Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-15 / 194. szám

1988. augusztus 15., hétfő i ^ /ivVJ ..." ......................~%ß Ünnepélyesen búcsúztatták a Szent Jobbot Székesfehérvárott Ünnepélyes külsőségek között búcsúztatták vasárnap a székesfehérváriak, és az ország minden részéből ösz- szesereglett több tízezer zarándok az I. István halálának 950. évfordulója alkalmából két napra Székesfehérvárra érkezett Szent Jobbot, a magyarság évszázadok óta meg­különböztetett tisztelettel övezett nemzeti és vallási erek­lyéjét. Az ősi város székesegyháza már reggel fél 7-től tárt kapukkal várta a hívőket, s mindazokat, akiket az emlékezés és a tisztelet arra indított, hogy leróják ke­gyeletüket történelmünk e kiemelkedő nagyságának em­léke előtt. Déliellőtt ünnepi szentmisét tartottak, amelyen Paskai László bíboros, prímás, esz­tergomi érsek, a magyar ka­tolikus püspöki kar elnöke mondott beszédet. Hangsú­lyozta : az államalapító Szent István halálának 950. évfor­dulóján arra emlékezünk, hogy életműve meghatározó volt nemzeti életünk élindí­tásában, a magyar történe­lem és kultúra alakításában. A továbbiakban — Hartvik püspök krónikájából idézve — a király életének és élet­művének a mához ás szóló tanításairól szólott. Az ünnepi szentmise után megszólalt a város össizes harangja: a király Székesfe­hérvárott őrzött fejereklyé­jét és a Szent Jobbot a sok ezer résztvevő sorfala között az István király álltai építte­tett bazilika maradványait őrző romikertbe vitték. Az ott megtartott búcsúceremó­niián — a magas egyházi mél­tóságokon kívül — jelen vol-. tak Fejér .megye és Székes- fehérvár állami és társadal­mi vezetői, köztük Barts Osz- kárné, az MSZMP Fejér Me­gyei Bizottságának első tit­kára, Heiter Julianna, a me­gyei tanács elnökhelyettese és Horváth András, a Haza­fias Népfront megyei bizott­ságának titkára. Részletek hangzottak el István király Intelmeiből, majd a megye és város ál­lami, társadalmi szervezetei és a székesfehérváriak nevé­ben Balsay István, a Székes- fehérvári Városi Tanács el­nöke búcsúzott a nemzeti ereklyétől. Hangsúlyozta, hogy a hajdani koronázó vá­ros mindig hódolattal és el­ismeréssel adózik I. István király államalapító és or- száigépítő művének. A szé­kesfehérváriak büszkék arra, hogy városuk falai között volt az ország legjelentősebb szellemi központja, az írás­beliség, az irodalom és a ze­neművészet bölcsője, a leg­fontosabb országgyűlések, bí­rói ítélkezések helye, ott va­lósult meg először a legfej­lettebb városi önkormány­zat. A város 'tanácsának elnö­ke után, a hívők nevében, Keresztes Sándor, a budafo­ki egyháziközség világi elnö­ke szólt István király mának is szóló tanításairól, végül pedig Szakos Gyula székes- fehérvári megyés püspök szólott a résztvevőkhöz. Ar­ra hívta fel a figyelmüket: kamatoztassák Szent István örökségét népünk, családunk, gyermekeink, ifjúságiunk, va­lamint a nemes erkölcsök és a családi tűzhely szentségé­nek megőrzése érdekében. Az ünnepi beszédeket kö­vetően az egyházaik, vala­mint a város lakossága az állami és társadalmi szerve­zetek képviseletében a ke­gyelet és a hála koszorúit helyezték el István király sírhelyének fedőlapjára. Az ünnepség a Himnusz és a Szózat hangjaival fejező­dött be, majd ismét meg­kend ultak a harangok, s az ereklyéket ünnepi menetben visszakísérték a püspöki szé­kesegyházba. A nemzeti ereklye országi járó útja során paég Győr­ben, Szegeden, Nyíregyházán és Pécsett lesz majd látható. Pokoli hőségben... Enyhülés a strandokon (Folytatás az 1. oldalról) nagyon tudnak törődni, a háztáji leköti teljes energiá­jukat, így inkább az idege­nek töltik meg a strandot. Nincs gond az étel- és ital- kiszolgálással, van hideg- és meleg étel, a hűtött italról nem is beszélve. Hadd je­gyezzem meg, ha már hí­vott, hogy strandunk ad ott­hont a ma induló MHSZ könnyűbúvár-szakosztálya egyhetes, intenzív edzőtábo­rának. Ezen tizennyolc, 6— 14 éves gyerek vesz -részt. Telefonhívásunkra a nagy- szénási fürdőben Pataki Fe- rencné fürdővezető jelentke­zik a vonal tűi oldalán. — A hét végén ezerkétszá- zan látogattak el a fürdőnk­be. Ennél lényegesen többen szoktak itt megfordulni, de most búcsú volt a faluban, ezért inkább oda mentek. A fürdő területén két büfé üzemel, s így nincs gondjuk azoknak, akik otthonról nem hoztak magukkal elemózsiát, innivalót. Ellátják hűtött itallal, hideg élelemmel, kol­básszal, virsliivel a pihenni vágyókat. A jövő hét végén, Alkotmányunk ünnepe al­kalmából augusztus 19-én este kezdődik a strandon a medencebál, ami augusztus 20-án hajnalig tart majd. Ezen hosszú évek óta sok száz fiatal vesz részt, remél­jük, így lesz ez a hét végén is. Füzesgyarmaton Nagy Jó­zseftől kaptuk az informá­ciót. — Ha az előző évekhez hasonlítom a forgalmunkat, gyengének mondanám. Ugyanis a ikét nap alatt csak ezerháromszázán vál­tottak jegyet. Arra gqndolok, hogy sok fürdőzőt „szippan­tott” el a Szeghalmon kiala­kított szabadstrand a Sebes- Körös partján. Sok százan inkább oda mennek, a ter­mészetbe, két okból is: in­gyen van, meg romantiku­sabb is talán .. . Hiába a kánikula, egész héten nem volt nagyobb a forgalom, napi 3-400-nál. Az ellátást kielégítőnek monda­nám, már ami -az étkezési le­hetőségeket illeti, van a strand területén lacikonyha, gofrisütő, vendéglő is, ahol étkezhetnek. Szanazug: a Körösök part­ján, a szanazugi összefolyás­tól!, ameddig a szem ellát, mindkét irányban és olda­lon színes sátrak sorakoz­nak, fürdőzők tömegei na­poznak, csüngnek, szorítkoz­nak a stégeken, ugrálnak, úsznak a vízben. Még jó, hogy ilyen sök hely jut a széles mederben mindenki­nek, elférnek az úszók, a pancsolók, s a vízisportok kedvelői. A magas vízállású folyóban csak a biztonság­gal úszóknak tanácsos für­deni, bár a vízimenitő-szol- gálat önkéntesei ezen a part­szakaszon rendszeres ügyele­tet tartanak. Elővigyázato­sabbak lehetnének viszont a motorcsónakosak, a vízisí- zők, akik az úszók fejét ke­rülgetve száguldoznak, nem éppen a vízi KRESZ szabá­lyai szerint. A hét vége ta­pasztalata: csak vízben, és lehetőleg szabad vízben el- viseíhetőek ezek a napok. B. V—B. Zs. Fotó: Kovács Erzsébet Soha ennyi vendége nem volt a falunak, mint szom­baton reggeltől estig. Jöttek a régi bélmegyeriek, akik itt születtek, de elszármaztak a megye, netán az ország más vidékeire; jöttek, akik hosz- szabb-rövidebb ideig itt dol­goztak, és megszerették az itteni dolgos népet, és jöt­tek azok is, akik a tavalyi Bélmegyer-napon jól érez­ték magukat. Jól tették, hi­szen ezen a mostani, augusz­tus 13-i Bélmegyer-napon valóságos vásárok, búcsúk hangulata teremtődött újjá, az ország minden tájáról, Komóditól Bogyiszlóig, Bu­dapesttől Kunbajáig 49 ál­lami vállalat, kisszövetkezet és 87 magánkereskedő, kis­iparos, étel-ital szolgáltató ütötte fel sátrát a bélme­gyeri főutcán, véges-végig. A szombaton is dühöngő kánikulában hömpölygött az érdeklődő és vásárló soka­ság a sátorutcákban, mások az általános iskola udvarán felállított alkalmi színpad műsorát nézték és tapsolták. Itt nyitotta meg délelőtt 10 órakor az idei Bélmegyer- napot Varjú Ferenc tanács­elnök. Első helyen a haza­látogató, egykori bélmegye- rieket köszöntötte, a déd­unokákat, unokákat, akik közül sokan ezen a nyáron jöttek el először, hogy nagyapáik, dédapáik szülő­helyével megismerkedje­nek, és az itt élő, mintegy 1500 vendégszerető bélme­gyerivel, akiknek közös ösz- szefogásából és akaratából teremtették meg erkölcsi és anyagi alapját annak, hogy a Bélmegyer-nap minél ha­marabb hagyomány legyen, hogy az év egyetlen nyári napján barátok, ismerősök, a kis falu lokálpatriótái ta­lálkozhassanak. A tanácselnök a nap ren­dezőbizottságának nevében kívánt jó szórakozást, jó vásárlást, hasznos üzletköté­seket a község vendégeinek, akik, mint mondotta, jelen­létükkel is igazolják az el­képzelés életrevalóságát, a Bélmegyer-nap jövőjét. Az elnöki megnyitó után a helyi általános iskola gyer­mekegyüttesének vidám, szí­nes, kedves programját tap­solta a publikum, a népi táncosok és a citerazenekar nem csak a szülők elismeré­sét vívta ki. Közben mind jobban terebélyesedett a vásári forgatag, szólt a ze­ne, végig a főutca során sült kolbász illata terjengett, Pre- kop János békéscsabai ta­nár-keramikus alkalmi be­mutatóját sok százan néz­ték és figyelték; hogyan ké­szül a korongolt edény? Le­hetett vásárolni bazári játé­kokat, népi hímzéseket, bá- ránvbőröket, elegáns far­merszoknyát, fonott kosara­kat, ülőgarnitúrákat; felso­rolni sem könnyű mind. Nagy sikere volt a Komádi Építő és Szolgáltató Ipari Kisszövetkezetnek, mely fe­nyőfából készült nyolcszemé­lyes, kerti filagóriát (!) ho­zott bemutatóba, 14 700 fo­rintért, természetesen plusz az elmaradhatatlan áfa, amit nagy betűkkel is lehet írni, így: ÁFA. De még ez­zel együtt is elnyerte a né- zelődők tetszését, miként az a két keréken gördíthető, dupla fafotel és -asztal (mindez összeszerelve)', melyhez már csak pázsitos, szép kert szükségeltetik, és hideg üdítő, netán pezsgő, a teljes kényelemhez. És ez a „tologatható” csoda sem ke­rül többe 4800 forintnál, plusz az elmaradhatatlan plusz.. . Zajlott tehát az élet Bél- megyeren, 1988. augusztus 13-án, a második Bélme­gyer-napon. Délután Antal Imre vezérletével budapesti művészek szabadtéri vidám­kodása adta meg az • alap­hangot, majd a gyomaend- rődi Körösmenti néptánc­együttes műsora következett. Fél 9-től az R-GO-konoert zárta a napot, melynek hí­re — a bélmegyeriek, a há­zigazda Üjbarázda Téesz és a község vezetői joggal hi­hetik — távoli vidékekre is eljutott. Hogy mennnyi sült kol­bász, hurka, és .hány. sült csirke fogyott, még nincs róla adat, de az kétségtelen, hogy jó nap volt, keltek a portékák, és akik itt szom­baton jól érezték magukat, jövőre is eljönnek majd az invitáló szóra, hogy vendé­gel legyenek a harmadik Bélmegyer-napnak. (sass e.) A bélmegyeri főutcán 49 állami vállalat, kisszövetkezet és 87 magánkereskedő, kisiparos ál­lított ki a vásársoron Fotó: Kovács Erzsébet Épül a pécsi Lenau-ház Megkezdődött a ppcsi Ge­nau-háiz építése, amivel vár­hatóan. 1989 nyarára készül­nek el .teljesen. Ez lesz a naigy létszámú hazai német nemzetiség anyanyelvi és kulturális központja, egyben a Nikolaus Lenau Közműve­lődési Egyesület otthona is. A Kultur verein Lenau az el­ső magyarországi nemzetisé­gi egyesület, amelynek be­jegyzett tagijai vannak, s új formája a nemzetiségpoliti- ka megvalósításának. Tevé­kenysége az egész országra kiterjed. Jelenleg más szo­cialista országban nem mű­ködik ehhez hasonló nemze­tiségi szervezet. Névadója az 1802 és 1850 között éltt Niko­laus Lenau osztrák—német költő, aki a történetem Ma­gyarországon született, s mintegy szimbóluma a Kö- zép-Európában együtt élő népek szellemi összetartozá­sának. Kerner Lőrinc, a Lenau Egyesület elnöke az MTI munkatársának elmondta, hogy széles 'körű hazai és külföldi támogatással jön létre a Lenauhiaus. A terv megvalósításának elősegíté­sére közös nyilatkozatot írt aló Pécs és NSZK-beli test­vérvárosa, Felllbach tanácsa. Vásári forgatag Bélmegyeren * Nagy sikert aratott a helybeliek táncegyüttese

Next

/
Thumbnails
Contents