Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-03 / 184. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! > MEGYEI PARTBIZOnSAC ES ■ MEGYEI TRNttCS LOPJA 1988. AUGUSZTUS 3., SZERDA Ara: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM Sétarepülés? Szovjet egyetemisták nyári gyakorlaton Békéscsabán Varga Imre párttitkár köszönti a vendégeket Fotó: Kovács Erzsébet Kedves vendégeket fogad­tak tegnap délután a Békés­csabai Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet régi köz­pontjában: szovjet egyete­misták és tanárok érkeztek megyénkbe nyári szakmai gyakorlatra. A moszkvai Gorjacsin Mű­szaki Egyetem, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépészmérnö­ki kara, a Békéscsabai Lenin és a "Szabadság Téesz jó kap­csolata már több mint tíz­éves. 1977 óta minden esz­tendőben jönnek hozzánk szovjet egyetemisták, hogy itteni termelőszövetkezetek­ben szerezzenek szakmai ta­pasztalatokat. Mától, augusz­tus 17-ig nyolc, az automati­zálási tanszéken negyedik évfolyamot végzett hallgató dolgozik a Lenin Tsz alkat­részgyártó. a másik nyolc gépészhallgató pedig a Sza­badság Tsz gépjavító üzemé­ben. A munka mellett termé­szetesen lehetőségük lesz Bé­késcsaba, Gyula és Szarvas megtekintésére, baráti talál­kozókra. eszmecserékre. és arra. hogy magyar családok­hoz is ellátogassanak. Szom­baton a városi pártbizottsá­gon fogadják a vendégeket, majd koszorúzás következik a Lenin-szobornál, este sza­lonnasütés, vasárnap strand­ra és színházba mennek Gyulán. A jövő héten sze­gedi kirándulás szerepel a szabadidős programban. A moszkvai egyetemisták szívesen jönnek erre a szak­mai gyakorlatra, érdekli őket minden, amit nálunk láthat­nak, tapasztalhatnak: az élet- és munkakörülmények, az egyszerű, hétköznapi dol­gok ugyanúgy, mint a mező- gazdaságunkban alkalmazott legújabb berendezések. V. K. Tegnap, kedden a kora délutáni órákban az ittlé- vőktől elütő repülőgép lan­dolt a vitorlSzó gépektől zsúfolt. békéscsabai' repülő­téren. Szegedről érkezett, kissé későbben, mint ahogy azt előre jelezték. Utasai a Közlekedéstudományi Inté­zet és a Malév szakemberei voltak, akik most országjáró körúton vesznek részt; ada­tokat gyűjteni, igények'ét'lfel- mérni egy, a rövidesen a közlekedésügyi miniszter elé terjesztendő anyaghoz. A je­lentés várható címe és tár­gya: A belföldi repülés fel­tételeinek és indokoltságá­nak igényei és lehetőségei. Valamikor, a hatvanas évek elején szűnt meg ha­zánkban a polgári repülés, amikor Békéscsabáról és több vidéki városból rend­szeresen indultak, illetve ér­keztek a belföldi járatok, összekötve a vidéket a fő­várossal, valamint a többi nagyvárosokkal. Nem most, már sokkal korábban szóba került, hogy kár volt meg­szüntetni. de ha már így történt, jó lenne újra fel­éleszteni ezt a mai kornak megfelelő korszerű, gyors közlekedési eszközt, és újra bekapcsolni az ország közle­kedési vérkeringésébe. A szakemberek most azért jár­ják végig az ország ilyen szempontból szóba jöhető tájait, repülőtereit — Pécs, Szeged. Nyíregyháza, Békés­csaba, Siófok. Hajdúszobosz­ló, hogy megtapasztalják, kapnak-e bátorítást az elő­terjesztéshez, illetve elegen­dő érvanyagot a tájékoztató indoklásainak alátámasztá­sára. A Malév képviselője, Hor­váth Sándor elsorolta mind­azokat a légi szolgáltatáso­kat, amelyek szerinte — ha egyáltalán zöld utat kap a tervük — jó devizahozamo­kat biztosítanának az or­szágnak. Elhangzott, hogy bizonyára elegendő utas len­ne a Ferihegyre érkező gé­pekhez, és az onnan induló járatokhoz a vidéki városok­ból. Jobban ki lehetne h^yz- nálni a ma még eléggé üres repülőtereket. Irányulhatná­nak Ferihegy kiiktatásával is ezekről a repülőterekről a közeli nyugat-európai re­pülőterekre a járatok. Be lehetne kapcsolni külföldi magánrepülögépek indításá­ra. fogadására, újra fel­éleszthetnék a valamikori sétarepüléseket, a légitaxi- szolgáltatásokat és végül, de nem utolsósorban újra' le­hetne indítani a már koráb­ban említett belföldi menet- rendszerű légi forgalmat. A jelenlévő idegenforgal­mi