Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-15 / 194. szám
1988. augusztus 15., hétfő i ^ /ivVJ ..." ......................~%ß Ünnepélyesen búcsúztatták a Szent Jobbot Székesfehérvárott Ünnepélyes külsőségek között búcsúztatták vasárnap a székesfehérváriak, és az ország minden részéből ösz- szesereglett több tízezer zarándok az I. István halálának 950. évfordulója alkalmából két napra Székesfehérvárra érkezett Szent Jobbot, a magyarság évszázadok óta megkülönböztetett tisztelettel övezett nemzeti és vallási ereklyéjét. Az ősi város székesegyháza már reggel fél 7-től tárt kapukkal várta a hívőket, s mindazokat, akiket az emlékezés és a tisztelet arra indított, hogy leróják kegyeletüket történelmünk e kiemelkedő nagyságának emléke előtt. Déliellőtt ünnepi szentmisét tartottak, amelyen Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta : az államalapító Szent István halálának 950. évfordulóján arra emlékezünk, hogy életműve meghatározó volt nemzeti életünk élindításában, a magyar történelem és kultúra alakításában. A továbbiakban — Hartvik püspök krónikájából idézve — a király életének és életművének a mához ás szóló tanításairól szólott. Az ünnepi szentmise után megszólalt a város össizes harangja: a király Székesfehérvárott őrzött fejereklyéjét és a Szent Jobbot a sok ezer résztvevő sorfala között az István király álltai építtetett bazilika maradványait őrző romikertbe vitték. Az ott megtartott búcsúceremóniián — a magas egyházi méltóságokon kívül — jelen vol-. tak Fejér .megye és Székes- fehérvár állami és társadalmi vezetői, köztük Barts Osz- kárné, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára, Heiter Julianna, a megyei tanács elnökhelyettese és Horváth András, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. Részletek hangzottak el István király Intelmeiből, majd a megye és város állami, társadalmi szervezetei és a székesfehérváriak nevében Balsay István, a Székes- fehérvári Városi Tanács elnöke búcsúzott a nemzeti ereklyétől. Hangsúlyozta, hogy a hajdani koronázó város mindig hódolattal és elismeréssel adózik I. István király államalapító és or- száigépítő művének. A székesfehérváriak büszkék arra, hogy városuk falai között volt az ország legjelentősebb szellemi központja, az írásbeliség, az irodalom és a zeneművészet bölcsője, a legfontosabb országgyűlések, bírói ítélkezések helye, ott valósult meg először a legfejlettebb városi önkormányzat. A város 'tanácsának elnöke után, a hívők nevében, Keresztes Sándor, a budafoki egyháziközség világi elnöke szólt István király mának is szóló tanításairól, végül pedig Szakos Gyula székes- fehérvári megyés püspök szólott a résztvevőkhöz. Arra hívta fel a figyelmüket: kamatoztassák Szent István örökségét népünk, családunk, gyermekeink, ifjúságiunk, valamint a nemes erkölcsök és a családi tűzhely szentségének megőrzése érdekében. Az ünnepi beszédeket követően az egyházaik, valamint a város lakossága az állami és társadalmi szervezetek képviseletében a kegyelet és a hála koszorúit helyezték el István király sírhelyének fedőlapjára. Az ünnepség a Himnusz és a Szózat hangjaival fejeződött be, majd ismét megkend ultak a harangok, s az ereklyéket ünnepi menetben visszakísérték a püspöki székesegyházba. A nemzeti ereklye országi járó útja során paég Győrben, Szegeden, Nyíregyházán és Pécsett lesz majd látható. Pokoli hőségben... Enyhülés a strandokon (Folytatás az 1. oldalról) nagyon tudnak törődni, a háztáji leköti teljes energiájukat, így inkább az idegenek töltik meg a strandot. Nincs gond az étel- és ital- kiszolgálással, van hideg- és meleg étel, a hűtött