Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-13 / 166. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. JÚLIUS 13., SZERDA Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM Közösen a gondok megoldásáért Egy körút és sok-sok tapasztalat a megyeszékhelyen Új buszpályaudvar, nyu­gati kertváros, bányatavak, idősek klubja, szociális ott­hon — és gerlai kastély. A lista korántsem teljes, de mint példasor jól mutatja, mekkora beruházások apasztják a város amúgy sem vastag pénztárcáját, jel­zi továbbá, hogy milyen fe­szültségekkel kell szembe­nézni a lakásépítésben, a közművesítésben, a szociális ellátásban, s hogy kezdemé- nyezőkész vállalati vezetők hogyan szolgálják a város érdekeit. Békéscsabának ezt az ar­cát mutatták meg közelről is tegnap Szabó Miklósnak, a megyei pártbizottság első titkárának azon a körúton, amelyre a város párt- és ta­nácsi vezetői hívták meg őt. A mikrobusz a pártbizott­ság székháza elől indult: utasai: Szabó Miklós. Kutas Gyula, a békéscsabai párt- bizottság első titkára, dr. Gally Mihály Békéscsaba ta­nácselnöke és tisztségviselő társaik. Már túl vagyunk a bevezető beszélgetésen, ahol Kutas Gyula a megyeszék­hely funkcióból adódó fele­lősségről beszélt, meg arról: minden kérdésben koránt­sem kell a város vezetésének azonos véleményen lenni, vi­tákra van szükség, de a fő kérdésben, a lakosság iránti felelősségben, az ő érdekei­ket szolgáló összehangolt munkában igenis egységes szemlélet szükséges. Hang­súlyozta: sok lakossági köz­érzetjavító intézkedés nem is pénzkérdés, például az ud­variasabb ügyintézés, a szé­lesebb körű tájékoztatás. Gally Mihály tanácselnök pontos áttekintést adott a város jelenlegi helyzetéről, elmondta többek között, hogv négyszázmillió foíint a? adósság. Nyomasztó gond. hogy a legnagyobb az elma­radás az egészségügyben: a kórházi és a szociális ottho­ni bővítés nem történt meg. és elmaradt két rendelő ki­alakítása is. Teljesült ugyan­akkor a tervekhez képest az oktatás és a kommunális fej­lesztés. A lakásgondokon enyhít a „Hargita” KISZ-la- kásépítő akció, a mostani második ütemben ' száznégy fiatal család jut kedvező fel­tételekkel otthonhoz a nyu­gati kertvárosban. A me­gyeszékhely nagy gondja a buszpályaudvar. Nyolcvan- millió forintos tervezett költséggel kezdődött a beru­házás, ebből negyvenmillió jutott volna a városi tanács­ra, aztán több koordinációs partner kilépett, maradt a Volán a vállalt 20 millió fo­rinttal és 160 milliót kell a tanácsnak „kinyögnie’’. Vé­gül egy biztató lehetőségről: ruhaipari főiskola létesítésé­re ígérkezik alkalom Békés­csabán! A hallottak után Szabó Miklós a támogatásáról biz­tosította a- város vezetését. Messze egyetért azzal — fej­tette ki —, hogy még na­gyobb figyelmet érdemelnek (Folytatás a 3. oldalon) Tanácskozott az MSZMP Politikai Bizottsága Az MSZMP Politikai Bi­zottsága július 12-i ülésén tájékoztatót hallgatott meg Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának Mihail Gorba- csovval, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkárával és más szovjet vezetőkkel foly­tatott moszkvai megbeszélé­seiről. A testület előterjesz­tést vitatott meg a politikai nyilvánosságról, a tájékozta­tás megújításáról, és a párt tevékenységéről a sajtóban. Ügy döntött, hogy az erre vonatkozó állásfoglalás ter­vezetét vitára bocsátja, s an­nak tapasztalatai felhasz­nálásával megfelelő időben a Központi Bizottság elé ter­jeszti. A Politikai Bizottság elfo­gadta a Központi Bizottság mellett működő bizottságok és munkaközösségek szemé­lyi összetételére vonatkozó javaslatot, s egyéb személyi kérdésekkel is foglalkozott; Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága Amint arról már koráb­ban hírt adtunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának ülését július 13-ra összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy tárgyalja meg a nép­gazdaság fejlődésének év ele­ji tapasztalatairól szóló je­lentést, az 1989. évi fejlődés fő irányaira, a gyülekezési és az egyesülési jog szabályo­zásának fő elveire, a Köz­ponti Bizottság és a Politi- "kai Bizottság káderhatásköri listájára, valamint személyi kérdésekre vonatkozó javas­latokat. Dr. Berzsenyi László, az Itiforr Gt. igazgatója a rostos al ma- és meggylé fogyasztását ajánlja Mész-börze Békésen II műemlékvédelemről, a hatósági munkáról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Gyu­lavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — tegnap ülést tartott. A napirend a következő volt: — A műemlékvédelem helyzete és feladatai Békés megyé­ben, — a hatósági munkavégzés tapasztalatai a községi taná­csok szakigazgatási szerveinél, — jelentés Mezőgyán és Csnádapáca tanácsi szerveinek munkájáról, — bejelentések. Az elsőként tárgyalt elő­terjesztés bevezetőben meg­állapította. hogy megyénk­ben jelenleg 40 településen 251 nyilvántartott műemlék van. Legismertebbek a gyu­lai vár, a vésztői Mágor pusztai Csolt-monostor és a mezőhegyes! népi építészeti együttes. Kevésbé ismertek a szarvasi szárazmalom, a szabadkígvósi Wencheim- kastély. Eredetüket tekintve egyházi jellegű épületeink mintegy 30 százalékot, az ipari yagv mezőgazdasági jellegű műemlékek 40 szá­zalékot tesznek ki. a népi építészet 20 százalékot kép­visel. a többi kastély, kúria, egyéb középület. Mint ' az előterjesztés is hangsúlyozta, a témát olvan időszakban tárgvalia a tes­tület.' amikor műemlékek megítélése, értékelése válto­zik. egvre inkább felismer- iük. hogy ezek nemzeti va­gyonunk értékes részét ké­pezik. Ugyanakkor a szűkös anvasi eszközök nem teszik lehpfővé a kellő igénvű fenn­tartást. megőrzést. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy a műemlékek állapotát nagy­mértékben - meghatározza azok nagysága, illetve keze­lői hozzáállása. A táiházak. emlékházak, ipari, mezőgaz­dasági műemlékek állapota általában jó, hasonló mond­ható el az egyházi kezelésű- ekről. melyek felújítása fo­lyamatos. Jó példa erre a békéscsabai nagytemplom, az idén felújított , tótkomlósi, szarvasi, mezőberényi temp­lomok. A legnagyobb gondot azok a nagyméretű épületek okozzák, amelyek nagysá­guk, leromlott állapotuk miatt csak nagy költséggel állíthatók helyre. Ilyen a gyulai vár, az Almássy-kas- télv, vagy a Fancsika-pusztai kastély, amelv a gyakori gazdaváltás, hányattatás mi­att szinte teljesen tönkre­ment. Ezek megfelelő fel­újítása. fenntartása csak olvan esetben történhet meg­felelően. ahol az anyagi le­hetőségek párosulnak a hoz­záértő igényességgel. Szép példa erre a mezőhegvesi településegvüttes. amelv or­szágosan is elismerést érde­mel. Ugyancsak gond, hogy néhány nagyméretű épület­ben. kastélyban olyan intéz­mény van. amelv funkciója nem alkalmas arra. hogv a felújításához szükséges pénzt úgvmond kitermelje. Kézen­fekvő a külföldi tőke bevo­nása. amely eevben az ide­genforgalom megvei fellen­dítéséhez is hozzájárulna. Ennek jegyében indult meg a szabadkígvósi Weincjí- heim-, a geszti Tisza- és a Zsadánv. Fancsika-pusztai kastélyok hasznosításának előkészítése. A vitában is a legtöbb szó a pénzhiányról, az időveszte­ségről, a kezelés gondatlan­ságairól esett. Ugyancsak többen szóltak a felsorolt műemlékek külföldi tőkével történő hasznosításáról, amelyben úgy tűnik, lassan kedvező fordulat lehetséges. Vita alakult ki arról, álla-' mi vagy társadalmi feladat-e a műemlékek megőrzése. Az egyik vélemény szerint első­sorban az állam köteles gon­doskodni az értékek meg­óvásáról, a másik szerint ez társadalmi összefogás nél­kül nem lehetséges. Ugyan­csak ütköztek a vélemények a tekintetben, időszerű volt-e egyáltalán most, e pénzszű­kös időben napirendre tűzni a témát, vagy várni kellett volna vele. Mindezek után a testület az előterjesztést el­fogadta, és felkérte a mű­emléki albizottságot, a vá­rosszépítő egyesületeket, hogy a műemlékek felkuta­tásában, megóvásában le­gyenek a helyi tanácsok se­Az egyik legismertebb és leginkább felújításra szoruló műemlék a gyulai vár, közé­pen a rondella gítségére. Felhívta továbbá a figyelmet, hogy a VIII. öt­éves terv előkészítése során fel kell kutatni azokat a ha­zai és külföldi anyagi eszkö­zöket, amelyek kiegészíthe­tik a tanácsi ráfordításokat. A következő téma A ható­sági munkavégzés helyzete a községi tanácsok szakigazga­tási szerveinél címet viselte. Megállapítható, hogy a taná­csi szervek hatósági tevé­kenységét a lakosság élénk érdeklődéssel kíséri, s ezért a hatósági ügyek törvényes, szakszerű intézése jelentő­sen befolyásolja a tanácsok és a lakosság kapcsolatát. A községi hatósági munka színvonalát alapvetően a sze­mélyi feltételek határozzák meg. A naj#yközségekben ezek adottak, a kisebb tele­püléseken azonban már