Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-28 / 179. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! ■ MEGYEI PlRTBIZOTTSIG ES I MEGYEI TUNICS LIPIN 1988. JÚLIUS 28., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XLm. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM Ronald Reagan Washingtonban fogadta Grósz Károlyt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke kedden érkezett Washingtonba, ahol megkezdte tárgyalásait az amerikai kormány tagjaival, a törvény- hozás két háza külügyi bizottságának tagjaival, a Washingtonban székelő nemzetközi pénzügyi szervezetek vezetőivel. Grósz Károly kedden délután nyilatkozatot adott a CNN amerikai televíziós hálózatnak. Ezt követően a Nemzetközi Valutaalap alel- nökével és az alap más tisztségviselőivel folytatott megbeszélést, majd Barber Conable, a Világbank elnöke volt a miniszterelnök tárgyalópartnere. Mindkét találkozón részt vett Bartha Ferenc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a küldöttség több más tagja is. A megbeszéléseken a két (Folytatás a 2. oldalon) Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke a Fehér Házban fogadta Grósz Károlyt Megkezdődött a tanszervásár. Ezért teljes kapacitással üzemel az iskolai füzetek egyetlen hazai gyártója, a Fűzfői Papírgyár, ahol a Harmónia füzetcsalád 23 tagjából 2600 tonnát, egyéb spirálfüzetekből pedig háromezer tonnát készítenek az idén MTI-fotó: Arany Gábor Külföldi magyar intézetek igazgatói értekezlete A külföldi magyar kulturális intézetek igazgatóinak értekezletét tartották július 26—27-én Budapesten. A kétnapos tanácskozáson előadások hangzottak el a magyar külpolitika fontosabb törekvéseiről, az intézetek feladatairól a politikai tájékoztatásban, valamint társadalomtudományi és művészetpolitikai kérdésekről. Értékelték az intézetek 1987/ 88-as tevékenységét, és a résztvevők konzultációt folytattak aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről. Ülést tartott a TOT elnöksége Göröngyös a válté útja űz Agroker már évek óta használja — Nálunk már nem újság a váltó — mondja Molnár Lajos, az Agroker békéscsabai igazgatója. — Több mint 3 éve. pontosabban 1985-ben. amikor megkezdődött a bankoknál a sorbanállás a hitelért, akkor kezdtünk foglalkozni vele. az országban elsők között. Köztudomású, hogy az Agroker. mint mezőgazdasági termelőeszköz- kereskedelmi vállalat, főleg mezőgazdasági üzemekkel van szoros kapcsolatban. Érthetőnek találtuk és logikusnak, hogy ezeknek az üzemeknek csak akkor van pénzük, amikor a termést betakarították és értékesítették. Ez pedig általában az év második felében van. Hat hónapig —'ha nincs megfelelő tartalékuk — kizárólag hitelből élnek, működnek. Ezen az átmeneti időszakon segít a váltó. — Gondolom ez a vállalat sem jótékqnysági egylet. Megéri, hogy váltót fogadnak el? — Természetesen elsősorban üzleti érdek vezérel bennünket is, de ez nyilvánvalóan kétoldalú. A váltót kibocsátók is tudják, hogy ez kölcsönösen előnyös. — Már az 1985-ös év első felében — pontosabban júniusban vezettük be a váltóval való foglalkozást — 58 millió forint értékű terméket adtunk el, növényvédőszereket, műtrágyát, műszaki cikkeket, gépalkatrészeket, fóliát — sorolja Kovács Györgyné, a vállalat számviteli és pénzügyi osztályának vezetője. Ez az összeg évről évre nő. Sok üzem fordult hozzánk váltóval. A békéssámsoni Előre, a rtagyka- marási Ság vári, a gádorosi November 7., mindhárom orosházi termelőszövetkezet, a szarvasi Dózsa, a körösila- dányi Magyar—Vietnam Barátság Mgtsz és a Körösi Állami Gazdaság is, de még léhetne folytatni a sort olyanokkal, akik rendszeresen és évek óta váltót is használnak vásárlásaiknál. Hogy mi erről a véleményem? Nem állítom korántsem, hogy az a fajta pénzügyi tranzakció már úgy működik, mint ahogyan annak klasszikusan működnie kellene. De már azt is nagy előrelépésnek tartom: megindult, egyre több helyen hódít teret, és hiszek abban, hogy az itt is elkerülhetetlen gyermekbetegségek után egészséges felnőtt Lesz belőle. Ami gond jelenleg, hogy eléggé féloldalasán működik a rendszer. A kibocsátó és az első elfogadó között még csak-csak, de már tovább elég nehézkes és göröngyös az útja. Persze itt is vannak dicséretes, követendő példák. Ide sorolnám a leninvárosi Tiszai Vegyikombinátot és a szolnoki Tiszai Vegyiműveket, amelyektől váltóért szereztünk be árut. Sajnos ma még nem ez a jellemző. A termelők és az ipari üzemek sem fogadják kitörő örömmel a váltót, pedig ez lenne a természetes. Hiszen üzletnek sem utolsó. A lejárat ideje, a leszámítolás módja sem kiforrott még teljesen. Ha ezeket sikerült normálissá tenni, mi továbbra sem félnénk a váltóktól. A szarvasi Dózsa Tsz elnöke Kovács Péter: — A manapság sokat emlegetett gabonaváltó szerencsére nálunk nem okoz gondot. hiszen saját 4000 vago- nós keverőüzemünk van. Különben, mi nem idegenkedünk ettől a rendszertől, már évek óta élünk vele, ég az a véleményem, hogy senkinek sem kell tőle félni. Biztos vagyok abban, hogy előbb-utóbb polgárjogot nyer és pontosan olyan lesz, mint a „régi” fajta pénzforgalmazás. Ez a jövő útja! És még egy mondat az úgynevezett gabonaváltóról. Amint megtudtuk, az Agroker 1986-ban 415, 1987-ben 488, az idén az év első hat hónapjában csaknem 300 millió forint értékű váltót fogadott el. Ebből az összegből most több mint tízmillió forint értékű váltót, abból, amit a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat bocsátott ki. Amint hallottuk, sajnos, az ország más területén még ez sem tekinthető elfogadott ténynek. Az Agroker nagyszénás i agrokémiai telepén több minit 18 millió forint értékű műtrágya áll készenlétben az őszi talaj javítási munkálatokhoz. És váltóért is kapható. Kép. szöveg: Béla Ottó A TOT elnöksége tegnap Budapesten Szabó István elnökletével ülést tartott. A testület tájékoztató jelentést vitatott meg a jövő évben várható adó-, támogatási és árrendszerváltozásokról. Az elnökségi vita kérdés- csoportok köré összpontosult. A vállalkozási adó egységesítéséről többen kifejtették, hogy ugyan a normati- vitás alapjában véve az ország gazdasági életében indokoltnak látszik, ám rövid távú és merev bevezetése a tsz-ek jelentős részét újabb hátrányokkal sújtaná. Az adatok szerint ugyanis a közös gazdaságok vagyonará- nyos nyeresége az ipar átlagánál mintegy 40 százalékkal alacsonyabb, ennélfogva Az állattenyésztés helyzetéről tartottak sajtótájékoztatót szerdán a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Baranyai Ferenc, a mezőgazdasági főosztály vezetője elmondta: a minisztériumban a közelmúltban áttekintették az állattenyésztés állapotát, és megállapították, hogy ebben a szakágazatban az elmúlt időszakban kiugró eredmények születtek, ám adódtak gondok is. Ezek azonban egészében véve nem azt mutatják, hogy a hazai állattenyésztés válságban van, mint ahogyan azt sokan állítják. A legutóbbi felmérés szerint az állattenyésztés a mezőgazdasági tevékenység bruttó termelési értékének csaknem 45 százalékát adja, és állandó jellegű árbevételei révén