Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-09 / 163. szám

NÉPÚJSÁG 1988. július 9., szombat Nagy érdeklődés kísérte az OKI nyílt napját Már két kocsiálláson folytatják a személygépkocsik alváz­védelmi munkáit a Békéscsabai Generál Isz leányvállala­tának szervizében. Ezzel május óta megkétszerezték kapa­citásukat. A Tivetex Extrával végzett munkáért három év garanciát is vállalnak. Ujj Ferenc a gondosan tisztított al­vázra szórja a korrózióvédelmet biztosító anyagot Fotó: D. K. Első díjat kaptak a békéscsabai leányok Befejeződtek a döntők a 13. Nemzetközi Bartók Béla Kórushangversenyen. A le­ánykarok kategóriájában el­ső helyezést ért el a Bar­tók Béla leánykar, 94,33 ponttal. Megosztott első ve­lük a budapesti Táncsics Mi­hály Gimnázium leánykara 94,8 ponttal. A második he­lyet nem adták ki, és kü­lön öröm, hogy harmadik lett a San Francisco-i leány­kórus, 91,95 ponttal. A töb­bi kategória döntőiben kül­földi kórusok szerepeltek eredményesebben. Az ifjú­sági vegyes karok kategóriá­jában például svéd kórus lett az első, NDK-beli a má­sodik, és amerikai egyesült államokbeli a harmadik. A női karok kategóriájában walesi kórus az első, szov­jetunióbeli a második és a debreceni Kölcsey kórus a harmadik. A kamarakórusok mezőnyének győztese egy dániai kórus, második a veszprémi Hóvirág kamara­kórus és harmadik szintén egy egyesült államokbeli kórus. A gyermekkarok dön­tőjében miskolci lányok let­tek az elsők, szuhumiak a másodikok és bolgár gyere­kek a harmadikok. A dön­tők után folklór-bemutatók­kal folytatódott a nemzetkö­zi kórusverseny, és ezután kerül majd sor a nagydíjért folyó vetélkedésre és az ün­nepi záró estre. A békéscsa­bai Bartók Béla leánykar egyébként második alkalom­mal vesz részt a fesztiválon, 1984-ben is első díjat kap­tak a leánykar kategóriá­ban. N. K. A MÉM által támogatott országos kutatási program­ban igen jelentős helyre so­rolták a vízhasznosítást, az öntözést. A szervezését a Szarvasi öntözési Kutatóin­tézetre bízták. Dr. Hanyecz Vince, az intézet tudomá­nyos titkára kérdésünkre el­mondta, hogy a két évvel ezelőtt kezdődött tudomá­nyos munka jelentős állomá­sához érkezett, mivel az ön­tözés műszaki és ökonómiai kérdéseivel foglalkozó kuta­tók a gyakorlat számára’ igen fontos ismeretekre tet­tek szert. Üj műszereket szerkesztettek, szabadalmaz­tattak, s úgy vélték, a gaz­daság számára feltétlenül helyes lenne, ha az öntözés­sel foglalkozó vállalatok eze­ket minél hamarabb hasz­nosíthatnák. Ezért július 8- ra intézeti nyílt napokat ír­tak ki. — összesen negyven ér­deklődőre számítottunk — mondotta dr. Marjai Gyula igazgató —, s hogy majd­nem százan jöttek el és ér­deklődtek kutatási eredmé­nyeink iránt, mutatja, elkez­dődött a szaktudás, a mű­szaki munka felértékelődése. A megye és az ország me­zőgazdasági vállalatai, szö­vetkezetei a kutatómunka valójában újnak számító eredményeivel, a számító­gép alkalmazásának újabb területeivel ismerkedhettek meg. de láthattak olyan mű­szereket, berendezéseket, melyeket az ÖKI kutatói fejlesztettek nemzetközi A MÉH Nyersanyaghasz­nosító Tröszt vállalatai jú­lius 1-jétől többet fizetnek a vas- és a színesfémhulla­dékért. Az utóbbi időben a magánkereskedők felvásár­lása miatt jelentősen, mint­egy 10 százalékkal csökkent ezekből az anyagokból a MÉH forgalma. Ezért hatá­rozták el, hogy ezentúl a lakosságnak tonnánként, át­lagosan 100 forinttal többet fizetnek a vashulladékért. Az öntvény-hulladékért pél­dául az eddigi kilónkénti 2.30 helyett 2.40-et fizetnek a MÉH-átvevőhelyek. Az állami vállalatok, szö­vetkezetek ennél' is maga­sabb bevételhez jutnak, ha átadják vashulladékukat. Az színvonalra. Dr. Lelkes Já­nos, a tudományos műszaki osztály vezetője az öntözés műszaki kérdéseinek tudo­mányos alapjait ismertette, ábrákkal, tablókkal tette szemléletessé az előadást. A résztvevőket ezután a kísér­leti objektumban olyan be­rendezések megtekintésére hívták, ahol részben új ön­tözőberendezések tesztelésé­vel foglalkoznak, részben pedig a legkorszerűbb szá­mítástechnika és az öntözés összekapcsolásának gyakor­lati módozatait vizsgálják. Dr. Szalóki Sándor témafe­lelős előadásában sok újsze­rű megfigyelés és megoldás kapott helyet. Dr. Kereszturszki János. osztályvezető az öntözőgép­típus megválasztásához és gazdaságos üzemeltetéséhez adott új gondolatokat. Fi­gyelemre méltó, hogy az osztrák Bauer és a jugo­szláv SEVER cég is Szarvas­ra küldte vezető munkatár­sait. akik az ÖKI nyílt nap­ján közvetlenül is láthatták, milyen magas színvonalú kutatómunka folyik a témá­ban Szarvason. A nyílt nap programjában részt vett Kiss Sándor, az MSZMP Békés Megyei Bi­zottságának titkára, aki a Szarvason folyó öntözésku­tatásról elismeréssel szólt, akárcsak arról a szemléleti változásról, melyet ezúttal is tapasztathattunk a gya­korlati életben dolgozó szakemberek és az intézeti munka közelítésében, d, k. átvevőhelyek minőségtől függően tonnánként átlago­san 150 forinttal fizetnek ezentúl többet. Az aprófor­gács például 1360 forint he­lyett ezentúl 1560 forintot, a konverterbe adagolható vashulladék 3000 forint he­lyett 3150 forintot ér ton­nánként. Jelentősen emelkedtek jú­lius 1-jétől a színesfém-hul­ladékok átvételi árai is. A darabos vörösréz-hulladékért az eddigi kilónkénti 11,50 helyett ezentúl 25 forintot, a darabos sárgaréz-hulladékért az eddigi 8,30 helyett 15 fo­rintot, a darabos alumíniu­mért az eddigi 6,90 helyett 10 forintot fizetnek az átve- vőhélyek. Többet fizet a MÉH a vas- és a színesfém-hulladékért H rémhír hangosbemondón érkezett Nincs fürdési tilalom a Körösökön Csörögtek a telefonok, nemcsak szerkesztőségünk­ben, hanem Gyulán, a víz­ügyi igazgatóságon is. Az történt ugyanis, hogy a Vá­roserdőn a napokban vala­kik hangosbemondón óva intették a fürdőzni akaró­kat, hogy a Körösök vizé­ben keressenek enyhülést. Fertőzöttnek kiabálták ki, azért volt a telefonok özöne, hogy megtudják, fürödhet- nek-e hát a hét végén vagy sem. Mi is csak a hírt hal­lottuk, utánajártunk, igaz-e? Dr. Bereczki Arankától, a megyei Köjál vezetőjétől megtudtuk, hogy a hír nem igaz. Pontosabban a Hár­mas-Körös egy szakaszán és a Hortobágy-Berettyón na­pokkal ezelőtt algásodott a víz, ami az allergiára érzé­kenyekre esetleg kisebb mér­tékben káros lehetett. Egyébként a víz jelenleg — hangsúlyozta a főorvosnő — fürdésre alkalmas. Hogy a hamgosbemondót kik hasz­nálták, erre a doktornő nem tudott választ adni. A vízügyi igazgatóság se­gítségével kerestük meg Do­boz tanácselnökét, aki sem­mit sem tudott arról, hogy valahol is fürdésre alkal­matlan lenne a Körösök vi­ze. A gyulai tanácstól1 már nem kaphattunk választ kérdésünkre, péntek délután 4 órakor ugyanis nem talál­tunk senkit az épületben a portás bácsin kívül. A gyulai rendőrség egyik munkatársa is hallotta a na­pokban, hogy szalmonel- lás fertőzés miatt valakik eltiltották a fürdést, ő a kö- jálosokra gondolt. Több ta­nácsi illetékest próbáltunk még telefonon elérni Gyu­lán. Péntek délután érthe­tően nem találtunk senkit, a lakásán sem. így hát . nem tudtuk meg, kiik, miért és mitől féltettek bennünket a Körösök vizétől. Mi hiszünk a Köjál megyei vezetőjének, aki végül is úgy fogalmazott, hogy érezzék jól magukat a nyaralók a Körösök partja­in, és f űröd jenek bátran ... B. V. * * * Agyaggyűjtésümk során sietett segítségünkre a víz­ügyi igazgatóság, hogy tájé­koztatót adjon a vízminőség­védelmi munkákról a Körö­sökön. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság hármas fokú vízminőség-védelmi készült­ség keretében egy hete vég­zi a Hortobágy-Berettyón és a Hármas-Körösön lehelye­zett merülőfal feletti sza­kaszról a békalencse-szeny- nyeződés eltávolítását. A le- termelési munkát a nap kü­lönböző szakaszaiban fel­feltámadó erős szél időn­ként akadályozza, szétszór­ja a merülőfal felett össze­torlódott uszadékt. A Hortobágy-Berettyó hármas-körösi torkolatánál, az árvízkapunál betétgeren­dás elzárással akadályozzák meg a felhalmozódott béka- lencsetömeg további Körös­be jutását. A folyók víztük­réről az átlagosan 15 cm uszadék eltávolítása három helyen történik: a Horto­bágy-Berettyón, Mezőtúr és Tűnkévé térségében és a Hármas-Körösön Szarvas térségében. Eddig összesen mintegy 650 köbméter vízi­növényzetet távolítottak el a szennyezett szakaszokról. A védelmi munkát jelenleg 23 műszaki, gátőr és segéd­munkás négy gépjárművel végzi. Az uszadékeltávolítási munkák szombaton és va­sárnap is folynak, ezért a Hármas-Körös 50 -f- 500 FKM szelvényénél 150-200 fm-es szakaszon a folyó ví- ziúton nem járható. A ha­táron túlról folyóinkon igen kis vízhozamok érkeznek. A csekély vízhozamok, a rend­kívül meleg időjárás és a folyók duzzasztott állapota okozza, hogy folyóink foko­zottan érzékenyek a szeny- nyeződésre. A lassú vízmozgás követ­keztében vízvirágzás', álga- és egyéb vízi növény-túlpro- dukció fellépése várható to­vábbra is, elsősorban a Fe­kete-Körösön, de valameny- nyi — az igazgatóság terü­letéhez tartozó — folyósza­kaszon. A Körösökön és a Horto­bágy-Berettyón végzett fel­színi kémiai vizsgálatok sze­rint az országhatárnál a Fehér- és Fekete-Körös első osztályú, a Sebes-Körös má­sodosztályú, a Kettős- és a Hármas-Körös első osztályú. Az első és másodosztályú minősítés jó minőségű, il­letve kissé szennyezett vi­zet jelez. Ne legyen kivilágítatlan kerékpár! Ha valaki tisztában van azzal, hogy a kivilágítatlan, vagy nem kellően megvilá-l gított kerékpár milyen bal­esetveszélyes, az tudja csak igazán, mekkora jelentősége van annak az országosan meghirdetett pályázati kií­rásnak, amelyet a Békés Me­gyei Közlekedésbiztonsági Tanács indított el a kerék­párok kivilágításának kor­szerűsítésére. A pályamun­kák beadási határideje jú­nius 30-án lejárt. Békéscsabán tegnap, pén­teken tartotta ülését a bí­ráló bizottság, ahol megtud­tuk, hogy a pályázati felté­telekről 181-en érdeklődtek, 113-an fizették be a részvé­teli díjat és 84 pályamű ér­kezett, 22-höz még mintada­rabot is csatoltak. Az or­szág szinte valamennyi me­gyéjéből érkeztek javaslatok, legtöbben — összesen 27 — megyénkből. Sokan jelent­keztek ötleteikkel' Hajdú, Bács és Győr megyéből is, de természetesen a főváros is képviselteti magát pálya­munkákkal. Bár a bírálóbizottság tag­jai szakértők, felkérték még a Csepel és a Bakony Mű­veket is, vegyenek részt a pályamunkák értékelésében. A szakvéleményekre két hó­nap áll a bizottság rendel­kezésére. A szeptember 30-i ülésen már javaslatokat tesznek arra, hogy melyik pályamunkát tartják érde­mesnek jutalmazni, megven­ni, vagy gyártásra ajánlani. Október 14-1 ülésen szü­letik döntés. Itt majd köz­jegyző jelenlétében bontják fel a borítékokat, hiszen a pályázat jeligés, amikor is felfedik a jutalmazott, vagy elfogadott pályamunkák ké­szítőinek neveit. November 10-én pedig ünnepélyes ered­ményhirdetés zárja az ak­ciót. B. V. Dőlt betűvel Bartók Hazatért hát a nagy halott. Csütörtök óta itthoni földben nyugszik. Az Egyesült Államok csendes kis te­metőjétől Farkasrétig vezető útja egyszerre volt gyász­menet és diadalát. Életműve, és általában a magyar kul­túra diadalútja. Nagy tévedés nélkül állíthatjuk, a szü­lőhaza méltón fogadta nagy fiát. Meghatottsággal, emel­kedett pátosszal és gyászpompával. Aki azt