Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-18 / 197. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. AUGUSZTUS 18., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XLffl. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Meszöv-elnökségi ülés Békéscsabán Csökkent a bolti kiskereskedelmi forgalom A megye fogyasztási szö­vetkezetei az új adórendszer és közgazdasági szabályozók alapján folytatták első fél­éves tevékenységüket. Az áfészek 5 milliárd 688 mil­lió forint nettó árbevételt értek ei 1988 első félévében. Ez (jobb a tervezettnél. Ágazatonként vizsgálva az ■ árbevétel alakulását, meg­állapítható: csaknem 30 szá­zalékkal növekedett a fel- vásárlási és ipari tevékeny­ség árbevétele. A vendéglá­tásnál az elképzelt árbevé­tel-csökkenés realizálódott. Sajnos a tervezettnél is na­gyobb mértékű visszaesés következett be a bolti kis­kereskedelmi és nagykeres­kedelmi tevékenységben — többek között ezt állapítot­ták meg ,tegnap, szerdán Bé­késcsabán', a Mészöv elnök­ségi ülésén. A tanácskozáson tájékoztató hangzott el a megye fogyasztási szövetke­zeteinek első félévi műnké-, járói. A kiskereskedelmi forgal­mazást jelentősen befolyá­solta a két új típusú adó­rendszer bevezetése, illetve azok hatása a fogyasztói magatartás alakulására. A népgazdasági terv 15 száza­lékos áremelkedést, a reál­bérek csökkenését, az élet- színvonal mérséklését, a fogyasztás csökkenését irá­nyozta elő. Féléves szinten d kiskereskedelemben 17,2 százalékos volt az áremel­kedés a bázisidőszakhoz ké­pest. Ugyanakkor a lakos­sági pénz jövedelmek me­gyénkben — a társadalmi juttatások emelkedésével együtt is — mindössze 4 és fél százalékkal növekedtek. Az élelmiszer-forgalmazás 8,4 százalékkal emelkedett. Az alapvető cikkek ellátása kiegyensúlyozott volt. Visz- szaesett a kereslet a hús és húskészítmények, tejtermé­kek iránt, mérséklődött az élvezeti cikkek iránti igény. A vegyes iparcikkek 6,4 szá­zalékos forgalmazása mint­egy 8 százalékos volumen­csökkenést jelent. Ennek oka részben áruhiány (automata mosógépek,' kerékpár, hűtő- szekrények), részben a gáz­készülékek iránti kereslet mérséklődése. Továbbra is élénk az építőanyagok iránti kereslet. A lakosság vásárló­erejének csökkenése tovább nehezítette a vendéglátás helyzetét. A felvásárlás dinamikus árbevétel-növekedése jelzi, hogy megyénkben fellendült a termelési kedv. Ezzel együtt egyre több nehézséget okoz a megtermelt áruk fo­lyamatos értékesítése. Az el­ső fél évben 40 százalékkal több májliba és húscsirke került az áfészektől a ba­romfifeldolgozó üzemekhez. Fellendült a húsnyúltenyész- tés is. Jelentősen emelkedtek a költségek a bázishoz viszo­nyítva. Az energiaár-emel­kedések hatása mintegy 15 százalékot tesz ki, a bank- és kamatköltségek növeke­dése elérte a 60 százalékot 1987 azonos időszakához ké­pest. Az áfészek megnöve­kedett feladataikat csökke­nő létszámmal oldották meg. Dr. Arató Antal, a Szö- vosz munkatársa felszólalá­sában elismeréssel beszélt a megyei áfészek első félévi teljesítményéről. Felhívta a figyelmet arra, hogy az or­szágban mér két fogyasztási szövetkezetei érintett meg a felszámolás szele,- éppen ezért stabil pénzügyi politi­káira van szükség. Áz elnök­ség jelentést hallgatott meg a Gyulavári Takarékszövet­kezet munkájáról, valamint a megyei közös fejlesztési alapok képzésének és fel- használásának helyzetéről a VII. ötéves tervben. A tanácskozás — melyet Paulik János, a Mészöv el­nöke vezetett — bejelenté­sekkel ért véget. V. L. Augusztus 7-én ötven, három nap imúlva még száz, hazánk­ban tanuló vietnami diák érkezik a Békés-dánfoki Ifjúsági üdülőközpontba. A délkelet-ázsiai fiatalok minden nyáron eltöltenek néhány tiapot hazánk valamelyik szép vidékén; az idén megyénkben vakációztak. A házigazdák sok érdekes, és hasznos programot állítottak össze számukra. Ittlétük alatt például felkerestek több békési vállalatot és szövetkezetei, s az ott dolgozók munkájával ismerkedtek. A tegnapi tábor­záróra /Békésre érkezett Bui Quang Tien (a képen az első sorban, középen), Vietnam budapesti nagykövetségének ügy­vivője. Délelőtt Szabó Béla, a megyei KISZ-bizottság első titkára tartott rövid tájékoztatót, amelyben hallgatóságát ia KISZ munkájával, a magyar fiatalok életével ismertette meg, majd válaszolt a feltett kérdésekre Fotó: Fazekas Ferenc Az élelmiszer-gazdaság első fél éve A mezőgazdaság idei tel­jesítménye — az első félévi tapasztalatok alapján el­érheti vagy kisebb mérték­ben meghaladhatja a ter­vezettet. Az élelmiszeripar­ban legalábbis a jelenlegi tendencia erre utal — a fel­dolgozó üzemek bruttó ter­melési értéke az előirányzott körül alakul — mondották el a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumban tegnap az élelmiszergazda­ság munkájának első félévi tapasztalatairól tartott sajtó- tájékoztatón. Baranyai Ferenc, a MÉM mezőgazdasági főosztályának vezetője bejelentette: az üzemek rekordtermést értek el búzából és árpából. A bú­za hektáronként 5440 kilo­grammal fizetett, őszi árpá­ból pedig hektáronként 4620 kilogrammot takarítottak be a gazdaságok. Kalászos ga­bonából összesen 8,5 millió tonna termett, ez a többlet­termés ellensúlyozhatja a I kukorica várható kiesését. Nagy László, a minisztéri­um élelmiszeripari főosztá­lyának vezetője elmondta: j az első fél évben a termelés néhány százalékkal elmaradt á tervezettől, ez részben összefügg a mérsékeltebb fo­gyasztással. Az élelmiszer- | ipari ágazat üzemének több­sége a tervezett körüli, vagy azt meghaladó teljesítményt ért el, visszaesett viszont a ! bor-' és az édesipar terme­lése. Sajtótájékoztató a Honvédelmi Minisztériumban A sorköteles fiatalok au­gusztus 29-én., 30-án esedé­kes bevonulásáról, s a tény­leges katonai szolgálatukat a napokban befejezők lesze­reléséről tájékoztatták az új­ságírókat tegnap a Honvé­delmi Minisztériumban. Kovács István vezérőr­nagy, a Magyar Néphadse­reg politikai főcsoportfő­nök-helyettese elmondta: a bevomulólc többsége 20-21 éves, mintegy 40 százalékuk- közép- vagy felsőfokú vég­zettségű. Csaknem három­ezer „előfélvételis” fiatal kezdi -meg a szolgálatot, ők 12 hónapos katonai szolgálat után kezdik majd meg fel­sőfokú tanulmányaikat; kö­zülük nyolcvanan a hittudo­mányi főiskolákon. A csa­patok felkészültek az újon­cok fogadására. A bevonu­lást követő 25 napon az újoncok alapkiképzésen vesz­nek részt, megismerkednek parancsnokaikkal, a csapat történetével, az alapvető ka­tonai szabályokkal, jogaik­kal, kötelességeikkel'. Ezután tesznek katonai esküt. A bevonulás, a leszerelés egyaránt ünnepi esemény áz alakulatok életében — mondta Kovács István. A leszerelők ilyenkor mérleget készítenek arról, hogy meny­nyire edződtek meg fizikai­lag, lelkileg, miként készül­tek fel a 18 hónap alatt szakmailag, s a társadalmi, a politikai ismereteket te­kintve. A sorkatonai szolgá­lati idő alatt a most lesze­relők közül csaknem ezren végezték el eredményesen az általános .iskola felsőbb osztályait, több százan foly­tatták közép- - és felsőfokú tanulmányaikat, sokan vet­tek részt nyelv- és számító- gépes tanfolyamokon, sze­reztek gépkezelő, autóbusz- vezető, szakács és más szak- képesítést. Az élsportolók felkészülése zavartalan volt, többen közülük magasabb sorolásba léptek, válogatott­ságot értek el. A fiatalok becsületes helytállását bi­zonyítja, hogy több mint egyharmaduk ért el kiváló vagy élenjáró katonai cí­met. Nekik összességében csaknem 10 máilHiió forint ju­talmat adtak át. A rászoru­lók leszerelési segélyt kap­tak mintegy 24 millió fo­rint értékben. Kovács István' ezután vá­laszolt az újságírók kérdé­seire. Az MTI munkatársá­nak érdeklődésére utalt ar­ra, hogy napjainkban sok szó esik az alternatív ka to- I nai szolgálatról. Ezzel ősz- I szefüggésben felhívta a most | bevonuló fiatalok figyelmét arra, hogy rájuk a jelenleg j érvényben levő honvédelmi I törvény és az ennek végre- I hajtására kiadott szabályok érvényesek. Nagy hiba len­ne tehát; ha félreértésből, I tájékozatlanságból megtai- I gadiná valaki a törvényben j előírt kötelezettségét. Ezért I ugyanis vállalniuk kell a következményeket. Az általános hadkötele­zettség alapelve mellett vi- I szont meg lehet és meg is I kell találni azokat a megöl- I dósokat, amelyek megfelel- | nek a honvédelem és az 'ál- I lampolgárok érdekeinek egyaránt. Azoknak, akik I vallási hittételeik miatt nem fognak fegyvert, 1976 óta lehetőségük van a fegyver nélküli katonai szolgálatra. A kormányzat jelenleg is j foglalkozik azzal, hogy to- I vábhi kompromisszumokat I keressen. A rendelkezések módosításával figyelembe kívánják venni majd azok érdekeit is, akik lelkiisme- I réti okokból nem fognak fegyvert. Ugyanakkor azt I sem szabad figyelmen kívül i hagyni, hogy a honvédelem meghatározott feladatai bi- I zonyos állományi létszámot I igényelnék. Az viszont ne­hezen elbírálható, hogy ki, mikor és miért jelenti ki: I lelkiismereti okokból nem j kíván fegyveres szolgálatot vállalni. Mert lehet, hogy valóban ez az indoka, de j lehet, hogy csak kibúvót ke- i res a fegyveres szolgálat j alól. Alapos mérlegelésre, i egyéni elbírálásra lesz te­hát szükség minden eset­ben. Sók mindent tisztázni j kell addig, amíg ebben a j kérdésben a kormányzat, az | Országgyűlés — valószínűleg a jövő év második felében — állást foglal. A döntésig j pedig a jelenlegi rendelke- j zések érvényesek, s a sorkö- í teleseknek ezt tiszteletben | tartva kell katonai szolgá­latra jelentkezniük — hang­súlyozta Kovács István. A Békéscsabai Konzervgyárban az idén 15 ezer tonna cse­megekukorica feldolgozását tervezik. Ehhez a mennyiséghez milliószámra készítik, elő a dobozokat Fotó: Béla Ottó Képviselői vita a letéti jegy bevezetéséről Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint terv- és költségve­tési bizottsága egyetért a le­téti jegy bevezetésével, ám a két testület tegnapi együt­tes ülésén a Parlamentben több képviselő megfogalmaz­ta kételyét is az újfajta ér­tékpapírok kibocsátásával kapcsolatban. A képviselőkhöz előzete­sen eljuttatott írásos beszá­moló szerint ä lekötési idő, a névérték és a kamat meg­határozása szempontjából rugalmas letéti jegy beveze­tése a lakossági, illetve a vállalati és szövetkezeti megtakarítások további ösz­tönzését szolgálhatja. Az új értékpapír-konstrukció egy­ben az első lépést jelentheti a lakosság és a gazdálkodó szervek bankkapcsolatait el­határoló merev korlátok megszüntetése felé. A ren­delettervezet szerint a pénz­intézetek magán- és jogi személyek részére egyaránt kibocsáthatnak letéti jegyet, s az korlátozás nélkül átru­házható. A letéti jegy bevál­tását a kibocsátástól számí­tott egy éven túl kell meg­kezdeni, és három éven be­lül be kell fejezni. A kamat mértékét a kibocsátó pénz­intézet határozza meg. Az egyik paragrafus szerint azonban a kamat mértékére a Magyar Nemzeti Bank el­nöke felső határt állapíthat meg. Madarast Attila pénzügy­minisztériumi államtitkár a letéti jegy bevezetésének szükségességét indokolva rá­mutatott: az idei tapaszta­latok is jelezték, hogy az eddigi megtakarítási formák még mindig nem kellően vonzóak, nem bizonyultak elegendőnek a kitűzött pénz­ügyi célok eléréséhez. A be­tétállomány a megszokott növekedés helyett stagnál — bár a bankoknak még min­dig jelentős a készletük —, s a lakossági kézben lévő kötvényállomány sem emel­kedett számottevően. Igaz, ebben szerepet játszhatott az is, hogy a rövidebb — há­rom éven belüli — lejáratú kötvények egyelőre nem jelentek meg az értékpapír- piacon. Létezik ugyan a rö­vid lejáratú kincstárjegy, hiányoznak azonban a kö­zéptávra szóló értékpapírok. Az államtitkár kiemelte, hogy a társulási törvénnyel összefüggésben az értékpa­pírformáknak további jelen­tős megerősítésével kell szá­molni, amely Magyarorszá­gon alapvetően átalakítja a pénztőke mozgásának lehe­tőségeit, befolyásolja iránya­it, s élénkíti a gazdasági tevékenységet. Az államtit­kár szólt arról is, hogy a törvényerejű rendelethez végrehajtási rendelkezések nem kapcsolódnak majd. A tvr. a bankokra bízza a le­tét működtetésének minden formáját. A vitában felszólaló Török Sándor (Szolnok megye) e gondolathoz kapcsolódva an­nak a véleményének adott hangot, hogy a letéti jegy megindítja a versenyt a ka­matok ráígérésével a pénz­intézetek között. Szerinte a kötvények iránt jelenleg igen alacsony a kereslet, a betétállomány kedvezőtlen alakulásában azonban a megtakarítási hajlam csök­kenésén túl az értékpapírok, célrészjegyek megjelenése -is szerepet játszik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a leté­ti jegy hároméves futamide­jével elkerülhetetlenül ver­senytársa lesz a kamatozó takarékbetéteknek. Tallóssy Frigyes (Budapest) felszóla­lásában szükségesnek tartot­ta egy egységes értékpapír- törvény megalkotását, amely valamennyi értékpapírfor­mára kiterjedne, segítene el­igazodni a sokasodó jogsza­bályokban. Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun megye) a la­kossági megtakarítások mér­tékének valódiságát kérdő­jelezte meg. Szerinte amikor az árszínvonal-növekedés már a 17 százalékot is meg­haladja, a lakosság érthető módon a megélhetésre fordít többet, megtakarított pénzét pedig inkább áruba fekteti. A képviselő szükségesnek tartotta, hogy a' két bizott­ság még az őszi ülésszak előtt együttes ülésen kérjen információt a kormányzat­tól: miként alakulhatott így a helyzet, illetve tájékozód­jon a tervezett kompenzáló intézkedésekről. Fiiló Pál (Budapest) mindezzel ösz- szefüggésben arra figyelmez­tetett, hogy az árszínvonal- növekedés a kormányba ve­tett bizalmat is megkérdője­lezheti. Szólt arról is, hogy a pénzintézetek átszervezé­sével az ügyintézés színvona­la szinte semmit sem válto­zott, pedig szükség lenne a korszerűsítésre. Soltészáé Pádár Ilona (Szabolcs-Szat- már megye) felvetette, hogy erősíteni kellene a pénzinté­zetek termelésben, beruhá­zásokban való részvételét, növelni befektetéseiket a vállalkozásokba. Szerinte túl sok megtakarítási forma épít a lakosságra, olyannyira, hogy a pénzintézetek egymás kezét fogják a lakosság zse­bében. Antal Ferenc (Veszp­rém megye) szerint szükség lenne az átutalási betét ka­matának növelésére, illetve arra, hogy lekötés nélkül bármikor kivehető legyen. I

Next

/
Thumbnails
Contents