Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-15 / 194. szám
1988. augusztus 15., hétfő NÉPÚJSÁG „Egy lépést se hátra!” Sztálin 227-es számú parancsa n nagyvilág ..bb • CÁFOLJÁK AZ ÜJABB SZOVJET- AMERIKAI CSÚCSTALÁLKOZÓ HÍRÉT Az amerikai külügyminisztérium szóvivője határozottan cáfolta azt, hogy az Egyesült Államok újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozót tervezne. A hírt az U. S. News and World Report c. hetilap hétfőn megjelenő száma kközli majd, de a hetilap lenyomatai már szombaton eljutottak a sajtóhoz. A jelentés szerint Washington felvetette, hogy Mihail Gorbacsov vegyen ré'SiZt az ENSZ közgyűlésének szeptember közepén kezdődő új ülésszakán az általános vitában, és ebből az alkalomból tartsanak New Yorkban Reagan elnökkel egy újabb, immár ötödik csúcstalálkozót is. A csúcstalálkozónak a hetilap szerint „búcsú” jellege lenne, mivel Reagan januárban megválik tisztétől. • AZ IRAKI ÉS IRÁNI ELNÖK A FRONTVONALBAN Az iraki és iráni elnök egyaránt felkereste a frontvonalat, ahol az ENSZ-erők előkészítő alakulatai rövidesen megkezdik helyszíni tevékenységüket. Szaddám Húszéin iraki elnök a front középső szakaszán járt, majd ellátogatott több környékbeli településre. Ali Hamen,ei iráni elnök a déli körzet katonái előtt mondott beszédében éberségre szólított fel, hangoztatva, hogy ”az ellenségben nem szabad megbízni”. • A TERVEKNEK MK<,FELELŐEN HALAD a SZOVJET CSAPATOK KIVONÁSA AFGANISZTÁNBÓL Mint Moszkvában és Kabulban hivatalosan bejelentették, az előzetesen kitű- zöttnél egy nappal előbb, vasárnap befejeződött az Afganisztánban szolgálatot teljesítő szovjet csapategységek felének kivonása. A genfi megállapodások augusztus 15-ét, vagyis hétfőt jelölik meg az első kivonulási fázis határidejeként. A jelentések szerint a 30 afgán tartomány közül 25- ben immár egyetlen szovjet kaitona sem állomásozik. A csapatkivonás most kezdődő második szakaszában csak ót tartományban: az Iránnal határos Heratban, Kabulban és a szovjet határ felé vezető három tartományban maradnak szovjet csapatok. • EMIGRÁNS KORMÁNY HELYETT PALESZTIN ÁLLAMOT A Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet (PFSZ) emigráns kormány létrehozása helyett egy palesztin állam megalakításának a lehetőségéit tanulmányozza — jelentette ki a BBC-nek adott nyilatkozatában Labib Tera- zi, a PFSZ ENSZ-képviselő- je. Mint Terazi elmondta, a javaslatot jóváhagyásra a Palesztinái Nemzeti Tanács (PNT) közelgő ülése elé viszik. A palesztin állam kikiáltása után a PNT átmeneti kormányt alakítana, vagy felelős vezetőkből álló testület vinné az ügyeket mindaddig, amíg az államot hivatalosan megalapítanák az 1982-es fezi, és a legutóbbi algíri csúcsértekezlet határozatainak megfelelően. Az arab csúcsok támogatták egy önálló palesztin állam megalapítását Jeruzsálem fővárossal az Izrael álltai 1967-ben megszállt területeken. • DÉL-AFRIKA KÉPES ATOMBOMBÁT ELŐÁLLÍTANI Az atomsorompó egyezményhez való csatlakozás lehetősége fontos, de kényes kérdés is egyben — jelentette ki Roelof Botba, dél-afrikai külügyminiszter Bécs- ben, miután tárgyalást folytatott a kérdésben amerikai, szovjet és brit diplomatákkal. A megbeszélések konkrét eredmény nélkül zárultak, s Botha hangsúlyozta, hogy további tárgyalások szükségesek. A megbeszéléseket követő sajtóértekezleten, elutazása előtt Botha közölte: Dél-Afrika képes előállítani atombombát. Arra a kérdésre azonban, hogy rendelkezik-e már országa ilyen fegyverrel, a külügyminiszter kitérő választ adott, csupán azt hangsúlyozva, hogy „elő tud állítani, ha akar”. A napokban egy olyan dokumentummal ismerkedhe- - tett meg a nagyközönség Moszkvában, amelyet 48 éven át csak hallomásból, utalásokból ismert a világ: ez Sztálin híres 227-es számú parancsának, az „Egy lépést se hátra!” című utasításnak a szövege, amelyet 1942. július 28-án írt alá. Mint az Izvesztyija vasárnapi