Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-26 / 204. szám

IZ HdU If‘Tcf 1988. augusztus 26., péntek Évente 5 ezer tonna 12-féle ízű és nyolcfajta csomagolású hab jellegű fagylalt készül a tö­rökbálinti Budatejnél. Az árut eddig különféle Budapest környéki hűtőházakban raktároz­ták. A gyár 30 millió forintos beruházása nyomán a 84 ezer karton' befogadóképességű hűtőházban tárolják a terméket. Ezzel megoldódtak a cég raktározási gondjai. Képünkön készül a Leó jégkrém Fotó: Honéczy Barnabás „Szabad Idő — szaladó idő” A napokban került a ke­zembe a megyei Köjál egészségnevelési osztályának propagandakiadványa „Sza­bad idő — szaladó idő” cím­mel. Ez a néhány lapos is­mertető azóta is foglalkoz­tat, nem hagy nyugodni. Egész nap sietünk, meg nem állunk. Az időzavar ál­landó kísérője legtöbbünk életének. Nincs időnk egy- egy kis beszélgetésre, alig- alig jutunk ki a szabadba. Felgyorsult világunk ritmus- váltást követel mindannyi­unktól, de vajon kellően fel­készültünk erre? — teszi fel a kérdést a kiadvány szer­zője és megpróbálja felhívni a figyelmet arra, hogy mi magunk, mit tettünk, tehe­tünk egészségünk megőrzé­séért. A nyár még tombol, ezért meg merem kockáztatni, hogy most igenis van lehe­tőségünk jobban odafigyelni az aktív pihenés, a kikap­csolódás, a mozgás jótékony hatásaira. Mindez csak raj­tunk múlik. A sport mellett még számtalan lehetőség kí­nálkozik a’napi munka egy­oldalúságát, megterhelését ellensúlyozni. Egy kellemes kirándulás, egy jó kis tánc valami zenés helyen, egy iz­galmas sportesemény megte­kintése, egy színházi elő­adás, vagy koncert is lehet üdítő változatosságot hozó életünkben. Erre pedig mi­kor, ha nem nyáron van a legtöbb lehetőségünk ? Ki­használjuk mi kellően eze­ket? Itt van például a szabad­szombat. Általában heti le- maradásunk pótlására hasz­náljuk legtöbben, vagy még plusz munkavállalással do­bunk rá egy lapáttal. Leg­alább egyik pihenőnapot te­gyük szabaddá, a Hétvége legyen az egész család kö­zös pihenője! Az éves szá­badságok kivételénél pedig gondolunk-e arra, hogy az igazi felüdülést, a teljes ki- kapcsolódást csak huzamo­sabb ideig — legalább két hétig tartó — környezetvál­tozással tudjuk leginkább elérni? Az utazást, üdülést pedig összekapcsolhatjuk ká­ros szokásaink szünetelteté­sével, ami már önmagában is eredményt jelent. Persze tudom, nem min­den család, egyén engedhet meg magának drága utakat, első osztályú üdüléseket, de nem is ez a lényeg, hanem a másság, a mindennapoktól való egy-két heti elszakadás. A meleg, a napfény, a víz objektív tényező, mindenki számára adott lehetőség. Hogy a • szabad időnket,, ezt a különösen szaladó időt mi­ként tudjuk tartalommal megtölteni, azt mindenki döntse el igénye, ízlése, pénztárcája szerint, de soha ne feledje: testi erőnk és frissességünk megőrzésére elsősorban nyáron van a legtöbb lehetőség. H. M. Tanácsülés Okányban Míg 1987-ben 54 rendez­vénye volt az dkányi műve­lődési háznak, addig az idén még csak a harmi ncad ikmál tartanak. Csökkent a felnőt­teknek és gyerekeknek szóló műsoros előadás is... A mozira csak a legritkább esetben jellemző a telt ház, a TIT-előadásokon pedig sokszor alig van valaki az előadón kívül. — Bizony leértékelődött a közművelődés — így fogal­mazott augusztus 24-én az okányi tanácsülésen Püski Imre ÁMK-igazgató. Ment­ségükre csupán az szolgál, hogy ez sajnos országos je­lenség manapság, és sok mindennek meg keltene vál­toznia, hogy a közművelődés isméit felvirágozzék. Okányban például a köz- művelődésért tenni akarók köre leszűkült a pedagógu­sokra, holott a mezőgazda­ságban és az egészségügyben is számos értelmiségi dolgo­zik, akik a pedagógusok se­gítségére tehetnének. A községben két gazdasá­gi egység, a Haladás Tsz és a költségvetési üzem rendel­kezik szociális és közműve­lődési alappal, de az erre a célra fordított összeg éven­ként kevesebb a tervezett- nél. A községi tanács szűkös anyagi helyzete az oktatási, közművelődési intézmények