nem ilyen egvértelmű ’ a helyzet. A kétszintű igazgatás beve­zetése előtt a végrehajtó bi­zottság áttekinti ezt a prob­lémát. és igvekszik javítani a helyzeten. Általános tapasz­talat. hoev a községeknél, nagvközségeknél nagvobb gondot fordítanak a tanács­tagok . véleménvének kikéré­sére. mint a városokban. Ez bizonyos szempontból érthe­tő is. hisz a községekben a tanácstagok szinte vala- mennvi választópolgárt sze- mélvesen ismerik. A végre- hattó bizottság a jelentést a vitában elhangzottakkal esvütt elfogadta. A továbbiakban Mezőgván és Csanádaoácg tanácsi szer­veinek munkáiéról szóló be­számolót vitatták meg. Mindkét településen jelen­tős és eredméhves erőfeszí­tések történtek a lakosság ■ellátásának javítására, a ta­nácsi munka színvonalának emelésére Ezt a végrehajtó bizottság elismerte. A testületi ülés bejelenté­sekkel zárult. S. F. A fogyasztási szövetkeze­tek megyei szövetségét azzal a kéréssel kereste fel a Kő­bányai Sörgyár, a Csabai Húsker és a Mester-Coop- Itiforr Gt, hogy termékeik piaci elhelyezéséhez támoga­tást kérjenek. Arról van szó, hogy a három vállalat a me­gye 16 fogyasztási szövetke­zetét szeretné megnyerni olyan cikkek forgalmazásá­ra, melyek kereslete a váro­si és az idegenforgalmi terü­leteken a fizetőképes keres­let hiánya mia|t csökkent. Az eddig hiányosan ellá­tott Békés megye áfész-érde- keltségű településeire a jö­vőben több és nagyobb vá­lasztékban juthat el a Kő­bányai Sörgyár valamennyi terméke, a Csabai Húsker, ismertebb nevén a Zöldért teljes húskészítmény-válasz­téka és a Skálán belül mű­ködő Itiforr Gt alma és meggy alapanyagú rostos gyümölcslé vének velőválto­zata. A megyei szövetség közre­működött ebben a jószolgá­latban és. tegnap, július 12- én Békésen a Nagyház pin­ceborozóban az ügyben érde­kelt vállalatok és szövetke­zetek részvételével börzét szervezett. A fogyasztási szövetkezetek történetébed bizonyára először fordult elő, hogy a nagy élelmiszerter­melő vállalatok, közöttük a kőbányai évi 9 milliárdos sörgyár az áfészek kegyét kérte a sörforgalom növelé­sére, minden eddiginél jobb ellátást, folyamatos áruterí­tést ígérve. A sörgyár áru­kínálatába új márkanevek kerültek. Ilyen a gyáralapító Dréher Antalról elnevezett és az általa készített különle­ges ízesítésű Dréher sör, a Szent István sör, mely a pá­pa burgenlandi látogatása alkalmával „debütált” a szomszédos osztrák tarto­mányban. A kőbányai gyár úgy ké­szül a sörfogyasztás várható növekedésére, hogy a békés­csabai sörfejtőjét nagyobb kapacitásúra cseréli és a tót­komlósi sörpalackozóban is bővítést tervez. De már ed­dig is lépéseket tettek a hor­dós sör csapolás útján törté­nő értékesítésére, ami az utóbbi években megyeszerte visszaesett. Minderről leghi­telesebben Kótai Géza, a nagy nevű gyár értékesítési osztályvezetője szólt. A Békéscsabai Húskertől Baranyai László, üzletkötő és piackutató árubemutatóval egybekötött ajánlatot tartott. „Fájlalta”, hogy a vállalat mind ez ideig nem tudott ke­reskedelmi kapcsolatra lép­ni azokkal a szövetkezetek­kel, melyek létrehozásának bölcsőjét ringatták. Most, hogy í'elhalmoapdtak a kész­letek, egyes húsipari termé­keket — amíg a készlet tart — csökkentett áron forgal­maznák azokban a községek­ben is, ahol eddig a Csabai Húsker termékeid hiába ke­resték. A falvak jobb áru­ellátása most már csak az áfészeken múlik, mivel a Húsker be is mutatta, hogy mit tűd szállítani. Harmadiknak a Skálán belül működő Mester-Coop- Itiforr Gt. volt az igazán meglepő. Rostos alma és meggy alapanyagot, úgyneve­zett gyümölcsvelőt kínált, melyből két decit a fogyasz­tás helyén 1,7 Ft-ért (nagyke­reskedelmi áron) lehet a ve­vőnek kínálni. Egyszerűen ledöbbentő és megdöbbentő, hogy ezt az igazán ízletes ké­szítményt az üzletekben, bü­fékben, munkahelyeken; egészségügyi intézetekben el­helyezett automatákkal miért nem árulják. De az 5—8 forintos agyoncukrozott, gyümölcsöt alig látott hűsí­tőket viszont kínálják. Ez az árubemutató sok mindenre magyarázatot adott. A gyártók és a keres­kedők fékevesztett pénzensé- gének mégcsak az árnyékába sem engedték a Skála olcsó áruit. De végtére mégis csak megjelentek a piacon olyan készítményekkel, melyek korszerűek és a legteljesebb mértékben a lakosság pénz­tárcáját kímélik. Kép, szöveg: D. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents