Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-14 / 167. szám
1988. július 14., csütörtök NÉPÚJSÁG Sajtótájékoztató a görög kirándulóhajó elleni terrortámadásról Sztyepanakertben folytatódik az általános sztrájk Felelősségre kell vonni azokat, akik a gyűlölködést szítják Nikosz Szkulasz, a görög kormány turisztikai ügyekkel megbízott minisztere szerdán Athénban sajtóértekezleten adott tájékoztatást a City of Poros kiránduló- hajó elleni terrortámadás áldozatairól és sebesültjeiről. Eszerint — a korábbi bejelentésekkel szemben — 9 és nem 11 személy vesztette életét a támadás következtében. A halálos áldozatok közül csak két személyt tudtak eddig minden kétséget kizáróan azonosítani. Egyikük a hajó görög másodtisztje, a másik egy dán állampolgár. A miniszter közölte, hogy 80 személy sebesült meg, akik közül hétfő estére 57 személyt szállítottak görög kórházakba. A sebesültek közül szerda délA román hírügynökség szerdán „Folyamatban a tornán társadalom egységesítése" címmel ismertette azokat a terveket, amelyek értelmében az évezred végéig 558 agráripari központot hoznak létre Romániában. Az ismertetés szerint az intézkedések célja az, hogy a mezőgazdaság iparosításával hozzájáruljanak a román társadalom egységesítéséhez (homogenizálásához). E cél érdekében 2000-ig három szakaszban 558 agráripari központot hoznak létre, ezek mindegyikéhez három-három lakótelepülés tartozik majd. A tervek szerint az első szakasz 1990- ben, a második 1995-ben, a harmadik pedig 2000-ben ér Az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) nevű terrorszervezet emberei szerda réggel robbantásos merényletet hajtottak végre az NSZK-ban állomásozó rajnai brit hadsereg egyik duisburgi laktanyája ellen. A nyugatnémet rádióállomások közlése szerint, kilenc katona könnyebben megsebesült. A terroristák, akiknek dublini irodája az IRA előtt még 18-an voltak kórházban: 12 francia, 2 svéd, 1 skandináv (akinek állam- polgárságát még nem tisztázták), 2 dán állampolgár és egy 5 éves egyiptomi kislány. Szerdán egy ismeretlen telefonáló Kairóból felhívta a France-Inter nevű rádiót, és azt .állította, hogy az Iszlám Dzsihad nevű szervezet kommandója követett el támadást a kirándulóhajó ellen, bosszúból az iráni repülőgép lelövéséért. Hozzáfűzte, hogy néhány napon belül újabb terrorakciót követnek el, s „hogy minden egyes iráni áldozatért 5 amerikait akarnak megölni”. (A repülőgépen 290 személy vesztette életét — túlnyomó többségükben irániak.) majd véget. A jelenlegi ötéves terv (1986—1990) feladata az agráripari központok létrehozásához szükséges szervező- és előkészítőmunka elvégzése. 1995-ig befejeződik az agráripari központok körvonalainak kialakítása, 2000-re pedig a központok és a hozzájuk tartozó lakótelepek felépítése. A hírügynökségi jelentés érvelése szerint a termelőerőknek az ország területén való racionális elosztása és az egy főre jutó termelés növekedése teremti meg a feltételeket ahhoz, hogy Románia minden állampolgára, nemzetiségére való tekintet nélkül, azonos jogokat élvezzen. névében kiadott közleményében elismerte az akció végrehajtását, egérutat nyertéit. Május elsején a rajnai brit hadsereg három Hollandiába látogató katonáját tették el láb alól az IRA terroristái. Autójukba pokolgépet rejtettek. Néhány nappal később egy biele- feldi brit laktanya előtt tettek ártalmatlanná egy autó alá kötött robbanószerkezetet. A TASZSZ hírügynökség szerdán délután számolt be a Ka rabah - hegy v idék i néptanács keddi üléséről, amelyen a terület Azerbajdzsánból történő kiválása melllett döntöttek. A közlemény szerint a tanács tagjai az egyetlen elfogadható megoldásnak tartják az örmény Legfelsőbb Tanács június 15-i — Karabah-hegyvidék csatlakozását támogató — határozatának végrehajtását. Egyúttal megbízták a tanács végrehajtó bizottságát, hogy járjon el a terület Karabah-hegyvidék nevének Arcaszk örmény Autonóm Területre történő megváltoztatása érdekében. A szovjet hírügynökség ugyanebben a hírében jelentette, hogy az azerbajdzsán parlament elnöksége kedden este alkotmány- és törvény- ellenesnek minősítette, majd hatályon kívül helyezte az egyoldalú karabahi döntést. Sztyepanakertben az MTI moszkvai tudósítójának a helyszínről kapott értesülései szerint a néptanács ülése után sem változott a helyzet, a mezőgazdasági üzemek kivételével mindenütt sztrájkolnak a dolgozók. A közlés szerint a délutáni órákig nem került sor tüntetésekre és gyűlésekre Sztyepanakertben. — Jerevánban nem fogadták egyértelmű helyesléssel a karabahi néptanács döntését, mert az tovább bonyolíthatja az amúgy is kiélezett helyzetet — közölte telefonon az Armenpressz hír- ügynökség munkatársa az MTI tudósítójával. Az örmény fővárosban továbbra is feszült a helyzet, hivatalos helyről egyelőre nem reagáltak a legfrissebb karabahi fejleményekre. Afrand Dazsdamirov. az Azerbajdzsán KP KB osztályvezetője az MTI tudósítójának adott telefoninterjúban hangsúlyozta: a karabahi tanácsnak sem jogi, sem politikai alapja nem volt ilyen értelmű döntés meghozatalára. Dazsdamirov, aki egyben a közelmúltban létrehozott nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó állandó parlamenti bizottság elnöke is, kifejtette: — A nemzeti önrendelkezésre való jog egy nép egészére vonatkozik, nem pedig egyes csoportjaira. Ezen az alapon ugyanis az Azerbajdzsán más területein, Grúziában, a többi köztársaságokban élő örmény is követelhetné lakóhelyének Örményországhoz csatolását — mutatott rá. Afrand Dazsdamirov szerint a Szovjetunióban élő örmények 36 százaléka él napjainkban a köztársaság határain túl. Dazsdamirov politikai ka- landorságnak nevezte azt a nézetet, hogy a terület átadása, a határok megváltoztatása nem befolyásolja a két szomszédos nép viszonyát. Egyúttal bírálta azokat a külföldi sajtószerveket, amelyek egyoldalúan, az örmények szempontjából közelítik meg a karabahi problémát, a köztársaság lakosságának több mint 80 százalékát kitevő azerbajdzsánok véleményét meg sem kérdezik. A probléma megoldását illetően a legfontosabb feladatot abban jelölte meg, hogy felelősségre kell vonni azokat, akik a gyűlölködést szítják, akik megsértik az alkotmányt, és a törvényes rendet. A kérdésre, hogy katonai erő alkalmazására sor kerülhet-e, Dazsdamirov elmondta : a játékszabályokat be kell tartani. Ha a törvény nem működik, az számos káros következményhez vezethet. A legfontosabb a lakosság biztonságának, nyugalmának biztosítása — hangsúlyozta. RENDŐRSÉGI AKCIÓ EGY GYERMEK ELLEN Az egyik amerikai városban egy járókelő azt jelentette a rendőrségnek, hogy a városi parkban egy automata puskával felfegyverkezett kommandót vett észre. Rövid időn belül nyolc rendőrségi autó vette körül a parkot, és megkezdték átvizsgálását. Az egyik pillanatban egy rendőrtiszt meglátott egy kommandósnak öltözött gyereket. Rögtön észrevette, hogy az automata puska nem valódi, hanem közönséges vízipuska. Ezzel a rendőrségi akció véget is ért. BORIS BECKER PERESKEDIK Boris Beeker ezúttal nem a teniszpályán, hanem a bíróságon győzött. A sztár beperelt egy nyugatnémet illatszergyárat, mert az Becker wimbledoni. győzelme után piacra dobott egy Boris önöknek néven futó parfümöt. A gyár ügyvédje hiába bizonygatta, hogy nem Becker az egyetlen Boris, hiszen így hívják Paszternákot, Szpasszkijt is, próbálkozásaik sikertelenül végződtek. Az ítélet értelmében az illatszert kivonják a forgalomból. SZOVJET VITORLÁSOK ALASZKÁBAN Két szovjet vitorláshajó megismétli Alaszka felfedezőinek útját. A két 13 méter hosszú szovjet hajó Vlagyivosztokból indulva az Egyesült Államok e sarkvidéki államában végiglátogatja azokat a helyeket, ahol 1739 és 1742 között partra szállt Vitus Bering, a híres dán felfedező expedíciója. Kikötnek Yakutat városkában, amelynek helyén annak idején először léptek partra a felfedezők, és Sitkában, ahol az amerikai orosz kolónia fővárosát megalapították. Vitus Beringet Nagy Péter cár küldte 1725-ben a Csendes-óceán északi területeinek felderítésére. Bering második útján — ezt ismétlik meg a szovjet vitorlások 1741-ben fedezte fel Alaszkát. Alaszka Oroszországé lett, de 1867-ben a cári kormány potom 7,2 millió dollárért eladta az Egyesült Államoknak, nem sejtve, hogy néhány évvel később mennyi aranyat találnak majd Alaszka földjében. Alaszka 1958-ban lett az USA i9. állama. FEGYVERREL KÖVETELTE LOTTÓNYEREM ÉNYÉT Egy francia férfi, aki már tíz éve arra törekszik, hogy megkapja lottónyereményét, mert elveszett a szelvénye, kétségbeesésében behatolt a lottóiroda igazgatójához, és fegyverrel követelte nyereményét. A rendőrségnek csak három órai tárgyalás után sikerült letartóztatnia. A francia férfi kombinációja 1977-ben 1,9 millió francia frankot nyert (320 ezer dollár), de mivel szelvénye egy kioszkban volt, amelyet időközben kiraboltak, nyereményét sohasem kapta meg. STEVIE WONDER POLGÁRMESTER AKAR LENNI Stevie Wonder ismert amerikai popénekes azt fontolgatja, hogy polgármesterré jelölteti magát szülővárosában, Detroitban. A vak énekes Los Angelesben él, s véleménye szerint a kábítószer, az utcai bandák és a házasságok felbomlása Detroit fő problémái, és bízik abban, hogy van rájuk megoldás. MAR CSAK 4676 NAP A XXI. századra készülés Japánban nem jelszó, hanem valóságos program, a jelen feladatainak szerves része. Ez kifejezésre Jut egyebek között abban Is, hogy több nemzetközi társaság nevében is felvette a jövő század kifejezést, és gazdasági fejlesztési programok dokumentumainak címében is gyakran megtalálható e szám. Tokió Sindzsuku városnegyedében egy 9 emeletes ház tetején a minap felavatták azt a Citizen órát, amely megkezdte a visz- szaszámlálást 2000-ig. E szerint 4576 nap múlva köszönt be a századforduló. A 3,6 méter magas és 11,8 méter széles óra figyelmeztet rá, hogy a bűvös dátum „vészesen” közeledik. A román társadalom egységesítése IRA-merénylet az NSZK-ban A háború előestéjén O Az alábbiakban rövidítve ismertetjük azt, a Pravdában megjelent terjedelmes cikket, amely részlet D. Volkogonov vezérezredes Sztálinról szóló, a közeljövőben megjelenő, Győzelem és tragédia című könyvéből Ha a korabeli tények alapján megpróbálunk belelátni Sztálin lelkivilágába, azt látjuk, hogy a „vezér” makacsságát határtalan maga- biztosság, a hibás döntés beismeréséhez szükséges bátorság hiánya, a saját elemzés jelentőségének túlbecsülése táplálta. Konkrét helyzetben ez a konokság aláássa, a túlzott magabiztosság pedig megbénítja az akaratot. Ennek következtében az ember képtelen elszánni magát egy különösen felelősségteljes lépés végrehajtására. Ilyen volt Sztálin a háború előtti utolsó napokban, különösen a döntő órákban. Mindehhez tegyük hozzá, hogy Sztálinnak nem volt előrelátó képessége, nem tudta fellebbenteni a függönyt a jövőről és „bepillantani” a horizont mögé. Sok hosszú távú jóslata korábban is hibásnak bizonyult. Sztálin „gyakorlati” intellektussal rendelkezett. Lényegében dualista koncepciót vallott — ,a béke lehetséges, de a háború is valószínű” — akkor is, amikor dilemma már nem volt, Sztálin változatlanul saját vágyelképzeléseinek bűvöletében élt. Míg a külpolitikai és operatív-stratégiai területen elkövetett hibákat enyhítően „Sztálin tévedéseinek” nevezzük, cselekedetei a kádermunka területén egyszerűen bűnösek voltak. A megtorló intézkedések hatalmas méretei azért váltak lehetségessé, mert a „vezér” kiváltotta az erőszak társadalmi tehetetlenségét, mely feljelentéseket, elvtelenséget, rágalmazást, tömeges hazugságot szült. A hazugságnak akkor nincsenek esélyei, amikor a lelkiismerettel szövetséges igazság áll vele szemben. Már tudjuk, hogy ha a lelkiismeret azokban az években hallgatott, akkor mindenekelőtt azért, mert nem volt mellette igazság. 1939 végén Sztálin tájékoztatást kért a hadsereg és a flotta parancsnoki állományának minőségi elemzéséről. Sokáig némán vizsgálta a rublikákat, táblázatokat, melyeken fukar számok árulkodtak az állomány igen „zöld” életkoráról. A hadsereg és a flotta parancsnoki állományának körülbelül 85 százaléka fiatalabb volt 35 évesnél. Sztálin egyetlen szó nélkül lapozott a jelentésben. Talán eszébe jutott, hogy három marsallt, és az első- és másodosztályú hadseregparancsnokok csoportját kivéve, az ő akaratából más tehetséges hadvezérék is eltűntek? Közülük néhányan a kinevezéskor itt voltak az ő dolgozószobájában ... Talán eszébe jutott Vorosilov beszéde, melyet 1938. november 29-én a Katonai Tanács ülésén, a védelmi népbiztos jelenlétében mondott? A népbiztos akkor, mint valami nagy eredményt jelentette: „A Vörös Hadseregben az 1937—1938-as évben végrehajtott tisztogatás során több mint 40 ezer embert szűrtünk ki... 1938 kilenc hónapja alatt több mint 100 ezer új parancsnokot neveztek ki; A régi összetételű Katonai Tanács 108 tagja közül csak 10 ember maradt”. Mit érezhetett a vezér a parancsnoki testület hiányai láttán? Senki nem tudná megmondani. Csak az ismeretes, hogy a káderállomány hiányait látva azt javasolta, hogy növeljék az akadémiák létszámát, hozzanak létre új tanintézeteket. Már a következő évben. 1940-ben 42 új főiskolát hoztak létre, csaknem megkétszerezték a katonai akadémiák hallgatóinak számát, számos altiad nagyképző • tanfolyamot indítottak. Sztálin siettetett, siettetett. A megpróbáltatások órájának bekövetkeztéig azonban katasztrofálisan kevés idő maradt. Egy szakaszvezetőt 6 hónapos tanfolyamon is fel lehet készíteni, de egy körzet-, vagy hadseregparancsnokot? A katonai szakértők hiányát, amely ezekben az években alakult ki, nem kevesebb, mint 5-7 év alatt lehetett volna megszüntetni. 1941 nyarán a parancsnokok körülbelül 75, a politikai dolgozók 70 százaléka nem egészen egy éve volt tisztségében . . . Sztálin, akinek rövidesen vállalnia kellett a fegyveres erők főparancsnokságát a háborúban, nem ismerte a katonai elméletet. Vorosilov, aki hosszú ideig népbiztos volt, szintén „nem kedvelte” sem az elméletet, sem a te- roetikusokat. És ilyenek, köztük igen kiemelkedőek is, mindig voltak a Vörös Hadseregben. Közéjük kell sorolni mindenekelőtt a kivégzett Tuhacsevszkijt, aki még 1936-ban, előrelátóan figyelmeztet arra, hogy készen kell állnunk a német hadsereg hirtelen támadására. Amint már a háború után ismeretessé vált, Hitler, aki tudott a Vörös Hadseregben az 1937—1939-es években történt megtorlásokról, jelentést kért felderítő szerveitől a hadsereg parancsnoki állományának minőségéről. A háború kezdete előtt másfél hónappal Krebs ezredesnek, Németország szovjetunióbeli katonai attaséjának jelentése, és más adatok alapján jelentették a Führernek: az orosz tiszti testület nemcsak számbelileg, hanem minőségileg is meggyengült. „Rosszabb benyomást kelt, mint 1933-ban. Oroszországnak évekre van szüksége, hogy elérje korábbi színvonalát” ... Az ellenség nem alaptalanul sorolta a Németország számára rendkívül kedvező tényezők közé a katonai irányítási rendszer új vezetőkkel való helyettesítését. A világtörténelemben nehéz példát találni arra, hogy az egyik fél a halálos összecsapás előestéjén meggyengíti önmagát. Ez nemcsak ösztönözte, hanem szinte taszította Hitlert az események meggyorsítása felé. A Hitlerrel való viszonyban Sztálin túlzott óvatossága végső soron ellenkező eredménnyel járt. A nagy politikai játékban Hitler gyakorlatilag túljárt Sztálin eszén a támadás időpontjaira és legközelebbi szándékaira vonatkozólag. Sztálin olyan állhatatosan küzdött a „provokációk” lehetőségével, hogy ezt észrevették Berlinben, és levonták belőle a következtetéseket. A napról napra pimaszabbá váló Hitlerre ez serkentőleg hatott, meggyőzte a Szovjetunió gyengeségéről Sztálin óvatossága, és az, hogy nem reagált kellőképpen a megkötött megállapodások Németország által történt megsértéseire. A szovjet hadsereg parancsnoksága meg volt kötve a védelmi intézkedések szabad megválasztásában. Az óvatosság, mint tulajdonság, melyre a .politikusnak szüksége van, átváltozott túlbiztosítássá, és ugyanakkor a saját kívánság — nem engedni a háborút — tel jesíthetőségéről való mániákus meggyőződéssé. Ezért a magabiztosságért végül súlyosan meg kellett bűnhődni. Sztálin, miután dácsabeli dolgozószobájában, ahol dolgozni és pihenni is szokott, a díványon ágyat vetett magának, már szendergett, amikor óvatosan kopogtak az ajtón. A kopogás fájdalmasan visszhangzott a szívében: Sztálint soha nem ébresztették fel. Valószínűleg bekövetkezett a legrosszabb. Csak nem számította el magát? Sztálin pizsamát húzott és kiment. Az őrség főnöke jelentette: — Zsukov hadseregtábornok halaszthatatlan ügyben a telefonhoz kéri önt, Sztálin elvtárs! A főtitkár odament a készülékhez. — Tessék . .. Zsukov, amint a háború után elmondta, jelentést tett az ellenséges légierő Kijev, Minszk, Szevasztopol, Vilnius és más városok elleni támadásáról. A jelentés után a vezérkar főpöke megkérdezte Sztálint: — Megértett engem, Sztálin elvtárs? A főtitkár nehezet sóhajtott a telefonba, és nem válaszolt. Bénító, . kolosszális, fantasztikus súly nehezedett vállaira, és tudatáig alig hatolt el Zsukov kérdése. Talán felötlött agyában annak az üdvözlő táviratnak a szövege, melyet Hitler küldött 60. születésnapjára. „Joszif Sztálin úrnak Kérem, 60. születésnapja alkalmából fogadja legszívé- lyesebb üdvözletemet, s egyúttal jókívánságaimat, önnek személyesen jó egészséget, a baráti Szovjetunió népeinek pedig boldog jövőt kívánok ...” Sztálin hallgatott. — Sztálin elvtárs, megértett engem? Végre megértette. A földi istenek tévedhetnek, és hibáik ára fantasztikusan magas. Ezerk i len cszáznegy venegy, június 22-ike, hajnali 4 óra volt. (Vége)
