Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-02 / 183. szám
1988. augusztus 2., kedd o Nyugdíjasokról — nyugdíjasoknak Veszteséges fél év a Csabai Húskernél Hasznára lenni a családnak, a társadalomnak Harminc évvel ezelőtt Szegedről, a hepehupás szentesi úton át öreg teherautó érkezett Szarvasra, megrakva bútorokkal, rajta a család: apa, anya és két gyermek. Ekkor telepedett a Körös-parti városba dr. Pos- gay Elemér kandidátus, tudományos kutató. Nyolc esztendeje él nyugdíjban, de nem nyugalomban. Milyen volt életútja, munkássága, amíg a Szabolcs-Szatmár megyei Űjfehértóról eljutott a Körösök völgyébe? Erről szól írásunk. — Tessedik városa nagyon ideális környezet tudományos kutatásra. Gyorsan megszerettük a kanyargós Körössel, az arborétummal, a ligetekkel és az itt élő emberekkel együtt. Picit „haza” jöttem: Nyíregyházán megismertem azoknak a szarvasi családoknak a le- származottait, akik részt vettek a város újratelepítésében. Gyakornokként a Mezőhegy esi Ménesbirtokon dolgoztam, sokat tanultam a rendkívül szigorú, de igazságos és nagy tudású majorgazdáktól, akiket szerettek, tiszteltek a munkások. Mosonmagyaróváron voltam tanársegéd, ott nősültem, a tudományos kutatást Szegeden kezdtem, majd Szarvason folytattam-folytatom. Az ÖKI-ben most is tudományos tanácsadó vagyok, szívesen adom át tapasztalataimat a fiatalabb generációnak, s közben folytatom a nemesítést. A kandidátusi diplomát 1962-ben szerezte Posgay Elemér, a helyre vetett fű- szerpaprika termelési módszerének kidolgozásával. Az öntözés, a vízigény, a különböző növények öntözéses agrotechnikájának kidolgozásában ért el eredményeket, és vezette az öntözési főosztályt. Egyebek között új pritaminpaprikát és tarka babot nemesített. — Közéleti tevékenység? — Ajaj, az bőven akad — veszi át a szót a feleség, Sára asszony. — Ha telefonon keresik a tanácstól, a népfronttól vagy más szervtől, veszi a kabátját, máris rohan. Apánkat másképp már el sem tudjuk képzelni. Egyebek között elnöke a városszépítő bizottságnak, tagja a HNF elnökségének, a városi tanácsnak, a fejlesztésellátási és az ügyrendi, valamint igazgatási bizottságnak. Fáradhatatlanul küzd a maradiság, az összefonódás ellen, a város építéséért, szépítéséért, a környezet védelméért, a műemlékek, emlékhelyek, szobrok, utcák, terek, temetők, templomok karbantartásáért, megóvásáért. — Azt szeretném, ha Szarvas méltó lenne múltjához, reménybeli jövőjé- hez. Tessedik gondolatait, munkásságát szeretnénk folytatni, arra nevelni a lakosságot, hogy szeressék a rendet, a tisztaságot, a szépet. Ezért díjazzuk a legszebb házakat, utcákat, közterület gondozóit. Az építkezésnél, felújításnál segítünk a színek megválasztásában is, hogy a régi és az új harmonikus egységben legyen egymással. Én szerencsés embernek mondhatom magam: mint tudományos kutató bejártam a világot. A sok jó tapasztalatot Szarvason és környékén szeretném hasznosítani. Egyre többen keresik fel városunkat hazánkból és a nagyvilágból. Ha mindannyian összefogunk, az év minden szakában szép környezet várja a vendégeket, valamennyiünk javára. Értünk el eredményeket. de nem eleget. A közműépítések után például — az érvényes tanácsi rendelet ellenére — a vállalkozók nem teszik rendbe a feldúlt terepet, ez sok plusz pénzt elvisz a város költségvetéséből. Vannak foglalkoztatási gondok, a dolgozók kiszolgáltatottnak érzik magukat, eszi nem eszi, ott kell dolgozni és annyiért, amire a lehetőség kínálkozik. Ezen iparfejlesztéssel lehel segíteni. Jó lenne, ha a szolgáltatásban és a kereskedelemben is nagyobb lenne a konkurencia, a lakosság meny- nyiségileg, minőségileg nagyobb választékot kapjon. Társadalmi munkára lehet mozgósítani az embereket, de csak akkor, ha abból neki személyes haszna származik: pl. útburkolat-építés, csatornaásás stb. A magam módján én szívesen segítek ebben. Az unokáim már itt őshonosak, mi a mamával nem költözünk el innen, jól érezzük magunkat. — Hobbija? — Az unokákkal való foglalkozás, a szőlő- és gyümölcstermelés. A négy unoka közül egy-kettő állandóan itt tartózkodik, de gyakran együtt a népes család minden tagja. A mama szeret és nagyon jókat tud sütni, főzni, én pedig, amit lehet, megtermelek hozzá. Nyelveket, történelmet, földrajzot, matematikát, környezetvédelmet tanulok az unokáimmal. Nyaralni mindig együtt megyünk, mire felnőnek, megismerik hazánk legszebb tájait, történelmi, műemléki nevezetességeit. Ügy vélem: legfőbb cél, hogy amíg szusszal bírjuk, hasznára legyünk a családnak és a társadalomnak. Akkor nem érezzük, hogy mennyire eljárt felettünk az Idő- Ary Róza adókkal kötött szerződések alapját. Ettől bárhol eltérhetnek — több követeléssel persze —, de ez a minimum, ami kötelező a munkaadóra és a szakszervezetre egyaránt. A munkanélküli segély egy részét az állam adja. Ezt nem minden szakszervezet pótolja ki. de a nyomdász igen. Persze csak olyan mértékig, hogy a munkanélkü- Linek ne kelljen , adózni. Ha a munkanélküli nem talál munkát két és fél évig, az állam köteles hét hónapon át munkáról gondoskodni a számára. Ezután újból kezdődhet a két és fél éves periódus. Két és fél év után pedig havi 3 ezer dán korona szociális segélyben részesül a munkanélküli. A szerződés arról is szól, ha egy nyomdász 10 évig egy munkahelyen dolgozik, az öt hét alapszabadságára három plusz nap jár. Azt is a nyomdászok vívták ki, hogy az a nyugdíjas, aki 12 évig szakszervezeti tag volt. a nyugdíján felül a munkaadótól 660 koronát kap havonta, s hogy a betegség idejére 100-százalékos fizetés jár. De ebben az ezüst könyvecskében az évente járó munkaruhától kezdve a munkaidőn keresztül, a .tisztségviselők jogosítványáig minden benne van. A törvény* négyévenként vizsgálják át, de a bérkérdéseket kétévente. — A kormány nem mer olyan területre lépni, amely- lyel meg tudná szorítani a szakszervezeteket — mondta Dán Lundrup. — De mert takarékoskodni kell, a kormány az egészségügyre és a kultúrára áldoz most emiatt kevesebbet. Azt is Dán fejtette ki, hogy minden szak- szervezet ereje attól függ, hogy a munkahelyeken hogyan végzi a bizalmi a munkáját. A bizalmi védett, az egyezség alapján nem lehet neki felmondani. Ám a bi- zalmik felkészítése is alapos. Dániában irágylik is érte a nyomdászokat, mert náluk a legképzettebb a bi - B zalmi gárda. Később Kaj Pedersen, a I Dán Nyomdász Szakszervezet vezetője is fogadta delegációnkat, aki a szétszabdalt dán szakszervezeti mozgalom új törekvéséről, a kartellbe tömörülésről beszélt. Szeptemberben, a kongresszusukon ez lesz a fő téma. Egyelőre úgy tűnik. § sok szakszervezet ellenáll. (Érdekes megjegyezni, hogy a lapkiadás területén külön szakszervezetet alkot a nyomdász, a grafikus, a litográfus és az újságíró. Egy munkahelyen belül alakulhat úgy, hogy 6-8 féle szak- szervezet tagjai a dolgozók. A nyomdában még a karbantartók is más szakszervezethez tartoznak.) S hogy mit jelent a munkahelyen szakszervezeti munkát végezni, hogyan képzik a 'tisztségviselőket, arról később szólunk. (Folytatjuk) Kép, szöveg: B. Sajti Emese II folyamat megfordítására törekszenek A Csabai Húsker az elmúlt évben legeredményesebb évét zárta. A szövetkezeti kereskedelmi és élelmiszer- ipari vállalat 1,6 milliárdos forgalmat bonyolított le 1987-ben, nyereségük elérte a 62 millió forintot. Ezért is hatott meglepetésként az a hír, hogy az idei első félévben veszteséges a vállalat. Felkerestük Balogh János igazgatót a témával kapcsolatban. — Elöljáróban azzal kezdeném, hogy az új szabályozó rendszer mintegy 35 millió forint kiesést okozott. Bruttósításra 10 millió forintot, a társadalombiztosítási járulékra további 10 millió forintot fizetünk ki az idén. Emellett jelentősen emelkedtek a banki terhek, ma már jó ha kapunk pénzt 18 százalékos kamatra. Hozzáteszem még, hogy az élő sertés felvásárlási áremelése érzékenyen érinti a vállalatot. Mivel évente 100-115 ezer sertés levágására van lehetőségünk, az éleződő piaci versenyben biztosítani kell a Ijapacitás kihasználását. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha megfizetjük a termelőknek a hízósertéseket. Az 1987-eshez képest az idén 2 forint 80 fillérrel fizetünk többet a sertés kilogrammjáért. Mindez éves szinten 25 millió forintot tesz ki. Még hozzáteszem, az év eleji hús fogyasztói áremelés 10 százalékkal csökkentette forgalmunkat. Ezek az okok vezettek oda, hogy az első fél évben több millió forintos veszteség jött össze. — Ügy tudom, erre az évre 20 millió forint nyereséget terveztek. Az év első hat hónapjának adatai alapján milyen esélyt lát a teljesítésre? — Nyolc év óta állok a vállalat élén. Még nem volt ilyen fél évünk, hogy veszteségesek legyünk. Egyébként a profilunkból adódóan mindig a második fél év a jobb, hiszen ilyenkor jönnek a zöldségfélék, amelyeknek egy részét exportáljuk. A közelmúltban több vezetői megbeszélést tartottunk, s ezen megfogalmaztuk a tennivalókat. Ügy ítélem meg. hogy a második fél évben javulnak pozícióink, s ha 20 milliót nem is, de több mint 10 millió forint nyereséget várok. — Milyen intézkedéseket hoztak az eredményesebb gazdálkodás érdekében? — Elsősorban a piaci igények kielégítésére törekszünk. Jelenleg például 80- féle terméket gyárt a húsüzemünk, amelyből jó néhány veszteséges. Úgy gondolom, a mai gazdasági helyzetben csak azt érdemes gyártani, amely jövedelmet hoz. Éppen ezért intézkedéseket tettünk a veszteséges termékek megszüntetésére, illetve arányuk visszaszorítására. Ismeretes, hogy a húsüzemben tavaly befejeződött a rekontsrukció első üteme, amely több mint 100 millió forintba került. Most folytatni kellene a második ütemet, a melegüzemi felújítást, de erre nincs pénzünk, így elhalasztottuk ezt a munkát. Űj termékkel jelentkezünk a piacon, ez a burgonyás kolbász. Reméljük, keresett termék lesz ez az olcsóbb árfekvésű, az egészséges táplálkozást szolgáló készítmény. Várhatóan csökkenteni fogjuk a vágások számát is, a piaci igényekhez, az ésszerűséghez igazodunk. — Mi újság a zöldségfronton? Milyen exportkilátásaik vannak az év hátralevő részében? — Tavaly volt először nyereséges a zöldségágazatunk. Ezt elsősorban az exportnak tulajdonítjuk. Reméljük, az idén folytatódik a gazdaságos export. Kilátásaink kedvezőek. Vöröshagymából az egyik legnagyobb exportáló vagyunk az országban. Míg tavaly 16 ezer tonna vöröshagymát szállítottunk elsősorban Angliába és az NSZK-ba, addig az idén 20 ezer tonnát szeretnénk exportálni. Az első szállítmányok a napokban indultak útnak Tótkomlós és Makó körzetéből. Augusztus 20-ig 8-10 ezer tonnát ki kell szállítanunk vöröshagymából, hiszen csak így tudjuk megelőzni vetély- társainkat, mivel mi dug- hagymáról nevelt terméket exportálunk. Az első kamion már elment az NSZK-ba, dinnyével megrakottan. Tavaly 1500 tonna dinnyét szállítottunk külföldre, az idén megcéloztuk a 2 ezer tonnát. Az NSZK mellett szocialista országokba, Lengyelországba és Csehszlovákiába is szállítjuk a diny- nyét. Jelentős tőkés kivitelt bonyolítunk le étkezési szárazbabból, mákból, köménymagból és borsóból. — A harmadik fő területük a kereskedelem. Az üdítő ital, a konzervfélék és a tápforgalmazás milyen kilátásokkal dolgozik? — Ezen a tevékenységen csak néhány százalékos nyereség van. Elsősorban a partnerek jobb kiszolgálását tartjuk szem előtt Békéscsaba és Orosháza környékén. Saját hálózatú kereskedelmi egységeinkben évente 90 millió forint értékű tápot, premixet forgalmazunk. Sajnos,, némileg visszaesett ez a tevékenység, mivel egyre több vetélytárs jelenik meg a piacon. Ennek ellenére az első fél évben egyedül ez az ágazat volt nyereséges. * * * A Csabai Húsker vezetése közgazdasági elemző munkát folytat arról, mi okozta az első fél év veszteségeit. Már több intézkedést hoztak, amelyektől a folyamat megfordulását várják. Emellett kisebb szervezeti korszerűsítésre is sor kerül várhatóan a közeljövőben a vállalatnál. A megtett lépések mind-mind azt a célt szolgálják, hogy év végére nyereséggel zárjon a szövetkezeti vállalat. (Verasztó) Ki a beteg? Az Iparszerű Hústermelést Szervező Közös Vállalat szegedi tanácskozásán a tenyésztők számára megdöbbentő adatot hoztak nyilvánosságra. A törzsállomány 25-30 százaléka meddő, vagy meddőségre hajlamos. Az Állattenyésztési Kutató Intézet felkészült a meddő anyakocák kiszűrésére a tenyésztésbevétel előtti időszakban. Ez igazán megnyugtató. Olyan műszereket vásároltak, melyekkel lényegében műtéti beavatkozás nélkül megállapítható a pontos diagnózis. Értetlenül vesz az ember tudomást minden olyanról, ami számára új, de ezzel az ok, a hiba keresése lényegében nem fejeződött be. Ezt a nagyon sajnálatos tényt egyszerűen nem lehet csak tudomásul ven- .ni. A legszaporább háziállat, amely az ország egyik legnagyobb „húsbányája”, bajban, betegségben, szaporátlanságban szenved'? A szakemberek véleménye szerint igen. A szaporátlanság valami súlyos emberi mulasztásnak a következménye. Valami hiányzik a környezetéből ennek a jószágnak, ami a sertést disznóvá tette. A mesterséges életkörülmények, a tenyészanyag felnevelése ugyanolyan technológiával, mint ahogyan a végterméket hizlalják, megbosszúlja magát. íme a bosszú el is érkezett. Az üzemek újabb számlát nyithatnak a meddőség kezelésének költségeire. Vásárolhatják a gyógyszereket, olyasmire költhetik kevéske pénzüket, amit a tenyészanyag tartástechnológiájának megváltoztatásával cl lehetne kerülni. Battérián, mesterséges környezetben csak a felnevelés minden tényezőjének biztosításával lehet jó tenyészanyagot nevelni. A mozgás és a friss levegő a sertés számára nélkülözhetetlen, különösen akkor, ha tenyész- kocák és nagy tenyészértékű apaállatok felnevelése a feladat. Rácspadozaton, ahol egy sertésre még egy négyzetméter mozgástér sem jut, nehezen képzelhető el a szilárd szervezetű, jó kötésű, termékeny jószág felnövekedése. A helyzet egyre kedvezőtlenebb, mivel az apaállatok spermiuma is egyre több beteg hímivarsejtet tartalmaz. Kérem, valahol nagyon nagy hibát követtek el! Az állomány rohamosan halad a „kihalás” irányába. Az utóbbi időben a sertésállomány terméketlensége a korábbi kétszerese! Nyilván az ebből származó költségek is nagymértékben hozzájárulnak az ágazat terheihez, rontják a jövedelmezőséget. Mit lehetne tenni? A sertésből, különösen a tenyészanyagból, szilárd szervezetű, termékeny, jó húsformájú egyedeket kellene nevelni, lehetőleg természetes körülmények között: sok mozgással és jó levegőn. Ennek a módját kellene megtalálni, hogy megelőzzük a meddőség és minden másfajta betegség kialakulását. Valószínű, a ma sertése sem tudja elviselni azokat a civilizált körülményeket és tartásmódot, melyet számára drága pénzen igyekszünk biztosítani. Lehetséges, hogy a tenyésztés és a hizlalás különböző fázisaiban nincs is erre szüksége. A sertés mindig is disznó volt. Ha nem annak tekintettük, belebetegedett, mint most is. D. K. Odense olyan, mint egy kis ékszeres doboz