italról nem is beszélve. Hadd jegyezzem meg, ha már hívott, hogy strandunk ad otthont a ma induló MHSZ könnyűbúvár-szakosztálya egyhetes, intenzív edzőtáborának. Ezen tizennyolc, 6— 14 éves gyerek vesz -részt. Telefonhívásunkra a nagy- szénási fürdőben Pataki Fe- rencné fürdővezető jelentkezik a vonal tűi oldalán. — A hét végén ezerkétszá- zan látogattak el a fürdőnkbe. Ennél lényegesen többen szoktak itt megfordulni, de most búcsú volt a faluban, ezért inkább oda mentek. A fürdő területén két büfé üzemel, s így nincs gondjuk azoknak, akik otthonról nem hoztak magukkal elemózsiát, innivalót. Ellátják hűtött itallal, hideg élelemmel, kolbásszal, virsliivel a pihenni vágyókat. A jövő hét végén, Alkotmányunk ünnepe alkalmából augusztus 19-én este kezdődik a strandon a medencebál, ami augusztus 20-án hajnalig tart majd. Ezen hosszú évek óta sok száz fiatal vesz részt, reméljük, így lesz ez a hét végén is. Füzesgyarmaton Nagy Józseftől kaptuk az információt. — Ha az előző évekhez hasonlítom a forgalmunkat, gyengének mondanám. Ugyanis a ikét nap alatt csak ezerháromszázán váltottak jegyet. Arra gqndolok, hogy sok fürdőzőt „szippantott” el a Szeghalmon kialakított szabadstrand a Sebes- Körös partján. Sok százan inkább oda mennek, a természetbe, két okból is: ingyen van, meg romantikusabb is talán .. . Hiába a kánikula, egész héten nem volt nagyobb a forgalom, napi 3-400-nál. Az ellátást kielégítőnek mondanám, már ami -az étkezési lehetőségeket illeti, van a strand területén lacikonyha, gofrisütő, vendéglő is, ahol étkezhetnek. Szanazug: a Körösök partján, a szanazugi összefolyástól!, ameddig a szem ellát, mindkét irányban és oldalon színes sátrak sorakoznak, fürdőzők tömegei napoznak, csüngnek, szorítkoznak a stégeken, ugrálnak, úsznak a vízben. Még jó, hogy ilyen sök hely jut a széles mederben mindenkinek, elférnek az úszók, a pancsolók, s a vízisportok kedvelői. A magas vízállású folyóban csak a biztonsággal úszóknak tanácsos fürdeni, bár a vízimenitő-szol- gálat önkéntesei ezen a partszakaszon rendszeres ügyeletet tartanak. Elővigyázatosabbak lehetnének viszont a motorcsónakosak, a vízisí- zők, akik az úszók fejét kerülgetve száguldoznak, nem éppen a vízi KRESZ szabályai szerint. A hét vége tapasztalata: csak vízben, és lehetőleg szabad vízben el- viseíhetőek ezek a napok. B. V—B. Zs. Fotó: Kovács Erzsébet Soha ennyi vendége nem volt a falunak, mint szombaton reggeltől estig. Jöttek a régi bélmegyeriek, akik itt születtek, de elszármaztak a megye, netán az ország más vidékeire; jöttek, akik hosz- szabb-rövidebb ideig itt dolgoztak, és megszerették az itteni dolgos népet, és jöttek azok is, akik a tavalyi Bélmegyer-napon jól érezték magukat. Jól tették, hiszen ezen a mostani, augusztus 13-i Bélmegyer-napon valóságos vásárok, búcsúk hangulata teremtődött újjá, az ország minden tájáról, Komóditól Bogyiszlóig, Budapesttől Kunbajáig 49 állami vállalat, kisszövetkezet és 87 magánkereskedő, kisiparos, étel-ital szolgáltató ütötte fel sátrát a bélmegyeri főutcán, véges-végig. A szombaton is dühöngő kánikulában hömpölygött az érdeklődő és vásárló sokaság a sátorutcákban, mások az általános iskola udvarán felállított alkalmi színpad műsorát nézték és tapsolták. Itt nyitotta meg délelőtt 10 órakor az idei Bélmegyer- napot Varjú Ferenc tanácselnök. Első helyen a hazalátogató, egykori bélmegye- rieket köszöntötte, a dédunokákat, unokákat, akik közül sokan ezen a nyáron jöttek el először, hogy nagyapáik, dédapáik szülőhelyével megismerkedjenek, és az itt élő, mintegy 1500 vendégszerető bélmegyerivel, akiknek közös ösz- szefogásából és