Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-26 / 204. szám

y f BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 1 MEGYEI TAIMCS LAPJA 1988. AUGUSZTUS 26., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM Ülést tartott a Minisztertanács n TEB napirendjén: A kisgazdaságok helyzete A Minisztertanács csütörtöki ülésén megvitatta a gazda­sági 'társaságokról és a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény tervezetét, valamint az általános forgalmi adóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítására tett javaslatokat. Ügy határozott, hogy a két új törvény megalkotására, va­lamint az említett, hatályban lévő két törvény módosításá­ra vonatkozó törvényjavaslatait az Országgyűlésnek be­nyújtja, s kéri ezeknek az őszi ülésszak napirendjére való felvételét. A Minisztertanács megtárgyalta a táppénzek 1988. évi ala­kulását, és módosított egyes táppénzszabályokat. Egyúttal tájékoztatást kapott a társadalombiztosítás finanszírozásának korszerűsítéséről. A kormány áttekintette a költségvetési reformmunkák je­lenlegi helyzetét, és elfogadta a feladatok ütemezésére tett javaslatokat. Egyetértett azzal, hogy erről a pénzügyminisz­ter az Országgyűlésnek tájékoztató jelentést nyújtson be. (Szóvivői tájékoztató a 3. oldalon) Országos műszaki fejlesztési konferencia Ötven éves a Magjar Nemzet Fél évszázados jubileumát' ünnepelte csütörtökön a Magyar Nemzet, a Hazafias Népfront napilapja: 1938. augusztus 25-én került először az utcára az újság, amely a progresszív magyar zsurnalisztika és az irodalom jeles képviselőinek írásaival szállt szembe a fasizmus fenye­getésével, Az évforduló alkalmából délelőtt emléktáblát avattak a fővárosban, az Aradi utcai Globus Nyomdának, a szer­kesztőség 'egykori épületének falán. Az avatóünnepségen részt vett a hazai politikai és kulturális élet több kiemel­kedő személyisége. Az emléktáblán ezután az MSZMP Központi Bizottsá­ga nevében koszorút helyezett el Berecz János, a Politi­kai Bizoottság tagja, a KB titkára és Karvalics László, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa koszorúját Huszár István és Garamvölgyi József titkár helyezte el. Elhozták a megp emlékezés virágait a Magyar Újságírók Országos Szö­vetségének, a Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó és a Könyv­kiadás Dolgozói Szakszervezetének képviselői, A Nagybánhegyesi Zalka Máté Termelőszövetkezet tejüze­mében készül a nagy sikerű Hajdú sajt. Ebből a termékből tavaly 56 vagont exportáltak Jugoszláviába Fotó: Fazekas Ferenc Kétmilliárdos az aszálykár A 3. országos műszaki fej­lesztési konferencia csütör­tökön kezdődött Győrött, a Bartók Béla Megyei Műve­lődési Központban. A há­romnapos tanácskozást mint­egy 500 résztvevő előtt Trethon Ferenc, a Szervezé­si és Vezetési Tudományos Társaság elnöke nyitotta meg. Az első nap előadói között volt Berecz Frigyes ipari miniszter, Tétényi Pál akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnöke, Andics Jenő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának ve­zetője, valamint Csurgay Ár­pád, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese. Az első nap előadói han­goztatták, hogy nemzeti jö­vedelmünk kedvezőtlen ala­kulásának, cserearányaink romlásának, külkereskedel­mi nehézségeinknek egyik legfőbb oka műszaki fejlő­désünk lassú üteme, ami gá­Az érintett társadalmi és szakmai szervezetekkel egyetértésben