Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-04 / 158. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. JÜLIUS 4., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XUn. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM II jövő útja egy korszerű szocialista piac Grósz Károly megbeszólóse vállalati vezetőkkel Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minsiztertanács elnöke szombaton a Parla­mentben megbeszélést tar­tott a magyar—szovjet gaz­dasági és műszaki együtt­működésben leginkább érde­kelt vállalatok vezetőivel. A tanácskozáson részt vett Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, ke­reskedelmi miniszter is. A meghívott vállalatveze­tők részletesen beszámoltak szovjet partnereikkel kiala­kított együttműködésük ta­pasztalatairól, az üzleti lehe­tőségeket korlátozó körül­ményekről. Többen megfo­galmazták, hogy a július 1-jétől bevezetett, a szocia­lista exportot érintő szigorí­tó intézkedések okait meg­értik, de ia szigorítást kény­szerhelyzet okozta lépésnek tekintik. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy — mint a gazdasági folyamat egészé­ben, itt is — differenciált elbírálásra van szükség, a különböző érdekek figye­lembe vétele mellett eltérő gazdaságossági mutatók alapján kell rangsorolni az egyes exportüzletek megíté­lésénél. A csaknem hatórás eszme­csere végén Grósz Károly összegezte a tanácskozás ta­pasztalatait. Hangsúlyozta, hogy a megbeszélésen egy­szerre, egymás mellett volt jelen az elmélet és a gyakor­lat. A vita meggyőzte őt ar­ról, hogy a vállalatokat nagy élniakarás jellemzi, egyre inkább kibontakozóban van az öntevékenység az alkal­mazkodókészség a gyorsan változó szocialista piachoz, gazdasági szerkezethez. — Egyértelmű volt a be­szélgetésből, hogy közös az a vélemény: számunkra a szo­cialista világpiac, és ezen belül a Szovjetunióval való együttműködő nemcsak po­litikai szükségszerűség — sőt, nem elsősorban az —, hanem gazdasági létünk fel­tétele. Ha pedig így van, ak­kor csak egyetlen rendező elv működhet: a kölcsönös érdek, magyar oldalról ter­mészetesen a nemzeti érdek, ami nem másra épül, mint a hatékonyságra. E nagy perspektívával rendelkező piac kihívására sem a kor­mány, sem a vállalatok nem tudnak egyedül választ ad­ni. Folyamatos párbeszédre, együttműködésre van szük­ség, arra, hogy közösen meg­találjuk az új módszereket, eszközöket. — A jövő útja egy kor­szerűen működő, hatékony, egységes szocialista piac ki­alakítása, a KGST olyan to­vábbfejlesztése. amely alap­ján a tervszerűség funkciója megmarad, de valódi érté­kek cserélnek gazdát, valódi piac alkot értékítéletet ter­mékről, határidőről, minő­ségről, fegyelemről, teljesít­ményről. Pillanatnyi fizetési helyzetünk, költségvetési gondjaink, a megtervezett belső egyensúly biztosítása most elsődleges feladat, mert bármilyen szép terveket sző­hetünk a jövőről és a kor­szerű együttműködésről, ha a gazdaságnak nem lesz módja megvalósítani ezeket. A fokozatosság elvét kell képviselnünk akkor is, ha közben fogcsikorgatva olyan lépéseket is teszünk, ame­lyeket hitünk és szívünk szerint nem kellene. A mai társadalmi és politikai lég­kör nem a legideálisabb a higgadt gazdasági döntések­hez — hangsúlyozta Grósz Károly —, igyekszünk elke­rülni, de óhatatlanul na­gyobb