számában olvasható interjúból Alekszandr Szam- szonov történész elmondja, a parancsot és a róla szóló cikket csak a Sztálingrádi csata című monográfiájának legújabb kiadásában lehetett publikálni, de még itt is hiányoztak a dokumentumból a kényesnek vagy kétségesnek minősített részek. Ilyen, eddig titokban tartott része volt a sztálini parancsnak az, amelyben az úgynevezett utóőrsökről van szó. — A moszkvai csata után a német csapatok harci szelleme erősen hanyatlott, s ekkor a fasiszták megtorló lépéseket tettek: utóőrsöket állítottak fel, amelyek feladata a pánikba esett katonák, az őrhelyüket vagy harcállásukat önkényesen elhagyók azonnali felkoncolá- sa volt — mondja a történész. A szóban forgó sztálini rendelet értékelése szerint a német hadsereg harci szelleme az utóőrsök tevékenysége nyomán javult, ezért célszerű átvenni ezt a módszert az ellenségtől. Az utasításban arról is szó van, hogy nem szabad tovább hátrálni, mert az már a végleges vereséget jelentené. Szamszonov elmondja: maga is harcolt a nagy honvédő háborúban, ezért személyes élményeiből is tudja, miben állt a 227-es parancs kegyetlensége. Az utasítás nem vette figyelembe a konkrét helyzetet, így azt sem, ha egy egység kilátástalan helyzetbe került. A 227-es parancs lényege éppen az volt, hogy szigorúan tilos a visszavonulás a felsőbb parancsnokság utasítása nélkül. Aki ennek ellenszegült, főbe lőtték. A parancsban Sztálin elrendelte tiszti büntetőzászlóaljak és büntetőszázadok felállítását és bevetését is. Ez ugyanúgy indokolatlan és kegyetlen döntés volt, mint az, hogy a parancs hazaárulónak és kivégzendőnek minősített minden olyan parancsnokot és politikai tisztet, aki — akár csak taktikai megfontolásból is — elöljárói parancsa nélkül visszavonult egységével — mondta Szamszonov, aki további, még ma is titokban tartott történelmi dokumentumok közzétételét sürgette az Izvesztyijának adott nyilatkozatában. Diákok tüntettek tegnap Szöulban az utcán fekve a kormány ellen, követelve a mára tervezett észak- és dél-koreai diákok közötti panmindzsoni találkozó megtartását Az újvidéki AUcnuftó -ban olvastuk: Propaganda Első kép: az ulcinji strand homokjában mellém ül egy fekete hajú, mosolygós asszonyka: — Végre van kivel beszélgetni, látom, a Politikát olvassa. Mi Pljevljáról jöttünk, itt vagyunk a bányásznyaralóban, de kellemetlenül érzem magam itt a strandon, mert itt mindenki siptárul beszél. Második kép: útban hazafelé poggyászokkal körülvéve várakozunk a vonatra a bari vasútállomáson. Bizalmasan hozzánk fordul egy középkorú nő és szállást kínál. Mondván, hogy mi már hazafelé tartunk, megkérdezi, hol nyaraltunk. — Ulcinjban? Szép ott, de tele van albánokkal. Ha most ezt a két jelenetet általánosítva azt mondanánk, hogy a Crna Gora-i tengerparton a crnagoraiak nem kedvelik az albánokat, ugyanabba a hibába esnénk, mint a napokban a belgrádi sajtóban, elsősorban a Politika Ekspresben dolgozó kollégáink, akik a véleménykutatás tudományos elveire fittyet hányva ,,közvéleménykutatásuk” során a Vajdaságban olyan embereket szólaltattak meg akik szóról szóra azt fújták a Szerb SZK Alkotmányának módosításával kapcsolatban, mint a szerbiai propaganda, nevezetesen, hogy semmit sem veszítenek, ha a Szerb SZK saját hatáskörét kiszélesíti az egész területén. Ezt a véleményt minden vajdasági véleményével azonosítva azt propagálta ez a sajtó, hogy az alkotmánymódosításban felmerülő problémának a tartományi vezetőségnek a saját hatalmáért és foteljáért folyó bürokratikus harcából erednek, amelyben a közös érdekek a személyes érdékek mögé szorulnak. A Politika Ekspres egyben azt is állítja, hogy a köztársasági alkotmány módosításéira felkínált alkotmány- függelékek nem csorbítják a tartományok autonómiájának legapróbb részét sem, nem szüntetik meg egyik tartományi szervet sem, nem csorbítanak a tartományokban, egyetlen jogot sem. Arra