végül is olyan kormányzati döntés született, hogy a Ganz Mozdony- és Vagon gyár Vállalat buda­pesti törzsgyára — a birto­kában levő anyagi és szel­lemi potenciál egységes meg­őrzése, a veszteségek mini­málisra csökkentése érdeké­ben — irányított, gyorsított és egyszerűsített felszámo­lásra kerül, várhatóan még szeptember végéig. A hazai vasúti járműgyártás fenn­tolja meglévő erőforrásaink ésszerű kihasználását is. A cserearányromlás, amelyről nálunk hosszabb ideje sok szó esik, elsősorban azokat az országokat jellemzi, ahol a műszaki fejlesztés nem ké­pes megfelelő hátteret biz­tosítani a termelés számára. A versenytársaink és a köz­tünk lévő technológiai rés tágulása olyan folyamat, amelynek fékezése, megállí­tása, vagy megfordítása meg­határozza, hogy be tudunk-e illeszkedni az új világgazda­sági rendbe, amelynek kör­vonalai kibontakozóban van­nak, vagy jóvátehetetlenül lemaradunk. Ugyanakkor elmondták az előadók, hogy a magyar gaz­daság az említett gondok el­lenére is fel tud mutatni né­hány olyan területet, ahol nem túlságosan nagy a kü­lönbség a nemzetközi mérce és a hazai színvonal között. tartása érdekében azonban ez a tevékenység ezt köve­tően részvénytársaság for­májában újjászerveződik. A részvénytársaság tagjai a vállalat hazai vevői, beszál­lítói, s pénzintézetek lesz­nek, de ajánlatot tettek a részvételre külföldi cégeknek is. A Ganz Mozdony- és Va­gongyár Vállalat két leány- vállalata egy-egy önálló vál­lalatként működik tovább; az átszervezés a tervek sze­rint még e hónapban meg­történik. A leányvállalatok Miközben a takarmányok, a tápok és energiaárak rend­re emelkednek, a felvásárlá­si árak változásairól alig le­het hallani. A bevezetett új adó- és árrendszer hatásai­ról ugyan még korai véle­ményt mondani, de máris úgy látszik, hogy mindez gátló tényezőként jelentkezik a kistermelők körében. Mi­vel a háztáji gazdaságok ja­va része mögött nagyobb mezőgazdasági szövetkezet áll, ezért ha a kistermelők a kedvezőtlen feltételek miatt lemondanak a termelésről, az megingathatja az érintett termelőszövetkezetet, felvá­sárlóközpontokat egyaránt. Ha mindezekre időben nem figyelünk fel, katasztrofális gondok jelentkeznek majd az export és a hazái ellátás területén is. Ezen elgondol­kodtató gondokat vetette fel dr. Barkóczi István, a Fü­zesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, a Békés Megyei Tanács ter­melési és ellátási bizottságá­nak tegnap délelőtt, a Gyulai Húskombinátban megtartott soron következő ülésén. Elöljáróban Győrfi Károly, a Teszöv titkára, a TEB el­nöke köszöntötte a megje­lenteket, majd a házigazda, Z<jm András, a Gyulai Hús­kombinát vezérigazgatója rövid üzemlátogatásra in­vitálta a bizottság tagjait. Ezután került sor az első napirendi pont megvitatásá­ra, melynek előadója Antal József, a Békés Megyei Ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának ve­zetője volt. A téma pedig nem kisebb horderejű, mint a háztáji és kisegítő gazda­ságok szerepe a megye me­zőgazdasági termelésében, il­letve az új adó- és árrend­szer bevezetésének kezdeti hatásai a kisgazdaságokban. A vitában fölszólalt Mu­rányi Miklós, a megyei ta­önállósításával a Ganz Moz­dony- és Vagongyár 3200 dlogozója közül mintegy két­ezernek a sorsa megnyug­tatóan rendeződik: várható­an a törzsgyár dolgozói is megtarthatják < munkahelyü­ket, csak a munkáltatójuk lesz más. Az újjászerveződő vállala­tok