Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-17 / 196. szám
1988. augusztus 17., szerda Hz elöadásszám marad — a bérletár emelkedik Új évad előtt a filharmónia Amikor a San Franciscó-i leánykar énekelt a csabai nagytemplomban . . . Fotó: Fazekas László Csillag Áruház, Orosháza Munkahelyi művelődés Péntek délután 2 órakor, amikor először kerestem volna telefonon az orosházi Csillag. Áruház vezetőit, kiderült, hogy ebben az időpontban ebédszünet miatt zárva tart az áruház. Az igazgatóhelyettes, Benkő Kálmánné aztán személyes találkozásunkkor így magyarázta meg ezt a mai városokban már kissé szokatlan helyzetet: — Volt olyan időszak, amikor próbálkoztunk a déli nyitva tartással, de minthogy a forgalom minimálisnak bizonyult, hát visszatértünk a régi formához. így például délután fél 3-tól 6-ig dolgoznak (aiz élelmiszerrészleg kivételével) az eladóink. Sajnos, ez a munkaidő nemigen kedvez az úgynevezett munkahelyi művelődésnek. Hat után mér mindenki hazafelé siet, és azt hiszem, ez érthető is, hiszen dolgozóink zöme nő, feleség, édesanya, akiknek még otthon is rengeteg a tennivalójuk. És ehhez rögtön hozzá. kell tegyem azt,, hogy ez az időbeosztás sokkal súlyosabb gondok elé is állít bennünket, minit a munkahelyi művelődés kérdése. Sok kismama éppen emiatt nem tér vissza a gyes után ide, hiszen képtelen megoldani, hogy 5-kor elmenjen a gyereként a bölcsődébe, vagy az óvodáiba.. . Ezért van aztán az, hogy viszonylag sok képzettség nélküli kiszolgálót is fel kell vennünk. A szakképzettség megszerzésére azonban mindenkit ösztönzünk, aki itt megállja a helyét. . . A munkahelyi művelődésről szólva a továbbiakban Benkő Kálmánná elmondta, hogy ebben az évben a legfontosabb kérdésnek a továbbképzést tartja. Az új gazdálkodási feltételek olyan szövevényesek, hogy ha abban nem tanulnak meg eligazodni az áruház, és ezen belül is az osztályok vezetői1, komoly gazdasági következményei lehetnek . . . — Az Orosháza és Vidéke Áfész, ahová áruházunk is tartozik — folytatta az igazgatóhelyettes —, számos tanfolyamot, tájékoztatót tartott a januárban életbe lépő olyan új fogalmakról, mint a megváltozott számlakészítés, a készpénzfizetési jegyzék, vagy az átárazás rendszere. Ez most mindenki számára olyan szükségszerű „munkahelyi művelődés” volt, ami alól egyikünk sem bújhatott ki... A hagyományos művelődési lehetőségek zömét az áfész-központ művelődési bizottsága irányítja, amelynek áruházuk egyik alkalmazottja is tagja. — Sajnos, azonban ő most szülési szabadságon van — mondta Benkőné —, így a közvetlen kapcsolattartásunk a központtal megnehezült. .. Ha mégis van valami megmozdulás, az inkább a KISZ-eseknek köszönhető. Bár manapság már KISZ-esnek llenni sem olyan népszerű .. . Marad tehát a kérdés: van-e és milyen a munkahelyi művelődés ebben a nagy, orosházi áruházban? —ria Akarjuk, nem akarjuk, hamarosan beköszönt az ősz, s ezzel együtt megkezdődik az Országos Filharmónia újabb évadja. A komoly zene kedvelői már végigböngészhetik az idei programot, sőt, ha a kínálat elég vonzó számukra, meg is vásárolhatják bérleteiket. Mert ezúttal a szokottnál is korábban állt össze a műsor. Hogy minek köszönhető mindez? Erről beszélgettünk a közelmúltban dr. Ambrus Z oltóiméval, a filharmónia megyei kirendeltségének vezetőjével. — Sajnos nem csak arról van szó, hogy a lehető leghamarabb programot akartunk bérleteseink, s az érdeklődők kezébe adni. A sietségnek ennél van egy sokkal prózaibb oka is. Évek óta nem volt áremelésünk. Most országosan magasabbak lettek a bérletárak, ezért amolyan várakozó állásponton van mindenki. A műsorokat igyekeztünk minél körültekintőbben és minél hamarabb összeállítani: propagandaanyagainkat is szétküldjük a napokban. így. ha baj