Ez a törvény .....................................lép hatályba^ (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents