Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-21 / 173. szám
1988. július £1., csütörtök o Fiatalíos) idősek *> Vidámság, hangzavar és kíváncsi tekintetek fogadnak, amikor belépek Végegyházán a tsz-iroda klubtermébe. A hosszú asztal mellett idős emberek beszélgetnek, kártyáznak, tár- sasjátékoznak, almát, süteményt csemegéznek. — A nyugdíj asklub tagjait keresem. Jó helyen járok? — teszem fel a kérdést, a fiatalos nyüzsgés láttán. — Hát persze, tessék csak beljebb jönni — invitál Zöld Lajosné klubvezető. Letelepszünk az egyik asztalhoz. Mellettünk épp most teszi ki az egyik hölgy az adut az asztalra. — Ezt a partit én nyertem — mondja, majd közelebb húzódnak. — Mióta működik a klub és milyen összetételben? — öt évvel ezelőtt alakítottuk meg. ötvenen a község nyugdíjasaiból. Nem volt kivétel, bárki jelentkezhetett. Meg is lepődtünk mert nagy volt az érdeklődés. Jelenleg negyvenfős a klub, és csak kicsivel tolódik az arány a női nem javára. — Milyen programjaik vannak? — Hát erről estig lehetne mesélni — mondják szinte kórusban, és máris sorolják az érdekesebbeket: jelentős eseményeket közösen ünnepeljük meg. Ilyen például a karácsony, a farsang, a nőnap és az anyák napja. Minden tagunknak a névnapját itt a klubban tartjuk vidám hangulatban. Szervezett előadás több is volt az egészséges életmódról, az idős emberek öltözködéséről, a gyógyszerszedésről, a kertművelésről és a községet érintő kérdésekről. Mindig nagy az érdeklődés, sok a hozzászólás, vélemény. — Nagyon szeretünk kirándulni, és a helyi tsz rendelkezésünkre bocsátja a buszt, így a közelben levő Tera-fürdőben és a nagybán- hegyesi strandon is többször voltunk. Elmentünk Gyulára, valamint Szarvasra, az arborétumot megnézni. Tervezünk egy budapesti utat is, majd őszre, ha hűvösebb lesz az idő. Jó a kapcsolatunk több környékbeli klubbal, el-el- látogatunk egymáshoz. Végegyházán minden évben öt községet érintő közös találkozót szervezünk vacsorával, zenés műsorral egybekötve. — Milyen a kapcsolat a tanáccsal és más szervekkel? — Lehet, hogy túlzásnak tűnik, de a lehető legjobb — hangsúlyozza a klubvezető. Nem panaszkodhatunk,- mert a tsz, a tanács, az iskola, a Gamesz és az áfész maximálisan támogatja programjainkat anyagilag és erkölcsileg egyaránt. A tanulók műsorokat adnak, a gazdasági szervek pénzt, buszt, játékokat, magnót és kedvezményes üdülési lehetőséget. Nagyon elégedettek vagyunk. Például a könyvtárban havonta egyszer ingyenesen régi magyar filmeket hoznak részünkre, amit videón nézünk meg. ' — Milyen időnként találkoznak? — Minden héten csütörtökön reggel 9 órától délután négyig van nyitva számunkra a tsz klubterme. Általában 25-30-an el is jövünk. Ilyenkor a tsz kedvezményesen ebédet is ad, mindenki addig marad, amíg kedve tartja. Ha bekapcsoljuk a magnót, még táncolni, énekelni is szoktunk. Ahogy végignézek az asztaloknál, most ’ is a kort meghazudtoló vidám zsongás tölti be a teret. — Jöjjön el máskor is, amikor még jobb a program — invitálnak többen, ahogy búcsúzásra fogom a dolgot. Mit mondjak, számomra is szívet melengető ez a közösségi élet. H. M. Bűncselekmény bilinccsel „Szöszi, kellesz nekem” Vajon mi ütött ebbe az emberibe? — tárták szét a kezüket a falubeliek, amikor megtudták, mit csinált Kalla Tibor. Jó szakmunkás, kútkarbantartó volt a Nagyal-í földi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat kardoskúti üzemében. Tisztességgel dolgozott, kollégái sem panaszkodtak rá. Harminchat évig nem volt dolga a törvénynyel. Aztán egyszer csak — felettébb rejtélyes indíttatásból — elindult lefelé a lejtőn. Élete történetébe akkor érdemes bepillantani, amikor egy szép napon a munkahelyén, reggeli közben, pusztán tréfából, varázslatos ügyességgel 'megbilincselte falatozó kollégáját. A kissé rozsdás/ de használható csuk- lóravalót Kalla nem sokkal az eset előtt kapta, és láthatóan nagy becsben tartotta. Kulcsot eszkábált hozzá, még arra is gondolt: bekrómozza, ne lássék az a néhány virító rozsdafolt. Eddig a tréfa. Mert amikor ez á bilincs egy hideg, karácsony előtti éjszakán váratlanul egy nő kezén kattant, már a legnagyobb jóindulattal sem lehetett viccelődésről beszélni. A munkából hazafelé kerékpározó asszony először csak annyit látott, hogy valaki körkörös mozdulatokkal integet felé egy zseblámpával. Ellenőrzésre gyanakodott, megállt, de nem látott semmit, mert Kalla előbb a szemébe világított, aztán egy vastag térítőt dobott a fejére és a háta mögé ugrott. Dulakodás közben kapta elő a bilincset, hogy azzal fogja össze áldozata kezeit, de csak a nő bal csuklójára sikerült rákapcsolni. Közben a földre zuhantak, Kalla letépte a nő alsóruháit és megerőszakolta. Aztán, mintha mi sem történt volna, levette a bilincset, megragadta a térítőt és szép lassan elindult Dombegyház felé. Jóval az eset után, egyszer még sióba került a bilincs Kalla és ismerőse között, ez utóbbitól kapta kölcsön, másfél éve. Amikor kérdőre vonta cimborája, Kalla csak annyit felélt: „Jó helyen van.” Szerencsére a féltve őrzött vasszerszám bűncselekményben többé nem játszott szerepet. Pedig sok minden ■ összegyűlt még Kalla bűnlajstromán. Például a „magamutogatás” tiltott esetei. Egy időben Kalla Tibor meglehetősen furcsa szerepben jelent meg az országutakon. Többnyire magányosan kerékpározó hölgyeket előzött meg gépkocsijával, aztán valamivel előttük megállt, felnyitotta a motorháztetőt, vagy a csomagtartó fedelét, és szöszmötölt egy kicsit. Megyárta a kerékpárost, akkor előugrott, és letölt alsónadrággal parádézott az úttesten, miközben ilyesmiket kiáltott: „Szöszi, kellesz nekem!”, hogy ne a trágár kiszállásokból idézzünk. Kalla Tibor a tavalyi esztendőt megint csak bűncselekménnyel kezdte. Január közepén kilesett az országúton egy magányosan autózó nőt. Egy alkalmas pillanatban, az asszony mögött autózva, az országúti fénnyel villogtatott, mint aki segítséget kér. Meg is álltak, ám rövidesen kiderült, Kalla miben sántákéi'. Erőszakkal beoipelte a nőt a kocsijába, s egy elhagyott dűlőúton megerőszakolta. E súlyos bűncselekményhez képest Kalla Tibor további esetei apró csínytevéseknek tűnnek. Egy alkalommal a munkahelyén nyomáskapcsolóért kopogott be a műhelybe, amit aztán — se szó, se beszéd — hazavitt. Nem sokkal később nyolc tábla hullámpalát rakott le a lakása udvarán. Ennyi hibádzott ugyanis az otthoni építkezéshez. És ennyi a vállalati, vagyoniból is, mivel állami tulajdon része volt a nyolc hullámpala. Végül, akkor sem a tisztességről állított ki bizonyítványt, amikor a portáján frissen felszerelt gázmérő órát leszedte, és fordítva kötötte a hálózatba, hogy a számláló szerkezet visszafelé forogjon. A battonyai Kalla Tibor életében — immáron jogerős ítélettel — lezárult egy „sötét” korszak. A Battonyai Bíróság dr. Baur Péter bün- tetőtanácsának ítéletét, másodfokon-, a Békés Megyei Bíróság dr. Garami Emil tanácsa — a szabadságvesztés időtartamát változatlanul hagyva, egy jogi minősítést módosítva — részben megváltoztatta: Kalla Tibort kétrendbeli erőszakos közösülés, egyrandbeli, folytatólagosan elkövetett sikkasztás, lopás, és más bűncselekmények miatt öt évi, és hathónapi börtönbüntetésre ítélte. L. E. Békés megyei termésből „Uborkaszezon” a Szegedi Konzervgyárban Békés és Csongrád megye mezőgazdasági, illetve élelmiszergazdasági összekapcsolódásának hagyományosan élénk, fontos területe az a felvásárlási rendszer, amit a Szegedi Konzervgyár alakított ki kistermelő partnereivel. A kapcsolatot főleg három nagyüzem — az Orosházi Állami Gazdaság, az Orosházi Béke Tsz és a Pusztaföldvári Lenin Tsz — teremtette meg a gyár, illetve a háztáji és kisegítő gazdaságok között. A. népgazdaság jelenlegi helyzetében különösen nehéz feladat a „kényes egyensúlyt” megőrizni a kereslet szigorú követelései és a termelői érdek között. Egyik oldalon a kereslet diktál, a másik oldalon pedig a termesztők termelői kedvét kellene erősíteni. Az időjárás okozta szezonális ingadozásokat, a felvásárlás és eladás közti hullámvölgyeket csak nagyon körültekintően megszervezett feldolgozási ütemezéssel lehet kiegyenlíteni, egyensúlyban tartani. A beérkező nyersanyagnak a gyártás kapacitásához kell igazodnia. A késlekedés a minőséget, vagyis az eladhatóságot veszélyezteti. Miközben a piac, a fogyasztói szokások meghatározó szerepe egyre nyilvánvalóbb, a gyárnak a legfontosabb érdeke a termeltetés serkentése. A kérdés az: mit kérnek, nem pedig, hogy mi termett. . . Ezekről a gondokról beszélgettünk Bagó Jánossal, a Szegedi Konzervgyár üzem- gazdasági főosztályvezetőjével, majd a Békés megyei termeltetői kapcsolat áttekintését kértük tőle. — A nemrég befejeződött zöldborsóidény 27 munkanapja alatt az alapanyagot az utolsó szemig Békés megyéből szállítottuk. Nem azért, mert közelebb nincs, de az orosházi és a pusztaföldvári partnereinkkel jól kialakult, megbízható a kapcsolatunk. A főüzemben napi 60-65 vagon készárut produkál a gyár, zöldborsóból az idén közel 1300 vagonnyit. . Most vagyunk az uborka- szezon javában, ami nálunk nem azt jelenti, mint az ismert szóhasználatban. Ezután következik a paradicsom, majd a paprika, aminek feldolgozása október közepéig elhúzódik. A nagyon izzadiságos és kemény munka szombat—vasárnap is teljes üzemmel folyik. (Csaknem 1300 fizikai dolgozónkat ilyenkor fiatal idénymunkások is nagy létszámmal segítik.) — Mit, gyártanak a főszezonon kívüli időszakban? — Húskonzerveket állítunk elő. Ismertek a tubusos húskrémeink, 10-13-féle ízesítésben bővítettük a választékot. Újabban busa húsából is próbálunk pástétomot előállítani, bár ez még a technológiai kísérlet stádiumában van. Egyébként a zöld- ségszezonban sem szünetel a húskonzerv gyártása. * * * Varga Mihály termeltetési osztályvezető éppen egy megbeszélésről érkezett, ahol közölték egy új,— nyugatnémet vásárló igényeit az uborkaméretek dolgában. Láthattam tehát a jellemző helyzetet. . . — Hogyan tudja segíteni az uborkatermelőket a gyár? — kérdem most már tőle. — A feldolgozott uborka mintegy 70 százalékát hozzuk Orosháza és Pusztaföldvár térségéből. A felvásárlási áraink tavaly óta nem változtak, ezt mindenütt betartjuk. A szerződésekben vállaltuk a termelési technológia karbantartását. A legalább öt évig kötelezettséget vállalóknak pedig saját anyagunkból, ingyen, előállítjuk a kordomos termesztést. Szükség esetén a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézet bevonásá- -val szakmai tanácsadást is biztosítunk. Erre az igényt az átvevőhelyeken kell bejelenteni. Azután megterveztük, hogy az Agroker heti körjáratai alkalmával hozzájussanak a termesztők a szükséges növényvédő szerekhez. A kapcsolatunk mindennapos a felvásárlóhelyekkel; 14 óráig beérkeznek a jelentéseik. — A szigorú vevői kívánalmak miatt kénytelenek az áruátvétel módját, a „méreteket” változtatni? — Itt, láthatja — mondja az osztályvezető, miközben különféle keltezésű árlapokat mutat —, hogy a szabványméreteket osztályonként tartjuk. De tudok mutatni épp egy pár nappal ezelőtti felvásárlási árlapot, amin az szerepel, hogy 10 százalékig elfogadható, szabványon kívüli, tehát görbe, vagy „puf- fadt” uborka. Ezzel is azt a körülményt méltányoltuk, hogy a termelés minősége az időjárástól erősen függ. Nekünk nagyon fontos a jó kapcsolat a termelőkkel, igyekszünk megtenni mindent az ő érdekükben. P. A. Népünnepélyre készülnek Újkígyóson Az Újkígyósi Kövesútépítő Társulás 1986 decemberében alakult meg lakossági kezdeményezésre. A kövesútépítésben érintett tagoknak akkor 4 ezer forint készpénzzel, később pedig társadalmi munkavállalással kellett hozzájárulniuk a 3 (Ady, Hosszú és Béke) utcát érintő kövesútépítéshez. — Bizony volt olyan, aki visszaküldte a borítékot, hogy ő nem fizet ilyen sok pénzt — mondta Nátor János, a társulás elnöke, amikor az 1197 méteres útszakasz elkészülése után otthonában felkerestük. — Aztán látták, hogy a munka elkezdődött, sőt rohamosan haladt, egyre többen gondolták meg magukat, s végül 86 család lett tagja társulásunknak. Lakossági részről az anyagi hozzájárulás és az ezt követő társadalmi munka együttes összege meghaladja a 800 ezer forint értéket. De igen sok pénzzel támogatott bennünket a megyei és helyi tanács, az újkígyósi Kemikál, az Aranykalász Termelőszövetkezet, vagy a MÁV is. A műszaki átadást 19-én tartották, amikor is a kivitelező Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat békéscsabai főépítés-vezetősége hivatalosan is átadta az elkészült útszakaszt a helyi tanácsnak. Bár az új út ünnepe — ahogy a társulás elnöke mondta —, ezzel korántsem zárul le. A megmaradt * lakossági pénzből közkívánatra 25-én este népünnepélyt szerveznek a tagságnak. A mintegy 200 személyre készített vacsorát a2 új kövesút kellős közepén, a Hosszú és a Béke utca kereszteződésénél fogyaszthatják a meghívottak. M. M. Mintegy 30 millió forint érté kű bernházás 'fejeződik be hamarosan Gyulán. A Szent. István úti 2-as Számú 1 iskola mögött >— a Békési Építőipari Szövetkezet kivitelezésében — egy nagyméretű tornaterem, ebédlő, melegítőkonyha készül. Várhatóan >az ősszel vehetik birtokukba a gyerekek Fotó: Béla Ottó Az idős emberek kedvezményesen kapnak ebédet a tsz-ben Fotó: Gál Edit