százalékban kerülhet sor tévedésekre, kapkodásra, mint máskor. Van viszont erőnk és bátorságunk ahhoz, hogy visszalépjünk, ha érez­zük, hogy valahol hibáztunk, vagy a sürgető problémák miatt nem elég higgadtan cselekedtünk. A döntéshoza­talnál nem presztízsszem­pontok vezetnek minket, ha­nem a célszerűség, az érte­lem, még akkor is, ha köz­ben sokak szemében csök­ken a megbízhatóságunk. — Bizakodó vagyok, min­denekelőtt azért, mert úgy látom, hogy a Szovjetunió­ban történelmi jelentőségű változások mennek végbe, óriási alkotási szabadságot teremtenek az egyes ember, a közösségek, a vállalatok számára. Meggyőződésem, hogy a szocializmus nemzet­közi méretű megújulása és a hazai reformtörevések szem­pontjából rendkívüli jelen­tőségű a most lezajlott XIX. Dártkoníerencia, amely iránt az egész világon rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg. Az átalakítási folya­matnak olyan állomása volt ez, amely egy rendkívül fon­tos elvi kérdésre is választ adott, arra: az átépítés nem. egy vállalkozás csupán a szocializmus megújításának útján, hanem olyan reform- törekvés, amely a szocializ­musnak egy új minőségét hozza. létre. Az a szellemi­ség, amely ae egész tanács­kozásra jellemző volt, a de­mokratizmus szempontjából is nagy jelentőségű. — A Szovjetunióban vég­bemenő folyamat sok szem­pontból azonos azzal, ami Magyarországon történik, sok szempontból gazdagabb annál. Szomszédunknál — talán tanulva a nemzetközi tapasztalatokból is — egy­szerre megy végbe a politi­kai intézményrendszer át­alakítása, valamint a gazda­ságirányítási rendszer kor­szerűsítése. A gazdaság te­rületén viszonylag rövid idő alatt messzebb sikerült jut­ni, mint nálunk. Az a szel­lemi bátorság, amely a poli­tikai és a gazdasági folya­matok megújításában egy­aránt tetten érhető, magyar szemmel nézve is rendkívül fontos és tiszteletre méltó. Semmelweis-iinnepség Békéscsabán Július első vasárnapján Semmelweis Ignácra, az anyák megmentőjére emlé­keznek az egészségügyi dol­gozók. Furcsa, hogy csak ők, hiszen a sok megalázta­tást és megnemértést átélt orvos személye, felfedezése nemcsak az egészségügy dolgozóinak tartalmaz üze­netet, hanem elsősorban az emberiségnek.. Ilyen pátosz lengte körül július 2-án a Békéscsabán rendezett megyei Semmel- weis-ünnepséget, melyet dr. Rácz László, a megyei ta­nács osztályvezető főorvosa nyitott meg az MSZMP Ok­tatási Igazgatóságának elő­adótermében. Köszöntötte a meghívottakat, az egészség­ügy által kitüntetésre, elis­merésre javasolt dolgozókat és meghívott vendégeket, közöttük Gyulavári Pált, a megyei tanács elnökét, dr. Belső László minisztériumi főosztályvezetőt, Csamangó Vilmost, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Bé­kés Megyei Bizottságának titkárát, dr. Varga Imrét, az SZMT titkárát, majd felkér­te dr. Belső Lászlót ünnepi beszédének megtartására. A nagy orvoselőd életét, pályáját méltatva Illyés Gyulát idézte az előadó: „Mi az ember dolga a föl­dön? Az, hogy minél töké- lefaesebb, emberibb legyen az ember, minél értelmesebb, jobb és becsületesebb, hogy minél szabadabb legyen anélkül, hogy embertársai­nak a szabadsághoz való jo­gát megsértené...” Nagyon aktuális ez az üzenet különösen most, ami­kor az egészségügy megújí­tásán dolgozunk — mondot­ta dr. Belső László. Üj fel­adatokra kell készülnünk, új kihívásoknak kell megfe­lelnie az orvosi, egészség­ügyi munkának. Ez azt je­lenti, hogy a preventív egészségvédelmet teljes egy­ségbe kell kovácsolnunk a szociálpolitikával és ezt kép­viselni, megvalósítani. Az egészségügy minden lépését, gazdálkodásának rendjét a reform követelményeihez szükséges igazítanunk. Szép keretet adott az ün­nepségnek a kulturális mű­sor. Az ünnepség második ré­szében dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyet­tese csaknem 200 dolgozónak a Kiváló Munkáért minisz­teri kitüntetést, Miniszteri Dicséretet és Kiváló Munká­ért elismerést nyújtott át. D. K.—B. Zs. B főorvos Békéscsabán mindenki ismeri, hiszen helybéli születésű, jaminai. Közéleti ember; tanácstag, mun­kásőr, különféle szakmai bizottsá­gok tagja dr. Juhász |László, a Bé­késcsabai Egyesített Egészségügyi j Intézmények igazgató főorvosa; — A pályámnak három fontos \ szakaszát érzékelem — meséli. — J 10 évig a békéscsabai kórház sebé- ! szeti osztályán dolgoztam, gyógyí­tottam, műtöttem. 1969-ben városi főorvost kerestek \Békéscsabán. Megbíztak a feladattal. A 70-es években szerveződött az integráció, terveztük la városi kórház megúju­lásának első ütemét, körvonalazódtak a második ütem elképzelései. Lendületesen fejlődő időszak volt ez a bőicsödefejlesztések, az idős korúak gondozásának szer­vezése szempontjából is. Sok társadalmi munkát végeztünk. Ma százhúsz or- i vosunk közül a legtöbb szakorvos és fiatal. A leghőbb vágyam; hogy még aktív dolgozóként ünnepelhessem ; a kórházfejlesztés jnásodik ütemének átadását! A budapesti központi ünnepségen dr. Juhász László a j Kiváló Orvos kitüntető címet vehette át. Kárpáti Lászlóné, Marika, a gyu­lai ,Pándy Kálmán megyei kórház 2. számú pszichiátriai osztályán a női betegeket gondozók főnővére. Az egészségügyben 18 éves kora óta dolgozik. — A régi nővérek értékelik iga­zán a Ikórházban a mai munka- szervezést és anyagmozgatást •— emlékezik. — A szennyes ruha vá­logatása, cipelése, az ételszállítás nem volt egyszerű feladatunk. Húsz esztendejfi dolgoztam a sebé­szeten, hét éve lettem főnővér Gyuris főorvos ,úr osztályán. Ez a 86 ágyas osztály ,— bár a létszá­munk biztosítja iá kellő szolgálati forgást — elsősorban nem fizikai, hanem lelki terhelést jelent az itt dolgo­zóknak. iNem az ágyhúzás, ia beteggondozás ia nehéz, hanem a pszichotikus beteggel való nyolcórás együttlét. Jó ia kollektívánk. Tudjuk, hogy a saját lazaságunk­kal, esetleges késésünkkel a kollégánknak árthatunk. A pontosság és precizitás a jelszavam. A magánéletem kiegyensúlyozott, a 2. számú pártalapszervezet titkárai­ként is dolgozom. ( • Kárpátiné július elsején jBudapesten vehette át a Szociális és 'Egészségügyi Minisztérium Kiváló Munká­ért kitüntetését. R főnővér Emlékezetes hangverseny a nagytemplomban Fotó: Fazekas Ferenc Bach és néger spirituálék Lehotka Gábor és a San Franciscói Leánykórus közös estjén Hogy Lehotka Gábor or­gonaművész hírneve vagy a ritka alkalom, a San Fran- ciscó-i leánykórus vendég- szereplése vonzotte-e jobban a békéscsabai közönséget a július 1-jei koncertre, azt nehéz és szükségtelen’ lenne eldönteni. Annyi azonban bizonyos: az evangélikus nagytemplomban talán két­ezernél is többen hallgatták meg a közös hangversenyt, s