szakemberek Gyula és Békéscsaba tanácsi vezetői rendkívül készségesen álltak az ügy mellé, sőt kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy az egyre növekvő gyógyide- genforgalom érdekében és elősegítésére gyorsítani kel­lene és mielőbb megvalósíta­ni a most még csak elkép­zeléseket. Béla Ottó SZOT kontra kormány? Szokatlan szópárbaj színtere volt az el­múlt héten a hazai tömegtájékoztatás. A forintleértékelés, majd a benzináremelés után a kormány, illetve a szakszervezetek részéről egymást, érték a nyilatkozatok, állásfoglalások; volt ezenkívül szóvivői interjú, nyílt levél, rádiójegyzet, aztán a viszontválaszok; újabb levél, újabb in­terjú. Ügy tűnik, az álláspontok lényegében nem közeledtek: a kormány továbbra is kitart amellett, hogy egyes konkrét ár­emelésekről nem szükséges előzetesen konzultálni a szakszervezetekkel, a jövő­ben is csak politikai és nem napi döntése­ket egyeztetnek. A szakszervezetek ugyan­akkor úgy vélik, hogy a legutóbbi áreme­lések következtében a tervezett idei ár­színvonal veszélybe került, ezért ehhez a lépéshez, mindenképpen előzetes szakszer­vezeti véleményt kellett volna a kor­mánynak kérnie. A szakszervezetek nem fogadják el azt az érvelést sem, amely ma­gát az áremeléseket indokolta. Szerintük a költségvetés hiánya nem a lakosságnál ke­letkezett, hiszen a jövedelemkiáramlás eddig a tervezett mértéken belül van, ily módon nem lett volna szabad újabb rnil- liárdokat a lakosságtól elvonni. A vitatkozó felek között igazságot ten­ni nem e cikk feladata. A közvélemény hajlik arra, hogy egyértelműen a szakszer­vezeteknek adjon igazat — hiszen a la­kosság közvetlen, napi érdekei az ő állás­foglalásukból domborodnak ki —, ugyan­akkor azzal is tisztában kell lenni, hogy a költségvetési egyensúly megteremtése magának a stabilizációnak, a gazdaság to­vábbi hanyatlása megállításának fontos feltétele. Ehhez pedig elkerülhetetlenek a drasztikus intézkedések. Van azonban a vitának’ egy messzebbre mutató tanulsága is: a kormány és a SZOT együttműködése szempontjából ma még alapvető kérdések is tisztázatlanok. Hogy csak a legfontosabbat említsük: mind a mai napig a legfelső szinten lé­nyegében jogi garanciák, törvényben sza­bályozott kötelezettségek és jogosítványok nélkül tárgyal, egyezkedik a két fél. Ezért is sürgetik a SZOT vezetői minden fóru­mon a szakszervezeti törvény megalkotá­sát. A történelem sodra igen gyors lett az utóbbi időben: alig egy éve még azért os­torozta a sajtó a szakszervezeteket és a kormányt, mert a kettőjük közötti tárgya­lások a nyilvánosság kizárásával történ­tek, sokszor utólag is legfeljebb a tárgya­lások fényéről értesült a közvélemény. Eh­hez képest hatalmasat léptünk a glasz- noszty felé, hiszen immár szem- és fülta­núi lehettünk a nemegyszer indulatos vé­leményeltéréseknek. Most azonban, hogy a közvéleménynek módja van belelátni a korábban titkosí­tott konzultációk világába, körvonalazódik — ami persze korábban is létezett, de nem látszott —, hogy az össztársadalmi érdek is milyen bonyolult részérdekekből áll, mennyi ellentmondást hordozva jele­nik meg. Kompromisszumok árán szület­nek a döntések, amelyek között lehetnek jobbak és rosszabbak. Az egyik közelebb van az optimumhoz, a másik távolabb, mindig enged valaki, s aki enged, az ál­talában többet, kevesebbet veszít is. A társadalom érdekstruktúrája nem lett egyszerűbb attól, hogy most már szabad róla beszélni, egyre inkább nyílttá lehet tenni az ütközéseket. A nyíltság szüksé­ges, de nem elégséges feltétele a demok­ratikusabb, és egyidejűleg hatékonyabb nemzetgazdaságnak. Ez a társadalom rég­óta esedékes nagykorúsításának része, ám a konfliktusok ettől nem enyhülnek. Az idő sürget, törvényben rögzített kötele­zettségek és jogosítványok kellenek az ér­dekütközések kezeléséhez. P. É. A Battonyai Dózsa Tsz-ben az idén 908 hektáron termesz­tettek búzát. Az aratás befejezését követően a műtrágya- szórás és a tárcsázás után fölszántják a területet, melynek egy részébe kukoricát vetnek Fotó: H. Kovács