fenntartáséra elégséges, de az eszközök, berendezések fejlesztésére nem. A műve­lődési ház bevétele is első- soorban a zenés, táncos ren­dezvényekből tevődik össze, s neip fedezi a fejlesztést. Hasonló anyagi nehézségek­kel küzd a TIT-alapszerve- zet és a moziüzem is. Az anyagiakon túl pedig elsősorban a lakosságnak költenie változnia ahhoz, hogy a közművelődés jelen- légi pangása megálljon. Jó néhány vélemény szerint ugyanis a háztájival, mel­lékfoglalkozással rendelke­zők Oés ilyen az okányi la­kosság nagy része) annyira fölemésztik a saját szaibadi- idejüket, hogy kedvük sem marad a művelődés közössé­gi formáját választani. A községben levő 843 televízió és 30 video azt bizonyítja, hogy az emberek inkább az elkülönült szórakozást, mű­velődést helyezik előtérbe. Sárkányreptilfivel Ausztriába Politikai menedék az adósság elül " A bécsi Ede Presse au­gusztus 23-i száma a követ­kező hírt közölte: MENEKÜLÉS. A 36 éves ma­gyar Lőrinczy Gábor tegnap, hétfőn reggel átrepülte saját készítésű sárkányrepülőjével a vasfüggönyt és akadálytalanul földet ért Miedllngsdorf köze­lében, Felsőőr körzetében.” Az osztrák—magyar határ átrepüléséről szóló hírt azon­nal átvette és mint szenzá­ciót tálalta a világ vala­mennyi nagy hírügynöksége, az AP, a Reuter, az AFP, és az APA. A hírverők közül — mi sem természetesebb — a Szabad Európa sem hiány­zott. A nem mindennapi re­pülésről szóló tudósítás idő­közben azonban kissé meg­változott, politikai színezetet kapott: tudni vélték, hogy a gyulai illetőségű fiatalember politikai menedékjogot kért az osztrák hatóságoktól. A különös repülőútra pedig — a hírügynökségek és a Sza­bad Európa Rádió szerint — azért vállalkozott, mert fe­lesége és lánya (valójában a fia — a szerk.) Ausztriá­ban él, s hiába vár egy éve kiutazási engedélyre, a ma­gyar hatóságok megtagadták tőle a családegyesítési kére­lem teljesítését. (Az AP, amerikai hírügynökség ugyan még hozzátette: „az útlevélkérelmeket a ma­gyar hatóságok többnyire tel­jesítik, ám néhány esetben — Így büntetett előéletű kérel­mezők esetében, néha pedig politikai okokból — elutasít­ják.”) Mathias Rustnak tehát akadt egy magyar utánzója. Igaz, amaz Moszkvában szállt te sportgépével, emen­nek csak sárkányrepülőre tellett és nem kelet, hanem nyugat felé vette az irányt. Amaz vagánykodott, hiszen alig múlt 18 éves, emez 36 évesen a családja után szö­kött. Állítólag! Első hallásra romantikus a történet. Valaki az élete kockáztatásával akar „csa­ládegyesülni” nyugaton élő fiával és a feleségével. Mon­dom, a történet megható lenne, ha nem hibádzana egy-két helyen. Hogy hol? Lőrinczy Gábor — a nyu­gati hírügynökségek szerint — politikai menedékjogot kért Ausztriában. Nézzük csak! Menő indok volt ez néhány esztendővel ezelőtt. Meglepő, ha ezt ma elhi­szik odakint. Hiszen köztu­dott, hogy nálunk majdnem mindenki kaphat útlevelet, kivéve... Kivéve például Lőrinczyt, aki azért tartozott a kivéte­lek közé, mert 1984-ben hat­rendbeli, folytatólagosan el­követett csalás és kétrend­beli üzletszerűen elkövetett csalás miatt a Gyulai Vá­rosi Bíróság háromévi bör­tönbüntetésre ítélte és há­rom évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától. A bün­tetést Lőrinczy le is töltötte, s 1987-ben szabadult. A köz­ügyektől való eltiltást ettől az időtől kell számítani. Lőrinczy útlevélkérelmet adott be a gyulai városi rendőrkapitánysághoz 1988. májusában (tehát nem egy évvel, ahogy állítja, hanem három hónappal ezelőtt), amit természetesen nem ka­pott, nem is kaphatott meg, tekintettel büntetett előéle­tére, pontosabban a köz­ügyek gyakorlásától való el­tiltására. Űtlevélkérelmében persze szó sem esett arról, hogy családegyesítési szándékkal akar Ausztriába utazni. Fur­csa is tett volna ez a kérés, hiszen feleségétől még 1984- ben elvált. A házaspár fö­löttébb rosszul élt és az asz- szony, amikor már betelt a pohár, beadta a válókerese­tet. Lőrinczy börtönbe vonu­lásakor már semmi közük sem volt