van, ha kevés bérlet kel el, még mindig futja az időből valamiféle „tűzoltó- munkára”. — Miért volt szükség erre az áremelésre? És egyáltalán, mennyi lesz most a bérletek ára? — Előbb a kérdés második felére válaszolnék, hiszen ez az egyszerűbb. A legdrágább felnőttbérlet eddig 340 forint volt, most 390 lett. Az ifjúsági hangver- sorozat négy előadásáért a múlt évben 60 forintot, most 80-at kérünk. Hoigy miért? Eddig olyan alacsonyak voltak az áraink, hogy képtelenek voltunk kompenzálni előadásaink megnövekedett költségeit. Objektumaink nincsenek, így minden városban meg kell fizetnünk a terem díját, a kiszolgáló- személyzetet ... Szóval az emelkedő árak mellett is b iz tosi tan ú rak kell a ha n gversenyek megfelelő körülményeit. És akkor az előadók gázsijáról még nem is beszéltem. Leihet, hogy nem helyes, de próbálunk csökkenteni a propagandakölbsé- géken is. Kevesebb szórólapot, plakátot nyomatunk, de azt a lehető legszebb kivitelben készíttetjük el, hogy aki kézbe veszi, elolvassa, ne csalódjon. Ez a szemlélet hatja át műsorpolitikánkat is. Ha az emelt bérleti árakért nem is tudunk több előadást tartani, a meglévőkre igyekszünk „nagy neveket” hívni, és színvonalas, vonzó programot nyújtani. — Ahogy elnézem a műsortervet, választékban nincs hiány. Itt van például a békéscsabai program. Már az október 3-ai nyitó előadás igazi, zenei eseménynek számít. A Szegedi szimfonikus zenekar Verdi Requiemjét adja elő az evangélikus nagytemplomban. Aztán Békéscsabán mutatkozik be először a helyi szimfonikus zenekar új karnagya, Leonid Gorelik. És ígéretes az Amadinda ütőegyüttes műsora, csakúgy, mint az Állami Hangversenyzenekar fellépése, vagy Ránki Dezső zongoraestje .. . Más városokban is ilyen bőséges a kínálat? — Úgy gondolom, igen. Bánki Dezső például Orosházán és Gyulán is dobogóra lép. Szarvason sem akárkik lépnek közönség elé, hiszen januárban a budapesti vonósokat, februárban .pedig a Keller-vonósnégyest hallhatják a zenekedvelők, hogy csak néhányat említsek az előadók közül. — És Békés? Ha jól tudom, néhány esztendeje a zeneiskola nagytermében rendeznek előadásokat. — így van, s ezúttal sem csalódik, aki Békésen zenei élményhez szeretne jutni. Biztosíték erre a Kellér-vonós négyes, a Budapesti fúvósegyüttes és Falvai Sándor zongoraművész egyaránt. — Lehet, hogy ilyen kínálat mellett még nyereségesek is lesznek? — Azt azért nem hiszem. Az elmúlt évben egyetlen előadás volt, ami nem volt veszteséges, Lehotka Gábor orgonaestje. (De az akkor fellépő San Franciscó-i leánykar költségeit más szervek vállalták!!!) Szóval nem vagyok túlzottan derűlátó. Arról nem beszélve, hogy mindent nem vihetünk be a nagytemplomba. Pedig nem mindegy, hogy ezer vagy négyszáz a hallgatók száma .. . — Hagyjuk egyelőre a pénzkérdést. Beszéljünk inkább a szervezésről, hiszen mégiscsak az a fontos, hogy minél több embernek nyújtsanak zenei élményt. Ha egyáltalán eljönnek a hangversenyre . . . — Tíz éve dolgozom itt, így alapos . tapasztalatból mondhatom, egyre nagyobb erőfeszítésbe kerül megtartani hangverseny-látogatóinkat. Pedig akad segítőnk bőven, A városokban, s a kisebb településeken pedagógusok, népművelők fáradoznak azon, hogy minél több embert megnyerjenek az ügynek. Van, ahol olajozottan megy a dolog. Szarvason, Orosházán, Békésen nem olyan nehéz a szervezés, mint például Gyulán, ahol bizony kétszer annyi energiába kerül becsalogatni hangversenyeinkre a közönséget. — És a megyeszékhelyen? — Régi bérlőinket, akik körülbelül 240-en vannak, ilyenkor megkeressük, hogy jöhetnek, vihetik bérleteiket. Ök feltétlen elsőbbséget élveznek. Van, aki évek óta ugyanahhoz a helyhez ragaszkodik, kérését tiszteletben tartjuk. Sok közöttük a fiatal házas, és a nyugdíjas, ezért