Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-08 / 162. szám
II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPIA 1988. JÜLIUS 8., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XL11I. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM II pártértekezlet állásfoglalásából adódó feladatokról tárgyalt a megyei pártbizottság Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága tegnap — az oktatási igazgatóság épületében — ülést tartott. A Nagy Jenő megyei titkár elnökletével ülésező testület Szabó Miklós első titkár előterjesztésében megvitatta és elfogadta az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó megyei tennivalóra vonatkozó feladattervet. (Az előadói beszédet és a vitát mai számunkban, az elfogadott feladattervet pedig a szombatiban ismertetjük.) A pártbizottság ezt követően tudomásul vette a párttagsági könyvek cseréje lebonyolításának politikai és szervezeti tapasztalatairól készített jelentést, melynek előadója dr. Lovász Matild megyei titkár volt. Szabó Miklós szóbeli kiegészítője Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Tisztelt megyei pártbizottság! A Békés Megyei Pártbizottság mai ülésének célja, hogy az országos pártértekezlet állásfoglalásából, saját helyzetünkből kiindulva, megkezdjük azoknak a szervezeti és személyi feltételeknek a kialakítását, amelyek garantálják, hogy kezdeményezői, és ne csak követői, egyszerű végrehajtói legyünk a központi döntéseknek. Joggal várja ezt tőlünk a megye párttagsága és egész társadalma. Mindehhez részben kedvező, részben kedvezőtlen helyzetből láthatunk néki. Kedvező, hogy a pártérte- kezlet állásfoglalását pártunk és megyénk egész tagsága alkotta meg. Nekünk tehát most nem egy új programot kell alkotni, hanem intenzíven hozzá kell kezdeni egy olyan alkotó típusú megvalósításhoz, ahogyan maga a dokumentum született. Ennél a munkánál azt is figyelmbe kell venni, hogy a Központi Bizottság fontos kérdések, elvi jelentőségű tételek kidolgozására munkabizottságot küldött ki, amelyre a további munkáknál alapozni kell. Kedvező továbbá, hogy egyetértéssel fogadják a párt központi vezető testületéiben történt személycseréket és a dinamikus munkát. Kedvezőtlen azonban, hogy némi várakozás is tapasztalható a felsőbb határozatokra. Meg akarják várni, hogy a megyei pártbizottság, majd a területi pártszervek készítsék el feladatterveiket. Ügy látszik, tovább él a több évtizedes beidegződés: „Mondják meg konkrétan, hogy mit csináljunk, és majd igyekszünk azt végrehajtani !” Elemi érdekünk, hogy sürgősen vessünk véget ennek a szemléletnek és mindenütt induljon el a határozott cselekvés! A Központi Bizottság egyetlen feladatot sem határozott meg a megyei pártbizottságnak, párt- alapszervezeteknek. Feladatterve országosan megoldandó témákat tartalmaz, ugyanakkor sugallja, kéri a pártszervek és -szervezetek, a párttagok önálló, felelős munkáját saját teendőik kialakításában és ütemes végrehajtásában. Senki sem tudhatja jobban, hogy az adott városban, községben, pártalap szervezetben mit, mikor, kikkel és kire támaszkodva lehet tenni adott társadalmi, politikai helyzetben, mint az ott élő kommunisták. Kedves Elvtársak! Sem a feladatok kimunkálása, sem azok végrehajtása nem ígérkezik könnyűnek. Az elmúlt hónapokban lezajlott pártvitákban számos kérdés tisztázódott, ezekben kezd egység is kialakulni. Az élet azonban nem áll meg. Üj helyzetek, új körülmények, új feszültségek és ellentmondások keletkeznek. Nem egyszerű dolog jól válaszolni a kihívásokra, de van ennél bonyolultabb is: szembenézni önmagunkkal, korábbi szocializmus-felfogásunkkal. Félelem nélkül, érzelmektől mentesen viszonyulni korábbi gyakorlatunkhoz, elképzeléseinkhez, sok esetben