egymáshoz. A volt feleség egyébként házasság­kötési szándékkal hivatalo­san utazott ki Bécsbe. A frigy azonban később meg­hiúsult. (Tudomásunk sze­rint azóta amerikai kiván­dorlási engedélyt kapott.) A bírósági iratokból az is kiderül, hogy Lőrinczy saját lakásában annak idején élelmiszerboltot nyitott. Be­rendezéséhez, áruval történő feltöltéséhez pénzre, nagyon 6ok pénzre volt szüksége. Kölcsönöket vett fel. Nem egy, nem két személytől. Adtak is neki. Az igazság­hoz persze az is hozzátarto­zik, hogy a kölcsönadóknak Lőrinczy 50—100 százalékos kamatot ígért. Az más do­log, hogy már a kölcsön­kérésnél is tudta, az adós­ságot legfeljebb csak úgy tudja visszafizetni, ha mil­liókat nyer a lottón. Tehát ahogy ez legtöbbször tenni szokott, adósság adósságot szült. Amikor érezte, hogy a hullámok összecsapnak a feje' felett, beleugrott egy másik üzletbe. Játékautoma­tákat vásárolt. Számításait itt sem találta meg. Idővel kivédhetetlenül érkeztek az egymás utáni feljelentések, magánszemélyektől és keres­kedelmi egységektől egy­aránt. Az adóssága ebkor már 1 millió 100 ezer forint volt. Közel ennyivel lógott meg üzletfelei, barátai, is­merősei elől, amikor be­gyújtotta a sárkányrepülő motorját. (Időközben laká­sának és egyéb ingóságának elárverezésével valami keve­set visszakaptak a károsul­tak. De csak a töredéket.) A sárkányrepülős történet a fentiekkel teljes. Kár, hogy ezt elhallgatták odaát. Az ok persze nem újkeletű: így fabrikálhattak megható politikai ügyet egy nem is annyira megható történetből. Béla Vall Kormányszóvivői tájékoztató a költségvetés reformjáról, a táppénzről és a személyi iövedelemadérél A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői tá­jékoztatón az egyes főbb na­pirendi pontok előadóiként részt vett dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi mi­niszter és Villányi Miklós pénzügyminiszter. Marosán György kormányszóvivő mindenekelőtt az ülés han­gulatáról, élénk vitaszefllte- mérőll, a tanácskozásra álta­lánosan jellemző megállapí­tásokról tájékoztatta a sajtó képviselőit-^,majd átadta a szót a meghívottaknak. Csehák Judit a társada­lombiztosítási rendszer re­formkoncepciójáról szólva kiemelte: a kormány a dön­tés értelmében . javasolja majd a Parlamentnek, hogy a költségvetési reform része­ként válassza le a társada­lombiztosítás gazdálkodását az állami költségvetésről. Az állami garanciák mellett a társadalombiztosítás gaz­dálkodjon önállóan, s a to­vábbiakban főként saját já­rulékbevételeiből fizesse ki a biztosítottak ellátásait, le­gyen önálló vagyona, legyen bankja, a megtakarításait saját maga használhassa fel. Mindez hosszú távon na­gyobb biztonságot garantál az ellátottaknak, a beteg és sérült embereknek. E mun­kának a megalapozásához, kibontakoztatásához termé­szetesen nem elegendő egy év, egy évtizedet is megha­ladó reformfolyamat meg­kezdéséről van tehát szó. A táppénzszabály módosí­tása kapcsán Csehák Judit bejelentette, hogy október 1-jei hatállyal megváltozik a táppénzszámítás rendje. A 31 napnál nem hosszabb ke­resőképtelenség idejére járó táppénz megállapításánál a tavalyi bruttósított átlagke­resetbe nem számít bele az év végi részesedés és a ju­talom összege. Ez a módo­sítás megszünteti azt az el-» . lemtmondást, hogy a táppénz igénybevétele esetén a havi nettó kifizetés összege meg­haladja a bérfizetés nettó összegét. Ez az intézkedés a januártól kézhez kapott táp­pénz összegét körülbelül 10 százalékkal csökkenti. Ezzel összefüggésben Ma­rosán György bejelentette azt is: a Szociális és Egész­ségügyi Minisztérium kezde­ményezésére a kormány csü­törtökön döntött arról, hogy a 70 éven felüliek számára — ugyancsak október 1-jétől kezdődően — kétszázalékos, de minimum 100 forintos nyugdíjemelést vezetnek be. Ennek az idei évre a kiha­tása körülbelül 300 millió forint. Elhangzott az is, hogy a 70 éven felüliek kö­rében a házastársi pótlékot is kiegészítik, ennek az ösz- szegnek a feléveL Csehák Judit az