Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-20 / 199. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. AUGUSZTUS 20., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM fllkotmánynapi ünnepségek Nagyszabású Ünnepséggel tisztelgett tegnap az államalapító Szent István király emléke előtt halálának 950. évfordulóján Székesfehérvár, a hajdani koronázóváros és királyi temetkezőhely. Az évfordulóról, az államalapító király és Székesfehérvár kapcsolatáról, valamint az alkotmányról ünnepi ülésen emlékezett meg a Székesfehérvári Városi Tanács. A tanácsülést követően a Szabadság téren ünnepi nagygyűlést tartottak, amelynek elnökségében helyet foglalt Iványi Pál, a II. János Pál pápa személyes követeként a Szent István-emlékünnepségekre hazánkba érkezett Francesco Colasuonno c. érsek, rendkívüli felhatalmazású apostoli nuncius, Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Paskai László bíboros, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke és Zakar Polikarp, a cisztercita rend generális apátja. A Himnusz elhangzása és Bujtor István színművész szavalata után Székesfehérvár tanácselnöke köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, majd Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Straub F. Brúnó beszéde A magyarság hagyományai szeriint augusztus 2’0-a Szent István király ünnepe. Különösen az a székesfehérváriaknak, akiknek városát István építette királyi székhellyé, ahol bazilikát emeltetett, amely királyok koronázó- és temetkezőhelye lett, törvénynapok és vásárok színihelye. Azaz: az önök városa a nagy király által lett európai értelemben vett város. Ez a legfőbb indoka annak, hogy az első magyar király halála 950. évfordulójának évében -ez a város ad otthont az alkotmány ünnepe központi rendezvényének. Tisztelettel üdvözlöm Székesfehérvár polgárait, az ide érkezett házai és külföldi vendégeket, nagygyűlésünk résztvevőit a magam, valamint a magyar politikai és állami vezetés nevében is. E helyről köszöntőm mindazon honfitársainkat, akik a világ bármely részében élve magyarul éreznek és viselkednek. Bizonyára Szent István emlékezete is serkentette az Országgyűlésit 1949. augusztus 18-án, hogy törvényt alkosson hazánk alkotmányáról. És azt sem tekinthetjük véletlennek, hogy ez az 1949. évi XX. törvény — a Magyar Népköztársaság Alkotmánya — éppen augusztus 20-án lépett hatályba. Felszabadult népünk így az államalapító és törvényalkotó István király emlékét együtt ünnepelhette új államiságunk törvényei szabályozásával — mondotta többek között. Alkotmányunk ünnepén kötelességünk arról is szólni — folytatta —, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás elképzelhetetlen ' az állam és az állampolgár, illetve az államhatalom és az egyén viszonyának alkotmányos rendezése nélkül. Előbbre jutásunk egyenesen megköveteld, hogy olyan korszerű politikai és jogi garanciarendszert építsünk ki, majd pedig működtessünk, amelyik az államhatalom jogi korlátozása és az állam- polgári jogok alkotmányos deklarálása mellett konkrét jogvédelemmel, alkotmány- bírósággal is biztosítja honfitársaink véleménynyilvánításának szabadságát éppúgy, mint a jogilag nem tiltott tettek szabadságát. Az ünnep sem feledtetheti velünk, hogy a Magyar Nép- köztársaság Alkotmánya fölött is eljárt az idő. Ezért politikai és állami vezetésünk szándéka az alkotmány új megfogalmazása, majd Országgyűlés elé terjesztése. Legyen olyan az alkotmány megfogalmazása, amelyik egyensúlyt teremt az állam és polgára között, hiszen megtanultuk, hogy a túlsúlyos állami beavatkozás nehezíti az alapjogok állampolgári gyakorlását. Halaszthatatlan azonban már most a demokrácia érvényesülésének másik oldala, az állampolgár tevékeny részvétele az ország ügyeinek intézésében. Aki figyelemmel kíséri az eseményeket, tudja, hogy olyan alapvető kérdésekben, mint a nyilvánosság, a sajtószabadság, a lelkiismereti szabadság, a gyülekezés és egye- sülietalakítás, a környezet- védelem ügye és még sok más kérdésben folyik a vita, az érdekegyeztetés, gyakoroljuk a demokrácia érvényesítését. Hazánk és népünk nehéz napokat él meg, és talán még egy nehéz évtized áll előttünk. A feladat lényege szinte ugyanaz, ami végigkíséri államiságunk ezeréves (Folytatás a 3. oldalon) Létesítmény, mely nemcsak a városé, hanem a megyéé is „Alkotmányunk megszületésének 39. évfordulója, valamint az állam- és az egyházalapító Szent István király megünneplése előtt olyan régvárt, és sokak által óhajtott létesítmény