vágyainkhoz. Nem a jelenlegi politikai mechanizmus korszerűsítésében, hanem az ötvenes években kialakult politikai rendszer szerkezetének és működésének reformjában, a szocialista pluralizmus politikai intézményrendszerének kialakításában kell gondolkodnunk. Ez az átalakítás arra épül, hogy az értékek, érdekek pluralizmusa a politikai intézményrendszerben is megjelenjen. Mindebben szükséges a társadalmi nyilvánosság biztosítása. Ez a nyilvánosság lehetővé teheti a különböző érdekek megfogalmazását és ütköztetését, emellett a személyes politikai felelősség biztosítékául szolgálhat. Mindennapi munkánkban vitatkoznunk kell a politikai akarat, az adminisztratív megoldások, a központi döntések túlbecsülését hirdető nézetekkel, az árutermelő társadalmakra érvényes törvényszerűségeket, ezekből adódó feszültségeket elutasító állásponttal. Ugyanakkor vitatkoznunk kell a közgazdasági tényezőket abszolutizáló. a hozzá kapcsolódó társadalmi reagálást lekicsinylő állásfoglalásokkal. A helyzet ma reformpárti, de nem biztos, hogy reformpártivá válik a közvélemény. Ezért keményen kell még dolgoznunk. Bármenynyire is nehéz — és népszerűtlen — meg keli értenünk, értetnünk, el kell fogadtatnunk, hogy feszültségek, ellentmondások, verseny nélkül nincs társadalmi, gazdasági fejlődés. A kollektívák és egyes emberek megítélésében a tényleges teljesítmény középpontba állítása egyértelműen a fejlődést szolgálná, míg az egyenlősdi továbbélése megfosztaná a társadalmat aktivitásától, belső energiáinak mozgósításától. Mindez érvényes a politikai életben, a pártmunkában is. Nem ringathatjuk magunkat illúziókban. Az ember nemcsak a megújulás hordozója, emberi tulajdonság a változatlanság kedvelése is. Lenin mondta a NÉP bevezetése előtt: „rabjai vagyunk a múlt tapasztalatainak, amelyek nagyszerűek, csodálatosak, de nem oldhatták meg azt a gazdasági feladatot, amelyet most kell megoldanunk”. Ma is észre kell vennünk, hogy ideológiai előítéletek mellett a gyökeres változások szükségességét pártunk és a közvélemény nagy része elismeri, sőt sürgeti, ugyanakkor azonnal szembefordulnak azokkal az intézkedésekkel, amelyek vélt, vagy valós érdekeinket sértik. Korábbi politikai gyakorlatunkban az ellentmondások, konfliktusok mint „szükséges rossz” jelentek meg, ezért a köz- gondolkodásban ma még így él. Ezt a gyakorlatot azonban nem folytathatjuk tovább! Tudnunk kell, hogy a politikában az eltérő vélemények az eltérő érdekek miatt nem szüntethetők meg. A politika feladata nem az, hogy a különböző érdekeket „elkenje”, hanem, hogy nyílttá tegye, mert ez a jó kompromisszumok alapja. A politikai életben való részvétel együttjár a vezetők felvált- hatóságával; a nyilvános politizálás feltételezi a politikai nyilvánosságot; a közösségek szerveződése erősíti az önkormányzati jelleget; a szocialista pluralizmus megköveteli a sokféleség iránti türelmet; a politikai biztonság együtt jár a politikai megbízhatóság erősödésével; a demokratikus politikai kultúra erősíti az intézmény- rendszer egészét, és egyes elemeinek önállóságát. A politikai stabilitás nemcsak felülről építhető ki, alulról is erősíthető. Tisztelt pártbizottság! A megyei pártbizottság számára alapvetően fontos annak tisztázása: hol helyezkedik el a párt szervezetében, milyen feladatok tartoznak hatáskörébe. A megváltozott körülményeknek megfelelően ki kell dolgoznunk Békés megye hosszú és középtávú társadalmi, gazdasági fejlesztésének átfogó koncepcióját, politikai programját. Másrészt: újra kell gondolnunk, hogy testületünk hogyan vehet részt kezdeményezően az országos politika alakításában, a megyei érdekek fokozottabb érvényre juttatásában. Egyértelművé kell tennünk, hogy a megyei párt- bizottság, a