nem maradnak munka nélkül, mert már eddig is mintegy 3 milliárd forintos hazai és külföldi megrende­lésük van a jövő év köze­péig szóló szállításokra. Szá­mos olyan gazdaságosan elő­állítható termékük van, ame­lyek iránt jelentős a fizető­képes külföldi kereslet. így például a jelenlegi Ganz Acélszerkezeti Leányvállalat vasúti kerékpárjai önmaguk­ban is kelendőek, több kül­földi cég is szeretne együtt­működni ezeknek a termé­keknek a gyártásában, vagy az ezekből készült vasúti for­gózsámolyok előállításában. A Ganz Szerelvény- és Gép­gyártó Leányvállalat vas­nács elnökhelyettese is, és rávilágított a tárgyalt té­ma kiemelt jelentőségére, miszerint a háztáji és kise­gítő gazdaságok jövője sok­kal inkább meghatározó me­gyénkben, mint bárhol má­sutt az országban. Javasolta, hogy a TEB mérlegelje a szervezeti felépítését, ho­gyan tudná hatékonyabban képviselni a kistermelők ér­dekeit. A bajok már ne csak akkor kerüljenek . felszínre, amikor már tényleges gond­ként jelentkeznek a gazdaság életében. Zám András elmondta, hogy mintegy 40 ezer kister­melővel vannak kapcsolat­ban, de valamilyen módon kívánatos lenne visszaállíta­ni a szerződéses fegyelmet, nem tagadva le azt sem, hogy ehhez bizony meg kel­lene szüntetni az export­bizonytalanságot is. A szünet után a második napirendi pont keretében a TEB tagjai megvitatták a megye energiaellátási hely­zetét. Örömmel állapították meg, hogy az elmúlt évek során komoly energiaellátá­si probléma nem volt Békés megyében. Szó esett továb­bá arról, hogy a gáz-, vala­mint a villamosenergia-szol- gáltatók a lakosságot megfe­lelően kielégítik. Mind a Dégáz, a Démász, és a Titász képviselői ígérték, nem vár­ható probléma a jövőben sem, s úgy tűnik, hogy a so­kat vitatott gáz fűtőértéke körüli gondok is megszűn­tek. Nem jutott megegyezésre a bizottság a tekintetben, hogy a korszerű közvilágí­tás kialakításában miért nem érdekelték az áramszolgál­tató vállalatok, s miért vár­ják el csupán a tanácsoktól az energiatakarékos rend­szerek megvalósítását. szerkezeti termékeinek, vas­úti kocsiszekrényeinek is kínálkozik piac. A helyzet rendezésére a kormány elé terjesztett ja­vaslatában az Ipari Minisz­térium vezetése abból indult ki, hogy nem hagyhatják szétforgácsolódni azt a szak­mai, szellemi kultúrát, amely a vállalatnál az elmúlt év­tizedek alatt felhalmozódott, ennek érdekében minél ki­sebbre kell szűkíteni a fel­számolásra ítélt kapacitást. Ugyanakkor, elejét kívánják venni annak a súlyos és fáj­dalmas folyamatnak, amely egy-egy vállalat felszámolá­sával együttjárhat, s akár évekig is eltarthat. A javas­lat megtételénél azt is mér­legre tették, hogy az az adósságállomány, amelyet most felrónak a vállalatnak, a Ganz-Mávag múlt év vé­gi átszervezéséből adódó kényszerű örökség, amikor is a nagyvállalatnak szinte minden adósságát erre a vállalatra terhelték át. Bár az elmúlt napokban • több csapadék hullott me- ; gyénkben, továbbra is az ; aszály foglalkoztatja első- 1 sorban a mezőgazdasági | szakembereket és a lakossá- . got. A megyei tanács mező- ; gazdasági és élelmezésügyi osztályán elkészült az a becs- j léseken alapuló kimutatás, amely szerint Békés megye ! mezőgazdaságát az idén mintegy 2 milliárd forintnyi : aszálykár sújtotta. A legna^ | gyobb kiesés a kukoricánál l várható, összesen mintegy < 880 millió forint. A tervezett í 7,7 tonnás hektáronkénti át­lagterméssel szemben