Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-17 / 196. szám

1988. augusztus 17-, szerda o Mitől savanyodik a tej? Orosházán a háziasszonyok gyanútlanul emelik ki a li­teres, fél literes csomagolású zacskós tejeket a hűtőpultok mélyéről. Akik már pórul jártak, azok próbálnak vá­logatni, az 1,5, 2,2, 2,8 és a 3,6 százalékos zsírtartalmú tejféleségek között. Az óva­tosság sokszor így is hiába­való. Hét végeken bizony elő­fordul, hogy az életet, erőt, egészséget hirdető termék megsavanyodik, forraláskor összemegy. — Mi az oka a tej gyors savanyodásának? — kérdez­tük a Zalka Tej nagybánhe- gyesi üzemének vezetőjét, Ménesi Tamást. — Orosházára és a város vonzáskörzetébe tartozó te­lepülésekre üzemünkből szállítjuk a friss fogyasztói tejterméket naponta. A tej feldolgozásának technológiá­ja évek óta nem változott. A MÉM koordinációs bi­zottsága megtárgyalta a tar­lóégetéssel kapcsolatos kér­déseket, tekintettel arra is, hogy az utóbbi időben a saj­tó többször foglalkozott a témával. A bizottság szük­ségesnek tartotta a közvéle­mény tájékoztatását arról, hogy ez a tevékenység jogi­lag szabályozott; rendeletek és utasítások határozzák meg, hogy mikor, milyen körülmények között és fel­tételek- mellett lehet föléget­ni a tarlót. A rendelkezések szerint a szalma elégetése tilos. A tarló fölperzselésére csakis növényvédelmi céllal és ak­kor kerülhet sor, ha a fer- tőzöttség más módon való Megfelelő pasztőrözési hatás­fokkal, és hűtéssel dolgo­zunk. Minden szállítmány­ból mintát veszünk, labora­tóriumi vizsgálat alá vet­jük. Ez azt jelenti, hogy hű­tőszekrényben 10 C-fokon tároljuk az egynapos tejet (nyáron a tejnek egy nap a szavatossági ideje, a kiszál­lítástól számítva). Este 9 óra tájban elővesszük és megmérjük a savanyúsági fokát. Mi nem észleltünk sa- vanyodást szállítmányaink­nál. Viszont előfordulhat, hogy kiszállítás után a tej nem kerül azonnal a hűtő­pultba. Ilyenkor felgyorsul a savanyodás. A most tapasz­talható kánikulai forróság­ban elég, ha egy órát késnek a kereskedők a hűtéssel. — Mivel magyarázza, hogy péntek délután már szomba­ti dátummal ellátott tejet árulnak néhány üzletben? megszüntetése az égetésnél is nagyobb környezetvédel­mi ártalmat okozna. A dön­tés joga a mezőgazdasági üzem vezetőjéé. A tarlóége­tést az illetékes elsőfokú tűzvédelmi hatóságnak, il­letve a környezetvédelmi hatóságnak legalább 24 órá­val korábban be kell jelen­teni. A hatóságnak lehető­sége van arra, hogy felül­vizsgálja és felülbírálja a döntést. Az égetésnél be kell tartani az előírt bizton­sági rendszabályokat. A MÉM-ben hangsúlyoz­ták: következetesen eljár­nak azokkal szemben, akik a rendelkezéseket megsértik, és indokolatlanul, bejelentés nélkül égetik föl a tarlót. — A kereskedelemmel egyeztettünk. Hét végén elő­szállításokkal oldjuk meg a többletára kijuttatását. Ez nekünk is előnyös, mert he­lyet nyerünk, a boltosok is elégedettek, mert a tej a nyitva tartás ideje alatt ér­kezik, és azonnal hűteni tudják. — Előszállítások esetében ki garantálja a vásárlónak az egynapos szavatosságot? — Ha a hűtőlánc nem sza­kad meg, akkor a tej — a zacskón feltüntetett szavatos­ság lejártáig — nem sava­nyodik meg. A szombati sza­vatosságot szombat estig ga­rantáljuk. Hét végére célsze­rű tartós tejet vásárolni, an­nak a minősége biztosított. — Mit tegyenek a vásár­lók, ha otthon észreveszik, megint „bevásároltak”? — Saját érdekükben azon­nal jelezzék észrevételüket a bolt vezetőjénél. Telefonon vagy levélben bennünket is tájékoztassanak, mi azonnal utánanézünk, hogy a mi hi­bánk, vagy a kereskedelem felelőssége miatt károsult a vevő. Cs. I. Fantasztikus Hét Budapesten A science fiction ked­velőit, a tudományos fan­tasztikus irodalom, film és képzőművészet iránt érdek­lődőket gazdag programmal várja Budapesten augusztus 22. és 28. között a Fantasz­tikus Hét rendezvénysoro­zata. A Móra Kiadó tavaly má­jusban alakult, s ma már mintegy 15 ezer tagot szám­láló Galaktika Baráti Kö­rének kezdeményezésére el­ső alkalommal megrendezett — s a tervek szerint ezt kö­vetően évente megtartandó — Sci-fi Hét kapcsolódik majd a World SF idei bu­dapesti kongresszusához. Mikur szabad fölperzselni a tarlót? Országos és megyei vélemények a tankönyvellátásról Az új iskolai év tankönyveinek túlnyomó részét idejé­ben kézbe vehetik a diákok, s többségüket már az isko­lákba szállították a terjesztő vállalatok. Schröder Gézának, a Tan­könyvkiadó Vállalat műsza­ki igazgatóhelyettesének tá­jékoztatása szerint az 1988/ 89-es tanévre 1250-féle ki­adványt kellett gondozniuk, közüliük 80 az új, s mintegy félezer az újranyomtatott kötet. Az idén megjelenő csaknem 26 millió példány nyomtatásában elsősorban a papírhiány — amely már áp­rilistól éreztette hatását —, valamint egyes esetekben a kéziratleadésok csúszása okozott gondot. Emiatt az ál­talános iskolákban négy, a gimnáziumokban nyolc, a. szakközépiskolákban kilenc, a műszaki szakközépiskolák­ban hétféle tankönyvre kell várni szeptember közepéig. Egy-két hetes csúszással érkezik csak az általános is­kolákba az új elSő osztályos ének-zene, az ugyancsak új tagozatos, ötödikes orosz tankönyv, és a kiegészítő is­kolák Természeti ismeretek című új tankönyve, továbbá késéssel jelenik meg az ötö­dikes orosz tankönyvek egy része is. A gimnáziumi kö­tetek közül szeptember 10-ig húzódik például az 1-3. év­folyamos Műalkotások elem­zése című tankönyv, a 4. osztályos spanyol tankönyv, és a 4. osztályos irodalmi szöveggyűjteménynek a meg­jelenése, illetve kiszállítása. További csúszás várható a kéttannyelvű gimnáziumi tankönyvek egy irészénól is: a fordítások, lektorálások és a különböző műszaki nehéz­ségek miatt mintegy 30 új ilyen tankönyv kiadása csak szeptember végétől várható. Miiként a műszaki igazga­tóhelyettes elmondta, a pa- pírhiány az idén a korábbi­nál jóval nagyobb erőfeszí­téseket követelt meg mind a kiadássizervezésben, mind a gyártásban. Az év közben például csaknem negyven munkát kellett váratlanul átcsoportosítani az egyik üzemből' a másikba, amely mintegy 4-4,5 millió kötet sorion kívüli megmozgatását jelentette. Ennek eredménye az idei, viszonylag zökkenő- mentes ellátás, ám a szov­jet papírimport visszafogása már a jövő esztendei tan­könyvkiadást is veszélyezte­ti. A tankönyveknek csak­nem 35 százaléka készül ugyanis újságmyomópapírra, s még 1988-ban mintegy 800 tonna papírt kellene felhasz­nálni ahhoz, hogy a jövő esztendei kiadványok szoká­sos ellőgyártásét időben biz­tosítsák. Ennék a mennyi­ségnek a beérkezése — így mintegy 10 millió, jövőre esedékes tankönyv kinyom­tatása — ma még bizony tá­lán. A terjesztőkkel a napok­ban tartott megbeszélések szerint egyébként az új tan­évre már megjelent kötetek kiszállítása rendben lezaj­lott. Az általános iskolái, a gimnáziumi és a szakközép­iskolai kiadványokat — a már megszokott módon — a tanévkezdés előtt csak az iskolában lehet megvásárol­ni. Azok a tankönyvek, ame­lyek szeptember elején nem kelnek el, az évközi árusí­tásra kijelölt boltokban vá­sárolhatók meg a főváros­ban, illetve vidéken a könyv­értékesítéssel is foglalkozó Műveit Nép boltokban és az álfész-üzletekban. * * * Mi a helyzet