Erzsébet Jó exportcikk a napraforgó Bemutató Telekgerendáson A napraforgó az egyik leg­jobban értékesíthető agrár­termékünk a tőkés piacokon. Az elmúlt 15 esztendőben háromszorosára nőtt a ter­mőterülete, s ezzel egy idő­ben megkétszereződött a termésátlaga. Békés és Csongrád megyében igen je­lentős a hibridnapraforgó- vetőmag előállítás. Az or­szágos terület több mint 50 százalékát foglalja el ebben a két megyében a vetőmag­napraforgó területe — töb­bek között erről esett szó azon a tanácskozáson és be­mutatón, amelyet tegnap, kedden tartottak Telekge­rendáson. a Békéscsabai Ál­lami Gazdaságban. Sárközi Ferenc miniszteri tanácsos, a MÉM képviselő­je többek között rámutatott: az évi napraforgótermés ina Imár eléri a 750-800 ezer ton­nát hazánkban. A 80-as évek eleje óta megkétszere­ződött a növényolajexpor­tunk. Évente mintegy 5 milliárd forint értékű növé­nyi olajat szállítunk kül­földre. Az külön örvendetes, hogy az export 90 százaléka tőkés országokba irányul. A továbbiakban a jelentkező gondokról szólt a szakem­ber. Stagnál a termésátlag, a termésbiztonsággal is problémák vannak jó né­hány gazdaságban. Évről évre emelkedik a vegyszerek ára, emiatt romlik az ága­zat jövedelmezősége. Befejezésül a várható le­hetőségeket vette számba az előadó. Amennyiben az el­következendő időben nem emelkedik a hozam. úgy romlik a napraforgó-ter­mesztés gazdaságossága, mindez maga után vonja a termőterület csökkenését. Napjainkban mintegy 375 ezer hektáron termelik ha­zánkban ezt a fontos olaj- növényt, összesen 21 hibrid és fajta közül válogathatnak a termelő gazdaságok. Dr. Frank József, a Sze­gedi Gabonatermesztési Ku­tató Intézet főosztályvezető­je a napraforgó-nemesítés helyzetéről adott átfogó is­mertetést. Elmondotta, nap­jainkban Magyarország a világ legjobb három napra­forgó-termesztő országa kö­zé tartozik. A nemesítésben kiváló eredmények szület­tek. ezt igazolja, hogy ta­valy a szegedi intézet el­nyerte a nemzetközi export­trófeát. Ma 8 hazai és 13 külföldi fajta és hibrid kö­zül választhatják ki a ter­melők az adottságaiknak leginkább megfelelő napra­forgót. A továbbiakban a nemesítés gondjait tárta a hallgatóság elé. A szegedi kutatóintézet világhírű, en­nek ellenére évről évre csökken az állami támogatá­suk, emiatt saját erőből kell megoldaniuk problémáikat. .Jelentős a hazai vetőmag­export is. a magyar fajták eljutnak Indiába és az eu­rópai tőkés államokba. Dr. Tóth Gábor. a Nö­vényolaj- és Mosószergyártó Vállalat képviselője fejlesz­tési elképzeléseikről szólt. Elmondotta, az 1980-as években ^dinamikusan nőtt a hazai olajfogyasitás. tavaly már elérte a 6 litert egy fő­re vetítve. A továbbiakban a most folyó rekonstrukcióról beszélt, amelynek célja a hazai feldolgózókapacitás bővítése. Befejezésül a jövő évi ve­tőmagellátás helyzetéről és a napraforgó-betakarítás új formáiról hallhattak tájé­koztatást a jelenlevők. Ezt követően megtekintették a Békéscsabai Állami Gazda­ságban kísérletbe állított több mint 20 napraforgó­hibridet. V. I­Termelési hitelek a mezőgazdasági nagyüzemeknek A termelőszövetkezetek je­lentős része a nyári hetek­ben, hónapokban pénzszűké­ben van, nehezen jut a napi kiadások, az elvégzett munkák fedezésére elegendő forintokhoz. A Mezőbank az év első felében összesen két­milliárd forint értékű rövid­lejáratú hiteltámogatást adott partnereinek ; ennek az összegnek csak kisebb részét — mintegy 140 millió forint — tette ki a váltóforgalom. Ügyfeleik rendelkezésére áll­nak jelenleg is, mivel sike­rült bankközi pénzforrások­hoz is jutniuk, és a korábbi pénzkihelyezésekből vissza­jövő anyagiak is rendelke­zésükre állnak, lehetővé té­ve az ismételt kibocsátást. A mezőgazdasági hitelek átrendeződésére jellemző, hogy a pénzintézet fejleszté­si hitelállományának mint­egy felét kellett átcsoporto­sítani a rövidlejáratú hite­lek körébe. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági ter­melőknek alaposan meg kell gondolniuk, milyen célra fo­lyamodnak fejlesztési hi­telért.

Next

/
Thumbnails
Contents