városi, városi jogú pártbizottságokat és néhány nagyközségi, intézményi pártbizottságot irányít közvetlenül. Politikai akaratát, döntéseit az ő közvetítésükkel kívánja eljuttatni a többi pártszervhez és alapszervezethez. Eddig a központi és a megyei párthatározatok helyi végrehajtását igényeltük tőlük. Most azt a szerepet szánjuk nekik, hogy önállóan, felelősen dolgozzák ki saját feladataikat, és azokat legjobb tudásuk szerint hajtsák végre. Az írásos előterjesztésben is javasoljuk, hogy a megyei pártbizottság dolgozza ki a pártbizottság és tisztségviselői, a testületi tagok egymáshoz való új viszonyát, a pártbizottság és a végrehajtó bizottság kapcsolatát. Biztosítani kell a pártbizottság vezető szerepének egyértelmű érvényesülését a gyakorlatban is. A végrehajtó bizottságot mentesíteni kell minden olyan feladat alól, amelyben megbízás nélkül a pártbizottság hatáskörét gyakorolja. Elsődleges feladata a párt- bizottság határozatainak jobb előkészítése és a végrehajtás megszervezése legyen. A pártbizottság állandó és ideiglenes munkabizottságai kapjanak meghatározó szerepet a napirendek előkészítésében. Ne az apparátus „vonja be” a pártbizottság tagjait a döntések kialakításába, hanem éppen fordítva: a pártbizottság válassza ki azokat a függetlenített politikai munkásokat, akiknek politikai-szakmai felkészültségére, tudására szüksége van egy-egy feladat elvégzésében. Egyenjogú, ugyanakkor a vezető szerepet érvényesítő pártszerű kapcsolatot kell kialakítanunk az állami, társadalmi és tömegszervezetek, valamint tömegmozgalmak megyei vezető testületéivel. Számítsunk rájuk valóságos megyei érdekeink és lehetőségeink feltárásában, közösen elfogadott politikai koncepcióink megvalósításában. Olyan munkastílus kialakítására törekszünk, amelyben a megyei politika fő csomópontjait tekintve a célok és érdekek kölcsönös elfogadása után azok összehangolt képviselete és egységes végrehajtása követi. Újra kell gondolnunk a megyében lévő tudományos műhelyekkel, a tudomány művelőivel való kapcsolat- rendszerünket is. Itt is abból indulunk ki, hogy a megye fejlődéséért érzett felelősségre alapozva konkrétabbnak, tervszerűbbnek, folyamatosabbnak és ezáltal gyümölcsözőbbnek kell lennie e viszonynak is. Nyitottak leszünk a párbeszédre mindazokkal az állampolgári egyesülésekkel és egyesületekkel, amelyek a törvények betartásával működnek majd, világnézeti hovatartozás nélkül. Kedves Elvtársak! A feladatterv-javaslat elkészítése során vita alakult ki a pártmunka nyilvánosságáról is. Ügy érzem, a pártmunka nyilvánosságának nálunk vannak bizonyos pozitív előzményei is. Kezdeményezői voltunk annak, hogy a pártértekezlet előtti pártbizotitsági ülésünk állás- foglalását teljes terjedelemben hozzuk nyilvánosságra, (Folytatás a 3. oldalon) Örök nyugalomra helyezték Bartók Béla hamvait Az ország minden tájáról tisztelgők ezrei gyűltek ösiz- sze csütörtökön a Farkasréti temetőben, hogy végső nyughelyére kísérjék az egyetemes zeneirodalom kiemelkedő alkotójának, Bartók Bélának hamvait. Jelenlétükkel tisztelték meg a kiemelkedő nemzeti eseményt a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének (Csemadok) és a Matica Slovenska Tudományos és Kulturális Központnak a vezetői, valamint a kárpátal jai Nagyszőlősről érkezett párt-, állami és kulturális küldöttség tagjai. Bartók Béla szülőfalujából, a romániai Nagyszentmik- lósról — a vendégváró magyar meghívás ellenére — nem érkezett küldöttség. A nagy magyar zeneköltő földi maradványainak ravatalát kettős kordon övezte: a tisztelgő katonák sorfala mellett a hazai politikai, kulturális élet vezetői álltak felváltva díszőrséget. Pontban három órakor vette kezdetét a temetési szertartás, amelyen