részletre is vásárolhatják a bérleteket. Az persze más kérdés, hogy a múlt év óta megoszlanak a lehetőségek, hiszen hagyományos bérleti hangversenyeink mellett, tavaly óta kamarabérleti hangversenyeket is rendezünk a zeneművészeti szakiskola Bartók termében, s a kínálat bizony ott ,is vonzó. — Ha már itt tartunk. A Bartók teremben kik lépnek fel az idén? — Az első előadáson- Dé- csi Zsuzsa mélyhegedűn, Nagy Csaba oboán és Végvári Csaba zongorán játszik. Ezt követően rendezzük meg a bolgár Georgi Badev hegedűestjét, majd Falvai Sándor zongoraestjét. Aztán, hogy megoszliik-e a közönség, vagy mindkét bérletet megveszi, ki tudja? Mindenesetre igyekszünk összehangolni ezeket a programokat. — A befogadó városok száma Békéssel már emelkedett. Várható-e további bővülés? — Valamikor volt Szeghalmon is felnőtt bérleti hangversenysorozatunk, jó lenne ezt a hagyományt tovább folytatni.. . Sok helyen érdeklődnek ifjúsági hangversenyeink iránt, de sajnos szervezésüket nem tudjuk vállalni anyagiak híján. Ha kifizetnék,. amibe kerül... De ezt ők sem bírják. Úgyhogy marad any- nyi', amennyit a korábbi években rendeztünk . . . — Terveik mégis, a jövőre nézve? — Mondhatnám, hogy mi mindent szeretnénk, és hogy mit kellene tenni... De úgy hiszem, akkor vagyok igazán őszinte, ha bevallom, egyelőre más vágyunk nincs, minit hogy az eddigi támogatásokat megkapjuk, hogy partnereink ne kérjenek csillagászati árakat, s hogy meg tudjuk tartani a nézőszámot. — Szóval a túlélés . . . — Valahogy így. . . Szeretnénk átvészelni ezt a nehéz időszakot. A legfontosabb. hogy legyen pár sikeres, teltházas hangverseny, aztán majd csak lesz valahogy ... Nagy Agnes Korszakváltó Országos játék középiskolásoknak Országos történelmi-politikai játékot rendez a táborozó középiskolás diákoknak a hét végén a KISZ Központi Bizottsága: augusztus I9-én, pénteken 16 helyszínen zajlik majd az István királyévfordulót köszöntő ifjúsági mozgalmi rendezvény. A vetélkedő jellegű játék címe: Korszakváltó — óránként százzal. Ennek megfelelően pénteken 10.00 órakor a játék helyszínein István király megkoronázásának évét, 1000-et írnak majd, s minden órában egy újabb évszázadba lépnek a vetélkedő résztvevői. A történelmi-politikai játék pénteken az esti órákban, a XX. századba érkezve ér majd véget. A győztes a balatonszemesi, a balatonfüredi, a kecskeméti, a ceglédi, a velencei, a zalaegerszegi, a tatai, a nagykőrösi, a salgóbányai, a békéscsabai, a kalocsai, a csopaki, a debreceni, a szolnok-tiszaligeti és a siófoki helyszíneken vetélkedő csapatok közül kerül majd ki. Öregek otthona lesz a kastély Medgyesegyházán Ivanus Illés: Hitszegő vagy vértanú?* 3. Valamikor Medgyesegyhá- za egyik szép épülete volt a Telpisz-kastély. Park vette körül, s az árnyas fák alatt nyugalmas csend honolt. Amikor középület lett, tette a dolgát tovább, csak hát elérte más kastélyok végzete ezt is: lepusztult, szinte elvesztette eredeti arcát. Legutóbb szülőotthon volt benne, és amikor ezt megszüntették, merült fel a javaslat: legyen öregek otthona. Persze, ehhez igen sok pénzre volt szükség, és Medgyesegy- háza nagyközség tanácsa nem rendelkezik sok pénzzel. Tárgyalta az ügyet (több alkalommal is) a nagyközségi tanács ülése, és helyeselte az elgondolást, miszerint a megyei tanács vegye gondozásába az épületet, legyen itt olyan öregek otthona, melybe máshonnan is jelentkezhetnek lakók. Miután a megyei tanács azt äs vállalta, hogy anyagiakkal támogatja az orvosi rendelők bővítését, pénzt ad a kastély átalakítására is, a munkát megkezdhették. A tervek szerint — egyelőre — 30 öregnek nyújt majd kényelmes otthont a medgyesegyházi, egykori Telpisz-kastély, melyet (némi átalakítással, bővítéssel ugyan) eredeti formájában állítanak helyre. Már elkészült a kerítés is, pontos mása a réginek, beépítik a tetőteret, stílusosan. Az 5,5 millió forintos (habár már nem valószínű, hogy elég lesz) munkát a Generál Ipari Szolgáltató Szövetkezet mezőkovácsházi építő részlege vállalta, egyben azt is, hogy szeptember 1-jéig elkészülnek. Mint minden hasonló esetben, ez a szeptember 1. — miként arról Serfőző Sándor, a medgyesegyházi tanács vb-titká- ra tájékoztatott — nem lesz tartható, különböző okok miatt. Azzal is számolnak, hogy csak 1989-re érkezhetnek meg a kastélyba az első lakók.. . Amikor felvételünk készült, nagy meleg volt, és igencsak nagy csend az épület körül. Az idő azért hala- doz, meg nem állítható. A Telpisz-kastély átépítése is része az időnek, melynek része még a bizakodás is, hogy egyszer, azért birtokba vehetik majd az öregek, megérdemelt nyugalmuk színterét. (S—D) Fotó: Gál Edit Másnap kora reggel már ott volt a vár főkapuja előtt Radovics Márk, a horvát származású jászául tiszt Per- taf megbízásából, és azt kiáltotta : — Kerecsényi, légy nyugodt, még ma megkapod a választ. E szavak hallatára mintha reménysugár hatolt volna a romhoz hasonlító vár falai közé. A mozogni tudó katonák és polgárok összeölelkeztek örömükben. A végtelen szép élet új reményeket csíráztatott szívükben. A tisztek többsége üdvkiáltással fogadta a főkapitány határozatát. Csak egy kisebb csoport jelent meg Kerecsényi előtt, hogy számonkérje tőle, kinek a megbízásából merte ajánlatát megtenni az ellenségnek. Ennek az elszánt csoportnak a vezérei Jász Lukács és Géczy János hadnagyok voltak. Figyelmeztették, hogy az esküszegés a főkapitányra is éppen úgy vonatkozik, mint a többi védőre, márpedig az eskü úgy szól, hogy •Részlet a szerző azonos című kisregényéből, melyben a gyulai vár 1566. évi ostromának és feladásának történetét dolgozta fel. harcolnak az utolsó csepp vérig. Kerecsényi türelmesen hallgatta a szemrehányó szavakat, majd a végén kijelentette, hogy erre a döntő lépésre a rendkívüli állapot - kényszerítette, és kérte a körülötte állókat, vonuljanak a tanácsterembe és ott döntsék el, jól cselekedett-e vagy sem. Néhány óra elteltével a vár déli oldalán levő emeleti nagyterem tele volt néppel. Minden tiszt, közkatona és polgár, aki úgy érezte, hogy neki is van véleménye az ügyben, odatódult. A nagyteremben hosszú tölgyfából készült lócák voltak és egy nagy asztal. Kerecsényi az aszfalton ült Melich és Bethlen Farkas közt. Arca fáradt volt, gondterhes, haja csapzott, bajusza borzas. Kerecsényi beszélni kezdett: — Sorsdöntő napokat élünk. Éppen ezért elvárom, hogy mindenki úgy beszéljen, ahogy érez. Én a magam részéről mindent megfontoltam, minden lehetőséget számításba vettem, és arra a következtetésre jutottam, hogy az egyetlen bölcs cselekedet részünkről az ellenséggel való alkudozás lehet. — Helyes, éljen! — kiáltották többfelől, de nem maradt el az ellenérvelés sem. — Soha! Mi nem vagyunk árulók, nem bocsátkozunk velük alkudozásba. Aki gyáva, menjen közéjük! — Losonczy István esete intő példa, hogyan jár, aki hisz a pogánynak — egészítette ki Géczy Jász Lukács szavait. — A mi helyzetünk más: mi feltételeket szabhatunk. Mi csak megfelelő kezeskedés mellett állunk ki egyezkedni velük — érvelt Kerecsényi, de ellenfelei máris letorkolták. — Minek vállalkozott hadvezérnek az, aki gyáva? Az ilyen gyászvitézek csak szégyent hoznak a magyar névre. Mi akkor sem adjuk fel a várat, ha százszoros túlerőben van a pogány. Inkább meghalok itt a vár védelmében, mintsem a história hitvány emberként említse a nevemet — ordította Géczy. A virtus szellemében nevelt tisztek soraiban e szavak visszhangra találtak, de szólni senki sem szólt, hagyták a riválisokat csatázni, majd elválik, kinek lesz igaza.