hozzájárul a gazdaságok pénzügyi egyensúlyának folyamatos fenntartásához. A hazai hústermelés az elmúlt években egyenletesen, évente átlag „3-3,5 százalékkal növekedett, és — élősúlyban számolva — egy lakosra vetítve elérte a 220 kilogrammot, ami a világátlag négyszerese. Ennek kedvező hatása, hogy amíg 1970az azonos elbírálás — még ha utólagos kiegyenlítéssel is kecsegtetnék a tsz-eket — nem látszik járható útnak. A termelőszövetkezeti kör romló jövedelmezőségi viszonyok között tevékenykedik. Az idén érvényes szabályozás során is olyan méltánytalanságokat volt kénytelen elviselni, hogy azok, illetve az újabb szigorítások mellett az érdekvédelmi szervezet nem mehet el szó nélkül. A tsz-eknek mind nagyobb része került a veszteséges üzemek közé, és az élenjárók fejlődése is lelassult. Az elnökségi vita egy másik lényeges pontja az volt, hogy nem vált valóra az a kormányzati döntés. ben még 45 ezer tonna húst vásároltunk külföldről, az utóbbi időben évenként mintegy 200 ezer tonnát exportálunk. Itthon annyi hús marad, hogy fejenként átlagosan 80 kilogrammot fogyaszthatunk el, s ez nemzetközi mércével mérve is kiváló szintnek számít. Nem állunk rosszabbul a tejtermelésben sem, a tehenek átlagos tejhozama öt év alatt 800 literrel nőtt, és elérte a 4638 litert. Az állomány nagyságáról és az egyes fajták tartásáról részletesen szólt a főosztály- vezető. Az állatlétszám több fajtánál csökkent, ám az állomány nagysága összességében kielégítő, és megfelelő alapot teremt a további gazdálkodásra. A legutóbbi részletes — december 31 -i — állatszámlálás adatai szerint az országban 1 millió 761 ezer szarvasmarha volt, kevesebb, mint egy évvel korábban; azóta mintegy százezres létszámnövekedés következett be, és ez a tendencia biztató. Az már kevésbé, hogy a fejőstehenek száma némi csökkenést mutat, igaz viszont, hogy a meglevőkkel — , a tejipar statisztikája szerint — az amely szerint az idén a mezőgazdaság által fölhasznált anyagok, eszközök árai tovább nem nőnek, sőt, csökkennek. A számítások ennek ellenkezőjét igazolják; ezek a többletkiadások az idén várhatóan több milliárd forint nagyságrendűek lesznek. Ez újabb terheket rótt erre a gazdálkodói körre, és nagy kérdés, hogy ezt a kedvezőtlen hatást miképpen tudják belső erőforrásaik átcsoportosításával, vagy külső beavatkozással mérsékelni. Az agrárolló további nyílása immár egy olyan fejlemény, ami az érdekvédelmi testületnek újabb teendőket, feladatokat ad. elmúlt év azonos időszakához képest — az év első felében 2 százalékkal több tejet termeltek az üzemek. A sertéslétszám meghaladta a 9 milliót, ami mintegy 320- 330 ezerrel több az egy évvel korábbinál. Gondok főleg a juh- és baromfitartásban, valamint a húsmarhatartásban mutatkoznak. A MÉM-nek a nagyüzemi juhlétszámról vannak viszonylag friss adatai, ezek szerint az állami gazdaságokban, a termelő- szövetkezetekben és a szak- szövetkezetekben december végén 1 millió 720 ezer juhot tartottak, ami hozzávetőleg 70 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A főosztályvezető elmondta, hogy a tojás túltermelése a MÉM-et is váratlanul érte. Ezután különféle intézkedéseket hoztak. Az ügy tanulsága, hogy a jövőben szorosabb együttműködésre lesz szükség a baromfitartásban, a -feldolgozásban és az értékesítésben részt vevő valamennyi szervezet között, fgy következetesebben kell eljárni a tenyészanyag forgalmazásában, esetleg a vállalati érdekek időszakos háttérbe helyezésével is. Sajtótájékoztató az állattenyésztés helyzetéről