újságírók kérdéseire válaszolva szólt a társadalombiztosítás finan­szírozásának korszerűsítésé­vel kapcsolatban felvetődő állami garanciák problémá­járól is. Mint mondta, a jö­vő évi tervkészítés során ar­ra törekednek, hogy a járu­lékok emelésével és az ál­lami adókból befolyó támo­gatásokkal együttesen ne csak a kiadásait tudja fedez­ni a társadalombiztosítás, hanem jelentős mértékű kockázati alappal is rendel­kezzen. Állami garanciákra természetesen szükség van, és maradnak továbbra is olyan tétetek, amelyeket a költségvetésnek kell fedez­nie- így például az anyasági ellátást, a családi pótlékot és a gyermekneveléshez kapcso­lódó szolgáltatásokat, vala­mint támogatásokat, a szo­ciális segélyeket, a társada­lombiztosítás által biztosított szociális ellátásokat, illetve a régi, alacsony nyugdíjak értékmegőrzésére és érték­emelésére fordítható össze­get, tehát a szociális mini­mum garantálását. Egy pontosító kérdésre reagálva Csehák Judit el­mondta azt is, hogy a szak- szervezetekkel egyetértésben a táppénzszámításnak egy olyan módosításával értettek egyet, amely szerint az év végi nyereség, az egyszeri jutalom és a hűségjutalom nem számít bele a rövid ideig, 31 napig terjedő táp­pénz alapjába. A hosszú ideig tartó táppénz kiszámí­tásakor továbbra is figye­lembe veszik. Ezt egyébként a rendelkezés végrehajtása­kor pontosan tisztázzák. Villányi Miklós elmondta, hogy a kormány azokat az adótörvényeket tárgyalta, amelyeket a Parlament az október elejei ülésén tűz na­pirendjére. Ezek közül az egyik új, rendkívül nagy jelentőségű szabályozás az egységes vállalkozási adótör­vény. A gazdasági, érdekelt­ségi viszonyokat alapvetően befolyásolja, kapcsolatban van — az ugyancsak a mai ülésen jóváhagyott — társa­sági törvénnyel, annak alap­vető törekvéseit támasztja alá. Lényeges eleme ez az intézkedés az egységes ver­senyfeltételek kialakításá­nak, azon keresztül, Hogy el­sősorban a tevékenységeket, szervezeteket, különböző népgazdasági ágazatokat azo­nos követelmények elé ál­lítja. A pénzügyminiszter ki­fejezte azt a reményét is, hogy a vállalkozási adótör­vény előrelépést hozhat a tőkeáramlásban, abban, hogy a tőke a jobb feltételekkel rendelkező, magasabb jöve­delmezőséget elérő vállalko­zások irányába mozogjon. E törvényre ható tényezők kö­zül kiemelte a bérszabályo­zás és a keresetszabályozás kötöttségeinek lényeges ol­dását, s szólt arról is, hogy várhatóan 1989. január kl­jétől egységes társadalombiz­tosítási járulék lép érvény­be. Ennek mértékét a, kor­mány most nem tárgyalta, arra szeptemberben tesz ja­vaslatot a tárca a Szociális és Egészségügyi Minisztéri­ummal egyetértésben. A pénzügyi tárca vezetője utalt arra is, hogy a napi­renden szerepelt a magán- személyek jövedelemadójá­nak és az 'általános forgal­mi adónak a módosítása is. Ezzel összefüggésben hang­súlyozta, hogy nincs szó ál­talános felülvizsgálatukról, ahhoz legalább egy év ta­pasztalataira van szükség. Most tehát elsősorban azok­nak a negatívumoknak, jog­hézagoknak, különböző el­lentmondásoknak a meg­szüntetésére törekedtek, amelyek akadályozzák az adórendszer gyakorlati mű­ködését. Hangsúlyozta, hogy néhány intézkedés visszame­nőleges, de kizárólag csak olyanok, amelyek a lakos­ság, vagy a gazdálkodó szer­vek számára nem jelenítenek hátrányt. Az új intézkedé­sek tehát nem lesznek alap­vető jelentőségűek, de né­hány ponton azért lényege­sek, így a magánszemélyek jövedelemadójánál az elő­legfizetési rendszer problé­máira vonatkozóan. E te­kintetben a legnagyobb szél­sőségek korrigálására van szükség. Ennek általános korrekciójára ugyancsak az egy évi tapasztalatok birto­kában lesz tehetőség. Kitért arra is, hogy a szakszerve­zetek 'kezdeményezésére a háromgyermekesek évi 12 ezer forintos adókedvezmé­nyét kiterjesztik a két gyer­meket egyedül nevelőkre. Ez több száz millió forintos adókiesést jelent ugyan, de a kormány szociálpolitikai okokból indokoltnak tekin­tette.

Next

/
Thumbnails
Contents