a galériák többször zúgtak a tartás, hálás vastapstól. Ez a szép templom sok emlékezetes zenei rendez­vénynek adott már otthonit, falai jó ideje hozzászoktak az igényes muzsikáláshoz, a csodálatos zenéhez, a ma­gas színvonalú, lenyűgöző orgonajátékhoz. Lehotka Gá­bor pénteki szereplése az eddigi legszebb hangverse­nyek méltó folytatása volt, és maradandó élmény a ze­nét szerető közönségnek. (Folytatás a 3. oldalon) A magyar zsidó mártírok emlékművének alapkőletétele A második világháború idején elpusztult 600 ezer magyar zsidó mártír emlék­művének alapkőletételi ün­nepségét tartották meg va­sárnap Budapesten, az egy­kori gettó kapujában. Részt vett az ünnepségen Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Bognár Jó­zsef akadémikus, a Magya­rok Világszövetségének el­nöke, Kovács András, az Ál­lami Egyházügyi Hivatal képviselője. Megjelent Mark Palmer, az Amerikai Egye­sült Államok budapesti nagykövete, valamint Slomo Marom, Izrael állam buda­pesti érdekképviseleti hiva­talának vezetője. Jelen vol­tak az izraeli és a világ sok más országában élő zsidóság képviselői. Ott volt Tony Curtis világhírű magyar származású művész, az édes­apja utónevét viselő New York-i Emanuel-alapftvány díszelnöke. Egyetemi KISZ-vezetök Szarvason A KISZ Központi Bizott­sága szervezésében a hazai egyetemeik és főiskolák ifjú­sági vezetői részelje július 2-tól 6-ig politikai tovább­A 25. évfolyamát kezdte meg az elmúlt hét végén: a gyulai eszperantó nyári egyetem, a SEU. Negyedszá­zada ad helyet a híres al­földi fürdőváros ahhoz a di­cséretes törekvéshez, hogy miinél többen és jobban sa­játíthassák el az egyetlen igazán nemzetközi nyelvet az eszperantót. Ez a kurzus azonban' nemcsak a nyelv részletesebb megismerését segíti elő, hanem a népek közötti közeledést is. Ezt is­merte el1 az Országos Béke- tanács azzal, hogy az évfor­dulón emléklapot adományo­zott az egyetemnek „a hu­manizmusáért, a népek kö­zötti barátság elmélyítésé­ért”. A szombati ünnepélyes megnyitón az Erkel Művelő­dési Központban elsőként Gyarmathy Zsolt, az egye­tem titkára köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Szi­geti Zoltán, a SEU ellnöke mondott beszédet, amelyben egyebek mellett annak a re­ményének adott hangot, hogy ez az év is olyan si­képzést tartanak Szarva­son. A rendezvényen 250 fiatal a következő időszak ifjúságpolitikai feladatait te­kinti át. keres Lesz, mint az előző 24 volt. A TIT ügyvezető el­nöke, dr. Nádor György megemlékezésében azt hang­súlyozta, hogy-az eszperantó nyári egyetem úgy összefo­nódott Gyulával, mint a vá­ros a gyógy-idegenforgalőm- mal. Elismeréssel adózott a gyulaiaknak az eszperantó egyetem példamutató meg­rendezéséért dr. Máthé Ár­pád adjunktus, a Magyar Eszperantó Szövetség képvi­selője, aki az eszperantó- mozgalomban kifejtett ered­ményes munkásságának el­ismeréséül eszperantójel- vénnyel és oklevéllel jutal­mazta Péntek Kálmánnét. „A mai Magyarország” címmel megnyitó előadást dr. Nádor György tartott, majd délután városnéző sé­ta, ezt követően ismerkedési est vezette be az egyhetes programot. Tegnap, vasár­nap a magyar néptáncokról dr. Szigeti Zoltán, Gyula hí­res szülöttéről Szatmári Sán­dorról, dr. Máthé Árpád tar­tott előadást. b. O. Jubiláló gyulai egyetem

Next

/
Thumbnails
Contents