akaratából teremtették meg erkölcsi és anyagi alapját annak, hogy a Bélmegyer-nap minél hamarabb hagyomány legyen, hogy az év egyetlen nyári napján barátok, ismerősök, a kis falu lokálpatriótái találkozhassanak. A tanácselnök a nap rendezőbizottságának nevében kívánt jó szórakozást, jó vásárlást, hasznos üzletkötéseket a község vendégeinek, akik, mint mondotta, jelenlétükkel is igazolják az elképzelés életrevalóságát, a Bélmegyer-nap jövőjét. Az elnöki megnyitó után a helyi általános iskola gyermekegyüttesének vidám, színes, kedves programját tapsolta a publikum, a népi táncosok és a citerazenekar nem csak a szülők elismerését vívta ki. Közben mind jobban terebélyesedett a vásári forgatag, szólt a zene, végig a főutca során sült kolbász illata terjengett, Pre- kop János békéscsabai tanár-keramikus alkalmi bemutatóját sok százan nézték és figyelték; hogyan készül a korongolt edény? Lehetett vásárolni bazári játékokat, népi hímzéseket, bá- ránvbőröket, elegáns farmerszoknyát, fonott kosarakat, ülőgarnitúrákat; felsorolni sem könnyű mind. Nagy sikere volt a Komádi Építő és Szolgáltató Ipari Kisszövetkezetnek, mely fenyőfából készült nyolcszemélyes, kerti filagóriát (!) hozott bemutatóba, 14 700 forintért, természetesen plusz az elmaradhatatlan áfa, amit nagy betűkkel is lehet írni, így: ÁFA. De még ezzel együtt is elnyerte a né- zelődők tetszését, miként az a két keréken gördíthető, dupla fafotel és -asztal (mindez összeszerelve)', melyhez már csak pázsitos, szép kert szükségeltetik, és hideg üdítő, netán pezsgő, a teljes kényelemhez. És ez a „tologatható” csoda sem kerül többe 4800 forintnál, plusz az elmaradhatatlan plusz.. . Zajlott tehát az élet Bél- megyeren, 1988. augusztus 13-án, a második Bélmegyer-napon. Délután Antal Imre vezérletével budapesti művészek szabadtéri vidámkodása adta meg az • alaphangot, majd a gyomaend- rődi Körösmenti néptáncegyüttes műsora következett. Fél 9-től az R-GO-konoert zárta a napot, melynek híre — a bélmegyeriek, a házigazda Üjbarázda Téesz és a község vezetői joggal hihetik — távoli vidékekre is eljutott. Hogy mennnyi sült kolbász, hurka, és .hány. sült csirke fogyott, még nincs róla adat, de az kétségtelen, hogy jó nap volt, keltek a portékák, és akik itt szombaton jól érezték magukat, jövőre is eljönnek majd az invitáló szóra, hogy vendégel legyenek a harmadik Bélmegyer-napnak. (sass e.) A bélmegyeri főutcán 49 állami vállalat, kisszövetkezet és 87 magánkereskedő, kisiparos állított ki a vásársoron Fotó: Kovács Erzsébet Épül a pécsi Lenau-ház Megkezdődött a ppcsi Genau-háiz építése, amivel várhatóan. 1989 nyarára készülnek el .teljesen. Ez lesz a naigy létszámú hazai német nemzetiség anyanyelvi és kulturális központja, egyben a Nikolaus Lenau Közművelődési Egyesület otthona is. A Kultur verein Lenau az első magyarországi nemzetiségi egyesület, amelynek bejegyzett tagijai vannak, s új formája a nemzetiségpoliti- ka megvalósításának. Tevékenysége az egész országra kiterjed. Jelenleg más szocialista országban nem működik ehhez hasonló nemzetiségi szervezet. Névadója az 1802 és 1850 között éltt Nikolaus Lenau osztrák—német költő, aki a történetem Magyarországon született, s mintegy szimbóluma a Kö- zép-Európában együtt élő népek szellemi összetartozásának. Kerner Lőrinc, a Lenau Egyesület elnöke az MTI munkatársának elmondta, hogy széles 'körű hazai és külföldi támogatással jön létre a Lenauhiaus. A terv megvalósításának elősegítésére közös nyilatkozatot írt aló Pécs és NSZK-beli testvérvárosa, Felllbach tanácsa. Vásári forgatag Bélmegyeren * Nagy sikert aratott a helybeliek táncegyüttese