üzembe helyezésére kerül most sor, amelynek megvalósulási folyamata magán hordozza a beruházáspolitikánk szinte valamennyi fogyatékosságát. Bizonyítja ezt a most felavatandó békéscsabai pályaudvar is, melynél pazarlóan hosszú idő múlott el a döntés megszületésétől, a megvalósulásig. A szándék megfogalmazásától mintegy 13, az első kapavágástól pedig 6 év telt el, s a múló idő egyenes következménye, hogy a 75 millió forint költségre tervezett beruházás végül is több mint 185 millió forintba került. Nem az ünneprontás szándéka mondatja velem, hanem ez a mai magyar — s így a békéscsabai — valóság is.” Ezen szavakkal kezdte köszöntőjét az új autóbusz-pályaudvar avatása kapcsán dr. Gally Mihály, a Békéscsabai Városi Tanács elnöke, melyet tegnap délelőtt több ezer szemlélődő jelenlétében rendeztek meg a megyeszékhelyen. Az ünnepségen jelen volt dr. Tóth László, a Közlekedési Minisztérium államtittFolytatás a 3. oldalon) A vasútállomás mellett felépült új buszpályaudvar Hz elsé járat Gábriel János, 59 éves, három és fél évtizede dolgozik a Körös Volánnál. öt érte az a megtiszteltetés, hogy az ünnepség végén a hármas kocsiállásból-a 19-es helyijárattal elinduljon az új buszpályaudvarról. — Hogyan választották ki önt erre a feladatra? — Én vagyok a vállalat legidősebb buszvezetője; s úgy gondolom, a munkámra sincs panasz. Ezért döntött úgy a vezetőség, hogy — o kollégámmal, aki az első helyközi járatot Gyulára viszi — mi avathatjuk fel ezt a szép buszállomást. — Jobb lesz itt dolgozni? — Természetesen, de nemcsak a mi munkafeltételeinken javít a pályaudvar, az utasoknak is sokkal. kényelmesebbé válik a közlekedés. (bcs) autóbusz-pályaudvart avattak Békéscsabán Augusztus 20.: Szent István, alkotmány, új kenyér Zászlófelvonás Az Alkotmány ünnepének előestéjén, tegnap a gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. Ugyancsak katonai tisztelgéssel vonták fel a Magyar Nép- köztársaság állami zászlaját a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren. Kitüntetések a közművelődésben dolgozóknak Nem az idei év az első, amikor az augusztus husza- diki ünnepségekhez kapcsolják a közművelődésben dolgozókét is. Ha hivatalosan nem is nevezték ki, a népművelők mégis már-már hagyományosan ezt a napot tartják saját ünnepüknek is. Tegnap délelőtt ennek jegyében rendezte meg a megyei tanács Békéscsabán, a Békés Megyei Művelődési Központ nagytermében azt a kitüntetési ünnepséget, amelyre elsősorban a kultúra értékeinek terjesztésében kimagasló munkát végző munkahelyi vezetőket, aktivistákat, valamint könyvtárosokat, levéltárosokat és népművelőket hívtak meg. Vámos Lászlónak, a megyei művelődési osztály vezetőjének köszöntése után Ba- loghné dr. Szőcs Klára, a Közalkalmazottak Szakszervezete Központi Vezetőségének titkára mondott beszédet. Ezt követően Gyulavári Pál, Békés Megye Tanácsának elnöke nyújtotta át a művelődési miniszter által adiomáinyozott Szocialista Kultúráért kitüntetést harminckettő, a Kiváló Munkáért elnevezésű elismerést huszonegy, a Miniszteri Dicséretet pediig húsz, a 'köz- művelődési munkát segítő szakembernek. (ni) * * * A népművészet fejlesztése terén kifejtett munkásságuk, valamint eredményes népművelő tevékenységük elismeréseként nyolcán kapták meg az idén a Népművészet Mestere és húszán a Kiváló Népművelő kitüntető címet, öt közművelődési szakember tevékenységét Bessenyei György-emlékéremmel, négyét Móra Ferenc-emlék- éremmel, nyolcét pedig Szabó Ervin-emlékéremmel jutalmazták. A kitüntetéseket az alkotmány napja alkalmából megrendezett ünnepségen tegnap a Parlamentben adták át. Az eseményen — amelyen jelen volt Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára — Czibere Tibor művelődési miniszter köszöntötte a kitüntetetteket. Kiváló Népművelő kitüntető címet kapott megyénkből: dr. Pap István, a Békéscsabai Megyei Művelődési Központ igazgatója. Küldöttség utazott Aradra Az Arad megyei pártbizottság meghívására tegnap délben Nagy Jenőnek, a megyei pártbizottság titkárának vezetésével küldöttség utazott Romániába, hogy részt vegyen, a felszabadulási ünnepségeken. A delegáció tagjai: Márk György, a Magyar- országi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára és Hunyó Karola, a Körösla- dányi Nagyközségi Pártbizottság titkára. A küldöttséget a határon Hüttner Vilmos, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Marsi Gyula, az MSZMP Gyulai Városi Bizottságának első titkára és dr. Takács Lőrinc, a város tanácselnöke búcsúztatta.