elsőként Ferencz József unitárius püspök búcsúzott Bartók Bélától. Ugyancsak a ravatalnál búcsúztatta a végső nyughelyére induló hamvakat Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. A fekete gránit emlékművel megjelölt sírnál Ujfalussy József, az MTA alelnöke vett végső búcsút Bartók Bélától. * * * Bartók Béla hamvainak hazahozatala hírére Juhász Ferenc költő most júniusban közel harmincoldalas poémát írt A hazatérő halott címmel. A Békéscsabán megjelenő irodalmi folyóirat, az Üi Aurora szerkesztősége vállalkozott arra, hogy a hazai könyvkiadásban szokatlan gyorsasággal könyvet készít ebből a szép költeményből. A városi tanács kiadásában, a Kner Nyomda gyomai és gyulai üzemeinek kivitelezésében rekordidővel, két hét alatt elkészült a tetszetős kötet. Részlet a közel nyolcszáz soros versből: (...) Ó, hazatérő halott! Zenefény sugártény lét-okosság! Ö, országnyi fény-süket, hang-vak gyűlölet-szövet dohosság! De ki jött.haza most, amikor hazatér? A halott? A zene? A zene, a halott? A halott, a zene? Aki ifjú szívemből el se költözött, a leköpött, följelentett, megalázott, kigúnyolt, kiröhögött: most férfi-szívembe végleg hazaér. A szétrepedt idő összeáll megint. A széttört üdvözlés összenő megint. (...) n felnőttnevelök akadémiáján A SZOT titkárának előadása Tegnap Kósáné Kovács Magda SZOT-titkár tartott előadást az iskolai és munkahelyi felnőttnevelők nyári akadémiáján, Békéscsabán. Egyórás előadásában a SZOT titkára azt fejtette ki, hogy napjainkban a körülmények szorításában dolgozik a szakszervezeti mozgalom. Három nagy kihívásra kell válaszolnia. Közülük a legtöbb gondot a gazdaság működési zavarai adják. Foglalkozott néhány égető gazdasági problémával, amelyek kedvezőtlen hatását közvetve-közvetlenül érzékeli a lakosság. . A második nagy kihívás, amelyre az előadó szerint a szakszervezetnek válaszolnia kell, a társadalom kihívása, a politikai intézmény- rendszer működési zavaraiból eredő kihívás — a harmadik, tulajdonképpen a legnagyobb kihívás pedig a szakszervezet saját tagságától származik, abból a bizalmatlanságból, ami az elmúlt években kialakult, s amely miatt a tagság úgy érzi, tőle idegenné vált a mozgalom. Végül utalt a SZOT mai plénumára, az itt napirendre kerülő élőterjesztésre, amely három nagy kérdést vet fel: a szakszervezet szervezeti átalakulását, a szocialista pluralizmus és a szakszervezeti egység kérdését, valamint a tagság meghatározó szerepét, amelyhez egy sereg kérdésben szervezeti, működési változásod, változtatások szükségesek. Megnyílt a Budapest Bank Rt. békéscsabai fiókja Korrekt üzleti kapcsolatok és együttműködés, egészséges versenyszellem a bankok között — ezek a Budapest Bank Rt. legfőbb célA megnyitás idején már több 100 milliós üzlettel indult a békéscsabai fiók Fotó: Fazekas Ferenc kitűzései — hangsúlyozta Hegedűs Oszkár elnök-vezérigazgató az ország huszonnegyedik, békéscsabai fiókjának megnyitóján tegnap délután. A békéscsabai, Irányi utcai fiók létesítésének gondolata fél éve vetődött fel. A rendkívüli érdeklődés bizonyítéka, hogy a megnyitás pillanatában már több 100 millió forint értékű üzletkötéssel rendelkeznek. Jelenlegi székhelyük ideiglenes, várhatóan 1990-ben épül fel a korszerű, tágas fiók a Hunyadi téren — mondta Perjési Márton fiókigazgató, és hozzátette: a tervek között szerepel a bővítés is, vidéki fiókok nyitására gondolnak mindenekelőtt, ahol főleg az állampolgárok, a lakosság igényeit elégítik majd ki. A fiók — a Budapest Bank Rt. profiljának megfelelően — hitel- és betétügyletekben, számlavezetésben, értékpapír-adásvételben, valamint minden olyan bankügyletben igyekszik a partnerek segítségére lenni, amelyre jogszabályok alapján lehetősége nyílik. L. E.