Békésben — tettük föl1 a kérdést me­gyénk két legnagyobb, tan­könyvek forgalmazásával is foglalkozó boltja vezetőjé­nek. Bacsa Ferencné; békéscsa­bai Te van Könyvesbolt: — A megyeszékhely és a városkörnyék 24 általános iskolájának tankönyvekkel való ellátását végezzük. Ed­dig csaknem kettőszázféle érike,zett be raktárunkba; több iskola meg is kapta már az igényelt mennyisé­get, sőt olyanról is tudok, ahol már árusítását is meg­kezdték. A könyvek közül összesen hatfajta hiányzik; ezek elsősorban feladatla­pok, valamint néhányféle ta­nári segédkönyv sem jött még meg. összességében azt mondhatom, hogy a szüksé­ges mennyiségnek több mint kilencven százaléka nálunk van már; ez az arány jobb, mint tavaly ilyenkor volt. Gyeraj Andrásné; békés­csabai Radnóti Könyve^fplt: — A boltunkkal szemben álló közgazdasági szakközép- iskola két erre a célra most kölcsön kapott tantermében raktároztuk el az eddig meg­érkezett 1,1 millió forint ér­tékű, a megyeszékhely összes középfokú tanintézetének szükséges könyvet. Pontosan és az érték után nehéz len­ne megmondani, hogy ez hány százaléka a teljes mennyiségnek, ugyanis újra emelkedtek az árak. Első­sorban a szakközépiskolai szaktankönyvekre várunk még, például az egészség- ügyiseknek szántból még egyfajta sem érkezett. Ag­godalomra egyrészt azért nincs ok, mivel1 még két hét van a ’tanévkezdésig, más­részt pedig egyetlenegy ér­tesítésit sem kaptunk, hogy mondjuk nyomdai kapacitás­hiány vagy más eféle miatt nem készülne el időre vala­melyik tankönyv. Különben a jövő héten már megkezd­jük a tankönyvek kiszállítá­sát a gimnáziumokba, szak­közép- és szakmunkásképző iskolákba. N. L. Újabb ítélet a műkincstolvajok ügyében (Folytatás az 1. oldalról) jut? Szerencsére az almá­nál ilyen gond nem lesz: egy Szabolcs megyei itsz három hónapon keresztül nagyobb mennyiségű állmát -árusít itt. A piacot végigjárva a lát­vány valóban árübőségről tanúskodik. Van itt minden. A vevők gondosan /mérlegel­nek. Nem vásárolnak sokat, és Jkeresiik az olcsóbbat. A kereskedő nem jókedvű: — Itt megy tönkre az őszibarack — panaszolja — Pillanatkép a gyulai piacról pedig milyen messziről hoz­tam! És csak annyiért tu­dom adni, amennyiért én is véttem. Akikor hol van meg­fizetve a sok utánajárás, a benziiin ... ? A dinnyetermélő arról be­szél), milyen kiszámíthatat- lán természetű növény ez. Bár az idén jó volt az idő­járás, a termés mégis hul­lámzó képet mutat. A burgonyatermelő Sza­bolcsból jár Békés megyébe, és hordja áruját, mert ebből igazán dömping van. — Aki valamire is tartja munká­ját, nem ad el a Zöldértnek, az áfésiznek — jelenti ki in­dulatosan, mert nem fizetik meg, és cefre lesz az áru, mire a piacra kerül. Szom­szédija egyértelműen a piac burgonya Gyula 6—12 paradicsom 5—20 paprika 5—20 tojás 2,50 uborka 18—20 görögdinnye 5—10 őszibarack 30—70 szőlő 30—70 Mezőkovácsháza adottsá­gjaiból következően (a csalá­di házakhoz nagy kertek tar­toznak) a lakosság többféle zöldség és gyümölcs ter­mesztésével foglalkozik. En­Fotó: Béla Ottó beszűkülését okolja. Itthon már tnem lehet elhelyezni mindent. Ezért ő úgy dön­tött, mindemből csak keveset termel — talán így nem für­dik be annyira, hogy mun­kájából ne (tudna megélni. Oh. Szeghalom Mk.-háza 8 — 8—12 10,­6—8 6—10 7,— 14-30 12—20 16,— 2,50-3 2,50 2,30 10,— 6—15 8 — 8,— 6 — 7,­30,— 30—40 50,— 30,— 40,— 30,— mek ellenére régi gond, hogy a városban megszűnt a heti piac és nincs tehetőség az áruféleségek kötetlen érté­kesítésére. — Hol vásárolják meg a zöldséget és gyümölcsöt? — kérdeztünk meg néhány em­bert a lakótelepen. — Elsősorban a közeli -ma­szek zöldségesnél, de a leg­több árut a központban le­vő Mozaik áruháziból vesz- szük. Felkerestük az áruházát és megnéztük a napi kíná­latot. A legalapvetőbb cik­keket — paradicsom, dinnye, paprika, burgonya — lehet kapni, de a választék nem teljes. — Egyes árufélékből ke­vés van, nem lehet válogat­ni, és nem mindig a legfris­sebb az áru — mondj-a az egyik (vevő. Mások szerint kielégítő a kínálat és elégedettek az árakkal- is. Érdeklődésünkre elmondták, hogy az áruk nagy részét kistermelőktől, kosaras formában vásárolják fel. A vevők tehát találhat­nak mindig megfelelő árut, csupán az a gond, hogy az áruházon kívül' kevés' a te­hetőség a vásárlásra. A vé­lemények egyértelműen azt tükrözik, hogy nagy szükség lenné a szervezett heti pi­acra ... Mennyit ér a forgalomban, mondjuk egy nyugati típusú1 fokéles szablya, egy 13 ge- rezdes buzogány, vagy egy Madonna képével díszített huszárszab lya-töredék ? A kérdés jónéhányszor elhang­zott tegnap Borsi József és Csontos Pál büntetőügyében, akik műkincsek eltulajdo­nításának vádjával kerültek bíróság elé. Első fokon, ta­valy szeptemberben már egyszer ítéletet hirdetett a Békéscsabai Városi Bíróság, de azt a megyei bíróság ha­tályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatását rendel­te el. Csak emlékeztetőül: Borsi Józsefet, a békéscsabai Mun­kácsy Múzeum volt munka­társát és Csontos Pált, Tót­komlós egykori tanácselnö­két az ügyészség azzal vá­dolta, hogy részben a Mun­kácsy Múzeumból, illetve a békési Jantyik Mátyás Mú­zeumból — többnyire közö­sen — műkincseket loptak. Ehhez segítségül szolgált Borsi József szakmai isme­retsége, és az, hogy Csontos budapesti múzeum munka­társaként állított be a két intézménybe. Az eljárás bírósági szaka­széiban — a bűncselekmény -részleteinek tisztázása mel­lett — -kiemelt súllyal sze­repelt az ellopott tárgyak forgalmi értékének, árának megállapítása. Ezért hallga­tott meg a bíróság több szakértők, nevezetesen a BÁV, a Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Múzeum szakembereinek a vélemé­nyét. Végül a Hadtörténeti Múzeum két történészének a forgalmiár-meghatározásait vette alapul, mindenekelőtt azért, mert ez a múzeum in­tenzív -kereskedelmi kapcso­latban áll magángyűjtőkkel és a bizományi áruházakkal. Ily módon a bíróság több mint 300 ezer forint elköve­tési értéket állapított meg. „Szeretném bebizonyítani, hogy nemcsak történészből lehet tolvaj, hanem tolvajból történész is!” — vallotta Borsi József az utolsó szó jogán, utalva arra; eredeti hivatásába majdan vissza­térni, és ott bizonyítani kí­ván. A bíróság egyébként — a tanúvallomások és a szak­értői vélemények mellett — elsősorban Borsi beismerő, részletekben is feltáró vallo­mására támaszkodott az íté­lethozatalnál. A Békéscsabai Városi Bí­róság dr. Domokos Jenő büntetőtanácsa mindkét vád­lottat bűnösnek találta. Ezért az elsőrendű vádlottat, Borsi Józsefet jeléntős érték­re, üzletszerűen, bűnszövet­ségben, folytatólagosan, túl­nyomó részben társtettesként elkövetett lopás bűntette mi­att 1 évi és 6 hónapi sza­badságvesztésre ítélte. Cson­tos Pált jelentős értékre, üz­letszerűen, bűnszövetségben, folytatólagosan, társ tettes­ként elkövetett lopás és na­gyobb értékre, üzletszerűen elkövetett orgazdaság bűn­tette miatt 2 évi és 3 hó­napi szabadságvesztésre ítél­te. A vádlottak és védőik enyhítésért, illetve felmenté­sért fellebbeztek, az ügyész a fellebbezést tekintve 3 napi gondokodást kért, így az ítélet nem jogerős. L, E. Piaci körkép Árubőség és pénztelenség

Next

/
Thumbnails
Contents