a szak- j emberek 5,6 tonnás hozam­mal számolnak a megyében. A vetésterület 10 százalékát, mintegy 10 ezer hektárt kell lesiilíózni' a gazdaságoknak. . Ugyancsak jelentős, több mint 350 millió forintos a [ kiesés a vetőmag hibrid ku- i koncánál. Az ősül betakarítású nö- i vények közül a cukorrépá- ; nál mintegy 8-9 tonnás ho­zamcsökkenés várható , hek- j táronként, így a kiesés mér­téke megközelíti a 100 millió j forintot. A szója és a napra­Az idei, hosszan tartó szá­razság ugyancsak próbára tette a megye mezőgazdasági nagyüzemeit. Ahol csak tud­tak öntözéssel enyhítették a növények vízigényét. A mes­terséges esőt már alkalmazó, és az öntözést bevezetni ké­szülő gazdasági egységek, valamint a szakemberek és érdeklődők részére szerve­zett, bemutatóval egybekö­tött öntözési tanácskozást a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés Megyei Gé­pesítési Szakosztálya. Igaz, a tegnapi rendezvényt már megelőzte egy, az egész me­gyére kiterjedő alaposabb égi áldás, ám ez nem riasz­totta vissza a tanácskozás megtartását. forgó ugyancsak megsínylet­te a nagy szárazságot, e két olajnövénynél 260 millió fo­rint a kár. Az egyéb növé­nyeknél, a zöldség- és gyü­mölcsféléknél összesen 300 mililiió forintos .terméskiesés­sel számolnak a megyei ta­nács szakemberei. Erre az évre a megye mezőgazdasági nagyüzemei másfél mililliérd forintos nyereségtervet állí­tottak össze. Azért is érintette kedve­zőtlenül ez a súlyos aszály­kár a megyét, mivel július közepéig úgy tűnt, rekord­évet zárt a megye agrárter­melése. Az ezt követő 20-25 kánikulai nap azonban tönkretette a reményeket. A megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lya, valamint a megyei tsz- szövetség levélben értesítette a párt Központi Bizottságát, a MÉM-et, a Pénzügyminisz­tériumot és a TOT-ot a Bé­kés megyei aszálykárok ala­kulásáról, és kérte az érin­tett szervezetek segítségét. A levélben több rövid és hosszú távú rendezési ja­vaslatot fogalmaztak meg a két szervezet vezetői. A kamuti művelődési ház­ban dr. Balogh József, a bé­késcsabai Agroker kereske­delmi igazgatóhelyettese, a MAE gépesítési szakosztá­lyának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd elsőként Kasnyik Pál, a helyi Béke Termelőszövetkezet főagro- nómusa osztotta meg az ön­tözéssel kapcsolatosan szer­zett szövetkezeti tapasztala­tokat. Ezután a Kukorica- és Iparinövény-termelési Együttműködés (KITE) bé­késcsabai alközpontvezetője, Gflbel István tájékoztatta a résztvevőket a KITE öntö­zési programjáról, de szó esett az öntözés műszaki fel­adatairól is. B. A. (bacsa) Kormányzati döntés a Ganz Mozdony- és Vagongyár Vállalat sorsáról Berecz Frigyes nyilatkozata A kormány illetékes vezetői szerdán döntöttek a Ganz Mozdony- és Vagongyár Vállalat sorsáról, miután a szanáló szervezet bejelentette, hogy nem lát lehetőséget az eladósodott vállalat állami segítséggel való talpra- állítására. A döntésről Berecz Frigyes ipari miniszter tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta, hogy a vállalat adóssága és vagyona között igen jelentős a kü­lönbség — a mintegy 17 milliárd forintos adóssággal szemben, alig több mint kétmilliárd forint értékű a vagyona —, ekkora tartozást a vállalat nem tud önere­jéből rendezni, a költségvetésnek pedig sem módjában, sem pedig szándékában nem áll azt átvállalni. Öntözési tanácskozás és bemutató Kamuton

Next

/
Thumbnails
Contents