azonban már nem adott magyarázatot, hogy ha már ez így van, akkor egyáltalán miért kell védeni a vajdasági vezetőséginek a fotelt, amikor egyik tartományi szerv sem szűnik meg, tehált a fotelok maradnak . . . Mindenesetre, a „fotelekért való bürokrata' harc” jó eszköznek bizonyult a tartományok létezése ellen folyó propagandában, akárcsak az egyes vélemények általánosítása. Az emberek egy-egy kérdéssel kapcsolatos álláspontjai tudati és érzelmi alapon* bontakoznak ki. Ha az a cél, hogy a kommunikáció útján, ezeket az álláspontokat meghatározott céllal megváltoztassuk, propagandáról beszélünk. Az amerikai értelmezés szerint a propaganda az, amikor társadalmilag igazolatlan céllal folyik az álláspontok megváltoztatására irányuló tevékenység, az európai értelmezés szerint a propaganda társadalmilag igazolt céllal is folyhat. Bármilyen propagandáról legyen is szó, az eszközök szinte azonosak. A politikai propaganda esetében* a pozitív érzelmek kiváltása végett -kii kell emelni, hogy a* propagált cél demokratikus, szabadságszerető, haladó, s hogy aiz ellenlábas nem a haza, hanem egyéni érdekeit tartja szem előtt. Ajánlatos a különféle szimbólumokat használni, elsősorban a nemzeti zászlót, de szinte biztos sikernek számít a nemzet nagyságára, történelmére és hagyományaira való hivatkozás. Hathatós eszköz a népre való hivatkozás, és sikert szavatol az is, ha bűnbakot találunk a nehézségekre, ha a propagált célokat azonosítani tudjuk azzal, ami közel áll a tömegekhez, ami számukra értéknek számít, mint például a nemzet becsülete, a nemzet hagyományai. Mindezekkel az eszközökkel nap nap után találkozunk. A Szerb SZK Alkotmányának módosítását valóságos propagandahad,járat kíséri, és az említett eszközök felhasználásával a köztársasági állami funkciók kiszélesítésének fontosságát a kosovói áldatlan helyzettel hozzák összefüggésbe. Mintha az alkotmány s az autonómia okozta volna az ellenforradalmat, az irredentizmust, a nemzeti elkülönülést, az albán nacionalistáknak a kosovói szerbekre és crnagoraiakra való nyomását. A kosovói problémák megoldására ebben a propagandáiban újabb nemzeti elkülönülést, „a szerb nemzet egyesítését” kínálják fel, hivatkozva a tartományok államiságának veszélyére, amely azzal járna, hogy a szerbek „három elkülönült államban élnének”. Arról már nem szól a propaganda, milyen helye van a nap alatt ezen a területen a többi nemzetnek és nemzetiségnek, s arról sem, hogy a nemzeti szempont mellett öniigaagatású közösségünkben van még egy nagyon fontos dolog, az osztályszempont, a dolgozó ember. így, e propaganda hatására kerülhetett be a kosovói szerb és crnagorai asszonyok követeléseiről szóló felhívásba többek között az is, hogy egy nyelv (a szar-b nyelv) használatát követelik. E propagandát nap nap után* hallva talán már csodálkozni sem szabadna, hogy az írásunk elején említett két crnagorai asszonynak előítéletei vannak az albánokkal szemben, hogy zavarja őket, ha albánul beszélnek. A propaganda megtette hatásét. De hol a határ? Friedrich Anna A MOZDULATLANSÁG BAJNOKA A portugál Antonio Gomes Santos neve bekerült a Guinness könyvébe. Mozdulatlanságával tett világhírnévre szert. A lisszaboni Amoreiras kereskedelmi központban egy nap 15 óra és 2 percig állt mozdulatlanul. Az elődje a nagykönyv szerint 15 óra hosszat és 25 másodpercet bírt ki. TERJED A BIGÁMIA Sanghájban és más keletkínai tartományokban terjedőben van a bigámia. A. vidékről érkező, s a városokban idénymunkát vállaló fiatal házas férfiak gyakran vesznek magukhoz második feleséget. így akarják megszerezni a városban való letelepedés jogát. Nők is gyakran mennek férjhez újra, anélkül, hogy az előzőtől elváltak volna, de ezt általában szükségből teszik. A bigámia miatt elítélt nők fele az első férj állandó ütlegei elől igyekszik a második védőszárnyai alá húzódni. FOGORVOSHOZ MENET ELVESZETT Az amerikai