Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-09 / 163. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG I MEGYEI PtRIBIZOTTStG ES I MEGYEI 1IN0CS L0P1B 1988. JÜLIUS 9., SZOMBAT Ára: 2,20 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM 11 megyei pártbizottság feladatterve az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó Békés megyei feladatokról Lapunk tegnapi számában közöltük a megyei pártbizottság üléséről szóló tudósítást. Ebben jeleztük, hogy az elfogadott feladattervet ma közreadjuk, amely az : alábbiakban olvasható. I. Az 1985. évi megyei pártértekezleten méghatározóit feladatokat a következő pártértekezletig csak részben tudjuk meg valósítani a megváltozott feltételek miatt. A kialakult új helyzet szükségszerűvé teszi, hogy számba vegyük feladatainkat, s kiemeljük belőle azokat, amelyek megvalósítására 1990-ig megvannak a reális lehetőségek, illetve megteremthetők a szükséges feltételek. Az országos pártértekezlet állásfoglalása magában foglalja a feladatokat, tennivalókat, a társadalmi-gazdasági stabilizáció és kibontakozás érdekében, melyeket a megye párttagsága is szükségesnek látott a tervezet vitája során, ezért a megyei pártbizottság egyetért és támogatja az „Ál- lásfoglalás"-ban megfogalmazottakat, s azzal összhangban határozza meg a maga feladatait a megye sajátosságainak figyelembe vételével. A megyei pártbizottság feladatai jelenlegi meghatározásánál figyelembe veszi, hogy megváltoztak a megoldás feltételei. Érzékelhető változásokkal megindult a politikai intézményrendszer reformja, amely a megyei párt-, társadalmi és állami szervek és szervezetek munkájának eddigi gyakorlatában is meg kell, hogy jelenjék, benne kiemelt helyen meg kell újulnia a párt tevékenységének. Változtak a gazdasági munka feltételei, a megye erőforrásai átértékelődtek és átértékelődnek a továbbiakban its, amelyre szintén fel kell! készülni. Változnak az ideológiai, a kulturális élet. eddigi formái, új magatartások, új gondolkodási módok és új gondolatok, s ehhez kapcsolódóan új szervezetek, egyesületek és egyesülések megjelenésével kelül számolnunk. Mindez megköveteli a párt vezető szerepe megyei gyakorlatának, a pártszervek, szervezetek és a párttagság megszokott munkamódszerének és munkastílusának megváltoztatását, korszerűsítését, alkalmassá tételét a megváltozott körülmények között végzett munkára. A megyei pártbizottság elhatározott célja, hogy felgyorsítja a társadalmi, gazdasági kibontakozás programjának megvalósulását a megfelelő politikai és személyi feltételek megteremtésével. Ezek között első helyen tartja fontosnak a párt tevékenységének megújítását. Át kell alakítani a párton belüli döntési rendszert, a hatásköröket, fokozni kell a testületi felelősség mellett az egyszemélyi felélősséget, erősíteni kell a politikai döntések szakmai megalapozottságát, növelni kell a pártszervek és szervezetek önállóságát, a pártmunka nyitottságát és nyilvánosságát. Megvizsgálja a társadalmi, a tömeg- és az állami szervekkel való együttműködési viszonyait, a kölcsönös testületi képviseletet, az ott dolgozó párttagok tevékenységének irányítását. (Folytatás az 5. oldalon.) A kormány folytasson antiinflációs politikát Ülést tartott a SZOT Pén,teken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa, A testület megvitatta a szakszervezetek tevékenységének megújítására kidolgozott átfogó program tervezetét. Az előterjesztéshez Nagy Sándor, a SZOT főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. Leszögezte: olyan szakszervezet formálása a cél, amely a szocializmus ügye iránt elkötelezett, a párttal, a kormányzati szervekkel partneri viszonyban van; a munkavállalók érdekeit markánsan feltárja, képviseli és védi, erősíti a dolgozók egymás iránti szolidaritását. Ehhez újra kell gondolni a szakszervezeti mozgalom funkcióit és eszköz- rendszerét is. A gazdasági változások egyre inkább előtérbe állítják a szakszervezetek érdek- képviseleti, érdekvédelmi feladatait. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy amikor a döntések előkészítése során a szakszervezetek a dolgozók érdekeit képviselik, akkor ez a képviselet nem korlátozódhat csak a szervezett tagságra, nagyobb horderejű kérdésekben a szakszervezeteknek valamennyi munkavállaló érdekét közvetítenie kelik Az érdekvédelem viszont már alapvetően a tagsági viszonyhoz kötődik. A hatékony érdekképviselethez, érdekvédelemhez megfelelő eszközökre, jogosítványokra, garanciáikra is szüksége van a szakszervezeteknek. Ezért is szorgalmazzák szakszervezeti törvény megalkotását, amely pontosan rögzítené a mozgalom lehetőségeit, jogait és kötelezettségeit. A szakszervezeti törvénynek tartalmaznia kell a klasszikus szakszervezeti jogosítványok közül egyebek mellett a munkabeszüntetés, sztrájk jogát, és igénybe vételének szabályai t — hangsúlyozta a SZOT főtitkára, majd hozzátette: a munkabeszüntetés lehetőségének jogilag garantált biztosítására, szabályozott kereteinek kialakítására azért is szükség van, hogy az érdekmeginyilvánu- lások kemény, határozott formái se ölthessenek politikai színezetet. Az elmúlt évek társadalmi-gazdaságii hatásai — a reálbérek csökkenése, a gyors ütemű infláció állandósulása, a megjelenő foglalkoztatási gondok, s ezzel a munkavállalók biztonságának bizonyos helyeken ta pa sziaihat ó megirend ü lése — a középpontba állították az összetartozás, a munkás-, szélésebb értelemben a munkavállalói szolidaritás eszméjét — emelte ki Nagy Sándor. A gazdasági struktúraváltás, a társadalmi változások terheit nem viselheti egy-egy réteg, dolgozói csoport pusztán azért, mert ol-yan szakmája, foglalkozása van, olyan vállalatnál dolgozik, • az ország olyan régiójában éli, amely a világgazdasági változások, s a talán nem is ritkán hibás központi döntések következményeként válságos helyzetbe került. A szakszervezetek hivatása éppen az. hogy ezekben az esetekben a tiszta közgazdasági racionalitással szemben — vagy amellett — a .társadalmi szolidaritás, a szociális igazságosság szempontjait képviselje. Az előterjesztést követő vitáiban érvek és ellenérvek csaptak össze amellett, hogy szükség van-e a munkabeszüntetés jogának intézményesítésére. Ebben a kérdésben külön szavazás döntött. A testület végül is egy ellenszavazattal és egy tartózkodással úgy foglalt állásit, hogy a szakszervezeti törvény megalkotását a sztrájkjog kidolgozásának igényével kezdeményezik. Emellett azonban többen is rámutattak, hogy a szak- szervezeteknek még számos olyan eszköze van, amivel érvényt szerezhetnek a dolgozók érdekeinek. így például több felszólaló is kifogásolta, hogy a szakszervezetek ritkáin élnek a vétójog lehetőségével. A tanácsülés úgy döntött, hogy a szakszervezeti mozgalom megújítására előterjesztett elgondolásokat elfogadja, azt széles körű tagsági vitára bocsátja. Az országos tanács határozott arról is, hogy felhívással fordul a szervezett dolgozókhoz. E felhívás rövidítve -tartalmazza a szakszervezeti tevékenység megújításának főbb alapgondolatait. A dokumentum szerint a szak- szervezetek támogatják a gazdasági reformpolitikát. Elismerik, hogy szükség van a közösségi tulajdonformák gazdagítására, de meghatározónak a jövőben is a szocialista közösségi tulajdonnak kell lennie. Aktív foglalkoztatáspolitikáit, és ha szükséges, munkanélküli segélyt követelnek. A dokumentum kimondja: olyan bérpolitika és bérrendszer kell, amely biztosítja a reálbérek megfelelő színvonalát, az igazságos bér- és kereseti arányokat. A kormány folytasson antiinflációs politikát. Meg -kell akadályozni a gazdasági és elosztási viszonyainkat szétziláló és elsősorban a bérből, fizetésből, nyugdíjból élőket sújtó, gyorsuló infláció kialakulását, A létbiztonság, az esélyegyenlőség, a szolidaritás elveit, követelményeit érvényesítő szociálpolitika, megfelelő munka- körülmények nélkül nincs teljesítményelvű gazdaságpolitika. Erős szakszervezeteket akarunk — olvasható a SZOT felhívásában. — Olyan szakszervezeteket, amelyek érdekeinket, törekvéseinket, akaratunkat társadalmi, politikai erővé szervezik, s amelyek e szervezett erő birtokában képesek távlati és napi érdekeink következetes képviseletére, védelmére. Második napirendként a tanácsülés tájékoztatót hallgatott meg a szakszervezetek és a SZOT 1987. évi gazdálkodásáról és az idei költségvetéséről. A szakszervezetek gazdálkodásával kapcsolatban elhangzott egy olyan javaslat, hogy a költségvetés előirányzatairól, s végrehajtásénak elfogadásáról a jövőben ne a SZOT elnöksége és titkársága, hanem az országos tanács döntsön. E javaslatot elfogadták azzal, hogy az ehhez szükséges alapszabályi módosítást az ősszel összehívandó országos értekezlet végezze el. A szaktanács megvitatta a nyugdíjasok érdekében és körében végizett szakszervezeti munka továbbfejlesztésének feladatait is. Ezzel kapcsolatban Csikós Pál, a SZOT titkára hangsúlyozta, ho<rv a tagság körében erősödik az igény a nyugdíjasok helyzetének javítására, mert a nyugdíjasoknak egyre népesebb csoportjai kerülnek a megélhetés társadalmi minimumának közelébe. Ezért a szakszervezeti mozgalom szorgalmazza az infláció kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozását a nyugdíjasok körében', a vásárlóértéküket vesztett nyugdíjak felemelését legalább a szükségletek társadalmilag .minimális szintjére. Olyan rendszer kialakítását és alkalmazását sürgetik, amely garantálja a nyugdíjak reálértékének megőrzését. A szociális ellátás javítása érdekében a szakszervezetek igénylik, hogy anyagilag is ismerjék el, ha valaki otthon ápolja, gondozza idős, arra rászoruló családtagját, s kapjanak támogatást az idősek ellátását szolgáló vállalkozási formák.. A vasúton nem állhat meg a forgalom, miként az emberi erekben sem a vér. Pedig ünnep van, július második vasárnapján a vasutasok előtt tisztelgünk. Lökösházán a 38. vasutasnap tiszteletére készült el a vasútállomás épülete A határmenti község a megye egyik legszebb kisállomásával büszkélkedhet Fotó: Béla Ottó Összehívták az MSZMP Központi Bizottságát A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését július 13- ára összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatairól szóló jelentést, illetve az 1989. évi fejlődés fő irányaira tett javaslatot, Németh Miklósnak, a KB titkárának előadásában. A Politikai Bizottság szükségesnek tartja, hogy a Központi Bizottság a tervezettnél korábban tájékozódjon az idei év gazdasági helyzetéről, mivel a tervezett célok elérésének teljesítése a stabilizációs és kibontakozási program eredményes végrehajtása szempontjából kulcsfontosságú, s így még időben megfogalmazhatók a ’88. évi gazdasági folyamatok érdemi befolyásolásához szükséges politikai elképzelések. A következő évek gazdaságpolitikai fordulatának eléréséhez szükséges annak fő irányaival foglalkozni. A jelentés tartalmazza a jövő évi gazdaságpolitikai elgondolások két változatát is. Az első a gyorsabb, a radikálisabb változtatások szükségességét és lehetőségét fogalmazza meg, a második viszont a fokozottabb, kevesebb társadalmi feszültséggel járó átalakításit céloz meg, kockáztatva ezzel, hogy a kibontakozás elhúzódhat. A Politikai Bizottság javasolja, hogy a Központi Bizottság Fejti Györgynek, a KB titkárának előterjesztésében vitassa meg a gyülekezési és az egyesülési jog szabályozásának fő elveire tett javaslatot. A téma tárgyalásának fontosságát alátámasztja az a tény, hogy az utóbbi időben felélénkült a közéleti tevékenység, megszaporodtak az állampolgárok gyülekezési, egyesülési törekvései. Jogrendszerünkből viszont hiányzik a gyülekezési, valamiint az egyesülési jog részletes törvényi szabályozása. Ezért fontos, hogy a szocialista demokrácia érvényesítésének biztosítása, valamint az alkotmányos rend védelme érdekében az Országgyűlés megfelelő törvényt alkosson e témakörben is, A Központi Bizottság elé kerül még “'a saját, valamint a Politikai bizottság káderhatásköri listája, Lukács János KB-titkár előadásában. Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának előadásában személyi kérdéseket terjesztenek a testület elé. D. K. II MÉM és az Édosz vezetőinek megbeszélése Pénteken a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban megbeszélést tartottak a MÉM és az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének vezetői. Áttekintették az élelmiszeripari vállalatok helyzetét, értékelték az év eddig eltelt időszakában végzett munkájukat, majd az érdekvédelmi tevékenység fontosabb feladatait tárgyalták meg. A megbeszélésről Sóki Gyula, az Édosz osztályvezetője tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta: az élelmiszerfeldolgozó vállalatok első félévi összeteljesít- ménye csak kis mértékben maradt el az elmúlt év hasonló időszakáétól, de minden korábbinál nagyobb a teljesítménybeli differenciálódás az iparágak között. Az átlagosnál is több gond volt a hús- és a boripar üzemeiben, amelyek termelése jobban elmaradt a várttól. A vezetői testületek tagjai áttekintették az ágazat üzemeinek nyújtott központi támogatások rendszerét; egyetértettek abban, hogy az élelmezésipar vállalatainál is szükséges a központi támogatások csökkentése, ám ezt az elkövetkező időszakban úgy kell alakítani, hogy a támogatás csökkentése ne rontsa tovább a vállalatok nyereségét, vagyis a termelői árakat ebben az ágazatban is jobban érvényesítsék a fogyasztói árakban. A dolgozók bérezésével kapcsolatban megállapították, hogy feltétlenül szükség van a bérreform végrehajtására, és különösen a sütő-, a cukor- és a szesziparban kell a bértömegszabályozás általánossá tételét szorgalmazni. Nagyobb figyelmet kell fordítani a vállalati forgóalapok biztosítására, mivel a forgóalap hiánya ezekben a napokban számos élelmiszer-feldolgozó vállalatnál gátolja az alapanyagok felvásárlását.