merné állí­tani, hogy nem adta meg a haza az illő végtisztességet, az hazudik. A video- és filmszalagokról az égesz ország láthatta, tudunk temetni. Szépen, illően búcsúztatni. De joggal vetődik fel a kérdés — épp Bartók hazaérkezte okán —, tudunk-e visszafogottak, túlzásoktól mentesek és férfia­sán méltóságteljesek lenni. A jelek szerint van még mit tanulnunk, az utóbbi évtizedek alatt megromlott erkölcsi állapotunkon javítani. Az első disszonáns hangot egy tévékommentátor ütöt­te meg. Túlzásaiban már odáig jutott, hogy hazánk hű fiának nevezte Bartókot. Nem tudom, kell-e magyarázni, hogy mit jelent a „haza hű fiá”-nak lenni? Talán nem! Szemben annak megválaszolásával, miért csak több mint négy évtized után tértek vissza Bartók hamvai. A hiva­talos, pontosabban szőr mentén megfogalmazottak sze­rint azért, mert fiai most döntöttek így. Ehhez persze joguk van, de akkor vajon miért irta a nagy zeneszerző egyik, Amerikában élő tanítványa a temetésre küldött levelében a következőket: Magyarországon a helyzet olyanná vált, vagy kezd olyan lenni, hogy Bartók haza­térhetett. Hogy milyen a helyzet? És mi köze ennek Bar­tók hazatéréséhez? Lehet, hogy csak most érdemeltük ki ezt a temetést? Ki tudja? Kár, hogy többet nem mond­tak nekünk. Mint ahogy azért is kár, hogy senki sem magyarázta el, miért Farkasréten volt a temetés? S mi­ért nem a Kerepesiben, a nemzeti sírkertben, ahol Kos­suth, Deák Ferenc, Batthyány Lajos, Károlyi Mihály, Táncsics. Jókai Mór, Arany János és mellettük a hazai nagyjaink fele van eltemetve. Ha Petőfi nem is, de any­ja, Hrúz Mária, apja, a jó öreg kocsmáros Petrovics Ist­ván, meg a feleségek felesége, Szendrey Júlia és fia, Pe­tőfi Zoltán is ott alussza örök álmát. S %e feledjük, a mi Erkelünk, a nemzeti opera megteremtője, a magyar ze­nekultúra korszakalkotó személyisége is ott nyugszik, ^ A nagyságokat két ok miatt nem szokták a nemzeti sírkertbe eltemetni. Vagy azért, mert illetékes helyen méltatlannak tartják arra, vagy pedig azért, mert a hoz­zátartozók máshol — nem a Munkásmozgalmi Panteon­nak is helyet adó Kerepesi úti temetőben — kívánják halottukat örök nyugalomba helyezni. Sajnos, nem is­merem a pontos választ, de aligha hiszem, hogy az előb­biről lenne szó. Az ember persze idővel túlteszi magát az aggályain. És örül annak, amije van. Jeleit esetben, a Farkasréti kegyhelynek. S hiszi, hogy az is marad, nem úgy, mint ezer meg ezer jeleg magyar egykor kegyhelynek hitt, de azóta gazzal benőtt vagy süppedő sírhalma. Telefont kaptam vagy három hete gödöllői barátomtól. Kétségbe­esve kérte, írjam meg — tudja jól, nem központi napi­lap a miénk —, hogy ebek harmincadjára pusztul Ame­rigo Tot sírja a Farkasréten. Azé az Amerigo Tóté, aki­nek munkáiért a világ versengett. A Mag apoteózisa cí­mű grandiózus, mintegy 152 négyzetméteres bronz dom­borművét Európa legnagyobb szobrászati alkotását — hiába könyörögtek érte, nagy pénzeket ígérve az olaszok —, hazahozta Magyarországra, Gödöllőre. Meghalni is idejött vissza, hiába élt évtizedeken Itáliában. Az emlé­kezet lehet, hogy kihagy, de nem felejt. Nem feledi; mi­ként magasztaltuk, istenítettük, leborultunk előtte, a Mester előtt — míg élt. Még a temetése is tisztességes volt. Fogadkozásokban — „örökké élni fog”, „soha nem feledjük”, itt él majd közöttünk” — sem volt hiány. A többit már tudjuk. Bartók csütörtök óta hazai földben nyugszik. Sírját elborították a virágok. Még havasi gyopár is került va­lahonnan — állítólag Erdélyből küldték. A folytatást még nem ismerjük. Csak reménykedünk, hogy máskor, az ünnepek és különös aktualitások elmúltával is, lesz virág. Az sem baj, ha kék búzavirág, vagy árvalányhaj. Csak legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents