Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-13 / 166. szám

1988. július 13., szerda Grósz Károly az Egyesült államokba látogat • KÖLCSÖNÖS KIUTASÍTÁSOK A nicaraguai kormány nemkívánatos személynek minősítette Richard Meltont, az Egyesült Államok mana- guai nagykövetét és az ame­rikai nagykövetség további hét diplomatáját. A nicara­guai külügyminisztérium hétfői jegyzéke szerint a nagykövetnek, aki megen­gedhetetlen módon beavat­kozott az ország belpolitiká­jába, 72 órán belül el kell hagynia Nicaraguát. Reagan amerikai elnök kedden bejelentette, hogy ki­utasították Nicaragua wa­shingtoni nagykövetét és a közép-amerikai ország to­vábbi hét diplomatáját. Az intézkedés válaszlépés Ri­chard Melton, az Egyesült Államok managuai nagykö­vete és hét amerikai diplo­mata Nicaraguából történt hétfői kiutasítására. Reagan közölte: a lépés nem jelenti azt, hogy a két ország megszakítja diplomá­ciai kapcsolatait, de hozzá­tette, hogy erre is sor ke­rülhet. # ÚJ FORDULÓ OF.NEBEN Genfben kedden megkez­dődött a nukleáris és űr- fegyverzetről folyó szovjet— amerikai tárgyalások 10. for­dulója. Napirendjén a hadá­szati támadó fegyverzet 50 százalékos csökkentését elő­irányzó szerződés előkészíté­sének folytatása szerepel. Ez lesz az első forduló a moszkvai szovjet—amerikai csúcstalálkozó óta. A csúcson Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan bizonyos előrelépést ért el a hadászati támadó fegyverek csökkentésének és korlátozásának kérdésében. • PAKISZTÁN MEGSÉRTI A GENFI EGYEZMÉNYT A pakisztáni hadsereg bi­zonyos egységeit az afgán fegyveres erők elleni közvet­len bevetésre készítik elő — jelentette ki Hadzsim Gúlám Bilour, a pakisztáni Nemzeti Néppárt ügyvezető elnöke. A pakisztáni ellenzéki politikus szavait a The Hindustan Times című lap idézte. — Ziaul Hak tábornok va­lószínűleg hamarosan paran­csot ad a hadseregnek, hogy ostromolja meg és foglalja el az afganisztáni Dzsalálá- bádot és Kandahárt, majd vonuljon Kabul ellen — mondta Hadzsim Gúlám Bi­lour. • NORMALIZÁLÓDIK A HELYZET JEREVÁNBAN Jerevánban a jelek szerint meghallgatásra találtak a köztársaság párt- és állami vezetőinek a sztrájkok hala­déktalan beszüntetését sür­gető felszólításai. A Pravda és a Komszomolszkaja Prav­da jereváni tudósítóinak egybehangzó jelentése sze­rint hétfőn a 231 jereváni vállalat közül teljes üzem­ben működött 195, részlege­sen 31, és mindössze 5 kol­lektíva tagadta meg a mun­kát. A tömegközlekedési esz­közök kilencven százaléka működik. Nincs fennakadás a vasúti szállításban. A re­pülőtéren, ahol múlt hétfőn súlyos sebesülésekkel járó összecsapás volt, helyreállt a rend, a járatok a menetrerm pontos betartásával indul­nak és érkeznek. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a kormány elnöke jú­lius 19. és 28. között — az amerikai kormány meghívására — hivatalos látogatást tesz az Egyesült Államokban. Ütja során találkozik Ronald Reagan elnökkel, George Bush alelnökkel, az amerikai kormány, valamint a kong­resszus mindkét háza több tagjával. A hivatalos megbeszé­lések témái között elsősorban a kétoldalú kapcsolatok bőví­tése új lehetőségeinek áttekintése és a világpolitika legfon­tosabb kérdései szerepelnek. A Minisztertanács elnöke Chicagóban kezdi meg látoga­tását, majd kaliforniai és New York-i program után érke­zik a fővárosba. A program során lehetősége nyílik a ta­lálkozásra az amerikai üzleti élet fontos személyiségeivel, a magyar—amerikai gazdasági kapcsolatokbnn szerepet játszó vállalatok vezetőivel. A tervek szerint Grósz Károly felkere­si a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank vezetőit. Sze­repel a programban a magyar emigráció képviselőivel való találkozás is. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára lengyelországi hi­vatalos baráti látogatásának második napján, július 12-én Krakkóba látogatott. Képünkön: az üdvözlésére összegyűlt krakkóiakkal beszélget A háború előestéjén © Az alábbiakban rövidítve ismertetjük azt, a Pravdában megjelent terjedelmes cikket, amely részlet D. Volkogonov vezérezredes Sztálinról szóló, a közeljövőben megjelenő, Győzelem és tragédia című könyvéből A Sztálinnal való kultikus egyetértésből eredt a hábo­rú egész menetére, különö­sen kezdetére kiható ballé­pések sora. Véleményünk szerint súlyos politikai hiba volt az 1938. szeptember 28- áu a Szovjetunió és Német­ország között kötött német— szovjet barátsági és határ­szerződés. A megnemtáma­dási szerződés egy hónappal korábban történt aláírása, mint nyilvánvalóan kény­szerű lépés után meg kellett volna állni. A Komintern határozatai, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Párt­ja XVIII. kongresszusának határozatai, a párt útmuta­tása, melyet a szovjet embe­reknek adott, ezt tartalmaz­ta: a fasizmus a nemzetközi imperializmus legveszélye­sebb osztaga, a terrorista diktatúra és militarizmus rendszere. A szovjet embe­rek világnézetében a fasiz­mus sűrített formában teste­sítette meg az osztályellensé­get. És egyszerre: „barátság” a fasizmussal?! Nehéz megmagyarázni, mi­ért vállalkozott Sztálin és Molotov a fasizmus fehérre festésére. Érthető, hogy a megnemtámadási egyez­ményt kereskedelmi megál­lapodásokkal, gazdasági együttműködési kapcsola­tokkal akarták megerősíteni. De gyakorlatilag megtagad­ni minden korábbi antifa­siszta ideológiai nézetet — ez már túlzás volt. A Rib- bentroppal folytatott tárgya­lásokon személyesen jelenle­vő Sztálin igyekezett mel­lőzni a Németország annexi­ós terveihez való viszonyuk kifejezését. Molotov egész sor kijelentése pedig egysze­rűen zavart okozott a szov­jet emberek és külföldön élő barátaink tudatában. Példá­ul hogyan lehetett volna ér­tékelni Molotov következő kijelentését, melyet Sztálin szentesített: Nemcsak értelmetlen, hanem bűnös is olyan háborút folytatni, mint «milyen a háború a »hitle- rizmus megsemmisítéséért", melyet a «demokráciáért« való harc hamis zászlaja ál­cáz ...” Ez a hibás politikai és ideológiai átorientálódás megzavarta az embereket, eltorzította az osztálynézete­ket a társadalmi és egyéni tudatban. A Kominternben sok elvtárs nem értette en­nek a gyors ideológiai evolú­ciónak az okait. A kritika nyilainak éle ismét nem a fasizmusra, hanem a szociál­demokratákra, mint „a mili­tarizmus szekértolóira” irá­nyult. Berlin sok lépése nem kel­tette fel a rendkívül gya­nakvó természetű Sztálin fi­gyelmét. A németek például megtagadták az úgynevezett „gazdasági egyezmény” hosz- szú határidőre történő alá­írását, az 1942-es évben szabva meg lejártát (holott 1941 januárjában írták alá!). Sztálinnak jelentették, hogy a szovjet—német határról szóló szerződés megkötésé­nek előestéjén német hiva­talos személyek szívesen kompromisszumot kötöttek, nem vitatkoztak minden ap­róságon. Moszkvában örömmel je­gyezték meg (ahelyett, hogy gvanút fogtak volna), hogy a „határról szóló szerződést a nemzetközi gyakorlatban példátlanul rövid idő alatt dolgozták ki”. Sztálinban és más hivatalos személyekben fel kellett volna ötlenie a gondolatnak, hogy a néme­tek azért nem tulajdoníta­nak fiffvelmet a határnak, mert a határokat ideiglene­seknek tekintik. Sztálinban nem volt meg a kellő állami bölcsesség az ilven tények megfelelő értékeléséhez, ö már foalva lett a támadás időDontiára vonatkozó hi­bás számításainak. Sztálin és Molotov téve­dése nyilvánvaló. Érthető tö­rekvésüket, hogy bármi áron elkerüljék a háború poklát, olyan alapvető ideológiai en­gedmény kísérte, mely nem­csak külföldön élő baráta­ink tudatát zavarta meg. Ma már nehéz eldönteni, kitől ? szármázik a kezde­ményezés, hogy a német— szovjet szerződésbe „szer­kesszék bele” a „barátság" fogalmát. Ha a szovjet fél műve volt — a legjobb eset­ben is mélységes politikai ostobaságot árul el. Ha a né­met félé — ügyesen kiszá­mított felforgatás egy egész nép társadalmi tudatában. Sztálin sem az egyik, sem a másik esetben nem állt a helyzet magaslatán. A készülő tervek nem for­dítottak kellő figyelmet a stratégiai védelmi hadműve­letre. Helyzeteit és paramé­tereit nem határozták meg. Gyakorlatilag kizárták a le­hetőséget, hogy az ellenség nagy erői nagy méh'ségben az országba hatolnak. Ami­kor egy stratégiai játék al­kalmával kipróbálták ezt a változatot, Sztálin mérgesen megjegyezte: — Minek visszavonulási hangulatokat táplálni? Csak nem visszavonulást tervez­nek? A tervek a csapatok egyen­letes elosztását irányozták elő: az első lépcsőfokban 57. a másodikban 52. a tar­talékban 62 hadosztályt. A háború kezdetén ez oda ve­zetett, hogy a kötelékek sor­iában bocsátkoztak ütközet­be. így az ellenségnek lehe­tősége nyílt arra. hogy csa­patonként semmisítse meg őket. Sztálin kívánságait teljes mértékben figyelembe vet­ték, és ez a fegyveres erők alapvető erőfeszítéseinek gyökeres átorientálódását jelentette. A német hadsereg főcsapásának fő iránvát a tervnek megfelelően délnyu­gati irányban várták. Itt kö­rülbelül száz hadosztály fel- feilődését tervezték. Mint a további események mutat­ták. ez hibás döntés volt. Sztálin, miközben széles körű információkkal rendel­kezett, melyek különböző csatornákon jutottak el hoz­zá, távolról sem mindig kö­zölte azokat még a vezér­karral sem. Churchillnek azokat a táviratait például, melyek a Szovjetunió elleni német támadás előkészítésé­ről szóltak, Sztálin úgv mi­nősítette, mint kísérleteket arra, hogy minél hamarabb összeugrasszák Hitlerrel^á az értesülés nem jutott el, a vezérkar főnökének asztalá­ra. Miközben nyugtalanító, és mint kiderült, lényegében valós jelzéseket és értesülé­seket kapott, nem szánta el magát az operatív-stratégiai terveknek megfelelő, katonai jellegű rendkívüli intézkedé­sekre. Ha energikusan és ideiében meghozták volna a szükséges operatív és moz­gósítási intézkedéseket, a háború kezdete másként alakulhatott volna. Vajon feltételezte volna bárki is. hogy egy héttel a háború kezdete után a né­metek Minszkben lesznek? Azt hiszem. A. M. Vaszil- jevszkij. a Szovjetunió mar­sall ja igen pontosan értékel­te Sztálin cselekdeteit ebben az időszakban: „Sztálin ke­mény irányvonalát, hogv ne engedien meg semmit, amit Németország ürügyként használhatna fel a háború kirobbantására, a szocialista haza történelmi érdekei iga­zolták. De az a bűne. hogv nem látta meg. nem érzékelte azt a határt, melven túl ez a po­litika nemcsak szükségtelen­né. de veszedelmessé is vált. #Ezt a határt ügvsen át kel- ’lett volna lenni a fegyveres erőket a lehető leggyorsab­ban teljes harci készültségbe kellett volna helyezni, végre VotleH volna hattani a moz­gósítást. az. országot katonai táborrá kellett volna változ­tatni ...” Ezzel a véleménnyel ne­héz nem egyetérteni, de . .. bárcsak ne 1978-ban mond­ták volna ki! Sajnos, a poli­tikai és katonai környezet­ben senki nem akadt, aki azoknak az igazságoknak, melyeket Vasziljevszkij oly bölcsen, de későn kifejtett, legalább a töredékéről meg próbálta volna győzni Sztá­lint! (Folytatása következik) VEGYSZERREL IRTJÁK A KOKAIN- ÜLTETVÉNYEKET Az USA és Peru közös kísérleteket kezd a kokain alapanyagául szolgáló ko- kanövény vegyszeres kiirtá­sára. Ann Wrobleski, az amerikai külügyminisztéri­um illetékes miniszterhe­lyettese sajtókonferencián jelentette be, hogy a két kormány megállapodása alapján a Spike márkanevű gyomirtó hatását akarják kivizsgálni repülőgépes per­metezéssel, amelyet néhány helyen hajtanak végre a Peruban törvényellenesnek minősülő kokaültetvények fölött. Az amerikai gyomir­tó vegyszer a tapasztalatok szerint alkalmas a kokanö- vény elpusztítására, s nincs tartós környezetszennyező hatása. Az Egyesült Álla­mok környezetvédőinek egy része tiltakozott a vegyszer szerintük veszélyes felhasználása ellen, sőt a gyártó vállalat, az Eli Lilly cég sem veszi szívesen, hogy más célokra kifejlesz­tett gyomirtóját így hasz­nosítják. BÉCSI NEPPEREK Óvakodniuk kell a Bécsbe utazó turistáknak az elsza­porodott nepperektől. A „se­gítőkész” személyek olyan üzletekbe kalauzolják őket, ahol bőven akad bóvli. Itt azután olyan készülékeket sóznak rájuk, amelyek ha­mar felmondják a szolgála­tot, de az eladó és a felhaj­tó tudja, hogy külföldről nem jön vissza reklamálni a rá­szedett vevő. SZÍNHÁZI MARATON Maratoni hosszúságú szín­házi előadást tartottak Mo- liere műveiből a franciaor­szági Chateau-Gontier város­ban. 130 helybeli hivatásos és amatőr színjátszó 48 órán át nevettette a közönséget a híres francia szatirikus víg- játékaival. Tekintettel a nagy sikerre, a rendezők úgy döntöttek, hogy jövőre is megtartják a „színházi ma- ratont", de az, hogy kinek a műveiből állítják össze, még a jövő titka. hónap múlva szándékszik el­érni a 200 kilométer távol­ságban levő úticélt, a por­tugált határt. ÜKANYA Hoshi tanzániai városban 140 éves korában elhunyt Maria Ngororo, akit az ország — és valószínűleg a világ — legidő­sebb asszonyaként tartottak számon, 1848-ban született, há­rom gyermeke, 23 unokája, 144 dédunokája és 13 ükunokája van. GYÓGYÍTÓ Agy Gyógyító ágyat talált fel és próbált ki Nares Sad in­diai orvos. A doktor a kí­sérletezések során sikereket ért el olyan betegségek gyó­gyítása terén, mint a külön­féle szívrendellenességek, magas vérnyomás, alvási za­varok, és érszűkület. A gyógyhatás a mágneses keze­lés és az akupunktúra kom­binálásán alapul. A ren- szerszerűen elrendezett mág­nesek polarizálják a vérhe­moglobint, s ennek révén gyorsul a koleszterol- és kalcium-ki választás. ZSEBTOLVAJSULI Az egyiptomi rendőrség Kai­róban felfedezett egy különle­ges „Iskolát”, amelyben a diá­kokat zsebtolvajlásra tanítják. A rendőrség rajtaütésének ide­jén az iskolában 15 tanuló volt. „Tanárukat” letartóztatták. ÉJSZAKA TELEFONON OLCSÓBB A VERS Új szolgáltatást nyújt a kultúra kedvelőinek a brit telefontársaság. A kedves ügyfél percenként 38 penny ellenében ötperces progra­mot hallgathat végig készü­lékén — neves kortárs köl­tők olvassák fel műveiket. Estétől reggelig jelentős ár­engedménnyel: percenként 21 pennyért élvezhető ez a kulturális szolgáltatás. Ha például a 0898-222255-ös te­lefonszámot hívjuk, azonnal megszólal a 70 éves John Heaht Stubbs: „Örülök, hogy én lehetekfaZ'első köl­tő, aki magnóról hallható ebben a tárcsázzon egy ver­set sorozatban” — majd négy költeményét mondja el. Egyelőre hat költő választ­ható. MÉG Jó, HA TÚLÉLI... EGY FAZÉKBAN A VILÁG KÖRÜL Különleges vízijárművet vesz igénybe Alfonso Gon­zalez spanyol szakács. Egy 4 méter átmérőjű és két méter mély fazékkal szeretné vé- gighajókázni az ország észak- nyugati részén a tengerbe ömlő Minő folyón, majd a tengeren folytatva útját egy 159 évi szabadságvesztésre ítélte az Old Bailey-i bíróság a 27 éves Wainc Durrant, akire a brit rendőrség az el­múlt év márciusában adott ki körözést. Hurrán akkor London egyik déli negyedé­ben pénzszállítójárművet tá­madott meg, s három rend­őrt sebesített meg. Egyikük csak rokkantság árán úszta meg a rablást. 'terrorista támadás érte a City of Poros görög kirándulóhajót hét­főn késő délután az Ejina-sziget közelében, Athéntől délre. Há­rom férfi géppisztolyból tüzet nyitott a fedélzeten napozó utasok­ra. Kézigránátokat is dobtak közéjük, majd egy motorcsónakon elmenekültek. Kilenc turista életét vesztette, legalább hatvanan megsebesültek. A tettesek kilétéről egyelőre semmit sem tudni. Egyetlen terrorszervezet sem jelentette be, hogy tagjai követték volna el a támadást. * * * Az MTI külpolitikai főszerkesztőségének kérdésére válaszolva Teti Georgantopulu-Antoniu, a görög kormány tájékoztatási hiva­talának vezetőj'e kedden délután telefonon azt közölte, hogy a rendelkezésre álló utaslista alapján magyar állampolgár nem volt a sebesültek, és az eddig azonosított halálos áldozatok között. Az ANA görög hírszolgálati iroda az MTI-vel létesített közvetlen te­lexvonalon kedden délután megerősítette, hogy a sebesültek között nincs magyar, és hozzáfűzte, hogy kilenc halálos áldozatot még nem azonosítottak.

Next

/
Thumbnails
Contents