centreville-i Frank Collier 74 éves férfi személygépkocsijával a fogorvoshoz indult, amely egyórányira volt a lakásától, és útközben eltévedt. A hatóságok 17 óra hosszat keresték, ezalatt ezer kilométert tettek meg, és bejárták az Amerikai Egyesült Államok négy szövetségi államát. A keresésre indulóknak kétszer kellett tankolniuk. Végül az otthonától távol találták meg az éhes és felzaklatott idős férfit, egy közeli szállóban helyezték el, míg a barátai megérkeztek, hogy hazavezethessék. A szerencsésen végződő kirándulás után Collier kijelentette, hogy soha többé nem Jog egyedül fogorvoshoz menni. SZOVJET bandák Az úgynevezett kazanyi jelenségről, vagyis a fiatalkorúak bandáinak véres, nem ritkán halálos áldozatokkal is járó háborúskodásáról közöl több részes elemzést a Novoje Vrem- ja című hetilap. A sorozat első fejezete egyebek között azt firtatja, vajon milyen kapcsolat van az első látásra véletlenszerűnek tűnő összecsapások és a szervezett alvilág, a peresztrojkával szemben álló maffiák között. A cikk szerzője úgy véli, hogy az idén napvilágra került és a rendkívül kemény, könyörtelen verekedésekkel kísért kazanyi jelenség egy általánosabb és mélyebb társadalmi betegség szélsőséges megnyilvánulása. A cikkíró szerint a bandák rendkívüli szervezettségre utaló működése, a váratlan „tűzszünetek” és az összefogás egy harmadik, veszélyesebb csoport felszámolására, mind mind annak jelei, hogy a háttérből irányítják, manipulálják a gangeket, amelyeknek összecsapásai valójában nem véletlenszerűek. A jelenség elemzését bonyolítja, hogy ezek a fiatalokból, főleg serdülőkből álló bandák, nem sorolhatóak sem a bűnbandák közé, sem a hagyományos játszótéri csoportosulásokhoz, sem pedig a nem hivatalos egyesületekhez. Ezek a csapatok manapság sokkal inkább az elmúlt húsz év társadalom- patalógiai folyamatainak metszéspontján kialakult „sajátságos mikrotársadalmat” képeznek — állapítja meg a cikk szerzője, az elemzés folytatását ígérve. HÁZASSÁGBAN 81 ÉVE John és Bertha akkor kötöttek házasságot az Amerikai Egyesült Államokban, amikor Theodore Roosvelt volVriz elnök, együtt élték át a második világháborút, figyelemmel kísérték az amerikai űrkutatásokat, és egymás mellett öregedtek meg, Bertha Weaver 96, Johan Weaver 97 éves, 81 évvel ezelőtt kötöttek házasságot, és az amerikai Roopvilleben élnek. A szülők annak idején a házasságkötésbe nem adták beleegyezésüket, ezért a fiatalembernek meg kellett szöktetnie szíve választottját, akivel azóta is hosz- szú hosszú évek során együtt él, sőt, úgy tartják őket számon, hogy az USA legrégebben házasságot kötött párja. Tizenhárom gyerekük született, közülük már csak hatan élnek, ötven unokájuk, és több mint száz dédunokájuk és 25 ükunokájuk van. Figyelem, áramszünet! Értesítjük T. fogyasztóinkat, hogy hálózati berendezéseink karbantartása miatt áramszünetet tartunk BÉKÉSCSABÁN, 1988. augusztus 16-án 6.30-tól 16.00 óráig, és augusztus I7-én 6.30-tól 9.30 óráig a Bokányi D. u. és a Székely M. u.—Orosházi út felől táplált hálózaton, a Kereki úton és a Nagy Sándor, Mátyás király utcák onnan táplált hálózatán, a Kereki út melletti külterületen, a Kenderföldek területén, a Szabadkígyósi út mentén, a Fiumei—Lajta—Gyár utca Kereki út felől táplált hálózatán, a Wagner, Máriássy, Vaskapu utcákban. Hálózati berendezéseinket az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni. Démász Üzemigazgatóság Békéscsabai Kirendeltsége Figyelem, áramszünet! Értesítjük t. fogyasztóinkat, hogy hálózati berendezéseinken végzett karbantartási munkák miatt áramszünetet tartunk 1988. augusztus 15-én 6.30-tól 16.00 óráig és augusztus 16-án 6.30-tól 9.30 óráig a Batsányi u.—Szamuely u.—Franklin u.—városhatár által behatárolt területen. Hálózati berendezéseinket a karbantartás ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni. DÉMÁSZ-ÜZEMIGAZGATÓSÁG BÉKÉSCSABAI KIRENDELTSÉGE
